Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. június 6., szerda Magazin íz értékes ipiís Ki hinné, hogy Ma- # gyarországnak más­fél-kétmilliárd forint­nak megfelelő tőkés devi­zát hoz évente a nyúlhús- export. A magyar házinyúl- kí vitel 1982-ben volt a leg­nagyobb: akkor 15 millió tapsifülest vágtak le az or­szágban, és exportáltak szinte teljes egészében tő­kéé országokba, elsősorban Olaszországba. E kivitel kis híján 1,8 milliárd forintnyi tőkés devizát hozott az or­szágnak. Magyarországon leginkább a kistermelők tenyésztenek nyulat, számukat, mintegy 50 ezerre lehet tenni. Tő­lük kétféle, téli és nyári felvásárlási áron veszik át az értékes húsú nyulakat. (A kétféle ár abból adó­dik, hogy télen külföldön mintegy 20 százalékkal több nyulat lehet eladni.) Az egyik jövőbeni cél az, hogy a tenyésztők minél több 3 kilogramm alatti súlyú nyu­lat adjanak le, külföldön ugyanis az ennél, nagyobb súlyú nyulak húsa csak ne­hezen értékesíthető. A hazai felvásárlók a mi­nőségjavítás jegyében átall­nak a nyulak fehér és szí­nes kategóriák szerinti át­vételére. A fehér nyúlfaj- ták vágási eredményei ugyanis jobbak, mint a szí­neseké, szőrük, gereznájuk pedig értékesebb. (Egyelőre a felvásárolt nyulaknak csak 30—35 százaléka fe­hér.' A külföldi bevételek növelése érdekében kívána­tos lenne, ha a Magyaror­szágon eddig elhanyagolt nyúlszőrfeldolgozás újra előtérbe kerülne. Már szó is van arról, hogy az egyik mezőgazdasági kombinát szervezésében évi hatmil­lió nyúl szőrének feldolgo­zására alkalmas üzem lé­tesüljön a közeljövőben. A Szovjetunióban — tő­lünk eltérően — nem kis­termelők, hanem nagyüze­mi tenyészetek állítják elő a nagy biológiai értékű nyúlhúst. Képünkön az egyik korszerű ukrajnai „nyúlgyárat” láthatjuk. Mennyire kopik az alkatrész? A tribológía a súrlódással, a kenés, a asírozás hatásának és a mozgó gépalkat­részek kopásának, elhasználódásának vizsgálatával foglalkozó tudomány. Kuta­tói már több olyan felfedezést tettek, ame­lyek nem kis meglepetést keltettek szak-, körökben. Ilyennek számít az az új angol találmány is, amely azt javasolja, hogy adalékanyagként bórnitrid- vagy bórkar- bidport, illetve gyémántport keverjenek a motorolajokhoz. Ezáltal ugyanis mérhető­en csökken a motorok mozgó alkatrészei­nek energiát felemésztő súrlódása, illetve az egymással súrlódó gépelemek kopása. E feltétel teljesülésének csupán az a nyitja, hogy az adalékként használt ke­mény anyagszemcséknek rendkívül kicsik­nek kell lenniük: átmérőjük nem halad­hatja meg a két ezred millimétert! E pa­rányi anyagszemcsék ugyanis könnyen gördülő-forgó „csapágy golyóként” visel­kednek a sima felületek között. Mindez eléggé meglepően hangzik, tudván, hogy az említett anyagok mind dörzsölő-kop- tató hatású porok. Ám a kísérleti ered­mények a feltalálót igazolják. A gyémánt- poradalékos gépkocsi például minden li­ter benzinnel másfélszer annyi távolságot tett meg, mint az ellenőrző gépkocsi: De még egy olyan gépkocsival is kb. 20 szá­zalékos üzemanyag-megtakarítást értek el. amely a kísérletet megelőzően már 120 ezer kilométert futott, de a teszteléshez gyémántporos olajjal töltötték fel a mo­torblokkját. A tribológia nemcsak gépkocsimotorok­kal foglalkozik, hanem mindenféle más mechanizmussal is. A súrlódási kísérle­tekhez speciális laboratóriumi berendezé­seket alakítanak ki. Képünkön is egy ilyet látunk, amelyen éppen egy mély hornyú forgó alkatrész súrlódását, kopá­sát vizsgálják — gyémántporos kenéssel. ZailagyiB cikke a Pravdában A nemzetközi kommunista mozgalom jelenleg megfelel a kor magas követelményei­nek, a mozgalom fejlődésé­nek minden bonyolultsága ellenére is képes választ ad­ni a történelem kihívására, növelni a világesemények­ben játszott szerepét, befo­lyását. Ezt mindenekelőtt az bizonyítja, hogy a kommu­nista és munkáspártok ere­je, befolyása megnövekedett az utóbbi évtizedekben — állapítja meg a Pravda ked­di számában Vagyim Zagla- gyin, az SZKP KB nemzet­közi osztálya vezetőjének el­ső helyettese. Zaglagyin felhívja rá a figyelmet, hogy a világban működő kommunista pár­toknak jelenleg több mint 80 millió tagjuk van; lét­számuk a hetvenes évek ele­jén még csak 50 millió volt. A testvérpártok ma már 95 országban működnek; más­fél évtizeddel ezelőtt még csak 88-ban. Ahhoz, hogy a kommunis­ta pártok a jövőben is meg­feleljenek a történelmi fej­lődés támasztotta követel­ményeknek, Zaglagyin sze­rint négy fő feltétel telje­sítése szükséges: — Elméleti munkásságuk aktívabbá tétele és elmélyí­tése a marxizmus—leniniz- mus tanításai alapján. A marxista—leninista tanítás ellen irányuló minden tá­madás visszaverése, e taní­tás, a marxista—leninista eszmék elterjesztése a tö­megekben, elsősorban a munkásosztály soraiban. — A kommunista pártok szervezeti megerősítése, szün­telenül alkalmazva a de­mokratikus centralizmus el­vét. — A testvérpártok szövet­ségi politikájának aktívabbá tétele, a munkásosztályon túlra is kiterjesztve a szo­cializmus eszméinek befo­lyását, s egyre szélesebb tö­megeket mozgósítva a tár­sadalmi haladásért vívott harcra. Ezek a célok csak akkor érhetők el, ha a szö­vetségi politikát gyakorolva biztosított a kommunisták önálló, élcsapatszerepe. — A kommunisták szoli­daritásának nemzetközi mé­retekben történő erősítése, a kommunista pártok együtt­működésének szilárdítása. Cikkében Vagyim Zagia- gyin elutasítja azokat a né­zeteket, amelyek szerint az új típusú lenini párt fogal­ma elavult, s új, a töme­gek előtt széles körben nyi­tott pártok szükségesek. ülést Ml a map képviselőcsoport (Folytatás az 1. oldalróT) a tényeket, amelyek azt iga­zolják, hogy megfelelően fo­lyik az 1971-es törvény vég­rehajtása, amely megyénk­ben a lakosság 45,5 százalé­kát, mintegy 366 ezer 30 éven alulit érint. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben to­vább erősödött a tanács, a KISZ és más társadalmi szervek együttműködése. A megvei képviselőcsoport ülésén tartalmas vita ala­kult ki, amelyben számos bírálat, javaslat, észrevétel hangzott eL Dr. Bodnár Fe­renc elismeréssel szólt a ja­vuló tanácsi munkáról, amelynek részeként nem­csak a milliókkal, hanem a kisebb összegekkel is jól gazdálkodtak. Palásti Jó­zsef né a sátoraljaújhelyi ok­tatási intézmények gondjai­ról és a térség közlekedési nehézségeiről beszélt. For- yovy László körzete Ivóvíz- ellátási problémáiról, Ruda- bánva és a térség iparfej­lesztési kérdéseiről beszélt. Huszár István a fiatalok la­káshoz jutásának lehetősé­geivel és a tanácsok fejlesz­tési forrásaival foglalkozott. Herczeg Károly az egészség- ügyi dolgozók létszámhiá­nyának okait feszegette, dr. Tóth Dankó István Tel ki bá­nya és környéke hírközlésé­nek javítását szorgalmazta. Nagy László hangsúlyozta, hogy a tájékoztató a szeré­nyebb lehetőségek mellett megvalósuló fejlesztésekről adott reális képet: majd részletesen ^zólt a Cserehát falvainak megoldásra váró kérdéseiről. Dr. Sándor De­zső a beruházások verseny­tárgyalásos rendszerének la- j pasztalataival, a lakásépítési telkek kialakításával és az aprófalvak áruellátásával foglalkozott. Hegedúsné Har- gittai Ágnes a diósgyőri vá­rosrész egyik problémáját, a vár és közvetlen környéké­nek rendezését sürgette és a tanácsi kommunális alap felosztásának mikéntjéről' beszélt. Hornyák Istvánná a sajószentpéteri fiatalok la­kásgondjainak megoldását szorgalmazta. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke a vitá­ban elhangzott több kérés­re. javaslatra reagálva, egye­bek között elmondotta: a megye tanácsi szervei döntő többségükben jól gazdálkod­tak a rendelkezésükre álló szerényebb anyagi eszközök­kel. Abban, hogy megyénk­ben nyugodt, kiegyensúlyo­zott a ■ politikai légkör, el­fogadható a közhangulat, része van a tanácsi fejlesz­tési terv megvalósulásának, a lakossági szolgáltatások, az infrastrukturális fejlődés eredményeinek is. Hangsú­lyozta, hogy nem minden a pénzen múlik, szerényebb lehetőségek között is lehet ésszerűen, eredményesen tervezni, gazdálkodni, Né­hány konkrét kérdésre, ész­revételre válaszolva, részle­tesen szólt a megye egyes területeinek ivóvízellátás) gondjai megoldását célzó tervekről. Tornán Károlyné a sajó- ládi iskola építését sürgette; az ifjúsági törvény végre­hajtásának kapcsán Teleki Istvánná és Kiss Imre a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseiről, Nagy László pe­dig a fiatal agrárértelmisé­giek helyzetéről beszélt. A vitában elhangzott kér­désekre Jurás László, Szé­kely László és Porkoláb Al­bert válaszolt. Végezetül dr. Havasi Béla, a megyei kép­viselőcsoport vezetője tájé­koztatta képviselőtársait az országgyűlés következő ülés­szakával kapcsolatos kérdé­sekről. tpetra) Londoni napirend A lobogókat felvonták a Lancaster-palota előtt, a világsajtó csaknem négyezer képviselője már Lon­donban tartózkodik — s a különleges biztonsági alakulatok is a helyükön állnak. Befejezték egyeztető munkájukat a különböző szakértő csoportok — valóban minden előkészület megtörtént hát a hét legfejlettebb tőkés' ország állam- és kormányfőinek csütörtökön kez­dődő csúcsértekezletére. Ezúttal — immár tizedik alkalommal — a brit fővá­rosban gyűlnek össze az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, az NSZK, Nagy-Britannia, Olaszország és Japán vezetői, hogy áttekintsék az aktuális világgazda­sági és világpolitikai kérdéseket: gúnyos kedvű politi­kai komrpentátorok szerint az évről évre ismétlődő meg­beszéléseknek általában csak résztvevői változnak az esetleges kormányválságok, vagy választási vereségek nyomán, témái azonban alig. Ha összehasonlítjuk a mos­tani, londoni napirendet a tavalyi, williámsburghi, vagy akár a legelső, rambouillet-i értekezletével, valóban kí­sérteties a hasonlóság. Nem mintha a világgazdaság állapota napjainkban megegyezne az egy évtizeddel ezelőtti állapottal, de a íö problémák, az infláció és a munkanélküliség kérdé­se, a költségvetési hiányok és a kereskedelmi protek­cionizmus elleni harc tényleg állandó vitatémát jelent a tőkés országok vezetői számára. A mostani megbeszélésekre valószínűleg rányomja bé­lyegét az a tény, hogy az Egyesült Államok választási évben jár, s így Reagan számára a londoni csúcs is a kampányhadjárat része. Sok megfigyelő egyenesen „elő­re beprogramozott sikerről” beszél. Az elnök minden bizonnyal példaként hozza fel az amerikai gazdaság több mint egy esztendeje beindult fellendülését, s a pénzromlás erőteljes lefékezését. Ugyanakkor várhatóan kevés szót ejt majd az óriásira duzzadt költségvetési deficitről és a magasan tartott kamatlábakról, pedig ezekkel közvetve saját szövetségeseinek is nemegyszer komoly kárt okoz. A jelek szerint Londonban az eddigieknél behatóbban kell foglalkozni a fejlődő országok adósságával. Mitter­rand elnök az előzetes bejelentés alapján új párbeszéd beindítását sürgeti a harmadik világ államaival. Az adósságprobléma túlnőtt a. szűk gazdasági kereteken — figyelmeztetett a francia államfő. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására május 28. és június 3. között magyar párt­munkás-küldöttség tartózko­dott Havannában és Santia­go de Cubában. A küldöttség, amelynek élén Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának ve­zetője állt, tárgyalásokat folytatott időszerű politikai es ideológiai kérdésekről, az oktatás, a sajtó, a rádió és a televízió munkájáról. A megbeszélések szívé­lyes, baráti légkörben zaj­lottak le. A küldöttség kedden visz- szaérkezett Budapestre. Harcászati gyakorlat A Magyar Néphadsereg kijelölt törzse! és csapatai az éves ki­képzési tervnek megfelelően — tartalékos hadkötelesek bevo­násával - harcászati gyakorlatot hajtanak végre. figyelmébe! Magas napi áron megvásároljuk a leadásra vagy selejtezésre szánt forgalmi engedéllyel rendelkező ROBUR, IFA, NYSA, ZSUK, BARKAS és ARO típusú gépjármüveket. Az üzemképtelen, de vontatható járművek elszál­lításáról — szükség esetén — gondoskodunk. Címünk: XVI. sz. Autójavító Vállalat Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. Telefon: 37-741/61-es mellék (körzetszám: 46) Telex: 062226

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom