Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. május 18., péntek Sümeg látképe A 18. század közepén épült püspöki palota Honismeret Sümeg Sümeg története valószí­nűleg 1210-ben kezdődött, amikor Jeland veszprémi püspök várat emeltetett ma­gának a kúp alakú szikla ormára. A tövében kiala­kult település a püspöki uradalmak gazdasági köz­pontjaként indult fejlődés­nek a kevély vár oltalma alatt. Később közigazgatá­si központtá is vált, mert a XIV. században a veszp­rémi püspökök megyéjük örökös főispánjaivá váltak, a sümegi várnagyok pedig alispánok Veszprémben. A vár az első és máso­dik ostromát 1440-ben, il­letve 1491-ben állotta ki, először polgárháború kö­vetkeztében került rá sor, másodízben Miksa császár zsoldosait kellett kivernie belőle Kinizsi Pálnak. Az ostromok feldúlták a vá­rost is, de lakói — jobbá­ra egyházi nemesek — visszajöttek. A török idők után Sü­meg újraéled. A város l'öl- desurai, a várban lakó püspökök is támogatták, hi­szen a székhelyükről volt szó. A polgárokat számta­lan kedvezményben részesí­tették. Széchenyi György püspöknek köszönhető az 1657-ben befejezett, erődsze- rü ferences templom es rendház, valamint a telepü­lést körülvevő városfal épí­tése 1656-ban, amelyet a kóznyelv tarísznyavárnak nevez. Hazánkban Sümegen kívül csak Budán, Pécsett, Sopronban és Kőszegen maradt meg hasonló, tehát megbecsülendő emléke nem .csupán Sümegnek, hanem az országnak is. A pezsgő városi élet a birtokos köz­nemességet is vonzotta a falak mögé, és sorra épül­tek a nemesi udvarházak, kúriák, a XVII. és a XVIII. században. A másik nagy püspöki építtető padányi Biró Már­ton volt. Az ő bőkezű buz­galmát dicséri az 1748—55. között épült püspöki kas­tély, valamint az 1756— 58. között felhúzott plébá­niatemplom, amelynek vi­lághírűvé vált freskóit F. A. Maulbertsch festette, akinek a napokban ünne­peltük születésének 260. év­fordulóját. Sokan „magyar Sixtinának” nevezik a plé­bániatemplomot. Sümeg újjászületésétől a XIX. század közepéig el­telt kétszázötven esztendő alatt számtalan olyan em­ber élt itt, akinek működé­se eltörölhetetlen nyomot hagyott hazánk történeté­ben. Politikusok, reforme­rek, költők, jogtudósok, ka­tonák. kiváló müpártoló iparosok, " kereskedők . . . csak mutatóban közülük né­hány: Deák Ferenc. Kisfa­ludy Sándor, Galántai Fe­kete János gróf, Festetics György gróf, Vajda Ignác, Pápay Sámúel, Darnay Kál­mán és nem utolsósorban a hajdani sümegi cívisek örö­kébe lépett iparos, a ne­mességet kapott Ramasset- •ter Vince kékfestő, ki a püspöki donátorok helyébe lépve, a liberalizmus korá­ban lendített már-már ha­nyatlásnak induló, szere­tett városán gimnázium, kórház, óvoda, leányközép­iskola alapításával. Társa volt a városi magisztrátus­ban Eitner József, akivel karöltve kiharcolták, hogy Sümeg utcái már 1840-ben közvilágítást kapjanak, megépítették az első tégla­járdákat, építési szabály­rendeletet alkottak. A szabadságharc bukása után azonban — hiába hagyta Ramassetter Vince roppant vagyonát is a vá­rosra —, Sümeg nem tu­dott többé belekapcsolódni az ország ipari-kereskedel- mi-kulturális vérkeringésé­be. Az utóbbi évek fejlődése azonban biztató jel: hajdan virágzó városkánk felriadt százesztendős csipkerózsika álmából, s falai között me­gint lüktet az élet. Méltó­vá vált arra, hogy vissza­nyerje városi rangját. Cs. fG Környezetvédelmi tanácskozás Miskolcon {folytatás az 1■ oldalról) * szirmabesenyöi tsz meg­nyert. Ennek a pernek alap­jául pedig éppen az a kár­tétel szolgált, melyet a szeny- nyezés okozott a növények­ben, a termés alakulásában. A mű évi 16—18 millió fo­rint bírságot tizet a lég- szennyezésért, da nyilván ez jóval olcsóbb, mint ginen,y- nyi a szűrőberendezés lenne. Ismeretes viszont az is — tegnap ismét szó volt róla —. hogy még ebben az év­ben a kormány elé kerül a légszennyezési bírság felül­vizsgálásának, módosításá­nak ügye: szigorítják majd a bírságot. Akár a mű vöröses füst­jét, szennyét, a miskolciak és a környékbeliek ugyanígy is­merik a merkaptán bűzét. A sajóbábonyi Északmagyaror­szági Vegyiművekből érke­zik. időnként most is el­áraszt mindent. Remény van viszont rá, hogy ez év végé­ig — egy beruházás befejez­tével — csökken, vagy talán meg is szűnik a bűz. Jó hír az is, hogy a Borsodi Hő­erőmű elektrofilter program­jának megvalósítása elől — éppen az OKTH közremű­ködésével — elhárult az akadály, így a szennyezés ebben a térségben csökken. A hulladék hasznosításá­nak ügye ismét szóba került. A tervek szerint Miskolcon a hetedik ötéves tervben valósítják meg ezt a művet, mely — hasznosító és nem csupán megsemmisítő üzemként — számíthat a hi­vatal «nyugi támogatására Is, A veszélye^ hulladékok elégetésére pedig a tervek szerint a leninvárosi TIFO- ban építik majd meg a mű­vet Regionális szerepkörre) ugyan, de ebbe a régióba nem tartozhat bele Buda­pest! Természetes, hogy Bánkút nem maradhat ki ilyen ta­nácskozásból. Ma már több­féle terv. elképzelés is meg­született a rendezést illető­en ezek tulajdonképpen ki is egészítik egymást, a meg­valósításig azonban rr'g nyilván sok idő telik el, sok pénz szükséges hozzá és to­vábbi egyeztetések. Borsod és Heves megye vezetői, il­letékesei, valamint az OKTH között is. Szükséges viszont mindenekelőtt az út. A na­pokban megállapodás szüle­tett arra vonatkozóan,, hogv Garadnáról Szentlélek felé vezető út megépítéséből a megyei tanács is részt vál­lal. Az építés ugyancsak sok­ba, mintegy 100 millió fo­rintba kerül. Utána víz- és szennyvízelvezetés kellene Bánkútra, a fennsíkra. A ter­vek — többféle változatban — erre is elkészültek. Remény mindenesetre Bán­kút ügyében is van az előbb­re lépésre, csak nem valami gyors előbbre lépésre. A zempléni tájvédelmi körzet viszont — a tegnapi hivata­los megfogalmazás szerint — „egyelőre” nem lesz táj­védelmi körzet. Mint . már többször is hírül adtuk, a múlt év nyarán elkészültek a védetté nyilvánítandó te- i illetek felmérésével, elvé­gezték a szükséges tenni­valókat. egyeztetéseket, kár, hogy most az OKTH elnök­helyettesétől kapott infor­máció szerint — ő sem szí­vesen mondta — azt kell kö­zölnünk: pénzügyi vonatko­zások miatt egyelőre nem lesz zempléni tájvédelmi körzet. Hadd tegyük viszont hoz­zá: enéikül is lehet persze vigyázni az itt fellelhető kü­lönleges értékekre, meg le­het óvni — addig is — a se­hol másutt nem található természeti ritkaságokat. Priska Tibor Lázár Győri) hazaérkzell Bulgáriái A hivatalos baráti látogatáson Szófiában tartózkodó Lázár Győr- gyöt, a Minisztertanács elnökét (balra) fogadta Todor Zsivko* (jobbra), a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, államelnök. Mellette Grisa Filipov, bolgár miniszterelnök. (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés lehetőségeit e téren, annál is inkább, mert az egyúttal elősegítené a fej­lett tőkés országokból szár­mazó import csökkentését is. Megvizsgálják, hogyan le­hetne hosszú távon javítani egymás nyersanyagellátási gondjain. Foglalkoznak az­zal, hogy az egyes vaskohá­szati és alumíniumipari ter­mékek ellenében milyen bol­gár vegyipari termékeket tud­nának a magyar vállalatok hosszú távon beszerezni. Nagy figyelmet fordítottak a termelés kiemelt területein megvalósuló műszaki-tudo­mányos tevékenység koordi­nálására, a nagy termelé­kenységű technológiák alkal­mazására, az energia- és nyersanyag-takarékosságra. Marjai József és Andrej Lukanov miniszterelnök-he­lyettesek, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság társelnökei szakértők bevonásával a nap folyamán folytatták megbeszéléseiket. Marjai József találkozott Ognjan Dojnovval, a BKP KB PB tagjával, a KB tit­kárával, gépgyártási és elekt­ronikai miniszterrel. Ambrus János külkereske­delmi miniszterhelyettes meg­Befejeződön a konferencia A szocialista országok kul­turális miniszterei 1984. má­jus 15—17. között a Magyar Népköztársaságban tartották meg XII. konferenciájukat. A megnyitó ülésen jelen volt és beszédet mondott Sar­lós István, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A konferencia résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást nemzetközi kulturá­lis kapcsolataik időszerű kérdéseiről, valamint orszá­gaik kulturális-művészeti éle­tének fontosabb eseményeiről és eredményeiről. A szocialista országok kul­turális minisztereinek konfe­renciája a barátság és a köl­csönös megértés légkörében végezte munkáját. beszélést folytatott Krsztju Popov külkereskedelmi mi­niszterhelyettessel. * Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, csütörtökön hazaérkezett Bulgáriából, ahol Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására, hivatalos bará­ti látogatást tett. Kíséretében volt Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Roska István, külügyminiszter-helyettes, Kovács Gyula, az Országos Május 14. és 17, között lá­togatást tett Hollandiában az MSZMP Központi Bizottsá­gának küldöttségé, Havasi Ferencnek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezeté­sével. A küldöttség tárgyait Joop M. den Uyl-lal, a Hol­land Munkáspárt parlamenti csoportjának vezetőjével. Max Van den Berg-gel. a párt elnökével és a pártve­zetőség több más tagjával. A nyílt és szívélyes légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsönösen tájé­koztatták egymást pártjuk helyzetéről es tevékenységé­ről. Havasi Ferencet fogadta Ruud Lubbers miniszterel­Tervhivatal elnökhelyettese, 'Ambrus János külkereske­delmi miniszterhelyettes. Szabó Imre ipari miniszter- helyettes és Sebestyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Sar­lós István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Várkonyi Péter külügyminiszter, to­vábbá állami életünk több más vezető személyisége. Je­len volt Georgi Pangelov. a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György bulgáriai látogatásáról közleményt ad­tak ki. nők és Gijs Van Aardmve miniszlerelnök-helyettes, gazdasági miniszter. Átte­kintették a nemzetközi es különösen az európai héiy- zet időszerű kérdéseit, a vi­lággazdaság és a nemzetkö/.i pénzügyi folyamatok alaku­lását, és véleményt cseréltek a magyar—holland kapcsola­tok fejlesztésének lehetősé­geiről. Az MSZMP küldöttsége találkozott Etil Izeboud-dnl, a Holland Kommunista Párt KB elnökével. Megbeszélést folytatott a holland politi­kai élet több más képvise­lőjévé]. A küldöttség csütörtökön továbbutazott Belgiumba. Havasi Ferenc látogatása Hollandiában Márkabolt nyílt Miskolcon A nagyobb áruválaszték, a jóbb lakossági ellátás segí­tésére Porán márkaboltot nyitott az Északmagyarorszá- gi Vegyiművek Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Hegedűs István, az ÉMV ke­reskedelmi igazgatóhelyette­se elmondta: a márkabolt közvetlenül segíti a kereske­delmi munkát. Az ÉMV ter­mékpalettájának kínálata, az értékesítés, a reálisabb igényfelmérés biztosítja a jobb ellátást. A különféle poliuretán használati eszközök, a habo- sitó-tömítő anyagok és a kis­kerttulajdonosok számára ajánlott kis kiszerelésű V‘>- ligop levéltrágyaféleségek a jövőben lolyamatosan segí­tik a felhasználókat. Értesítjük ügyfeleinket, hogy a vállalat AUTÖBONTÓ RÉSZLEGÉBEN a sze­mély- és haszongépjárműveket a jövőben árverés útján értékesíti. Az első árverésre május 23-án de. 8 órakor kerül sor, melyen 3 db Skoda 105 S tip. 2 db Moszkvics 2140 tip. 4 db Wartburg 353 tip. 1 db Lada 1200 tip. 1 db P FIAT 126 tip. személygépkocsi, valamint 3 db Barkas nyitott tehergépkocsi 1 db Nysa 522 tip. mikrobusz kerül kikiáltásra. Az árverésre kerülő gépkocsik az autóbontó részlegnél — Miskolc, Zsigmondy utca 6. (a Zsarnai-telep mögött) — megtekinthetők és ugyanott üqvintézőink bővebb felvilágosítással szolgálnak. Telefon: 15-449. XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom