Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-29 / 124. szám

ESZAK-MAGYAfORSZZG 4 " T9M. május Z9„ K&&J mwagao Á képernyő előíf Calderon-dráma Majális az Avason Úttörőket, kisdobosokat avattak Hírháttér r Calderon de la Barca XVII. századi spanyol drámaíró fcrökéletű remekműve köszönt ránk a képernyőről péntek este. A szerző a Lope de Vega allal megteremtett spanyol dramaforma legnagyobb folytatója, de szemben elődjével, akinél rendszerint több főszereplő bonyolítja a cselekményt, nala minden egyetlen kimagasló hős körül forog, mint a most látott drámában is Pedro Crespo, a zalameai bíró alakja körül. Nem kevesebb, mint 120 drámája és további száz körüli, egyeb színpadi és vallási dramatikus műve maradt fenn. Ez utóbbiak kapcsán nem érdektelen tudni, hogy Calderon a spanyol királyi udvar látványos színházi eletének fő irányitója volt, pappá lett és a király tisztelet­beli káplánja volt, ugyanakkor életművében számos olyan mű akad, amelynek témája nem, vallási-filozófiai vonatko­zású, hanem közvetlenebbül érint társadalmi kérdéseket. Ilyen például az 1639-ben irt A zalameai bíró, a spanyol dráma akkori időszakára annyira jellemző paraszti becsü­letdráma, amelyben világosan érzékelödik, hogy Pedro Cres­po, a paraszt falusi bíró és Don Lope konfliktusa nem két különböző rangú ember ütközése csupán, hanem az igazsá­got, a törvényt, a népét képviselő, egyéni becsületében is megsértett bírón keresztül egy elnyomott társadalmi osztály áll szemben az önkenyeskedö nemességgel. A kimagasló hős, a zalameai bíró igy emelkedik e drámában az elnyo­mott parasztság megtestesítőjévé és ez a vonás kiemelkedő helyet biztosít e műnek Calderon drámái között, mert egyéb, társadalmi kérdéseket érintő drámáiban a konfliktus nem osztályok, hanem egyének között támad. A zalameai bíró történetét a múlt század negyvenes éveiben fordították elő­ször magyarra; most Gáspár Endre 1957-es fordítása alap­ján láttuk Kazimir Károly rendezésében, Mikó István ze­néjével. A látott tévéváltozat arról győzött meg, hogy érde­mes volt ezt a három és fél évszázados drámát kamerák elé rendezni, mert Kazimir megfogalmazásában ma is friss, ele­ven, fordulatos és izgalmas, s nem utolsósorban ma is ha­tékony a mondandója. Kazimir kitűnő szinészgárdát válasz­tott — többségben a maga igazgatta Thália Színház társu­latából —, annak nagyszerű vezetésével, látványos képso­rokban állította elénk, miként bosszulja meg a tekintélyes paraszt bíró a leánya becsületén ejtett csorbát az előkelő csábítón, s miként emelkedik ez az egyéni sérelem társa­dalmi értékűvé, társadalmi osztályok ütközésévé. Emlékeze­tes, szép kilencvenöt percet kaptunk, igen értékes dráma- kincs újabb megfogalmazásának megismerésével lettünk gaz­dagabbak A szereplőgárdából kiemelkedik a címszerepet alakító Szabó Gyula alakítasa. ♦ A hagyományokhoz híven az idén is május utolsó va­sárnapján, és a gyermekna­pot megelőző szombaton tar­tották meg a kisdobos- és úttörőavató ünnepségeket Miskolcon. Szombat, délelőtt az úttörő fúvószenekar mű­sorával kezdődött ünnepség a Lenin téren, ahol 600 kis­iskolás tett fogadalmat. A legmagasabb csapatkitüntetés átadására is itt került sor — a 17-es számú Általános Is­kola úttörőcsapatának Sze- beni Győző iskolaigazgató, a. Magyar Üttörőszövetség Or­szágos Tanácsának tagja nyújtotta át a KISZ KB Vö­rös Selyemzászlajának Csilla­gát Vasárnap két, helyen — » Hősök terén és az avasi la­kótelep új sportpályáján — tartottak avatóünnepséget. Ezen a napon négyezer mis­kolci kisdiák mondta az ava­tótisztek után az ünnepi fo­gadalom szövegét Ez alka­lommal adták át a különböző ű ttörőcsapat-kitün tetéseket. B. Két úttörőcsapatot — a 16-os számú „Gábor Áron” és a szikszói úttörőcsapatot —, valamint a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházat a KISZ KB Vörös Selyemzász­lajának Szalagjával tüntették ki. Kiváló úttörőm un káért, kitüntetésbe#» három úttörő­csapat részeseit, nyolc csapart pedig c&csérő oklevelet ka­pott. A felnőttek kollektív kitüntetését, a Gyermekekért kitüntető plakettet, az idén a BM Határőrség területi pa­rancsnoksága és s BTK Köny­velés szocialista brigádja nyerte ei. Miskolcon, o Hősök terén kétezer kisiskolós tett kisdobos, és út- törőfogadelmot vasárnap délelőtt. A gyermeknap alkalmából az avasi lakótelepen egesz napos, vidám programot szer­vezett az Avasi Kulturális Egyesület. A. Bányász Fúvós- zenekar műsora ébresztette hét órakor a lakosságot, majd a sportpályán megtar­tott kisdobos- és úttörőava­tás után kezdetét vette a ma­jális. Tíz órától a Kristály együttes szórakoztatta a gye­rekeket, miközben a 43-as számú Általános Iskolában kihirdették „A mi lakótele­pünk” című rajzverseny eredményét, majd aszfalt- rajzversenyt tartottak. A programot játékos vetélke­dők színesítették — szőhet­tek, fonhattak, agyagot for­mázhattak és sárkányt ere­gethettek, tetszés szerint, a gyerekek. A mese moziban nonstop vetítettek, és nem kellett fraetm belépő­jegyért. Délután sportversenyeket tartottak, miközben a sza­badtéri színpadon bábosok és népi táncosok adtak műsort. A majálisra megjelent az „Avast Pajtás” című, tízol­dalas alkalmi . újság ' is, amit a gyerekek írtak és szer­kesztettek. Felállította sát­rait a Müveit Nép Könyv­terjesztő Vállalat, és egész napos kirakodóvásárt tartot­tak a népi iparművészek. A délutáni órákban bemutatko­zott az Index együttes, majd a Centrum Áruház invitálta divatbemutatóra az érdeklő­dőket. A, családias hangulatú ma­jális, amelyen tízezernél is többen vettek reszt, este tá­bortűzzel éri, véget. tonilscia a miivolíífórfl A népművelők egyesületé­nek területi szervezete két­napos konzultációt szervez június 7—8-ra, Abaüjszán- tóra. A kétnapos programból kiemelkedik az a konzultá­ció, amelynek vendége Vitá­nyi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója lesz. Az eszmecsere alapjául az álta­la írt — Vitairat o mai ma­gyar művelődésről című — könyv szolgál. A továbbiak­ban szó esik majd a terű-1 leti szervezet soron követ­kező rendezvényeiről, s más aktuális kérdésekről is A kétnapos találkozóra el­sősorban a népművelők egye­sülete területi szervezetének tagjait Várják, és hívják, de természetesen érdeklődőket is szívesen fogadnak. A ren­dezők május 3t-ig (csütör­tök) várják a jelentkezese­ket a Miskolc városi Műve­lődési Központ címén (Szé-" chenyi u. 30.), a szállás Aba- újszántón, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kol­légiumában lesz. Bálványos Huba kismonográfia Bálványos Huba grafikus művészt mutatja be a Képző­művészeti Kiadó Mai magyar művészet című kismonográ­fia-sorozatában, annak 79. köteteként Krunák Emese művészettörténész. A Mis­kolcon is jól ismert és gyak­ran szereplő művész mun­kásságát elemző kötetet 53 reprodukció, valamint angol nyelvű összefoglaló egészíti ki. A Hír hatter csütörtöki adasabasi az eásó téma bizonyara igen sokakat érdekelt. A Tv-hiradoból tudtuk meg, hogy a Minisztertanács aznapi ülésén — többek között — a já- lekautomatak ügyével is foglalkozott és olyan rendelkezése­ket hozott, amelyek ezeknek a szerkezeteknek forgalomban tartását, használatát a jövőben jelentősen korlátozzák. Az elmúlt két esztendőben hihetetlenül megszaporodott ezek­nek a gepeknek a száma és megváltozott a szerepük is: a szórakoztatás helyett a nyerészkedés lépett igen erőtelje­sen előtérbe. Legendás nyereményekről es veszteségekről hallani olyan vendéglátóhelyekről, ahol nyerőgépek — igen találóan félkarú rablónak nevezett szerkezetek — nyelik a pénzt, s ha a híreknek csak negyede is igaz, akkor is felháborító,; de sokkal szomorúbb az a látvány, amikor a já­téktermekben iskolatáskák tucatjai altnak a fal mellett, mert a gyerekek minden szabad idejüket, sőt sokszor tan­óráikat is a gépek mellett töltik, a játékhoz szükséges pénzt pedig nem ritkán kisebb bűncselekmények útján szerzik be. Mindez azonban nem tartoznék a heti tévékritika körébe, ha nem érdemelne külön elismerést a Hírháttér szerkeszté­se azért a frisseségért, amellyel a néhány órával korábban hozott minisztertanácsi rendelettel foglalkozott. Balő György riporter igen sokoldalúan járta körül a témát, megvilágítva a rendelet meghozatalának társadalmi szükségességét. A hallott vélemények erőteljesen alátámasztották, mennyire artalmas ezeknek a játékautomatáknak korlátlan terjedése es használata. Aligha lehet vitázni y riportban megszó­laltatott pedagógus álláspontjával és igen okosan érvelt a hírt magyarázó szakember is. Meggondolandó azonban, hogy lesz-e elég eró' a rendelet következetes végrehajtásához, mert sokféle egyéni és csoportérdek (az üzemeltetők bevételének kiesése!) áll szemben az okos akarattal. S adódik egy ta­nulság is: könnyebb lenne a mar kezdetekor károsnak mu­tatkozó törekvéseket eleve korlátok közé szorítani, nem pedig a túláradás után — három és tél éves határidős! — módosító korlátozásokról intézkedni. Benedek Miklós A szaknyelvoktatásról tanácskoztak Országos alkalmazott nyel­vészeti es szaknyelvoktatási konferencia kezdődött teg­nap, május 28-án Miskolcon, a esanyiki KISZ-iskolaban. Huszonhárom haza felsőok­tatási intézményből közel kétszáz nyelvtanár érkezett a háromnapos tanácskozás­ra, amelyet a TIT idegen- ny elvi-oktatási választmá­nya, a TIT megyei szerve­zete, az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyaror­szági Társasága, a Művelő­dési Miniszteri um i-degen- nyelv-oktatási Szakbizóttsaga és az NME idegemryelvi lek­torátusa szervezett az MTA, a MAB munkabizottságainak, illetve a Puskin Orosz Nyel­vi Intézet kihelyezett tago­zatának közreműködésév«!. Kisebb a kenyér, nagyobb a zsemle (Folytatás az 1. oldalról) Amennyivel kevesebb ke­nyeret rendelnek a boltok, annyival több kell a pék­árukból. zsemléből, kifliből, sósrúdból, a nem töltelékes árukból. Ezek Ugyanis az ár­változások ellenére is vi­szonylag olcsóbbak, másrészt kisebb a kalóriaértékük, ami megint csak nem közömbös. A zsemle és a kifli ugyan­is BL—55-ös lisztből készül, a kenyér pedig BL—30-as- ból. (A betűjelzés egyszerű­en csak búzalisztet jelent, a hozzá kapcsolódó számok pe­dig a liszt' hamutartalmára, tömörségére utalnak.) Tehát az számol jól. aki a zsemle mellett dönt a kenyér elle­nében. ha nem akarja nö­velni kilóinak számát, vagy Bélán éppen fogyókúrát tart. Az elmúlt evekben még csak ket-három százalékkal fogyasztottunk kevesebb ké­nyeiét és ugyanannyival több péksüteményt. Ez az arány az idén már öt szá­zalékra emelkedett. A meg­állapítást Benlsák Kálmán, a Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója azzal egészíti ki, hogy ez az arány az év vé­géig még változhat, lehet, hogy tovább csökken a ke­nyér fogyasztása. A vállalat ellátási területén naponta minden lakosra 1.5 péksüte­mény jut, ami fölötte van az országos átlagnak, ponto­sabban nálunk vesznek leg­többet kifliből, zsemléből Egy óvatos megállapítás ere­jéig talán elmondhatjuk, az arányok ilyen ütemű válto­zásával számolva. a többi megyék csak évek múlva zárkózhatnak féü az egész­ségesebb táplálkozás ajánlá­sait megszívlelő borsodiak­hoz. A jelenleg hatszáz mázsás kenyértermelésnek csupán egvhatodát teszi ki a ket- kilós kenyér, amelyet első­sorban az éttermek, étkez­dék, a honvédség stb. meg­rendelései alapján sütnek. (Kevesebb a vég, szebb a karéj, kifizetődőbb a szele­telés.) A vásárlók többsége az elmúlt évekhez képest ke­vesebb, de jobb minőségű kenyeret keres a boltokban, sőt a kiváló minőségű min­dennapiért még a sorbaállást is- szívesen vállalja. A fogyasztási struktúra és az étkezési szokások átala­kulásával így lett kisebb a kenyér és nagyobb a zsemle. Xa*y József Gördíts Mnos, ser. NME idegennyelvi lektorátusának vezetője köszöntötte a részt­vevőket a tegnapi megnyi­tón, majd Szépe György, a TIT idegennyelv-oktatási vá­lasztmányának elnöke szóit e konferencia feladatairól, cél­járól. A szaknyelvtaTHtas es a szakny elvkutatás — mon­dotta többek között — a Ne-, hezipari Műszaki Egyetemen indult meg, s a szakfordítói képzés is innen terjedi el a hazai, nem tanárképző egye­temeken. Nem véletlen ez, mint ahogyan az sem vélet­len, hogy több mint tíz alka­lommal szóltak mar miskolci konferenciákon a szaknyelv- kutatás, á fordítás elmeleti és gyakorlati problémáiról. A szaknyelvkutatás praktikus célt szolgál — az ipar fej­lesztése feltételezi a lépéstar­tást a külföldi szakirodalom­mal, kutatási eredményekkel. Tegnap hát előadás hang­zott el a konferencián. Töb­bek között a tudományos- műszáki stílus’kutatás új eredményeiről szólt Olga Da- nyilovna Mitrofanova, a Pus­kin Orosz Nyelvi Intézet munkatársa.. Az orosz nyelv- oktatás néhány problémájá­ról beszélt Alekszej Leonyi- dovics Grebenyeu, a Puskin Orosz Nyelvi Intézet buda­pesti fiJialejanak igazgatója. Ma két szekcióban folytat-,, ják a tanácskozást a nyelv­tanárok. Az egyik szekeiőbaifc»- a fordításelmélet, a fordítás- -• technika és a tolmácsolás té­makörében szólnak a leg­újabb kutatási eredmények­ről. A másik szekcióban a szak nyel vök la tás módszertani kérdéseit vitatják meg. Ha- - rom nap alatt közel ötven < előadás hangzik el a plená- < lis és a szekcióüléseken. Sor kerül két ankélra is. Az egyiken az ágazati szakfordí­tói képzés korszerűsítéséről, a másikon a szaknyelvi tár­salgási készség fejlesztéséről" lesz szó. A minap egy Londonból érkezett meghí­vót vehettünk kézbe, egy levél kíséretében. A feladó az Angol—Magyar Baráti Társa­ság, amely a G. F, Cushing professzor el­nöklésével tartott legutóbbi összejövetelen a magyarországi Shakespeare-kultuszról szóló előadást tűzte napirendjére. Az előadó Michael Halsted professzor volt, akit 1947— 49-ben a sárospataki kollégium alkalmazott lektorként, s a gimnázium angol tagozati diákjainak tanította az angol nyelvet es irodalmat. Évtizedekre visszanyúló hagyomány volt az angol tagozaton, hogy a diákok minden tanévben egy Shakespeare-drámát adtak elő angol nyelven, s ezek színre vi-telében az angol lektorok is sokat segítettek. Így ke­rült bemutatásra például a Macbeth, a III. Richard, sőt Az ember tragédiáját is elő­adták Ch. Meitzer és Vajda Pál angol for­dításában. M. G. Halsted rendezeseben pe­dig Shakespeare Julius Caesar című drá- máját .adták elő a pataki diákok, mégpe­dig olyan sikerrel, hogy a budapesti Ma­dách Színház igazgatósága is meghívta az együttest, s így a fővárosi közönség is élvez­hette a drámát a pataki diákok angol nyel­vű előadásában. ■ . Az Angol—Magyar Baráti Társaság ösz- szejövetelen ezekről az angol nyeli u Shakespeare-bemutatókrol tartott előadást M. G. Halsted professzor, alti ezenkívül a BBC műsorában is méltatta a magyarorszá­gi Shakespeare-kultus/.t. Kazinczy Hamlel- fordításától kezdve a Nemzeti Színház rep­rezentatív Shakespeare-elöadasaiig. nem hagyva ki olyan ..apróságokat" sem. hogv a Nemzeti elődje, a Pesti Magyar Színház egyszer a Lear királyt, másik alkalommal a Hamletet mutatta be megyénk híres szü­lötte, „Egressv Gábor úr jutalom játéka­ként”— ahogy az egykori színtanon olvas­ható. Mr. Halsted másik londoni rádióelőadásá- ban Sárospatakról, a 453 éves kollégiumról szólt, hangsúlyozt a, hogy a második világ háború befejezését követő napokban, he­tekben Sárospatakon, de egész Magyaror­szágon is azonnal megkezdődött az iskolai oktatás, s fokozatosan fejlődésnek indult a magyar kulturális élet. amely napjainkban is igen erős jellemzőié a maavar társadé lomnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom