Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
E5ZAK-MAGYAR0RSZÁG 4 7984. június 8., péntek Táblacseréről és „csapdákról" Szerencsi \ — Mesélhetnék magának , az eredményeinkről is. De minek meséljek? Amit tudunk, azt megcsináljuk, ami íeitetel adott, azzal becsülettel élünk, ennyi az eredményünk ... — ezt már beszélgetésünk vége i'eié mondotta Huddle Ferenc, a Szeréna városi Művelődési Központ igazgatója. Akkor már sok kesergésen ás reménykedésen túl voltunk. A kérdés, amivel felkerestem, valahogy így hangzott el: — Azzal, hogy Szerencs ▼áros lett, mennyiben változtak a művelődési intézmény működési feltételei? Es a volt járás területén dolgozó művelődési otthonokat hogyan tudják az új helyzetben segíteni? — Sajnos, gondot fog jelenteni a körzeti feladatok megoldása, a városkörnyék kulturális ellátása. Szék a gondok onnan adódnak, hogy a eégtáblacsere automatikusan még nem jelent új helyzetet, új feltételeket. Magyarán, a közművelődési munka végzésének feltételei nem városi színvonalúak. A helyi tevékenységben is csak akkor tudunk jobbat és többet adni, ha a működés objektív, tárgyi-technikai és személyi feltételrendszere javulni fog... Szerencsen ma egyetlen művelődési intézmény sincs elfogadható helyzetben. A Rákóczi-vári rekonstrukció« munkák már évekkel ezelőtt kilakoltatták a múzeum, a könyvtár, a művelődési központ dolgozóit, szépítés nélkül így mondható: szükséghelyekre. Ez az állapot még eltart egy ideig, pontosan nemigen mondható meg, mennyi ideig. Az igazgató: — Általában 1986-ra ígérik a munkák befejezését, de van, aki még jósol egy évet. Én annyit tudok mondani, hogy általában két ember dolgozik a területen. Igaz, a múltkor valahogy összefuthattak, mert hármat láttam ... — Visszatérve a jelen állapotú tartalmi munkához: mik azok a gondok, amik izgatják, esetleg idegesítik ? Talán maradjunk először helyben, a városban?! — Általában az, hogy filléres gondokkal kell küszködnöm ... A mondattal egy mozdulatban az iroda egyik szek- ren.véhez lép, széthúzza az ajtókat: — Már ne haragudjon, de ezen főjön a fejem, hogy a néptáncosok ruhaanyagát nem tudom megvarratni?! Meg ilyen körülmények között kell tartanom?!... A költői kérdésre természetesen nem hangzik válasz el. ö is megnyugszik, a folytatás azonban, amit mond, nem sok okot ad megnyugvásra: — Az amatőr művészeti csoportok működtetésében ott tartupk, hogy az jár jól, akinek nincs országosan el-, ismert együttese. Elmagyarázom. Tavaly négy kiváló csoportunk: a pedagóguskórus, a munkásszinjátszók, a munkáskórus és a díszítőművészeti kör tagjai mutathatták meg magukut országos megméretés során. Ennek természetesen örülni kell, erre büszkének kell lennünk! De éppen emiatt — nem tudom normális körülmények között éltetni ezeket a közösségeket! Debrecen, Kimle, Szombathely, Nyíregyházit, a helyi Kaláris-rendezvények: 370 ezer forintba került mindez! Ezt a mi költségvetésünkből nem lehet bírni, vagyis arra vagyunk predesztinálva, hogy ne tartsunk fenn országosan kiváló csoportokat?! Ez egy csapda. A kérdés itt csak az. hogy miért a működtetőknek Ítéli vállalniuk az országos küldetésit események költségeit? Miért nem lehet központi és megyei keletekből ezt biztosítani? Hiszen mindig tudható, hogy mi, hol és mikor lesz egy adott évben, vagy kétévenként?... És ha már az amatőröknél tartunk, egy fájdalmat még hadd mondjak .tovább: azon túl, hogy az előbbi okok miatt nem vagyunk a minőségi munkára ösztökélve, Igen nagy bajok vannak az amatőr mozgalomban dolgozók megbecsülésével! Nagy szemléletváltozásnak kell bekövetkeznie a társadalmi munka értékelésében. Ma, ha egy fiatal lapáttal vagy más szerszámmal ott van egy park rendezésénél, akkor hozsannát mondunk. De ha valaki egy évben csak próbákra kétszáz szabad idejű órét áldoz — mert igenis áldoz, hogy másokat szórakoztasson! —, akkor Őket nem is említjük, még a szocialista brigádnaplóban sem jut hely elismerésükre. És, ne haragudjon, de a sajtó is többet tehetne ez ügyben ... Biztosan, vérmérséklet szerint, ki-ki másként fogadja e mondatokat. Mindenesetre, sok megfontolni való van az igazgató szavaiban. Mint ahogyan van arról szólván is, hogy a városkörnyéki településeken (a környék földrajzi adottságai miatt) el nem hanyagolható a mező- gazdasági termelőszövetkezetekkel való együttműködés és jó partneri viszony kialakítása és ápolása. — Szóltam korábban sírról, hogy gondok lesznek á volt járás területén élőknek eddig nyújtott kulturális szolgáltatás további lehetőségeivel. Egyetlen művelődési autónk van, ez a társadalmi ünnepségeket szervező iroda, a körzeti feladatokkal megbízott könyvtár igényeit is szolgálja, ilyen körülmények között igen nehezen tüdunk mozogni. Azt lehet tenni, amit néhány téesz; így például a monoki, « bekecs!, a prügyi, a megyaszói saját busszal behozza egy-egy színházi, s más előadásra az embereket. Az említettek egyébként helyben is támogatják a művelődési házat... — Mégis, úgy tudom, e tájon nem megy a közös fenntartás ... — Nem megy, így van, mert a közös fenntartásról hozott határozat régi és rossz. Egyébként Tarcalon komolyan szó volt arról, hogy a téesz átveszi működtetésre a művelődési intézményt, s Prügyön is lenne ilyen szándék... Az együttműködésről semmiképpen nem mondhatunk le. A közelmúltban agronómusokkal találkozva, egyikük - azt mondta: „Mindig azt mondjátok pénz. pénz, pénz keli... de arról nem beszéltek, hogy a pénz »megtermeléséhez« szakképzett dolgozók kellenek. A szakkultúra, a szakmai műveltség fejlesztésében a művelődési központnak is lenne feladata.” Én is visszakérdeztem: „Vajon meg tudjátok-e mondani, hogy két-három év múlva mire, kikre lesz szükség a termelőmunkában ?" Arról van itt szó, hogy a szervezettséget, a tervszerűséget kell javítani nekünk is, a szövetkezeteknek, üzemeknek is. Általában Is akkor van esélyünk munkánk jobbítására, ha sokkal többet leszünk az emberek között, ha a gondjaikat és igényeiket megismerve tervezzük munkánkat. Sok gond van, de azt mondom, nem válság még ez-, érezzük az anyagi gondokat, igaz. Akkor lesz baj, ha nem váltunk időben. Azért kell dolgozni, hogy sikk legyen a kulturáltság, a műveltség. Ha értékelni tudjuk az értékekéi, akkor lesz értelme tevékenységünknek. Téoacr JówmkI Ma este a Képernyőn: Tiltott játékok A „Népek kiáltják sorsodat, szabadság!" címmel indított antifasiszta, háborúellenes filmeket felsorakoztató sorozatban ma 22.15-kor, az első műsorban jelentkezik az 1952-ben készült Tiltott játékok című francia film, René Clement rendezése. A film kislány főszereplője, Paulette 1940 júniusában egy országúti támadás során elveszti szüleit. Az árván maradt kislány a halál - számára felfoghatatlan - borzalmát úgy próbálja megszelídíteni, hogy díszes játéktemetéseket rendez apró állatoknak. A felnőttek persze az ilyen játékokat nem nézik jó szemmel. Képünkön a film egyik kockája. Egy diák — egy könyv fiz egészségügy ieÉiínyos ülései Borsodban Megyénk egészségügyének életében egyre gyakoribbak az olyan nagyszabású tudományos ülések, melyekre az ország különböző városaiból, kórházaiból érkeznek a gyógyítás egyes részterületein kiemelkedő munkát végző, s tevékenységük eredményéről tudományos szinten beszámoló orvosok. A Magyar Fül-Orr-Gége- orvosok Egyesületének gyermek fül-orr-gégész szekciója és a Borsod megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ, OTKI II. Gyermekgyógyászati Tanszékének fül-orr-gége osztálya tegnap, június 7-én Miskolc-Tapolcán a Júnó-szállóban kezdte meg tanácskozását. A kétnapos vándorgyűlést prof. dr. Velkey László főigazgató-helyettes, főorvos, tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Lábas Zoltán kandidátus, a gyermek fül-orr-gége szekció elnöke nyitotta meg. Az első napon négy főreferátumhoz kapcsolódtak az előadások, a referátumokat dr. Kispál Erzsébet, dr. Hirschberg Jenő, dr. Lábas Zoltán és dr. Hirsch Tibor tartották. A vándorgyűlés mai programja esel bemutatásokkal zárul. Ma, pénteken a pszichiátriai rehabilitációs szekció Sátoraljaújhelyen a művelődési házban tartja tudományos ülését, melynek témája: „Az alkoholista betegek orvosi és társadalmi rehabilitációja." A program szerint az ülést Kazsimérszkl Ferenc, a városi tanács elnöke nyitja meg, majd a nap folyamán hét előadásra, egy korreferátumra, majd kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. Miskolcon a megyei párt- bizottság székhazában tegnap tartották az Egy diák — egy könyv akció értékelését. A megyei pártbizottság, á tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége által már több évre visszatekintő akció ismét szép eredményekkel igazolta létjogosultságát. Míg az 1982—83-as tanévben megyénk 32 középfokú oktatási intézményének 19 ezer diákja 465 ezer forint értékű politikai könyvet vásárolt, addig az 1983—84-es tanévben 41 intézmény, 24 ezer diákja több mint 570 ezer forint értékű Kossuth- kiadványt vett. A politikai olvasómozgalom ismét elérte célját, jelentősen — a tanulmányi eredményekben is érzékelhetően — fejlesztette a diákok politikai, történelmi ismereteit. A rendező szervek képviselői tegnap átadták az elmúlt tanévben legjobb eredményt elérteknek járó ván- dorgászlót és jutalmat, A gimnáziumok kategóriájában első helyet az encsi gimnázium kollégiuma nyerte el, A szakközépiskolák között az abaújszántói mezőgazda- sági szakközépiskola és szakmunkásképző lett az első. A szakmunkásképzők legjobbja a tokaji mezőgazdasági szakmunkásképző iskola lett, amely harmadszor, így véglegesen elnyerte a mozgalom megyei vándorzászlaját. A bensőséges ünnepségen a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és a Kossuth Könyvkiadó igazgatóságának elismerő oklevelét és jutalmát átadták Sza- ladnya Ferencnének, a Lenin Kohászati Művek és Sa- tóczky Károlynénak, a Borsodi Szénbányák politikai könyvterjesztőjének, akik kiemelkedő eredményeket értek el a munkahelyi könyv- terjesztésben és az olvasási kultúra fejlesztésében. A rendező szervek az 1984 —85-ös tanévben ismét meghirdetik az Egy diák — egy könyv akciót, erről értesítik megyénk középfokú oktatási intézményeit. P. J. Szombaton Szendrőn Hegyei dalostalálkozó fesz A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ, a KÓTA megyei szervezete, az edelényi művelődési központ és aszend- rői művelődési ház rendezésében megyei daloslalál- kozó lesz június 9-én, szombaton. Akik a jövő heti Rádió- és Televízióújságot már átböngészték, észrevehették, hogy június 12-től némileg módosul a Magyar Televízió műsorrendje.- A legszembetűnőbb változás, hogy az esti híradó első kiadása a megszokott 19.30 helyett 20 órakor jelentkezik, ennélfogva a tévétorna és a gyermekeknek szóló mese Is fél órával később kerül a képernyőre. Akik pedig az. elmúlt szom-, baton esetleg nézték a Tele- ráma című műsort, abban Vértessy Sándortól, a Magyar Televízió programfőszerkesztőjétől — most ebben a minőségében jelent meg a képernyőn — hallhatták, milyen indokokkal változtatta meg a Magyar Televízió vezetése a szokásos műsorrendet. Elöljáróban elmondható: igen jól tette, hogy megváltoztatta. Én magam is, más újságírók* is, az elmúlt.években többször szóvá tettük, hogy a nyári időszámítás meghosszabbítja a napfényes időt, a gyermekmese idején még a legkisebbek is kint hanoiimnak a szabadban, korai még az időpont tornához is, és a híradó első jelentkezésekor is kevesen ülhetnek még a képernyők elé. A program — amelynek Szendrőn az általános iskola ad helyet — délelölt 10 órakor kezdődik, megnyitót dr. Sándor Dezső országgyűlési képviselő, Edelény városi jogú nagyközség tanácselnöke mond. A talál- kózón és bemutatón népdal- körök és népi hangszeres Nos, a Magyar Televízió elnöksége ez okoknál fogva tette későbbre a híradót, az adások kezdetét pedig 16 óra 45-re hétköznapokon, a második műsoron pedig 19 ól ára. (Természetes, hogy lesznek nézőit, akik éppen a lőni űsori d őbel i já tékf i 1 mek, krímik, hasonlók fél órával későbbi kezdését, illetve befejezését fogják sérelmezni, ám logikus, ha később kezdődik az esti műsor, később kerülhet sor a filmekre is.) Egyébként, mint azt a program-főszerkesztő elmondta, a nyári műsorbun néhány sorozat. a szokásoknak megfelelően, szünetelni lóg, például azaTeleráma magazin is, amelyben ezt bejelentették. A lengyel sorozat befejeztével megszűnnek a kedd esti sorozatok átmenetileg, s átadják helyüket az egyedi filmeknek, hiszen a szabadságolások, utazások miatt a sorozatok fenntartása nem is lenne zavartalan. Ugyanakkor lesz mégis több olyan sorozatszerű adás, amelynek darabjai külön-külön is élvezhetők. Például a Tolnay Klári életművét összefoglaló sorozat, valamint a Csingiz Ajlmatov írásaiból készült adaptációk, és még várhatók más •M'oaatok is, de az egyeegyüttesek — összesen Hl csoport tagjai — lépnek színpadra, bizonyosan szép élménnyel guzdagítva az érdeklődőket. A dalostalálkozó értékelésére és a szakmai megbeszélésre a délutáni órákban kerül sor. dí adások dominálnak. Több, a mozikban nagy sikerű magyar film, mint például Csuk •semmi pánik!, a Dögkeselyű, az Elcserélt szerelem is képernyőre kerül. A nyári hónapokban, jóllehet. a felmérések szerint érdemben nem csökken a tévéműsorok nézettsége, az emberek életvitele, napi időbeosztása mégis módosul. A televízió azokra is gondol, akik napközben otthon vannak, elsősorban a gyermekekre és a nyugdíjasokra, és főleg az ö számukra Iktat be hétköznaponként délelőtt olyan ösz- szeálliíást, amelyben játékfilmek és egyéb szórakoztató adások lesznek. Részben ismétlések is. Az esetleges sorozatok kedd helyett vasárnap estére, A hét című magazin adása utánra kerülnek. Szükségtelen és lehetetlen felsorolni a Magyar Televízió teljes nyári programját és minden műsor szerkezeti változását, A lényeg: a műsorszerkesztés igyekszik mind ’rugalmasabban Igazodni a nyári időszak nézői szokásaihoz. és kívánalmaihoz, és a június 12-től fokozatosan jelentkezej klsebb-nagyobb változások is e jó törekvés jelzői. <bm) Megyeszerte most tartják a Hazafias Népfront megyei bizottsága állal szervezett tájkörzet! tanácskozásokat. Ezek központi témája az új választójogi törvény ismertetése. A közelmúltban tartott pálházi tanácskozáson a Hegyköz 18 községének párt-, tanácsi és népfront-tiszti ségvlselői vettek részt. Előadás hangzott el választójogi rendszerünk közel négy évtizedes fejlődéséről, arról, hogy szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában szükségessé vált a képviseleti rendszer továbbfejlesztése. Ez fill a törvény társadalmi céljának u középpontjában. Kulcsfontosságúvá vált a hatékonyabb. célratörőbb képviselet kialakítása. Ezt a célt kell'szolgálnia a többes jelölés rendszerének. A felszólalók mindegyike kiemelte, hogy a pártszervezetekben,- a népfrontbizottságokban, a tanácsi és egyéb fórumokon egyre gyakrabban esik szó a cselekvőbb képviselet szükségességéről, a közéleti aktivitás fokozásáról. A társközségek tisztségviselői elmondották: a lakosság sokat vár az elöljáróságoktól. A tanácsi vezetők beszámollak arról is. hogy a sa- torai’aújhelyi városi TIT- szer vezeti el megállapodást kötöttek a választójogi törvényt ismertető előadások tartására, a fórumok szer*; vezésére. Nyári műsorszerkezet a Idmzttat
