Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-18 / 115. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 198-4, május 18., péntek Kétarcú vízbőség T A iwpoktg tartó tavaszi «iozesek után most, régen tapasztalt erővel buzognak ismét a bükki karsztforrá- sok, megduplázva, megsokszorozva tavalyi hozamukat. Ezekből a kiváló minőségű vizekből most naponta 75 000 köbmétert fogyaszthat el a megyeszékhely lakossága. Meglódult a Színva vízesése a korábban száraz mederben, bőségesen árasztja vízét az Anna-íorrás, kétszeres hozamot mérnek a Csa- nyikban a Királykútnál, a Felső-forrásnál és a legcsapadékosabb időszakokra emlékeztetőén emelkedik a tapolcai kutak vize is. Most, amikor a hosszú, száraz időszak után enyhülés következett be a miskolci vízellátás mindennapos gondjaiban, egy kicsit felsóhajtunk. Ám az elmúlt tíz, húsz év tapasztalatai sem győzhetnek meg arról, miért is törvényszerű, ha erről a témáról van szó, akkor vagy sírunk, vagy nevetünk. Az aszályok idején a legszigorúbb takarékosság is csak keveset segít, ilyenkor pedig a jónak mondható vízellátás fölötti örömünkben mit sem törődünk a természet képezte fölösleggel? Mert ezekben a napokban széles sávban folyik ismét a Szinva, jelenleg nincs az a műszaki megoldás, amivel kézben, tárolóban tarthatnánk az ingyen képződött tartalékok minden megfogható köbméterét A rzakem berek szerint « a mennyiség ezekben a napokban legfeljebb nyolcezer köbméter lehet, ám ha ezt mind befoghatnánk, jól jöhetne a kánikulai nagyfogyasztás, vagy egy száraz ősz nehéz napjaiban. A vízművek szakemberei az ilyen csapadékáldásos napok után sem tétlenkednek, mint megtudtuk, szigorúan nyomon követik a kedvező változásokat is. Amint megtelnék a föld alatti járatok, üregek, leltár készül minden újabb, eddig nem ismert kis elfolyóról, oldalágról, hogy azt megszüntetve több víz álljon készenléti tartalékként. A források egy részénél arra is lehetőség van, hogy beton küszöbök építésével magasabban tartsák a vízállást, ezzel felhalmozva a természetes tartalékokat. Mert ami elfolyik a patakokba, a hegyoldalakról, az mind veszteség. A karsztvíz ugyanis a legdrágább és a legolcsóbb egyszerre. Arról van szó ugyanis, hogy a 75 ezer köbméteres mennyiség — néhány kisebb kút vizét kivéve, aminek a hálózatba juttatásához szivattyúk kellenek — úgyszólván ingyen érkezik, gravitációs úton jut el a vezetékekbe. Máskor be- esorog, most beomlik magától a városba. Ily módon csak a hálózatig épített vezetékek költségével, karbantartásával kell számolni. Közelebb kerüli egymáshoz H ern szükséges semmiíéie kózvéleménykutatás annak megállapítására, hogy a városi embert is egyre jobban kezdi érdekelni a mezőgazdaság. A bizonyításra •zamos példát lehetne felsorakoztatni. Még a legmegrögzöt- tebb bérházlakó számára sem közömbös, hogy miként alakulnak a nélkülözhetetlen zöldség- és gyümölcsárak a piacon. De nem ez az egyetlen közös érdek, amely összeköti napjainkban a városi embereket a mezőgazdasággal, örvendetesen szaporodnak a kertszövetkezetek mellett a hétvégi pihenőkertek, hobbitelkek. Aki csak teheti, a hétvégeken itt tevékenykedik. És aki már „gazda” — ha csak száznégyzetmétereken is — mindjárt másként tekint a hosszúra nyúló aszályos napok után megérkező, valóban „aranyat érő” májusi esőre. Esik-e a „birtokon” — teszi fel önmagának a kérdést. És mindezért ma már nem is mosolygunk. Mint ahogy az sem kelt különösebb meglepetést, ha az utcán, vagy társaságban egyre több szó esik a szőlő- és gyümölcsfajtákról, a palántázás vagy éppen a permetezés időszerűségéről. Ma már valamennyien jól és pontosan értjük a „birtok” szó jelentését, konkrét tartalmát. ÍMert bizony jól is esik hétvégeken a kedv szerinti pihentető és izmokat megmozgató, az egészséget szolgáló kertészkedés. Tagadhatatlan, hogy jól jón a megtermelt zöldség és gyümölcs ugyanúgy, mint a lakásdíszítő vágottvirág és disznó- ven}'. Nem kell tehát szegyenkezni egyetlen városi embernek sem a kissé érdessé vált keze miatt. A társadalmi közgondolkodás erősödésével egyre jelentősebb szerepet kap a közgazdasági szemlélet, a világ dolgai iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődés. Senki sem tagadhatja, hogy az elmúlt évek társadalmi változásai kisebb vagy nagyobb mértékben ae érintenék a városi és falusi családokat egyaránt. Nem közömbös az érdeklődésben az a tény sem, hogy a jelenleg városon élő és ott dolgozó munkásság többségét még ma is ezernyi szálak kötik a paraszti élethez, nemcsak származását tekintve, hanem mostani életvitelével is. De a falun is egyre több családban található az iparban dolgozó szülő, vagy gyermek, másrészt ott is örvendetesen nő azoknak a száma, akik az iparban ledolgozott munkaidő után kertet müveinek, vagy besegítenek a közös gazdaságba is. Bár sokféle haszna lehetne ennek a foglalkozásbeli keveredésnek, mégsem szabad az anyagi előnyöket az első helyre állítani. Sokkalta többet jelent a tudati tényezők gyarapodása a közösségeken belül. Elvitathatatlanul közelebb kerülünk egymáshoz érzelmekben, gondolkodásban egyaránt. Minden bizonnyal nemcsak jobban tudunk örülni a társadalmi eredményeknek, de gondosabbak is leszünk a felhasználásban, a takarékosságban. A z érdekek ilyenfajta szerepe és egybeesése különösen lemérhető Borsod megyében is, ahol az ipar és a mezőgazdaság kölcsönhatása teljesen nyilvánvaló. Annyi bizonyos, hogy az, amiből élünk — fogalma sokak számára az elmúlt évek során érthetőbbé, kézzelfoghatóbbá vált. Mindent összevetve, nem volna helyes az arányokat elhallgatni. Vitathatatlan, hogy a nemzeti jövedelem alakulásában továbbra is az ipar képviseli a nagyobb erőt, de a mező- gazdaság súlya, tekintélye nemcsak a termelt mennyiség szerint növekszik, hanem az általa már eddig is elért és alkalmazott technológiák és tudományos eredményekben is egyaránt. És mint minden más kérdésben, még itt is van mit fejleszteni, javítani. Arra kéll törekedni, hogy az egyéneknél és közösségeknél tovább növekedjék az érdeklődés az ország gazdasága iránt, amely végsösoron majd a mindennapi tettekben fog hasznosulni. V. M. Rajzórán A modell ott íeksiik u rajzlapén. Nagyító kell minden apró porcikájának o megfigyelésére. Siklik a ceruza a fehér papíron, s láthatóvá válik a légy felnagyítva. Fotó: Laczó József Országos néprajzi pályázat Borsodi eredmények 'A keleti irányból nyert vizet mélyfúrású kutakból, gépekkel lehet kihozni, a köbméterenkénti árak között jelentős a különbség. Mégis a karsztvíz a drága olyan értelemben, hogy — a fokozódó környezeti szennyezések ellenére is — sokkal tisztább, nem szorul annyi kezelésre, beavatkozásra. Az iiyen víznek viszont minden cseppjét becsülni kell. Most is, amikor bőven van belőle. A vízművek nagy gondot fordít ezeknek a víznyerő helyeknek a karbantartására. Jelenleg a Szent György-forrás föld alatti üregében dolgoznak a búvárok, hogy megtisztítsák a járatokat, üregeket, hogy az esős idők után, később is bőséges legyen a hozama. Ezt a munkát az elmúlt években végezték el a diósgyőri Taviforrásnál és a beavatkozás napi ötezer köbméter víztöbbletet hozott. Itt most „csak” 2—3 ezer köbméteres nyereségre számítanak, ám a miskolciak nagyon is . jól tudják, hogy milyen érzékenyen érinti a magas házak felső emeletein lakókat, ha a hálózatból éppen ennyi hiányzik. A Szinva-forrás vizét, a városba vezető cső tolózárját is leszűkítették ezekben a napokban, hogy visszatartsák a meglódult vizet a későbbiekre. így a megfoghatatlan nak hitt víztöbblet egy része mégis csak visszafogható. Olyan víz ez, amelyiknek a mangán- és vastartalmára nem kell ügyelni, amelyik jóleső kortyokban csillapítja a szomjúságot, amivel most az átmenetileg kialakult vízbőség idején is takarékosan illik Raúványi Géza ismét forgat Appassionata címmel új filmet készít a MAFILM Objektív Stúdiójában Radványi Géza: a Valahol Európában című alkotás világhírű rendezője. A film Beethoven eleiéről szol. az operatőr Illés György lesz. A főszereplő Adam Ferenczy lengyel színész, további szereplők: Igó Éva és Kovács Adél. A Magyar Néprajzi Társaság több más országos intézménnyel közösen 31. alkalommal hirdette meg 1983- ban az országos néprajzi pályázatot. A Honismeret című folyóirat legutóbbi számában közli a beérkezett pályaművek értékeléséről és az eredményhirdetésről szóló tájékoztatót. Eszerint összesen 328 pályamunka került az országos bíráló bizottság elé, amely 80 munkát részesített különböző fokozatú díjazásban. Örömmel olvastuk, hogy — az eddigi „gyakorlatnak” megfelelően — Borsod-Aba- új-Zemplén megyéből 1983- ban is többen vettek részt az országos néprajzi pályázaton. Közülük Siska József Szirmabesenyőről a három kiemelt első dij egyikét elnyerte A Bodrogköz népi textilművészete c. munkájával. Első dijat kapott Viktor Gyula (Rudabánya) Jeles napok Rudabányán című müvével. Harmadik díjban hárman részesültek: Bárdos Istvánná (Özd) A kender feldolgozása és a vászon díszítőművészete, Dobos sp László (Özd) Mondák, legendák és hiedelmek az Özd környéki várakról, Zelenák István (Tokaj) Tokaji zsidóemlékek és Adatok Tokaj i palának, kereskedelmének történetéhez című pályamunkájával. w bánni. Nagy József A hónap műtárgya Dohánytartó farkas, Mezőcsátról A pécsi nyári színház lieledik Ma A Herman Ottó Múzeum áltál indított A hónap műtárgya elnevezésű kiállítási sorozat legújabb darabjaként egy „kedves” fazekasmunka látható mától, május 18-án délelöttől a Borsod—miskolci Múzeumban. A nevezetes mezőcsáti fazekasok egyik mesterének munkája, egy dohánytartó farkas. A használati tárgyként funkcionáló darab, vágott dohány tárolására szolgált, a kivitelezési technika a mezőcsátiak találmánya: rostán nyomták át az agyagot, a már megko- rongolt formára égetés előtt „rászórták” az 'agyaghurkákat, így borzas felületet kaptak. Ézt a darabot a század elején a miskolczi múzeum- pártoló egylet ajándékozta a miskolciaknak. Ennek említése azért illendő, mert a Herman Ottó Múzeumot 1902-ben nyitották meg, illetve alapították. A korabeli újságokban gyakorta találkozni olyan híradásokkal, amelyek a gyűjtemény-gazdagításról szólnak, adományokat köszöntenek, köszönnek meg. A múzeumalapításról a Szabadság című lap (A Miskolczi Függetlenségi és Negyvennyolczas Párt Közlönye) egy helyütt ezt írja: „Miskolcz város történetének lapjain tényes betűkkel lesz felírva október 26-ik napja. Ezen a napon nyitották meg és adták át ünnepélyesen a közönségnek a miskolczi múzeumot... Utódaink áldása és hálája fogja kísérni és emlegetni azoknak a nevét, akik ezt a megbecsülhetetlen, drága intézményt megteremtették”. A múzeum gyűjteményi alapjait Herman Öttó és Kadic Ottokár régészeti ásatásainak anyaga jelentette; Kőris Kálmán és Istvánffy Gyula a néprajzi gyűjteményt alapozta meg. matyó és palóc anyagot gyűjtöttek a legjobb időben kezdve, amikor az „országos matyó- láz” még nem tört 'ki, és az eredeti darabokat még ósszc lehetett gyűjteni. Ebből az úgynevezett törzsgyűjteményből való a hónap műtárgyaként most bemutatandó mezőcsáti, dohánytartó farkas is ... A mai nyitás egybeesik a múzeumi világnapra emlékezéssel. Egész előrehaladásunk egyik kulcskérdése az ösztönzés és a differenciálás hatékonyabbá tétele, vagyis a teljesítményelv következetesebb ervényesítése. Ezért is tarthat nagy érdeklődésre számot az a kerekasztal-be- szélgetés, amelyet a Pártélet szerkesztősége rendezett, s tanulságait most a májusi számban adja közre. A résztvevők egyebek között megállapították, hogy a teljesítmények elmaradnak a termelőerők fejlettségi szintjéből adódó lehetőségektől. Pedig gazdasági helyzetünkön nem tudunk javítani, ha nem valósul meg a teljesítményre való erőteljesebb orientáltság. Jelenleg a teljesítmények növelésének legnagyobb tartaléka a vállalati vezetők önállóságának a fokozása, ezen belül viszont egyik további lényeges feltétel a gyáregységek és az üzemek önállóságának növelése. Az ezt követő és az egyik legnehezebben megoldható .feladat a művezetők felelősségének és érdekeltségének a megteremtése. Mindezzel együtt a hatásosabb ösztönzés szervezeti teltételeit is meg kell teremteni. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői — vállalatvezeA pécsi nyári színház az idén június 20-től július 27- ig várja vendégeit négy színhelyen — Szabadtéri Tánc- szín, Tettyei Romok, Anna Udvar, sportcsarnok — ösz- szescn 45 előadással, azon belül 15 produkcióval. A műtők, vállalati, gyári pártbizottságok titkárai — egyetértettek abban, hogy figyelmet érdemel az a gyakorlat, ahol a kereset tekintetében viszonylag elmaradt, ugyanakkor a termelésben meghatározó szerepet játszó csoportok bérét az átlagosnál nagyobb mértékben növelik. Élénk vita bontakozott viszont ki akörül, hogy ki lehetne-e szélesíteni azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek a kísérleti bérgazdálkodási módszert alkalmazzák. A kísérleti bérgazdálkodási formákat általában pozitívan ítélték meg. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg érvényben levő bérezési rendszer nehezen érthető formái között az átlagdolgozó jóformán nem ismeri ki magát. Ezért is szorgalmazzák több helyen a teljesítmények egyszerűbb megítélését, hiszen csak a közérthető ösztönzési módszer képes kellő hatással lenni a dolgozókra. A rendkívül tanulságos kerekasztal-beszélgetés alapvető észrevétele az volt. hogy a meglevő hiányosságok ellenére is a jelenlegi feltételek sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak az ösztönzésre, mint amennyire élnek velük. sorban — a korábbi éve® gyakorlatának megfelelően „ — a táncos produkciók dominálnak. s igen változatos ’ képet ígérnek: prágai, szov-"" jet, tahiti, délszláv, s természetesen magyar előadásokat láthatnak az érdeklődők. E témakörhöz bizonyos mértékig Kapcsolódik a Partelet májusi számában a nagyvállalat és kisvállalat • szerepet tejtegetö vitairás - (Szentgyörgyi Zsuzsa), valamint a pártszervezeteknek a gazdaságban toly látott politikai munkájáról szóló jegyzet (Erdélyi Sándor). Mindezek a gazdasági cikkek mintegy illusztrálnak egy-egy részletet a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól szóló MSZMP KB állásfoglalásból, amelyet közöl a folyóirat. Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság április 17-i ülésén elmondott előadói beszédével együtt, A Szemle rovatban a fiatal párttagokról olvashatunk (Nemes Péter), a Pártszervezetek életéből rovat ezúttal négy cikkben is foglalkozik a nyugdíjas párttagokkal. s általánosítható jelenségek. megállapítások szerepelnek a Szolnok megye közéleti kérdéseit bemutató hárem írásban, amelyekhez a pártpolitikai munka néhány Gvőr-Sopron megyei tapasztalata társul. Olvasórovat, két megemlékezés (Nógrádi Sándorról és Ajtai Miklósról). valamint cikkszemle egészíti ki a Pártélet legújabb számát. Gazdaság és párfmunka Gazdálkodásunk főbb kérdései a Pártélet új számában
