Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄÖ 4 19M, május 26m szombat A miskolci Szabadság téren állítottak fel a könyvhét sátrait az idén. Az első nap nagy érdek­lődést hozott. Könyvek, könyvek, könyvek Téren és boltban Gazda kellene Adalék a munkásl-színjátszásra való emlékezéshez Négy hettiei eoe&ótt, a má­jus elsejei ünnep a lkai ma bői jelent meg április 30-i lap­számunkban a Munkás kul­turális közösségekre emléke­zem című cikk, amely töb­bek között azt tette szóvá, hogy a nagymúltú borsodi és miskolci munkáskulturaüs hagyományokat folytató és ápoló együttesek, színjátszó csoportok, kórusok, zeneka­rok lassan már csak az idő­sebb generációk emlékezete­ben cinek, felszámolódták, kevés számú utódaik igen halványan emlékeztetnek a mindenképpen tiszteletet ér­demlő elődökre. Gyarmatiig Ferenc színművész, a Mis­kolci Nemzeti Színház tagja ennek a cikknek apropóján kereste fel szerkesztőségün­ket. Gyarmathy Ferenc Miskolc szülötte, a regi munkás szín­játszó csoportokban nevelő­dött. A telszabaduiást köve­tően a Magyar—Szovjet Tár­saság színjátszó csoportjainak volt tagja, ottani színészi, il­letve színjátszói munkájára figyeltek fel es szerződtettek a Miskolci Nemzeti Színház­hoz. Érdemes megemlítem, hogy ez a színjátszó csoport adta többek kozott a magyar színházművészetnek Füiöp Zsigmondot. Kallas Ilonát. Nagy Attilát, hogy csak há­rom kiemelkedő szinesaegye- niséget említsünk. Gyarrhé- thy Ferenc, színházi munká­ja mellett, hű maradi a munkás-színjátszáshoz. az. amatőr színjátszó mozgalom­hoz, különböző tanintézeti csoportoknak volt vezetője, majd 1957-tői 1908-ig a Köz­lekedési Dolgozok Szakszer­vezetéhez tartózó miskolci József Attila Művelődési Ott­hon igen jóhírű, nagyon sok- remek előadást felmutató színjátszó csoportját vezette. A művelődési otthont; J968- ban megszüntettek: Gvarma- thy most is; tanintézeti 'cso­portokkal foglalkozik a szín­házi munkája mellett. (Aki nem tudná, a .József Attila Művelődési Otthon a Petőfi Sándor, utcán volt, .jelenleg' anyakönyvi hivatal, illetve házasságkötő terem ram az épületben.) — Ez a cikk az újságban a munkás kulturális közös­ségekről nagyon elgondolkoz­tatott. Sokáig töprengtem rajta, ügy gondolom, el kell mondanom ezzel kapcsolatos gondolataimat, mert nagyon régen foglalkoztat a téma es egyre inkább úgy látom, nincs, alá az amatőr színját­szó mozgalom gazdája akar­na Miskolcon lenni, — kezd­te beszélgetésünket Gyarma- thy Ferenc. — Több mint húsz éve már, hogy- meg­szűnt a József Attila Műve­lődési Otthon. Igen sok te­hetséges színjátszó működött ott, csakúgy, mint más, azóta megszűnt miskolci csopor­tokban. Azóta szeretném valami módón újra össze­hozni az együttest. Keni aka­rok én vezető, lenni, de na- gj-on szeretném, ha nem halna meg végleg ez a moz­galom. • Nagyméretű albumot né­zegetünk, benne fényképek, gondosan kivágott, beragasz­tott újságcikkek, meg néhány plakát. Mind-mind az ötve­nes-hatvanas évek forduló­ján meg virágzó miskolci munkás-színjátszás, az ama­tőr színjátszó mozgalom szép emlékeit, idézi. (Nagy szam­bán találkozhattam ebben az afbumban a magam ne­gyedszázaddal régebben írt. kritikáival, egyéb hasaim­mal.) Regen nagyon népsze­rű. s lassap már elfelejtett színjátszók neve. arcképe kerül elő lapozgatás közben. — Amikor megszűnt a mű­velődési otthonunk, a csopor­tot a Bartók Béla Művelődé­si Központ vette at — foly­tatja Gyarmatity Ferenc. — De ebben az intézményben a Diósgyőri Vasas Művész­együttes voft a favorit, a tánokar mellett a színjátszás háttérbe szorult. így én ha­marosan meg is váltam az intézménytől, a csoport veze­tései Nyilassy Judit színházi rendező vette at. de ugyan­ezen okok miatt ö is hamar eltávozott', s a csoport lassan feloszlott. Csakúgy, mint más munkás színjátszó együtte­sek utódai. Napiainkban jó­formán csak Szép László színjátszó-rendező dolgozik utolso mohikánként ezen • területen, még a Gárdot^ Géza Művelődési Házban ,s megszűnt az új utakat kefe' só, országos hírű Maiié® Színpad működése. Sokté® próbálkoztam, hogy a Józsii Attilából és máshonnan & mert. korábbi sikeres és igf* tehetséges színjátszókból «8* erőteljes városi csoport0' létrehozzak. Igen sokuké beszéltem személyesein fS lettek volna bőven újabb íe* lentkezők. Csak éppen g**' dát nem találtam, aki. vaff amely e csoportot vállalni1 Telt, múlt az idó. lűSl-b*11 fölkerestem a Miskolci Váré sí Művelődési Központ ig®' gátlóját, Halmai Lászlót, aki' nek elmondtam szándékomat vázoltam milyen terveim let' nének. Érdeklődéssel és lgl* kesedéssel fogadta javaslat»*, mat és megbeszéltük, hőt® írásban is rögzítem elkepze léseimet. 1981. augusztus h en bevittem az írásos terve* aetel. Halmai László kiad*8 az ügyet intézésre helyette* sernek, Pigay Imrének. A ja* vasi a lom ban szelepeit az iA hogy a művelődési közpojd tegyen közzé a lapokban ei?v rövid felhívást, kérje jelent* kezesre a munkás szinját* szókat. Ismétlem a dátumot! 1981. augusztus 4-e volt, — Ennek csaknem három éve ... — Igen. Azóta néma csend. Három eve... Az emlékeket őrző albu­mot összecsuktuk, de vajon elég-e. ha csak néhánv ilyen album őrzi a munkás szín­játszó csoportok emléket Nemcsak Gyarmati!y Ferenc állítja, hogy erő és tehetség lenne egy amatőr színpad létrehozásához, de gazda kel­lene hozzá . . . Talán még nem késő ... (benedok) Nyilván megérezték az ínyenc könyvbarátok, hogy jo lesz igyekezniük. Meg messze volt a nyitás órája, de Miskolc városközpontjá­ban, a Kazinczy könyvesbolt előtt már viszonylagos sza­bályos sorokba rendeződve vártak a vásárlók. Az ün­nepi könyvhét idejen per­sze máskor is megesik ilyes­mi. Aki nem véletlenül vá­sárol könyvet, aki csak csöppnyit is jártas a könyv­heti kiadói szokásokban, az tudja: nem árt bebiztosítani az áhított újdonságot. Az idén különösen így van ez. Olyannyira, hogy bár még hivatalosan meg sem nyílt Miskolcon a könyvhét — délután 4 órakor tartot­ták a városi megnyitó ün­nepséget, a megyeire pedig ma délelőtt kerül sor Sá­rospatakon —, a terjedel­mes könyvhéti kínáló, ajánló jegyzékből jó néhányat ki is lehetett pipálni; elfogyott. Bosendorf Ferencnc, a Ka­zinczy könyvesbolt vezetője szinte villámsebesen pipálja ki ceruzájával a hiányzó­kat. Ami volt — de nincs már! Meglepően sok verses- kötetet jelöl. — És még art mondják, nem szeretik nálunk a ver­seket . .. — Ez nem azt jelenti, hogy kapósak a” verseskönyvek. Sokkal inkább azt, hogy alig kapunk néhány példányt be­lőlük. Mutatóba ha akad még ar írószemmel 1983-ból, elfo­gyott Bárczy János új kö­tete, Gyurkovics Tibor köny­véhez pedig nyílván az azo­nos című, a közelmúltban lefutott tv-sorozat keltett érdeklődést. Kapósak voltak a Gyorsuló idő sorozat köny­vei, s lehetne sorolni to­vább. Nyilván sokan már a könyvheti találkozókra is készülnek, mert a megyeben és a Miskolcon megforduló írók, költők megjelent mű­vei iránt is nagy volt az érdeklődés. A Kazinczyban például egy szálig elkelt Ko­lozsvári Grandpierre Emil regénye, A burok. Az író a megyei könyvtár vendége lesz a jövő héten. A lankadatlan vásárló-ér­deklődő azért ritkán megy ki üres kézzel a boltból. Az ünnepi könyvhétre 130-féle kiadványt jelentettek meg a kiadók, s utánnyomás alig van mutatóba köztük. Úgy­hogy van azért még miből válogatni. * Még délben is szóltak a kalapácsok a miskolci Sza­badság téren. Sokakat, csalt oda a kopácsolás, akik ta­lán nem is tudtak a könyv­hétről. Farmernadrágos fia­talok buzgólkodtak a sátrak Szövetkezeti versmondók Ötödik «fkalortvmal hmr- • dettek meg a szövetkezetek­ben doigozo fiataloknak es idősebbeknek az országos szavajóverseny t,, melynpk megyei döntőjét tegnap, má­jus ’25-en tartottak meg'Mis- kolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előadóter­mében. Huszonhatan jutottak el a borsodi ipari, fogyasztási es termelőszövetkezetek vers- mondói közül a megyei dön­tőre. Elsősorban a fiatalabb korosztály képviseltette ma­gát., mintegy jelezve, hogy a szövetkezetekben is a fiatal korosztály az, amelyik., szí­vesen mond verset. JE ver­senynek — miként azt a sor­száma-. is-- jelzi — van- há- gyomanya, áz elmúlt verse­nyeken a megyében csaknem keíezer fiatal próbálkozott a yersmondassal. A maguk gyönyörűségére és társaik szorakoztalasara. epulesere több százán vesznek reszt közülük az irodalmi színpa­dok munkájában. De a leg­fontosabb tálán mégis csak az — s erről szó esett a me­gyei döntő megnyitóján —, hogy szívesen olvasnak ver­seket, gazdagítják magukat. A versenyzők egyébként ket- két verset' mondtak el. A magyar és a világirodalom klasszikusait és mai költőin­két egyaránt; ,,megszólaltat­ták” a versmondók. akik kö­zül a legjobbak képviselik a megye szövetkezeti vers­mondóit majd az országos döntőn Képesiap­iörténeti kiállítás Kepes levelezőlap régen é* ma címmel kiállítást rendez a Debreceni Orvostudományi F.- lem és a Képzőművé­szeti Kiadó az egyetem el­méleti tömbjének előcsarno­kában. s azon 1870-töl. a t első képeslap megjelenésétől kíséri nyomon annak törté­netét, söl előállításának nyomda technikai fejlődését is. A kiállítás május 29-en. 12 órakor nyílik meg Deb­recenben és június 8-ig lá­togathat ó. Minősítő kórushangverseny Kilencedszer kerül sor a kórusok országos minősítésé­re. A Borsod megyei kóru­sok minősítő hangversenyét Sárospatakon rendezik meg ma, május 26-án, szorúba- ton és május 27-én, Sáros­patakon, a művelődés hazá­ban. Tizenhárom borsodi énekkar mutatja be a két napon műsorát. Ma este 6 órától a leninvárosi Derko- vits Művelődési Központ ve­gyeskara, a sárospataki, mű­velődés háza kamarakőrusa és ., a Comenius Tanítóképző Főiskola női kara mutatja be műsorát. Vasárnap dél­előtt ÍO órakor folytatódik a minősítő találkozó, a mű­velődés' háza előtti téren a résztvevő kórusok közösen adják elő Kodály—Berzse­nyi: A magyarokhoz című művét. Vasárnap tíz kórust minősítenek a bemutatott program alapján. Az encsi városi művelődési központ női kara, az, EMV kórusa, a mezőcsáti Kiss József Mű­velődési Központ Eeressy ve­gyeskara, a Szerencsi Édes­ipari Vállalat művelődési ha­zának férfikara, az emödi vegyeskar, az Ózdi Népmű­velési Intézmények veaves- kara. a mezőkövesdi városi művelődési közponi kórusa, a diósgyőri Vasas Művelő­dési Központ, vasas , vegyes­kara. a kácsl Gvöngyvirag vegyeskar és a miskolci NME vegyeskara küzd a minősíté­sekért. Választás - együtt és a táblák körül. A kiván­csiak megálltak, nézték okét egy darabig, azután mentek a dolguk után. A sátrak meg üresek voltak. De néhányan, az elszántabbak, harmadszor- negyedszer is, fáradhatatla­nul, kitartóan visszajöttek. Egy tizennyolc éves for­ma, barna hajú lány már harmadszor tűnt fel. — Vásárolni jött? — Igen. Moldova György Puskás-ügy című könyvéért es meg ha találok valami érdekességet. Szerelem a könyvtér hangulatát, szere­tek itt eél nélkül is válogat­ni. .. V;sy«,.r.n’r-_ -. £j_ — Természet«»*». . Der ak­kor már a barátommal. Délután négy. Ez már iga­zan a könyvünnep a mis­kolci könyvtárén. Apró zász­lócskákkal, zásZlófüzérekkel, s az alkalmi térbejáró vala­micskét leíog a Széchényi utcán csörömpölő villamos zajából. Tele a tér. Jó sokan kijöt­tek. Olyanok, akik minden esztendőben itt vannak, s olyanok is, akiknek arca nem rémlik régebbi meg­nyitókról. Feltűnően sok a fiatal. A vásárlók között is. Idő, rn-rg odafér az ember közvetlenül a pulthoz. Idős néni a gyermekkönyv­satornal. Szorítják minden­felől. Tétovázik, azután fel­emeli a meséskönyvet. Meg­lehet. unokája nem nagyobb annál a kissrácnál, aki mel­lette kapaszkodik, hogy rá­lásson a pultra. A dinoszau­russzal szemez, a Búvár zsebkönyv fedőlapján. Nyüzsög a ter. S bér né~ zelődőből a több, azért a vá­sárló sem kevés. Gazdát cserél pénz es könyv. Röpke csitulása a tér ál­landó hullámzásának. A hi­vatalos megnyitó . ., „Sze­rezzen élményteli prflanalo- kat az olvasónak . . Kí­vánság. mely jó lenne, ha beteljesülne. De hat a könyv­hét ezért is van — hogy segítse az egv másra találást. A könyvét és az olvasóét. S az íróemberét is persze. Az itt élő irók közül kijöt­tek néhányan. Feltűnik Gu­lyás Mihály, Serfőző Simon arca. Egy hétig é! majd a tér. Várja az olvasót könyvvél, dedikáló íróvendégekkel is. S ki tudja, talán lesznek né- hanyan, akik ezen az ün­nepi könyvhéten kapnak kedvet az olvasásra Csntorás—Nagy—Fojtán

Next

/
Oldalképek
Tartalom