Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 ,t9M. június 3., vasárnap j / Izvi tizenegymillió látogató Befejezéséhez közeledik a Moszkvában, a Szovjetunió népgazdaságának eredmé­nyeit bemutató kiállítás fej­lesztési és rekonstrukciós tervének kidolgozása. A magyarok ezreinek is jól ismert kiállítás 234 hek­táron terül el. Híres sajátos építészetéről, nevezetesek szökőkútjai, parkjai. Évente 11 millió ember keresi fel. A látogatókat több mint százezer — a hazai tudo­mány, gazdaság és kultúra sikereit, a szovjet emberek, életében végbemenő szociá­lis átalakulásokat demonst­ráló — kiállítási tárgy vár­ja. A készülő rekonstrukciós terv tartalmazza a kiállítás mind a 73 pavilonjának, ki­állítóterének, szökőkútjai­nak, valamint a pihenési te­rületeknek a felújítását. Uj pavilonokból álló komple­xum is felépül: „A koz­mosz”, „Moszkva — a Szov­jetunió fővárosa”, „Építé­szet”, „Ipar és szállítás” té­makörből. A hatalmas információ- mennyiség követésére szol­gálnak majd — mint Va- gyim Szajusev, a kiáilitás Igazgatója elmondotta — a nagy teljesítményű számí­tástechnikai berendezések, melyek segítségével a Szov­jetunióra és a KGST-tag- országokra vonatkozó összes adatot tartalmazó adatban­kot hozhatnak létre. Az adatbankot összekapcsolják g kiállítási csarnokkal, ahol a szakértők kérdéseire ér­kező válaszok kiírására szolgáló display-képernyők helyezkednek el. A későb­biekben műholdak segítsé­gével az össz-szövetségi in­formációs központhoz kap- csolhafjuk központunkat. Mindehhez egyébként új információs központ is épül. Különösen fontos helyet foglal még el a kiállítás köz­lekedési hálózatának fej­lesztése is. A látogatók szál­lítására kényelmes és gyors, egysínű vasút, mozgójárdák és libegő építését tervezik. Az építészek és a tervezők ajánlásokat tettek a dísz­kertek, parkok felújítására. Ezekben a parképítő művé­szet legjobb példáit hasz­nálják fel. ■ ■ Ötvenéves a miskolci repülőklub (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi beszámoló után hozzászólások következtek, amelyekben a hajdanvolt emlékekről, a szakosztályok jelenlegi munkájáról, az egy­kor Miskolcról indult piló­ták. ejtőernyősök tevékeny­ségéről számoltak be. Ezután az MHSZ kitüntetéseit, vala­mint a dicsérő okleveleket adták át 27, kiváló munkát végző sportrepülőnek. „Ki­váló Munkáért” arany foko­zatot négyen vettek át, kö­zöttük Básti József, az óz­di repülőklub tagja, aki negyvennégy éve folyamato­san és ma is aktívan repül. Ezüst fokozatot tizenhár­mán, bronz fokozatot négyen ▼ettek át Ezt követően Ojhetyi Ti­bor, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára köszöntötte az ünnepi köz­Benzinár-emelés Jugoszláviában Átlagban húsz százalékkal megdrágultak szombattól a kőolajszármazékok Jugoszlá­viában. A 86 oktánszámú motorbenzin az eddiginél 19,85 százalékkal többe, lite­renként 81,50 dinárba kerül, a 98 oktánszámú „szuper” pedig 20,42 százalékos drá­gulással 85,50 dinárba. A dí­zel-üzemanyag -új ára D—1, D—2 és D—3 minőségjelzé­sek mellett 63,80, 63,50, illet­ve 62,90 dinár literenként. Megdrágult, 29,7 százalékkal a háztartási fűtőolaj és a re­pülőgép-benzin. Az áremelésre a szövetsé­gi kormány állásfoglalása után került sor, amellyel úgy döntött, hogy a jövőben a kőolajszármazékok óra auto­matikusan kövesse a világ­piaci árak változásait, illetve a dinár árfolyam-módosulá­sait. Bár a benzinjegyek rendszere továbbra is ér­vényben marad, az újabb drágulástól, illetve a későb­bi esetleges további áreme­lésektől a fogyasztás olyan mértékű visszaesésére szá­mítanak Jugoszláviában, ami lehetővé teszi majd az üzem­anyag adagolásának meg­szüntetését. gyűlés résztvevőit. — „A fél éyszázad alap és bázis arra, hpgy a jövőben ez a sport jelentős eredményeket és si­kereket érjen el a klub te­vékenységében” — mondot­ta. Ezt követően Szepesi Jó­zsef ezredes, repülőfőnök emlékezett meg az alapítók­ról, az egykor Miskolcról in­dult főpilótákról, nagy ejtő­ernyősökről, repülőgép-pa­rancsnokokról, szólt az után­pótlás neveléséről. Majd he­ten vetnék át az „Ezüstko­szorús teljésítmény” kitün­tető jelvényt. A levezető elnök zársza­vával fejeződött be az ün­nepi közgyűlés. Az ötven­éves jubileum ünnepi prog­ramsorozata ma, június 3- án a honvédelmi és repülő­nappal ér véget. HoHaniliai] elhalasziják a rakéták telepítését A holland kormány pén­teki döntése, amellyel elha­lasztotta és feltételekhez kö­tette az országba szánt negyvennyolc cirkálórakéta telepítését, az első rés a NATO 1979-es telepítési határozata végrehajtásában. Megbontotta az Atlanti Szö­vetség eddigi teljes egysé­gét abban, hogy kizárólag az eurorakéták hadrendbe állí­tásával késztethetik a Szov­jetuniót közép-hatótávolsá­gú .rakétái csökkentésére. NATO-körökben ennek megfelelően csalódással, bosz- szankodással és alig leple­zett idegességgel fogadták a hágai bejelentést. Nem titkol­ják, hogy az komoly gondo­kat okozhat még. Megfigye­lők ugyanakkor rámutatnak, hogy a holland elhatározás nem érte meglepetésként a NATO-illetékeseket. Hága igyekezett egyeztetni szövet­ségeseivel elhatározását, és megértetni: a rakéták befo­gadása jelenleg a keresz­ténydemokrata-liberális kor­mány bukását jelentette vol- : na. •• ^ '■ Ä holland halasztó elhatá­rozás további következmé­nyekkel is járhat általános vélemény szerint. Újraéleszt­heti a vitát éá a békemoz­galmi tüntetéseket a nyugat­európai országokban. Igazo­lása az elszánt és minden rétegre kiterjedő holland bé­kemozgalom erőfeszítéseinek, újabb nyomatékot adhat a nem telepitő nyugat-európai országok fenntartásainak. (Dánia megtagadta pénzügyi hozzájárulását, Görögország pedig kezdettől ellenzi a te­lepítéseket és az atomfegy­verek befagyasztását szorgal­mazza.) Nicaraguába érkezett pén­teken George Shultz, az Egyesült Államok külügymi­nisztere. Shultzot Daniel Or­tega, a kormányzó tanács koordinátora hívta meg. A Managuóban pénteken kiadott hivatalos közlemény szerint a kétoldalú tárgyalá­sokon Nicaragua kormánya kifejezte, hogy készen áll a magas szinten folytatandó, nyilt és építő párbeszédre az Egyesült Államokkal a két ország közötti kapcsolatok rendezése érdekében. George Shultz építőnek, nyugodtnak és őszintének mi­nősítette Dániel Ortegával folytatott tárgyalásait. Shultz két órán át tár­gyalt a managuai repülőté­ren vendéglátójával, aki Mi­guel d’Escoto nicaraguai kül­ügyminiszter társaságában volt. Az amerikai diplomá­cia vezetője közölte, hogy megállapodtak későbbi ta­nácskozásokról is, amelyekre Washington Harry Shlaude- mant, közép-amerikai ügyek­ben illetékes különmegbízott- ját- fogja elküldeni. Shultz kifejezte reményét, hogy e megbeszélések elősegíthetik a problémák megoldását. Kö­zölte, hogy pénteken San Sal­vadorban a Contadora cso­port országainak küldötteivel is találkozott. B LEMP KB plénuma (Folytatás irz i oldalróV) is fogalmazta. A szocializ­mus kizárólag a munkásosz­tály aktív részvételére tá­maszkodva, a marxista—le­ninista párt vezetésével fej­lődhet tovább. A referátum a továbbiak­ban a munkásosztály na­gyobb arányú és aktívabb részvételét sürgeti az ország gazdasági, társadalmi és po­litikai életében, a döntések meghozatalában és a végre­hajtás ellenőrzésében. Alá­húzza a munkás-paraszt szö­vetség erősítésének fontossá­gát, és emlékeztet a lengyel értelmiség fokozott felelőssé­gére a társadalmi-gazdasági válság legyőzésében. Részletesen foglalkozik a közelgő tanácsi választások politikai jelentőségével, és rámutat, hogy a választáso­kon való aktív részvétel az ország szocialista fejlődésé­ért érzett felelősség, az ál­lampolgári érettség próbája lesz. Az előkészületek alap­ján megállapítható, hogy a társadalom' alapvető rétegei megfelelő képviseletet szerez­hetnek majd ahhoz, hogy . eredményesen befolyásol­hassák az életüket közvetle­nül meghatározó döntéseket Ä jelölte*: 57 százalék« irmt.' kás, vagy paraszt, 12 száza­léka 34 évnél fiatalabb, 34 százaléka nem tagja egyik pártnak sem. A referátum kielégítőnek értékeli a megújuló szak- szervezeti mozgalom helyze­tét. Az új szakszervezetek je­lenleg a munkahelyek 90 százalékán négy és fél mil­lió tagot számlálnak, 60 szá­zalékban munkásokat. Eddig több mint száz országos ága­zati szövetség alakult. Fel­hívja ugyanakkor a figyel­met a szakszervezeti munka felelősségére, és elengedhe­tetlennek tartja a párttagok nagyobb aktivitását a mun­kásszervezetekben. A LEMP PB referátuma végezetül leszögezi, hogy az ország helyzetének javulása minden lengyel dolgozó munkájától függ. A nehézsé­gek leküzdéséért folytatott tevékenységében azonban Lengyelország nincs egyedül — mint eddig is, a jövőben is számíthat a szocialista kö­zösség, mindenekelőtt a Szov­jetunió támogatására. Washingtonban tanácskoztak a NATO tagállamainak külügymi­niszterei a kelet—nyugati kapcsolatokról, valamint a Perzsa-öböl helyzetéről. Ismét kiemelkedő évfor­dulóra emlékezik a világ: 40 esztendővel ezelőtt, 1944. június 6-ára virradó éjsza­ka kezdődött meg a törté­nelem eddigi legnagyobb partraszálló hadművelete, az „Overlord”. Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Álla­mok légierejének 2000 gepe dél-angliai támaszpontjáról felszállva, éjféltájt nagy erejű bombatámadást inté­zett a francia partvidéken kiépített német védeimi rendszer és hadtáplétesít- mények ellen, deszantalaku- lataik pedig megindították átkelésüket a La Manche- csatornán. Reggel fél 7-kor értek partra az 1. amerikai hadsereg első egységei, majd egy órával később a 2. brit hadseregé — erős hajótüzérségi támogatás mellett. Az invázióra kevésbé al­kalmas hely kiválasztása és a kedvezőtlen, viharos idő miatt a partraszállás megle­petésszerűen érte az ellensé­get. Ez megkönnyítette a műveletet és a partra száll! csapatok harc tevékeny Sá­gét. Egy időben öt helyen, az első hullámban 7Ö 000 amerikai és 85 000 brit ka-* tona lépett a norlh&ntliá*' partokra. A német hadvezetés az- első napon nem tetté meg. a szükséges ellenintézkedé­seket. Ezért az amerikaiak két, egyenként 3—o kilo­méter széles és 10 kilomé­ter mély, az angolok- pedig egy 35 kilométer széles és 6—12 kilométer mély Ivídu főt tudtak létrehozni, öt­napos kemény küzdelem után keresztültörték a hit­lerista védelmi vonalat. 150 kilométer hosszú és 30 ki­lométer mély parti sávot tartottak kézben, s 16 had­osztály lépett e szűk terü­leten a kontinensre. Nem minden alakult az elkép­zeléseknek megfelelően. Vé­res harcok eredményeként 33 napba telt, amíg a kis • várost, Caent bevették, ahol a németek új páncélos erőkkel védekeztek. Voltak nehézségek, amelyek az an­gol—amerikai rivalizálás­ból fakadtak, amelyek az amerikaiak időnkénti „mel­léfogásaiból” származtak, s nem volt könnyű a De Gaúlle vezette francia emigráns kormány kíván­ságait sem egyeztetni a hadvezetés érdekeivel. Az egész invázió azonban nagy­szerű fegyverténye volt a szövetséges haderőknek, amelyek kötelékében három kanadai, egy francia és egy lengyel hadosztály is har­colt ... A német hadvezetőségnek tudomása volt arról, hogy 1944-ben partraszállás ké­szül a La Manche-csator­nán, át. De a súlyos és ve­szélyes keleti helyzet arra kényszerítette, hogy a szov­jet-német arcvonalon össz­pontosítsa főerőit. A’ szövetségesek 2 millió 876 ezer* fős expedíciós had- sercggvel-l szemben a né­metek legfeljebb 600 ezer embert; tudtak harcba vet- nij Al szövetségesek harc­kocsik- tekintetében 2,7-sze- res. repülőgépeket illetően pedig 22-szeres túlerőben voltak. Mialatt az angol—ameri­kai csapatok Normandiában harcoltak, a szovjet fegy­veres erők a hatalmas nyá­ri támadás során szétzúz­ták az ellenséget a Ka- rél-földszoroson, Petroza- vodszknál és Belorussziában, elérték Kelet-Poroszország és Lengyelország határát. A szovjet csapatok hadmű­veletei megkönnyítették a szövetségesk franciaországi harcát. A nyugati országokban napjainkban érthetően ma­gasra csaptak a norman­diai partraszállásra való megemlékezés hullámai. Egyes amerikai történészek megragadják az alkalmat arra is, hogy újraírják a II. világháború történetét. Igyekeznek kissebbíteni a Szovjetuniónak a nácizmus legyőzésében játszott döntő szerepét. Tény, hogy a szövetsége­sek inváziója történelmi fontosságú esemény volt, stratégiai jelentősége elvi­tathatatlan. A partraszál­lás eredményeként kibonta­kozó nyugat-európai had­műveletek 1944 nyarától — Franciaország és a Bene- lux-államok felszabadítása mellett — alapvetően hoz­zájárultak a fasiszta Né­metország leveréséhez, de mindez nehezen lett volna elképzelhető a keleti fron­ton lezajlott események, a moszkvai, a sztálingrádi, a kurszki csaták, a Vörös Hadsereg győzelmei nélkül A szovjet vezetés a hitlerista támadás kez­detétől szüntelenül kö­vetelte a második front megnyitását. Erre azonban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezető kö­rei csak akkor határozták el magukat, amikor a Vö­rös Hadsereg győztes elő­renyomulása, valamint a nyugat-európai országok nemzeti felszabadító moz­galmainak erősödése kény­szerítette őket. Ezzel egvütt a valóságban még a hábo­rú befejező szakaszában is a szovjet fegyveres erők játszották a meghatározó szerepet a hitleri hadigé­pezet szétzúzásában. Üjra megnyitjuk a VASVILL—AMFORA-depót június 5-től a diósgyőri Vásárcsarnokban EGYES VAS-MÜSZAKI, ÜVEG-PORCELÁN CIKKEKET 20-40 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT, AMÍG A KÉSZLET TARTI NYITVATARTAS: hétfőtől—péntekig 8—16 óráig szombaton 8—12 óráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom