Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

1984. május 27., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Fém fog helyett porcelán — Lakodalomba volt hi­vatalos egyik megrendelőnk, és éppen előtte eltörött a fogsora — idézi egyik leg­utóbbi sürgős munkájukat Juhász Gyula, a miskolci Fogtechnikai Vállalat labora­tóriumvezetője, majd így folytatja: — Ilj'en esetben soron kí­vül is elvégezzük a munkát. A vállalási idő az előző évek átlagához képest kevesébb, mint felére csökkent. Ebben az évben a maximális válla­lási idő nyolc nap volt. Ün­nepek idején, önként jelent- kezőkből^ ügyeletet szerve­zünk. Hogy mennyire szük­ség van erre, mutatja, hogy december ‘23-tól január 2-ig — amikor rendszeresen zár­va tartunk — 120-an kérték eltört fogsoruk javítását.. Az ország legkorszerűbb és ■egyik legnagyobb laborató­riumában, minden, hazánk­ban használatos fogpótlást el tudnak készíteni. Mivel a megyéből beérkezett megren­delések nem biztosítják az itt dolgozó fogtechnikusok számára az elegendő és egyenletes munkát, ezért bár­mely területről érkező meg­rendelésnek eleget tudnak tenni. Állandó kapcsolatuk van az ország tizenöt váro­sával. A laboratóriumban a csúcs- időszak január közepétől má­jus közepéig tart. (Ahhoz, hogy ezután csökken a ké­szítendő pótlások száma, va­lószínűleg hozzájárul, a fog­orvosok nyári szabadsagolá- sa.) Ilyenkor csak túlórában képesek elvégezni a munkát. A hajrában segít a vállalaton belül működő gazdasági mun­kaközösség is. Az egyenet­lenségek kiküszöbölésére ter­vezik a rugalmas munkaidő bevezetését. Évről évre egyre kevesebb a fogtechnikai munkák szá­ma. A laboratórium vezető­je szerint ez a fogorvosok számának csökkenésével és az egészségügyi felvilágosí­tás hiányosságaival magya­rázható. Tévesen terjedt el, hogy január elsejétől minden fogászati termék árát fel­emelték, holott elsősorban a nemesfém alapanyagúnké nőtt. ugyanakkor az egysze­rű fémlemez-beépítéses fog­sorok ára például csökkent. Ennek ellenére ezekből is egyre kisebb az igény. Olyan igényes munkákat, mint a kapocs nélküli pótlá­sok és a fémre égetett por­celánfogak, főként a 30—40 év közötti korosztály igény­li. Azok. akik még elég sok eredeti foggal rendelkeznek, és szeretnék, hogy a pótlá­sok minél kevésbé üssenek el ezektől. Egyre kevesebb a készítendő fémfog. helyette porcelánfogat kérnek. — Divatos szakmának szá­mít-e még a fogtechnikusé? — Napjainkban fokozottan annak mondható. Kitűnik ez a magas túljelentkezésekből is. Sajnos, sokakat vonz a pályára a fehér köpeny va­rázsa, anélkül, hogy a szük­séges képességekkel (jó kéz- ügyeseség, fejlett forma- es. színérzék) rendelkeznének. Ezek kiszűrésére három éve előzetes képességvizsgálatot vezettünk be. Laboratóriu­munkban képzik Északkelet- Magyarország fogtechniku­sait. A beiskolázások száma várhatóan csökken, mivel e területen az utánpótlás jó időre megvan: a vállala­tunknál dolgozó szakmunká­sok nyolcvan százaléka har­minc éven aluli fiatal. Egy­re inkább nőiesedik a szak­ma, ám a gyakorlat azt bi­zonyítja. hogy ez nem baj, hiszen a nők lelkiismeretes­ségben a férfiakat felülmúl­va, pontosan, precízen vég­zik foktechnikusi munkáju­kat. Szalóczi Katalin Újabb szakrendelők Szerencsen Szerencs és a városkör­nyék egészségügyi ellátásá­nak javítása érdekében a közeli jövőben újabb szak­orvosi rendelőket adnak át'. A már meglevő nőgyógyá­szati, fogászati és gyermek- gyógyászati rendelés mel­lett június 1-től kezdődően ellátják a belgyógyászati pa­naszokkal érkező betegeket is. Ezenkívül EKG- és mun­kaalkalmassági vizsgálatra is lehet jelentkezni. Ez utób­bi rendelés megvalósulása lehetővé teszi, ' hogy az itt lakók helyben érvényesít­hessék gépjármű-jogosítvá­nyukat. A fokozatosan bő­vülő egészségügyi ellátást a későbbiekben még szemésze­ti, ideggyógyászati, sebészeti szakrendelésekkel egészítik ki. Vegyszerek a kiskertekben A Bodrogközi Állami Gaz­daság gesztorsága alatt mű­ködő Borsodi Gyümölcster­mesztési Rendszer Növény- védögép Szerviz- és Javító­bázisa, a nagyüzemi perme­tezőgépek javítása és kar­bantartása mellett, célul tűzte ki a kisüzemi, háztáji gazdaságok támogatását is. Sárospatakon és vonzáskör­zetében kiterjedt kisterme­lői gazdálkodás folyik. A rendszer növényvédelmi bázisa vállalkozott május 24-én 18 órai kezdettel a sá­rospataki művelődési ház­ban arra a termékbemutató­ra és tanácskozásra, amely­re elsősorban kistermelőket várnak. A rendezvényen az Alkaloida Vegyészeti Gyár, s három külföldi (Elanco- képviselet, USA, Intercoope- ration Rt., Anglia, s az Uni- royal LTD, Svájc) vegyipari cég mutatja be a kertműve­lésben előnyösen használha­tó kis kiszerelésű növényvé­dő vegyszereit. A gyárak képviselői diá- és filmvetí­tés, valamint prospektusok segítségével adnak tájékoz­tatást a különböző vegysze­rek alkalmazhatóságáról, ke­zeléséről és a munkavédel­mi előírások betartásáról. A bemutatott termékeket a helyszínen is megvásárol­hatják az érdeklődök. FALURÓL-FALURA Megyaszi Felvételünkön egy díszes tányér képe látható, amelyet a társadalmi munkában élen járó megya- szálaknak ajándékoznak. A települést 1616-ban me. zövárossá nyilvánították. A címerben egy két lábon álló, trombitáló medve látható. A szájhagyomány szerint ugyanis a honfoglaló magyarok ezen a kör­nyéken „medveszót" hallottak. A mackó mintha csak Megyaszó nevének népi eredetét odná hírül. At óvódábon 115 gyermek el látásáról gondoskodnak, közülük 15-en, a társközségből, Atsódob- száról járnak a gyermekintéz ménybe. (Bal oldali kép.) Az ásott kutak vizét a KÖJÁL egészségte­lennek nyilvánította. A megyaszóiak döntő többsége betartja az ivóvízzel kapcsolatos szabá­lyokat, rendeleteket. Az elmúlt három évben csupán egy, úgynevezett kékbetegség fordult elő. (Jobb oldoli kép.) Az 1514. évi paraszt­# felkelés egyik kiemel­kedő, tehetségű vezé­re, Mészáros Lőrinc gyára* podó. gazdagodó községet láthatna a mai Megyaszón, gyönyörű, új házakkal, szé­pen rendben tartott porták­kal. könyvtárral és műve­lődési házzal, iskolákkal, óvod á k k a 1, k őrs zerű ne ve- lőotthonnal, öregek napkö­zi otthonával, szorgosan munkálkodó emberekkel. Szive bizonnyal álmele­gedne, ha tapasztalhatná, a település lakói milyen hí­ven őrzik emléket, hogyan próbálkoznak meg élete újabb és újabb adatainak felderítésével. A községben utca viseli a nevét, az álta­lános iskola aulájában már­ványtáblába vésett felirat emlékeztet rá, s az úttörő­csapatot is a református prédikátorról nevezték el. A 8 osztályos Obbágy Edi­na és Zsoldos Erika a rög­tönzött „vizsgán” a követ­kezőket mondja: — Községiinkbén őriznek egy okmányt, amely bizo­nyítékul szolgál arra, hogy Mészáros (népiesen: Nagy­botul Lőrinc megyaszói la­kosnak vallotta magát. Út­törőcsapatunk tagjai min­den esztendőben vetélkedőt rendeznek életéből, és ku­tatásokat is szervezünk sorsa alakulásának alapo­sabb megismerésére. A megyaszói általános is­kola körzetközponti intéz­mény, igazgatója egyben a községi párta lapszervezet titkára. Goda József.. — Ebben az évben efloe- rülhetetlenné vált az iskola bővítése — mondotta láto­gatásunkkor. — Hosszú ke­resgélés, kutatás után sike­rült kivitelezőt találnunk- A munkát a szerencsi Le­nin Termelőszövetkezet szakcsoportja végzi el. s négy ú.iabb tanteremmel gyarapodik az intézmény. Ezután következik a régi épület felújítása, korszerű­sítése, várhatóan a követ­kező ötéves tervben. A párttitkár véleménye szerint a Harangod vidéki település égető gondja a her lvi munkalehetőség hiánya. Az összesen 2800 lakosból a munkaképes megyaszöiak majd’ 60 százaléka. 560 a bejáró. Legtöbben Miskol­con es Szerencsen dolgoz­nak. Autóbuszok szállítják a megyaszóiakat a Lenin Kohászati Művekbe, átszál­lással a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalathoz, a Miskolci Kertészeti Vál­lalathoz. — Sokat gondolkodtunk — halljuk Goda Józsefet —, törtük a fejünket, má- kérrt próbáljunk meg újabb munkahelyeket teremteni. Talán, ha a termelőszövet­kezetben továbbfejlesztenék a melléküzemagat __ — Erre most nincs lehe­tőségünk — tartja Tóth Ká­roly, az Aranykalász Ter­melőszövetkezet elnöke. — Tagságunk évi munkabér- színvonala 43 ezer 300 fo­rint. Ennyiért nem szívesen maradnak itthon az embe­rek. Még akkor sem, ha a háztáji gazdaságokat min­den lehetséges eszközzel tá­mogatjuk. Az elmúlt esz­tendőben a kisgazdaságok­nak 95 vagon szálas takar­mányt és 370 vagonnyi ré- paszeletet szállítottunk ki. A reménységet, bizako­dást hozó esőből a terme­lőszövetkezet területére áp­rilisban es májusban majd­nem 90 milliméter csapa­dék hullott A frissen vetett táblákon megállt a víz, je­lezve, hogy a föld már te­lítődött a nedvességgel. Az apróbb tócsák a szárba szökkent kalászokat tük­röztek. — Az utolsó pillanatban, valóban a húszon negyed í k ora ban érkezett meg az égi áldás — tartja Almási László, a Községi közös Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak titkára — Az ásott kutak némelyikében még most sem csillan meg a víz. (Az elmúlt hét keddjén jártunk Megyaszón, az újabb csapadék hatására valószí­nű, hogy ex. a gond már megoldódott.) Az egészséges tvóvfe eíő- teremtése Megyaszó másik nagy problémája. Az ásott kutak vize az elmúlt évek­ben elnitrátosodott, nitrite- sedett, már a gyermekin­tézmények ellátása is ne­hézséget okozott A tasakos ivóvíz csak enyhíti, de nem oldja meg véglegesen a gondokat A megyei tanács segítségéve) ezért vízellátá­si tanulmányterv készült, s a jelenlegi 380 méteres kút mellett újabbat mélyítenek. A munkát ebben az évben megkezdik, és a második kút vize 1986-ban jut ei a megyaszóiakhoe. A település Határában bronzkori leletekre jrs buk­kantak a regeszek a szazad eleji ásatásokon. A Tövis- tetőn Tompa Ferenc egye­temi tanár vezetésével há­romezer éves temetkezőhe- lyet tártak fel. A bronzkori lelete* bizo­nyít j ák: a Harangod-völ­gy eben, Megy aszón évezre­dekkel ezelőtt is megélhe­tést talált az ember. Igaz, előbb a török, aztán föld­rengés, majd később, 1750- ben egy tűzvész pusztította a községet, de lakói szívós akarattal, sok munkával újjáteremtették. A hetvennégy esztendő« Szabó István, a község szü­lötte. Tizenegy évig terme­lőszövetkezeti elnök volt, most nyugdíjasként a Haza­fias Népfront helyi szerve­zetének alelnöke. — A megy aszói határ itt, a Harangod-vólgyében, tü­relmes. Jól bírja a száraz­ságot és elviseli, ha a kel­leténél több az eső. A jó adottságok a földosztáskor, később a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor csak a lehetőséget terem­tették meg az emberibb, jobb élethez, ám ezzel oko­san kellett gazdálkodni. Nagy Zsigmonddal és fe­leségével „kis Megyaszón”, a pince-közben találkozunk. — Budapestről húzott ide vissza a szívem — mondja Zsiga bácsi. — Megyaszón születtem, itt is nőttem fel, aztán a lányunk után a fő­városba utaztunk. Amikor visszajöttem, felújítottam ezt a kis házat, s már a telet is itt töltöttem. Isme­rem a nagyvárost és ter­mészetesen vannak bőven tapasztalataim a megyaszói életről. Ügy döntöttem, most már végleg helyben maradunk ... Ai áltolónos iskola nyolcadik osztályos tanulói, Obbágy Edina és Zsoldos Erika a sárospataki gimnáziumba készülődnek. IJdvardy József Fotó: Fojtan László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom