Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-24 / 172. szám
^ T98A. juliua 24„ kedd E5ZAK-MAGYAROR5ZAG 9 ■ast Földünk 0 meridiánja Az egyes országok, pontos- idő-szolgálata a greenwichi atomórával megadott pon- toßidö jelzéshez igazodik. Az angliai Greenwichtől számítják a tengeri tájékozódáshoz szükséges hosszúsági fokokat. A hajózás és a térképészet részére nélkülözhetetlen kiindulási meridiánt 1884-ben — lehat éppen egy évszázaddal ezelőtt — fogadtak el nemzetközileg, * azóta a mi térképeink is a greenwichi délkörhöz igazodnak. Korábban csaknem minden ország más 0 meridiánt használt. Volt párizsi, nürnbergi, bonni, pétervári stb. Magyarországi is volt, nem is egy: budai, nagyszombati, marosvásárhelj'i. De például Mikoviny Sámuel a XVIII. századi országíelmóréskor a pozsonyi vár egyik tornyán athaladó hosszúsági kórt vette 0 ’ meridiánnak. Ugyanakkor érdekes, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia világhírű térképeinek 0 meridiánját nem Európában jelöltek ki, hanem a Kanári- szigetekhez tartozó Ferro tfsMKfe, \ .v-t Borsodban is megalakul flllatvéi és lútvéi egyesület (ma: Hierro) szigetén áthaladó hosszúsági kör volt. Mint láttuk, eppen egy évszázada fogadták el nemzetközileg a 0 meridiánt. De még a XVII. században történt, hogy 11. Károly angol király kiindulási hosszúsági korként a londonit, jelölte ki. Ezt kővetően 1675 júniusában határozták cl a világhírű csillagvizsgáló megépítését, annak helyéül a greenwichi királyi parkot jelölvén ki. Képünkön a greenwichi csillagvizsgáló épület-együttesének egyik tágját, láthatjuk. Udvarán acélszalag jelzi a 0 meridiánt, nyugodtan bárki átléphet rajta, s ezzel a keleti félgömbről a nyugatira jut, anélkül, hogy bármit ésareven ne. A közelmúltban megalakult és megtartotta első érdemi tanácskozását a Herman Ottó Magyar Országos Állatvédő és Természetvédő Egyesület, rövidített nevén a HÉROSZ. A tanácskozáson megyénket Kletz László kép- viseíte. akit a HÉROSZ Országos Tanácsa tagjává, a szervezet miskolci vezetőjévé választottak. Az egyesületnek Miskolcon is már mintegy másfél száz tagja van, de szerelnek a taglétszámot tovább szélesíteni, társadalmi bázist teremteni, hogy mind többen kapcsolódjanak be e nemes munkába. — Milyen főbb céljai, feladatai vannak az egyesületnek? — kérdeztük a miskolci vezetőt. — Elsőrendű feladatunknak tartjuk komplex módon foglalkozni a kél rokonágazattal, az állatvédelemmel és a természetvédelemmel. Célunk az élővilág, a természet vedelmeben felhívni a közvélemény figyelmet, és mindent megtenni a vesae- lyeztetott fajok védelmére. Tömöríteni akarjuk szervezett keretek között azokat az embereket, akik önként, meggyőződésből támogatni kíAz első fél év tapasztalatai 1 felzárkózás Az élelmi szór-tér meló vállalatok és gazdaságok az'első fél év eredményeit értékelve megállapíthatták, hogy időarányosán teljesítették a kitűzött tervet. Mindezt olyan körülmények között érték el, amikor a termelés feltételeit igen sok tényező befolyásolta. Éppen ezért elismerésre méltó, hogy jó néhány zöldségfajtából — ha nem is zökkenők nélkül — országosan ki lehet elégíteni az igényeket. Így többek között a nyári burgonyából, leveszöldségből, nyári kelkáposztából lényegesen több került forgalomba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A kedvező forgalom és felvásárlás mellett azonban a júniusi és júliusi hűvös időjárás miatt alaposan késnék a szántóföldi kertészet termékei, valamint jó néhány gyümölcsfajta is csak megkésve kerül a piacra. Ez az eltolódás hatással van az árak alakulására is. Több éves statisztikai felmérések alapján reálisan számolni kell azzal, hogy az elkövetkezendő években kisebb lesz hazánkban az egy főre jutó mezőgazdasági terűiét,. Egyes előrejelzések szerint az ezredfordulón mintegy nyolc százalékkal lesz ez kevesebb. Ennek ellenére viszont nem csökken, sőt valószínűleg még növekedni fog úgy belföldön, mint a világpiacon a kérésiét az élelmiszeripar terméket iránt. Minden eszközzel arra kéll tehát törekedni, hogy a jelenlegi ellátást folyamatosan megtartsuk, sőt a növekvő igénvt megfelelő mértékben kielégítsük. Az élelmiszere vártó vállalatoknak. gazdaságoknak tehát szükségszerűen keresniük kell á már bevált módszerek mellett a még hatékonyabb. é nagyobb eredményeket biztosító termelési eliörásoknt. Az elmúlt évek során már sok vállalat és gazdaság kényszerült arra, ho>rv kéréssé, kutassa a termelés- növelés olvnn úi formáit, smell vei eredményesen gazdálkodhatnak. Erre a lövőben még nagvobh <j7itVsS<T lesz. Fel kell zárkózni az élvonalhoz. riivan élelmiszert kell előállítani, amelynek •Ubil piaca van úgy a hazai, mint a külföldi fogyasztók táborában. Az új termelési eljárások bevezetésénél különösen figyelemre méltó az, aini elsősorban az ország alföldi megyéiben kezd elterjedni — a geotermikus energia — a hévíz hasznosítása révén. Ma már nem is köves az a gazdaság, mezőgazdasági társulás, ahol a növényházak, szárítók, vagy éppen állattartó létesítmények fűtéséhez használják lel a korábban elfolyó hévizet. Az ötletes eljárások gyakorlati kivitelezésével időben is előbbre tudták hozni az egyes zöldségfélék érési idejét. A geotermikus energia hasznosításán túl. a kémiai hatóanyagok célszerű fel- használása jelentheti a termőföld javítását épp úgy. mint a magasabb termésátlagok elérését. A kémiai anyagok hasznosításával kapcsolatban állapította meg a gödöllői vegyészkonteren- cia: tíz év alatt a mútrágva- felhasználás 150 kilóról 293 kilóra emelkedett, s ugyanebben az. időben négy kilóval nőtt a növény védőszerfelhasználós, s elérte a 12 kilót hektáronként. A felsoroltak természetesen csak egy kis részei annak a lehetőségnek, amelyek az élelmiszert termelő vállalatok, gazdaságok rendelkezésére állnak. Ide lehetne még sorolni a kutatóintézetek által kitenyésztett kedvező tenyészidejű és nagy hozamot biztosító fajtaválasztékot. a növényházas és fóliás termesztés számtalan lehetőségeit is. Sok dologban, módszerben lehet és kell is vitatkozni mindazoknak, akik valamilyen formában érdekeltek az élelmiszertermelésben. Egy dologban azonban egyet kell érteni: a tudomány és a termelés szakmai igénye előbbre tart « jelenlegi gyakorlatnál. Így tehát arra van szükség, hogy minél hamarabb megszűnjön ez a lemaradás, hogy továbbra is biztosítva legyen a növekvő élelmiszerfogyasztás kielégítése úgy, hogy ezzel párhuzamosan kedvezően alakuljon az exportbővítés lehetősége is. V. M. Film a vulkánokról Monte-Carlóban, a televíziós filmek nemzetközi fesztiválján oklevéllel tüntették ki a Pokol a felhők felett című szovjet dokumentum- filmet. A Kamcsatka! TV stúdió operatőrei készítették a filmet. Mint a cím is sejteti, a film arról szól, milyen veszedelmes természeti jelenség a vulkánkitörés es milyen kockázatos, szinte életveszélye* munka • rwtfcánok kutatass. A film készítői most újabb dokumentumfilmet forgatnak, egy másik, nem kevésbé veszedelmes természeti jelenségről, a tengerekben keletkező ciklonokról. Bemutatják a meteorológusok és halászok nehéz munkáját, izgalmakkal, veszélyekkel teli mindennapi életét. vánják az élővilág védelmének nemes ügyet, s a természet, az állatok védelmére, szeretetére próbálják nevelni embertársaikat. Javaslatokkal kívánjuk segíteni az állami, illetve társadalmi szerveket a természet védelmével kapcsolatos kérdések megoldásában. Tanácsokat adunk a kedvtelésből, valamint haszonszerzésből tartott, nevelt állatok helyes életmódjának kialakításához. — Milyen reális lehetőségek vannak minderre? — Borsodban. Miskolcon is az utóbbi időkben, különösen a nagyobb lakótelepek környékén elszaporodtak a kóborló, otthon nélküli állatok. A jelenlegi helyzet számtalan problémát vet fel. A kérdések megoldásának 1 egkegyet lertebb módja lenne, e sokszor értékes állatok . egyszerű likvidálása. Egyesületünk — a törvény adta keretek között — fellép az állatkínzás minden tormája es a természet védelmi (később remélhetően állatvédelmi! törvény megsértése ellen. Szeretnénk ugyanis, ha munkánk oda hatna, hogy megteremtődjek egy átfogó állatvédelmi törvény, mely kellő szigorral lép fel az állatokra veszélyes emberi magatartás ellen. E törvény jogi keretbe foglalná az egyesület, továbbá minden joérzésű, ez élővilágot es a természetet megbecsülő ember elvárasait, ez állatokkal való helyes bánásmód kialakításában. — Vannak-e konkrét elképzeléseik is? — Természetesen. Tlyen feladatunk állatmenhelyek létesítése, azok létesítésének szorgalmazása megyénként, városonként. Tervünk a ,.Herman Ottó Állat- és Természetvédelmi Park” létrehozása. E munka során át kívánjuk vállalni a megyei, városi ebrendészeti feladatokat, az illetékes tanácsokkal történő megállapodás alapján. Megyénkben még nincs átfogó szintű, szervezed állatvédelem. Elképzeléseink vannak. Mielőbbi gyakorlati megvalósításra van szükség. Terveink között szerepel egyebek között az állat- és természetvédelmi járőrszolgálat megszervezése. Szeretnénk jogi támogatás* nyújtani mindazoknak, akik az állat- és természetvédelmi törvények, rendelkezések megszegőivel szemben törvényes keretek közt intézkednek. Egyesületünk kapcsolatokat tart és épít a külföldi állatvédő egyesületekkel, az állatvédelem nemzetközi szervezetével, a WSPA-vaL A szocialista országok képviseletében az Állatvédelmi Világszövetségnek hazánk az egyedüli tagja. — Bíznak a sikerben, cél• jaik megvalósulásában? — Hogyne. Hiszen az ál-' latvédelem több szakterületet közösen érintő tudomány. Szinkronban kell tartanunk gazdasági életünk alakulásával, népünk kulturáltságával. Az állatvédők nem állaiwi, hanem társadalmi szerveset tagjai. E szervezet kizárólag tagdíjakból és adományokból tartja el magát. Országosan 3500 tagunk van,, az összegyűlő tagdíjakból azonban ma még nem sokra futja. Ezért szeretnénk ha nem csupán, elvárások lennének! irántunk, hanem társadalmi támogatást is élveznénk, mely egyedüli éltető esőnk. — Aki tagja láván leírni az egyesületnek, hol jelentkezhet? — Irodánk még nines. A lakásom a hivattak helyiségünk, így jelentkezési lapokat is itt lehet kérni. Címünk: Miskolc, Középszer u. 90. első emelet 2. HÉROSZ. Telefon: 61-893. Egyéves tagsági dijunk mindössze 15* forint, s az összegeket országos, illetve megyei és városi szinten állatvédelemre, egyesületünk hatékonyságé-, nak erősítésére fordítjuk. Kitüntetett titkárnő Maliid hiányozni Ing Harmincöt éve annak, hogy egy fiatal kislány bekopogtatott a miskolci Erzsébet közkórház gondnokának ajtaján, s mint frissen végzett gyors- és gépírónő munkára jelentkezett. Felvették, s rövidesen Szikora Bélának, a kórház akkori munkásigazgatójának titkárnője lett. így kezdődött egy nagyon színes, különleges életpálya. mert Matild. — azóta Olcsvári Ferencné — mostani nyugdíjba készülődéséig kórházigazgatói titkárnő volt. Közben az Erzsébet közkórházból megyei kórház lett, majd átkeresztelték Semmelweis kórházzá. Később megyei funkcióját átvette a Szentpéteri kapui kórház, s oly sok minden történt az egészségügyben. miközben Matild rendíthetetlenül végezte titkárnői teendőit, s elválaszthatatlanul hozzátartozott ,,a” kórházhoz. Engedtessék meg a közvetlenebb hanR. mert az eltelt évtizedek alatt mi ketten is különféle munka- kapcsolatban voltunk egymással. — Milyennek láttad a munkásigazgató helyzetét egy kórház élén? — Akkor nekem. 19 évesen természetes volt, hiszen 1949-et írtunk, s nekem Szikora Béla első főnököm volt. Mai szemmel visszatekintve látom, hogy mély csend honolt a főorvosi. orvosi berkekben, viszont annál több volt a torzsalkodás az adminisztrációs vonalon. Az igazi titkárnői munkát 1951-ben ismertem és tanultam meg amikor c£r. Kopári József tanár úr lett az igazgató. A korábbi csupán politikai vezetést felváltotta a szakmai irányítás. Kopári tanár úr igen munkabíró, szorgalmas ember volt. Mellette titkárnösködni nem volt könnyű, bár szinte atyai szeretettel és türelemmel vezetett be az igazi munkába. Délelőtt kórházi ügyekkel foglalkoztunk, délután pedig' a szakkönyvét diktálta. — Gondolom hosszú lenne felsorolnod mikkel kell foglalkoznia egy jó titkárnőnek, mi mindenhez kell érteni. — Hosszú is lenne, meg leírva unalmas is. Egy példát azért mondok: Kopári igazgató úr nagyon szei-elte a világokat. Orgo- nanyílás ideién tele raktam a szobáját, s éopen aznap látogatott hozzánk az akkori egészségügyi miniszter, Ratkó Anna. Készültem. gondosan kivasaltam keményített fehér köpenyemet. A miniszt öi-asszony belépve az igazgató szobájába, összecsapta a kezét s felkiáltott: — Mennyi gyönyörű virág! Az igazgat ó hozzám fordult: — Matild, hozzon egy csokorral a miniszterasserunvnak is. Az orgonabokrok hátul voltak a kazánháznál. Meghoztam én a szép csokrot, de a patyolat köpenyem gyalázatosán nézett ki utána. — Hány igazgató volt főnököd? — Most a hetedikkel dolgozom. s közben 16 igazgatóhelyettes is adott munkát. — Megkérdezhetem kivel volt a legnehezebb? — Hogyne, hiszen akivel a legnehezebb volt. azzal egyben a légi óbb is volt, újra csak Kopári tanár úrra emlékszem vissza, — Mikor volt a legszer- tcágazóbb ’a munkád? — Dr. Kende István igazgató idejében, aki 1955 —61-ig vezette a kórházat. s úgynevezett csúcs- igazgató volt összefogtuk a gyógyító-megelőző szolgálatot. a járóbeteg-rende- iést. az anya- és csecsemővédelmet. ide tartozott a közéokáderkénzés. Az utóbbiból lett később az egészség ügvi szakiskola. Az akkori idők adminisztrációs feladatait bizony képtelenség volt sokszor nyolc óra alatt ellátni. A titkárnő munkája, közérzete szorosan kapcsolódik a mindenkori isazprüó- hoz. ez természetes. Más volt dr. Fehérvári Ferenc megbízott igazgatóval és meaínt más dr. Pavlyák Pállal együtt dolgozni. Az utóbbira úsv emlékszik mint kiemelkedően szét es látókörű, minden kis hibát azonnal felismerő emberre. Dr. Galambos László nevéhez fűződik, hogy ő volt először kórház- és rendelőintézeti igazgató is egy személyben. Dr. Adorján. Iván az egyik legkedvesebb volt főnöke, mint mondja, az iroda dolgozói még most is felkeresik az osztályon, ahol dolgozik, s névnapján köszöntik: — Jelenlegi főnököd dr. Jánváry Anna, a hetedeik, s az első nő. Mit jelent számodra a női igazgató? — Mindenképpen változást jelentett az elődökhöz képest. Üj színt hozott. Korábbi főnökeim közül ia nem egyről elmondhatom, hogy közvetlen, megértő volt, de egy vezető nő mégis másként képes jó légkört teremteni maga körül az iroda szintén nődolgozói közt. Ez azt hiszem természetes. — Nyugdíjba készülsz. Nem fog hiányozni a kórház? — Most annyi tervem van! Vár a két unokám és útban van a harmadik. Szerelnek végre igazi nagymamaként köztük lenni. Később? Igen... lehet, ha kipihentem magam, hiányozni fog a kórház... ha jobban belegondolok egészen biztos hiányozni fog, de most úgy érzem el kell mennem. Olcsvári Ferencné a Semmelweis-évfordulón Budapesten átvette a Kiváló munkáért kitüntetést, Páratlan hosszú ideig állt egy emberileg nehéz poszton. megérdemli az elismerést és a pihenést. Adamovics Ilona
