Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
I 1984. június 28., csütörtök ÉSZAK »MAG YARORSZAG » Közlemény a; MSZMP Kizponli Msápának M. isis 2S-i iéÉsi (Folytatás az 1. »idolról) A Központi Bizottság .jóváhagyta a Kádár János elv- társ által vezetett párt- és kormányküldöttségünk jelentését a KGST-országok vezetőinek 1081. június 12—14. között. Moszkvában megtartott találkozójáról. ■j A Központi Bizottság '•nagy jelentőségű eseménynek és eredményesnek értékelte a tanácskozást, amelynek közös állásfoglalásai hosszú távra kijelölik a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének irányát. Megállapította, hogy a másfél évtizeddel ezelőtt elfogadott komplex program kiállta a gyakorlat próbáját. A KGST-országok történelmi sikereket értek el a szocializmus [építésében. nagy társadalmi programokat valósítottak meg, emelték népeik életszínvonalát. Jelentős eredmények születtek a szocializmus a ny ági -1 ech n i kai bázisának bővítésében, a tudományos és műszaki haladásban. Tovább erősödött sokoldalú együttműködésük, ami nagymértékben segítette a tagországok, közöttük a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődését. A KGST- országok együttműködése hozzájárult a tőkés világ- gazdasági válság hatásainak és következményeinek ellen- súlyozásához. Országaink, népeink politikai és gazdasági érdekei egyaránt megkövetelik, hogy magasabb színvonalra emeljük a KGST keretében megvalósuló együttműködést. Meggyőződésünk, hogy a szocialista gazdasági integráció elmélyítése javítja a munka hatékonyságát, jelentősen előmozdítja a gazdasági problémák megoldását, a tagországok fejlődését. A KGST felső szintű tanácskozása kifejezésre juttatta a tagországok készségét a nemzetközi munkamegosztásban való részvételre, az együttműködés fejlesztésére valamennyi országgal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapjá n. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a közös elhatározások teljes mértékben összhangban vannak hazánk érdekeivel és törekvéseivel. A Magyar Népköztársaság kész kivenni részét a határozatok megvalósításából. A Központi Bizottság felhívja a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdasági irányító szerveket, hogy a KGST felső szintű tanácskozásán elfogadott határozatok következetes valóra váltása érdekében tevékenykedjenek. O A Központi Bizottság a népgazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatait áttekintve megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik a gazdasági feladatok megoldásán. A népgazdaság alapjában a terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban fejlődik. A termelés a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A külgazdasági egyensúlyi helyzet az előirányzathoz közelállóén alakult, nemzetközi fizetési kötelezettségeinek az ország eleget telt. A belföldi fel- használás valamelyest meghaladja a tervezettet. Az. ipari termelés az elmúlt évekénél és a tervben előirányzottnál is nagyobb mértékben, több mint 4 százalékkal nőtt. A termelés a gazdálkodás eredményességétől) és az exportképességtől függően differenciáltan alakult. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően csökkent. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan elvégezték. Az állatállomány tovább gyarapodott., a vágóállatok és állati termékek felvásárlása jelentősen növekedett. Tovább fejlődtek külgazdasági kapcsolataink. A kivitel az előirányzottat meghaladóan, mintegy ti százalékkal bővült. A behozatal a számítotthoz közelállón n csökkent. A cserearányok tovább romlottak. A rubelelszámolású áruforgalom a korábbi éveknél kiegyensúlyozottabbá n alakult, a szállítások ütemessége javult. A nem rubelelszámolású deviza bevétel eket mérsékelte a múlt évi aszály és az értékesítési árak csökkenése. Az év első öt hónapjában a központi állami beruházások az előirányzottnál és a tavalyinál is nagyobbak, a vállalati beruházások a tervezett keretek között alakulnak. A lakosság pénzjövedelme a számítottnál gyorsabban, 9—11) százalékkal emelkedett. A fogyasztói árszínvonal megfelel a tervezettnek. A kiskereskedelmi áruforgalom valamelyest bővült. Az áruellátás összességében kielégítő. Az életkörülmények javítását szolgáló tervek megvalósulnak. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak több mint 80 százaléka áttért a 40 órás munkahétre. A Központi Bizottság a gazdasági munka eredményeit értékelve rámutatott, hogy a termelés hatékonyságának javítása, a jövedelmezőség és a gazdaságos kivitel növelése érdekében további erőfeszítések szükségesek. Biztosítani kell, hogy a második fél évben a külkereskedelmi áruforgalom, elsősorban az export, a terv előirányzatainak megfelelően bővüljön. A beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel és a terv előirányzataival. A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számított,- nak megfelelően alakuljanak. A Központi Bizottság felhívja a kommunistákat, a vállalatok és az intézmények dolgozóit, hogy kezdeményezéseikkel. igényes, fegyelmezett munkájukkal járuljanak hozzá az 1984. évi népgazdasági terv maradéktalan t el - jesíléséhez, további előrehaladásunk megalapozásához. EH. A Központi. Bizottság a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát 1985 tavaszára összehívja. A kongresszus előkészítése során át kell tekinteni a pártnak a XII. kongresszus óta végzett tevékenységét. Meg kell vizsgálni politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális életünk minden fontosabb területét, a párt tevékenységének íő kérdéseit. A kongresszusnak az a legfőbb feladata, hogy helyzetünk és lehetőségeink gondos elemzésével, munkánk kritikus vizsgálatával adjon választ a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Az. elmúlt évek eredményeire építve dolgozzon ki a következő öt évre reális, előremutató, mozgósító programot. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus tartalmi és szervezeti előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. * A továbbiakban a Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A lakossal leiepüsfejiesziési hozzájárulása Az új rendeletre azért volt szükség, mert az 1967-ben a község fejlesztési hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet életbe lépése óta eltelt időszakban számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a Helyi közéletben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A jogszabály továbbfejlesztését tette szükségessé az is. hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttműködésben is. A jövőben a lakosság településfejlesztésben! részvételének egyik meghatározó formájává — a jelenlegi kötelező, adójellegű község-» fejlesztési hozzájárulás helyett — a helyi elhatározáson alapuló településfejlesztési hozzájárulás válik. A fejlesztési vagy működési célok kiválasztásakor, illetve a hozzájárulás mértékének, időtartamának meghatározásakor a lakosság véleményét ki kell kérni. Ezáltal általánosabbá és egyenlőbbé válik a lakosság teherviselése. Változatlanul fennmarad a lehetőség, hogy a helyi tanácsok szervezhessék a lakos-» ság önkéntes felajánlásait. A hozzájárulást a lakásbérlet vagy a személyi tulajdonú lakáshasználat, illetőleg az egvéb ingatlantulajdon — péidául üdülő, műhely. üzlet, telek — és a tartós használat alapján állapítják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok, amelyeknél az egy .főfe eső jövedelem alacsony. A hozzájárulást a helyi tanácsok szociális indokok alapján — például a háromén' többgyermekes családok-» nál, fiatal házasoknál, lakással kapcsolatos nagy terhek esetén — elengedhetik, illetőleg mérsékelhetik. A településfejlesztési ho»- zájárulást — az ország egész területére — lüUü-bctn vezetik be. Tehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve ^lapján a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával —a törvényerejű rendeletben foglaltakat már 1985. január 1- lől alkalmazzák. A hozzájárulás mértéke évi 300—2000 Ft közötti lesz Ahol a helyi tanácsok már jövőre településfejlesztési hozzájárulást álla pit a nak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg 1985-ben a 600 forintot. A rendelet hatálya alá tartozók mentesülnek a községiéiles/.tési hozzájárulás egvideju fizetése alól. A lakbérterhek növekedése miatt kevesebb település- fejlesztési hozzájárulási kell fizetniük a lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú lakásban lakóknak. A korábbi, a lakosság köz- ségl'ej lesztési hozzájárulásáról szóló törvényerejű rendelet 1986. január elsejével hatályát vesztiMűanyag zsinegek készülnek A kép nem a pamutfonodában készült, hanem a Tiszai Vegyi Kombinátban. A különböző szinti és méretű műanyag fonalak és kötözőzsinegek, hengerek között futnak és formálódnak. Fotó: Laczó József Az utoísó teíep A fizetés fegyelmez Minél ócskább, annál hatékonyabb? Egy ismerősöm véleménye szerint ehhez a sertéstelephez napszemüveg kellene. A lehető legsötétebb, s lehetőleg fényt át. nem eresztő üvegből, mert úgy — hátha — eltakarná a látványt. Szó, ami szó, a korszerűségen nevelkedett ifjabb generáció rémülten menekülne innen el; Természetesen ebben a véleményben jócskán akad túlzás. Az biztos, hogy ezeket a szeriás toldozott-foldozott épületeket megyénk üzemeinek többségében már évekkel ezelőtt bontott anyagként kínálták eladásra. (Ha talállak rá vevőt!) Itt, termelnek bennük, figyelembe sem vévé a modern módszereket meghazudtoló technológiát, a primitiv berendezéseket, vagy akár a telep közepén illatozó trágyatavat. Ami az edzett szakembereket inkább meglepi, az, hogy eredményesen termelnek. Tálas György, a tiszakarádi Üj Elet Tsz telepvezetője kíváncsian méri le rajtam a látvány hatását. A fintort elérti, mert felnevet: — Hát szépségdíjra aligha javasolnánk. Sőt, két éve majdnem felszámoltuk az egészet. Szinte minden érv e mellett szólt. Gyengécske gazdaságossági eredmények, primitiv módszel ek, kriminális körülmények és mégis hála az elnöknek és a vezetőségnek, megmaradt. — Ügy tudom, akkor- még elnökhelyettes volt. Fürkészve néz: — Fontos ezt feszegetni? Igen, az voltam. s akkor is arra voksoltam. hogy tartsuk meg ezt a telepet. Hiszen minden kedvezőtlen tényező ellenére, volt egy intő jel: ezekben a rozzant épületekben akkor is eredményesen lehetett termelni. A jelenlegi beosztásomban viszont bebizonyíthatom, hogy akkor jól döntöttem. A számok döntő érvek, magukért beszélnek. Három éve 2U ezer forint, tavaly 1,736 millió forint volt az ágazaton a jövedelem. De hogyan lehetett mindezt elérni? Hiszen nem álltak rendelkezésre milliók, hogy a vemhesftéshez, malacneveléshez. vagy akár a hizlaláshoz megteremtsék az optimális feltételeket. — A válasz nyilvánvaló. Mivel ezeket az épületeket amortizáció nem terheli, szinte a t eljes költségoldalt a takarmányozás, s a muo- kadíj teszi ki. Világos, ezeket kellett csökkenteni, s a munkafegyelem növelésével az éltetés, malacnevelés eredményeit növelni. Mint mott- dom, egyszerűnek tűnik. A kivitel viszont annál bonyolultabb. Kezdve azon, hogy a rózsásnak aligha nevezhető körülmények között miként lehetett a fegyelmet szilárdítani? Elvégre ez a telep olyan érzést kelt, hogy a dolgozó már akkor is szívességet tesz, ha egyáltalán bejön dolgozni. A telepvezető gunyoros: — És mégis sikerült a létszám tíz százalékát kicserélnünk. Fel mertünk mondani! — Nem bírja tovább, elne- veti magát: — Egy embert küldtünk csak el. Azt is sajnálkozva —, a családja miatt — mert lazaságaitól eltekintve jó munkás volt. Mivel tizen vagyunk, így jön ki a bizonyos tíz százalék. A többieket, beleértve önmagamat is, Itt tartotta a pénztárcája. Nem szégyellem kimondani: fizetésének megkétszereződése. — Ez. mit jelent a gyakorlatban? — Nekem, vezetőnek azt. hogy kiszolgáljam a munkásai mai. Tíz. percet se töltsenek fölöslegesen, hogy ne rohangáljanak ide-oda, mert nincs elég fertőtlenítőszer, vakcina, vagy éppen takarmány. Nekik pedig ésak azt, hogy tíz. órából kilencet végigdolgozzanak. Érdekes: nagyon gyorsan összerázódtunk. Követtünk el kisebb hibákat, ők is, én is . . . Vitáztunk, haragudtunk, tudtuk, pénzre megy a dolog. Csúnya érv ez, viszont kétségkívül hatásos... (Ez a telep a szövetkezetnek egy önelszámoló ágazata. Vagyis a nedves kukorica kivételével minden takarmányt állami felvásárlási áron kap. A költségeket még növeli a fuvar, az állatorvos, a munkabér dija, az SZTK- járulék, amit természetesen levonnak a jövedelemből.) — Okoskodtunk mi sokat, hogyan tudunk a költségekből faragni. Legyártottunk sok berendezést maszek alapon. kijavítva a meglevő Hibákat, de nem mentünk valami sokra. A tenyésztési vonal javult. eg▼ hízótól több állatot neveltünk fel, de a költségek sehogy sem akartak számottevően csökkenni. — És akkor jött Miger úr? Rá bólint: — Az. ISV termelési rendszerrel együtt. (Monológ: — Túlságosan elharapódzott az utóbbi időben a termelési rendszerek között a kereskedői szemlelet. Arai még nem lenne baj, de szolgáltatásaikért csak a pénzt hajlandók elkérni, a n»i (!) nyereségünket garantálni már nem. Lényegében ott tartunk, hogy a rendszerek képviselői a havi egyszeri kötelező megjelenésen tűi nem sokat foglalkoznak a szövetkezetekkel. Mivel a nélkülözhetetlen anyagokért úgy is csak' hozzájuk fordulhatunk. Sajátos kivétel volt ez alól az. ISV. Ez az iparszerü sertéstartási vállalkozás elsősorban javasolt.) — Talán a tényeket! — Nos, az ISV-tápoknak köszönhetően egy kilogramm húsgyarapodásra felhasznált takarmány költsége 27.26 forintról 21,56 forintra csökkent. Ügy, hogy saját érdekeinket vették számításba. Vagyis a nyugatnémet SAL- VANA eég szakembere. Mager úr nem restellt eljönni ide. erre a primitiv telepre, hogy beszerezve a szükséges adatokat, hazatérve a mi takarmányaink beltartaima alapján számolja ki a számitógépes program alapján a keverékek optimális összetételét. Csoda, hogy az eredmény nem maradt el? A telepvezető nagyon szerényen elhallgatja, hogy a legkiválóbb takarmányozás ellenére sem haladtak volna előre, ha ők (étiének maradnak. Mert automatikusan alkalmazkodhattak volna á rendszer javaslatához. de ehelyett megvalósították a „nedves” etetés:, a tejipar mellékanyagával, a savóval, s kifundállak hozzá egy kiszolgáló berendezést is. Ezeknek köszönhető, hogy ez a telep, a Bodrogköz utolsó sertéstelepe, idén már az elmúlt évi 1500 hízóval szemben 2400-at ad tel a húsiparnak. Olyan gazdaságossággal. amelyet a legkorszerűbb telepeinken sem szégyellnének. _ kirmaa _
