Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-29 / 124. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. május 29., kedd Vdsarnap is dolgoztak Májusi esők ^Folytatás az 1. oldalról) amit elkerült a fagy, jó a kötődés a körtefákon, ha el­adási gondjainak nem lesz­nek, megfelelő árbevétellel számolhatunk. Több gondot okoz a Sajó a nagyesécsi Sajómentí Ter­melőszövetkezetben, hiszen egyes részeken már elöntöt­te a legelőket. Frankó István elnök: — Ha az esős napok to­vább tartanak, még egy ki- adósabb árhullámmal szá­molhatunk, amely már na­gyobb károkat is okozhat, hiszen a hullámtérbe is ve­tettünk kukoricát. Gondot je­lent, hogy legelőink jelentős része is veszélyeztetett terü­leten vah, így állatállomá­nyunknak nehezen tudjuk biztosítani a zöldtakarmányt. Már csak azért is, mert a rendes” gazdának nem hi­ányzik a további csapadék, hiszen a széna és a lucerna renden ázik. De nem pa­naszkodhatunk, hiszen szá­razságra hajlamos kavicsos területünk simán elnyelte az eddig lehullott 120 millimé­ter (!) csapadékot. A kalá­szosok, de a kapások is a lehető legjobbkor kapták az esőt. A talaj pedig még mindig magába szívja a vi­zet ... A kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezetben há­romszáz hektárt szakított el a folyón levonuló ár a gaz­daság többi részétől. Nem tudják ugyanis megközelíte­ni a mélyebben fekvő kuko­ricatáblákat. Nemkin Béla, a szövetkezet elnöke kesernyé­sen mondta: — Ezelőtt két héttel még a csapadékhiányra panasz­kodtam, s lám tessék, most már az esőkkel gyűlt meg a bajunk. De gyorsan hozzáte­szem, ezerszer inkább ez utóbbit, hiszen a 730 hek­táron vetett búzát, a kétszáz hektárnyi tavaszi árpát már- már az aszály fenyegette. Sajnos, két hete renden ázik száz hektár lucernánk, amit csak a hét végén tudtunk megforgatni, hogy hétfőn is­mét jöjjön az égi áldás. Ki­használva az esőszünetet, ké­szülünk a betakarításra. Jú­lius végére — az eredeti ha­táridő október vége volt — elkészülünk azzal a három­ezer tonnás magtárral, amely végre megoldja tárolási gondjainkat. Már elkészült a tetőszerkezet, dolgozóink a lé­tesítmény aljbetonozásán munkálkodnak. A közel hat­milliós beruházás az aratás biztonságát szolgálja. A hernádnémeti Hernád völgye Termelőszövetkezet­ben is akadozik a zöldara­tás. Bár a kaszálógépek va­sárnap is dolgozták, a teg­napi záporok megálljt pa­rancsoltak a munkálatoknak. Dióssy Ferenc üzemgazdász; — Sajnos, a lucernánk renden ázik, azon a 280 hektáron, amin termesztjük. A széna mennyiségével hiba nem lesz, annál több a mi­nőségével. De, mint minden rossznak, az esőzéseknek is megvan a jó oldala, hiszen mint a mondás tartja: feke­te széna, fehér kenyér. Vagyis inkább a renden áz­zon el a takarmány, mert a májusi eső a nagy termések alapja. Most már bízunk ab­ban, hogy a búza a tervezett 5,5 tonnás hektáronkénti ter­méstől is többet ad. Hason­lóan biztatók a kilátások a többi kultúránál is. — ki — A kubai szivar titka Kitűnőnek ígérkezik a termés Szegény Kolumbusz Kris­tófra sok mindent ráfog­nak mostanában. Az egyik felfedezéséről azonban írá­sos bizonyíték is rendelke­zésünkre áll. Eredeti napló­feljegyzései szerint ő ta­lált rá a dohányra, mégpe­dig Kubában,, 1492. novem­ber 6-án. Az addig isme­retlen növényről készített feljegyzései szerint a szé­les levelű, aromaukus nö­vényt a helybeli bennszü­löttek kedélyesen elfüstöl­ték. A dohány azóta világ­karriert íutott be, és a föld minden táján termesztik, sokféle van belőle, de a kubai dohánnyal egyik sem vetekedhet. De mi is a kubai szivar titka? Miért járják le a lá­bukat az ínyencek egy-egy doboz olyan szivarért, mely­nek címkéjén ez olvasható: „Hecho en Cuba” — Ké­szült Kubában? A titok meglehetősen összetett. A szakemberek szerint a világ legjobb dohánytermő föld­jei éppen itt, Pinar Rio tartományban találhatók. Ezek a földek izzadják k' magukból azt a kreol színű dohányt, amely a legjobb szivarburkoló. A titok má­sik nyitja a kubai parasz­tok évszázados tapasztala­tában rejlik, amely a do­hány szeretetével, s a szi­getország dohánytermesz­tésre' rendkívül alkalmas klímájával párosul. Persze aprólékos, sokrétű és fá­radságos munka kell ah­hoz, hogy a díszdobozba csomagolt szivarok a fo­gyasztókhoz jussanak. A palántázásra előkészí­tik, gőzzel fertőtlenítik a talajt, majd folyamatosan, két-három naponként alul­ról felfelé szedik a levele­ket, fűzik és szárítják a do­hányt. Minden mozzanat rjagy figyelmet érdemel. Az aprólékos munka azonban igazán csak ezután kezdő­dik. A kubaiak azt vall­ják —• s az igényes vevők is eszerint válogatnak —, hogy igazán jó szivart csak kézzel lehet készíteni. Tör­téntek persze kísérletek ar­ra, hogy gépekkel helyette­sítsék a rendkívül fárasz­tó, s viszonylag lassú em­beri munkát, de a kézi munka általános felértéke­lődése a világpiacon arra késztette a kubai szivar­gyártókat, hogy termékeik Készül a szívót jó részének elkészítését még mindig a kétkezi mun­kásokra bízzák. Így aztán a kubai szivargyári munkás a szó szoros értelmében a tíz ujjával öregbíti a vi­lágmárka jó hírét. A szivarsodrás menet­rendje a következő: a mun­kás az asztalra terít egy nedves, úgynevezett fedőle­velet, speciális késsel mé­retre vágja a széleit, bele­helyezi a köpenyt, majd a belső levelekkel együtt hen­gerré sodorja. De közben vigyáz arra, hogy ne legyen se túl kemény, se túl laza. ügyel arra, hogy meglegyen a súlya, a színe, a mérete, a simasága és a gyúlé­konysága. Egy-egy munkás egy műszak alatt 120—130 szivart tud készíteni. A szi­varokat aztán egy hónapig szárítják. Címkézés és do­bozolás után indulhatnak a füstrudak a világ minden tájára. A hagyomány, a hírnév kötelez, nem is beszélve a je­lentős valutabevételekről. A kubai kormány ezért az el­múlt években több tízezer hektár újabb dohányföldet fogott művelésbe, s tovább gyarapította a szivarkészí­tés szakembergárdáját. Emellett az utóbbi időben az egyéni gazdák éppúgy, mint az állami gazdaságok, több új gépet, felszerelést kaptak, hogy növeljék a termelékenységet, hiszen a világ minden tájáról újabb és újabb megrendelések ér­keznek. N. Cs. Koinszomo! tifkársk tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Az SZKP KB főtitkára ez­után arra a kérdésre keres­te a választ, hogy , a Kom- szomol-munkában milyen módszerekre, formákra kell összpontosítani a figyelmet. Először is — mutatott rá —, a Komszomol-szervezetek gyakorta „bejáratott”, sablo­nos módszerekkel és eszkö­zökkel próbálják megoldani az új feladatokat. Egyeseket — Lenin szavai szerint -— megbűvölnek a „hangzatos” jelszavak, nem fogják föl az új társadalmi-gazdasági és politikai helyzetet, nem szá­molnak a Teltételek módosu­lásával, s megfeledkeznek arról, hogy taktikájukban a lehető legrugalmasabbnak kell lenniük. Másodszor, ellentétek van­nak a munkaformák és a fi­atalok megnövekedett anyagi és szellemi igényei között. A Komszomol-szervezetek nem minden esetben tudnak vála­szolni az ezzel kapcsolatban felvetődő kérdésekre, nem mindig tudják megszabni a helyes irányt. Végezetül, a Komszomol-munka formái­nak megválasztásánál ter­mészetesen számolni kell az életkor sajátosságaival, a műveltségi szinttel, a fiata­lok ilyen vagy olyan tevé­kenység iránti érdeklődésé­Losonczi Pál Élf!ÍÉÍI DÍSZOlt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének meghívására hétfőn hivata­los, baráti látogatásra a Mon­gol Népköztársaságba utazott. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében vah Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke,. Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes és Herkner Ottó külkereskedelmi minisz­terhelyettes. A búcsúztatáson a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az Elnöki Tanács több más tag­ja, Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkár, valamint társadalmi és- politikai éle­tünk több vezető személyisé­ge. Jelen volt Vlagyimir Bd- zovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. vei és hajlamával. Mindazon­által a gyakorlatban ezt a szempontot sem tartják be mindig. E feladatok teljesítése ter­mészetesen szükségessé teszi a Komszomol pártirán;vitásá­nak javítását, az itt tapasz­talható fogyatékosságok le­küzdését. Itt szerelném meg­jegyezni. hogy a Komszomol pártirányításának színvona­la nem egyszerűen a pártbi­zottságok által megvizsgált kérdések számától függ. Sín­nél jóval fontosabb, hogy mélyrehatóan elemezzük a fiatalság körében jelentkező társadalmi és ideológiai fo­lyamatokat, és segítsük a Komszomol-szervezeteket a fő irányvonalak rögzítésében, a leghatékonyabb munkafor­mák kiválasztásában. Szociológusok azt mond­ják. hogy a fiatal munkások gyakori munkahely-változta­tásának fő oka a munka tar­talmával és feltételeivel való elégedetlenség. Ez így is van. A termelésszerkezet át­alakítására és korszerűsíté­sére kidolgozott pártiránvvo- nal ma mái' tehetővé-teszi e hiányosság határozottabb fel­számolását. A Komszomol-káderelc kérdése kulcsfontosságú. Ép­pen ezért a pártbizottságok fordítsanak megkülönbözte­tett figyelmet a Komszömol- kádereknek a tanácsi, a gaz­dasági és természetesen a pártmunkára való felkészí­tésére és kiválasztására. Konsztantyin Csernyenko Végezetül az SZKP KB Po­litikai Bizottsága és a Leg­felsőbb Tanács - Elnöksége megbízásából a szovjet had­sereg és a haditengerészet Komszomol-szervezetének át­nyújtotta a Vörös Zászló Érdemrendet. flz Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a drótgyérban Tegnap, hétfőn délelőtt dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Miskolcra lá­togatott. Az államtitkárt a megyei pártbizottság székha­zában fogadta Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a Bor­sod megyei Pártbizottság első titkára. Dr. Rácz Albert ezt követően — dr. Havasi Bé­lának, a megyei pártbizott­ság titkárának társaságába« — a December 4. Drótmű­veket kereste fel. A gyárban Kiss Béla igazgató tájékoz­tatta a vendéget a termelés, a gazdálkodás alakulásáról. A látogatás további részében az államtitkár időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről folytatott eszmecserét a vál­lalat gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőivel. Fórum a miskolci rádióban Mindnyájan vásárlók vagyunk A Magyar Rádió Miskolc körzeti és nemzetiségi szer­kesztőségéből tegnap „Mind­nyájan vásárlók vagyunk” címmel sugározták a soron következő Fórum-műsort. Az adásban mjndannyiunkal ér­deklő és érintő, zsebbe vágó kérdésekkel foglalkoztak há­rom megye, Borsod, Heves és Nógrád kereskedelmi szakemberei. A fórum iránt megnyilvánuló • érdeklődést jelzi, hogy az ötvenperces műsorban összesen harminc kérdésre hangzott el válasz, a telefon pedig az első perc­től az utolsóig szinte szünet nélkül csengett. A üakar János műsorveze­tő által közvetített kérdések­re Matiz Gábor, a Borsod megyei Tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese, Mis-1 kolezi László, a Heves me­gyei Tanács osztályvezetője, Cservák Ferenc, az Eszak- magyarországl TÜZÉP Vál­lalat igazgatója, Szakács László, a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat igaz­gatója és Kiss Imre, a Me­zőkövesd és Vidéke Áfész elnöke válaszolt. Szó volt az építőanyag-ellátás hiányossá­gairól, a csúszópénzről, az aprófalvak áruellátásáról.' a gyermekcipő-kínálat meny- nyiségi és minőségi gondjai­ról, élelmiszerboltok vasárna­pi nyitvatartásáról és ter­mészetesen még sok más, közérdeklődésre számot tar­tó kérdésről, amelyekre la­punkban visszatérünk. LAKOSSÁGI KOTVÉNYAKCIÓ MIT, HOL, MIÉRT? Mepomiia most a PIÍRÍ! MIT? Jegyezzen Dn is 5000 és 10 000 forintos címletű PIÉRT-köt- vényt 7 évre; évenként 11% kamatot kap. HOL?, Jegyzési lap, részletes tájékoztatóval, átvehető a PIÉRT Ke­reskedelmi Vállalat észak-magyarországi kirendeltségén, a miskolci, a salgóbányai és az abaújszántói lerakatában, valamint az Állami Fejlesztési Bank igazgatóságain, május 28-a és június 8-a között. Részletes információt nyújt: a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat észak-magyarországi kirendeltsége Miskolc, Blaskovics u. 1. 3501 Telefon: (46) 35-252 a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 61. sz. lerakató Miskolc, Blaskovics u. 1. 3501 Telefon: (46) 35-915 o PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 63. sz. lerakató Salgótarján, Salgóbánya, 3109 Telefon: (32) 12-346 a PIÉRT Kereskedelmi Vállaló, 64. sz, lerakató Abaújszántó, Rákóczi u. 37. 3881 Telefon: Abaújszántó, 2. MIÉRT? Hasznos pénzbefektetés, magas kamat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom