Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-18 / 115. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. május 18., péntek Sümeg látképe A 18. század közepén épült püspöki palota Honismeret Sümeg Sümeg története valószínűleg 1210-ben kezdődött, amikor Jeland veszprémi püspök várat emeltetett magának a kúp alakú szikla ormára. A tövében kialakult település a püspöki uradalmak gazdasági központjaként indult fejlődésnek a kevély vár oltalma alatt. Később közigazgatási központtá is vált, mert a XIV. században a veszprémi püspökök megyéjük örökös főispánjaivá váltak, a sümegi várnagyok pedig alispánok Veszprémben. A vár az első és második ostromát 1440-ben, illetve 1491-ben állotta ki, először polgárháború következtében került rá sor, másodízben Miksa császár zsoldosait kellett kivernie belőle Kinizsi Pálnak. Az ostromok feldúlták a várost is, de lakói — jobbára egyházi nemesek — visszajöttek. A török idők után Sümeg újraéled. A város l'öl- desurai, a várban lakó püspökök is támogatták, hiszen a székhelyükről volt szó. A polgárokat számtalan kedvezményben részesítették. Széchenyi György püspöknek köszönhető az 1657-ben befejezett, erődsze- rü ferences templom es rendház, valamint a települést körülvevő városfal építése 1656-ban, amelyet a kóznyelv tarísznyavárnak nevez. Hazánkban Sümegen kívül csak Budán, Pécsett, Sopronban és Kőszegen maradt meg hasonló, tehát megbecsülendő emléke nem .csupán Sümegnek, hanem az országnak is. A pezsgő városi élet a birtokos köznemességet is vonzotta a falak mögé, és sorra épültek a nemesi udvarházak, kúriák, a XVII. és a XVIII. században. A másik nagy püspöki építtető padányi Biró Márton volt. Az ő bőkezű buzgalmát dicséri az 1748—55. között épült püspöki kastély, valamint az 1756— 58. között felhúzott plébániatemplom, amelynek világhírűvé vált freskóit F. A. Maulbertsch festette, akinek a napokban ünnepeltük születésének 260. évfordulóját. Sokan „magyar Sixtinának” nevezik a plébániatemplomot. Sümeg újjászületésétől a XIX. század közepéig eltelt kétszázötven esztendő alatt számtalan olyan ember élt itt, akinek működése eltörölhetetlen nyomot hagyott hazánk történetében. Politikusok, reformerek, költők, jogtudósok, katonák. kiváló müpártoló iparosok, " kereskedők . . . csak mutatóban közülük néhány: Deák Ferenc. Kisfaludy Sándor, Galántai Fekete János gróf, Festetics György gróf, Vajda Ignác, Pápay Sámúel, Darnay Kálmán és nem utolsósorban a hajdani sümegi cívisek örökébe lépett iparos, a nemességet kapott Ramasset- •ter Vince kékfestő, ki a püspöki donátorok helyébe lépve, a liberalizmus korában lendített már-már hanyatlásnak induló, szeretett városán gimnázium, kórház, óvoda, leányközépiskola alapításával. Társa volt a városi magisztrátusban Eitner József, akivel karöltve kiharcolták, hogy Sümeg utcái már 1840-ben közvilágítást kapjanak, megépítették az első téglajárdákat, építési szabályrendeletet alkottak. A szabadságharc bukása után azonban — hiába hagyta Ramassetter Vince roppant vagyonát is a városra —, Sümeg nem tudott többé belekapcsolódni az ország ipari-kereskedel- mi-kulturális vérkeringésébe. Az utóbbi évek fejlődése azonban biztató jel: hajdan virágzó városkánk felriadt százesztendős csipkerózsika álmából, s falai között megint lüktet az élet. Méltóvá vált arra, hogy visszanyerje városi rangját. Cs. fG Környezetvédelmi tanácskozás Miskolcon {folytatás az 1■ oldalról) * szirmabesenyöi tsz megnyert. Ennek a pernek alapjául pedig éppen az a kártétel szolgált, melyet a szeny- nyezés okozott a növényekben, a termés alakulásában. A mű évi 16—18 millió forint bírságot tizet a lég- szennyezésért, da nyilván ez jóval olcsóbb, mint ginen,y- nyi a szűrőberendezés lenne. Ismeretes viszont az is — tegnap ismét szó volt róla —. hogy még ebben az évben a kormány elé kerül a légszennyezési bírság felülvizsgálásának, módosításának ügye: szigorítják majd a bírságot. Akár a mű vöröses füstjét, szennyét, a miskolciak és a környékbeliek ugyanígy ismerik a merkaptán bűzét. A sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyiművekből érkezik. időnként most is eláraszt mindent. Remény van viszont rá, hogy ez év végéig — egy beruházás befejeztével — csökken, vagy talán meg is szűnik a bűz. Jó hír az is, hogy a Borsodi Hőerőmű elektrofilter programjának megvalósítása elől — éppen az OKTH közreműködésével — elhárult az akadály, így a szennyezés ebben a térségben csökken. A hulladék hasznosításának ügye ismét szóba került. A tervek szerint Miskolcon a hetedik ötéves tervben valósítják meg ezt a művet, mely — hasznosító és nem csupán megsemmisítő üzemként — számíthat a hivatal «nyugi támogatására Is, A veszélye^ hulladékok elégetésére pedig a tervek szerint a leninvárosi TIFO- ban építik majd meg a művet Regionális szerepkörre) ugyan, de ebbe a régióba nem tartozhat bele Budapest! Természetes, hogy Bánkút nem maradhat ki ilyen tanácskozásból. Ma már többféle terv. elképzelés is megszületett a rendezést illetően ezek tulajdonképpen ki is egészítik egymást, a megvalósításig azonban rr'g nyilván sok idő telik el, sok pénz szükséges hozzá és további egyeztetések. Borsod és Heves megye vezetői, illetékesei, valamint az OKTH között is. Szükséges viszont mindenekelőtt az út. A napokban megállapodás született arra vonatkozóan,, hogv Garadnáról Szentlélek felé vezető út megépítéséből a megyei tanács is részt vállal. Az építés ugyancsak sokba, mintegy 100 millió forintba kerül. Utána víz- és szennyvízelvezetés kellene Bánkútra, a fennsíkra. A tervek — többféle változatban — erre is elkészültek. Remény mindenesetre Bánkút ügyében is van az előbbre lépésre, csak nem valami gyors előbbre lépésre. A zempléni tájvédelmi körzet viszont — a tegnapi hivatalos megfogalmazás szerint — „egyelőre” nem lesz tájvédelmi körzet. Mint . már többször is hírül adtuk, a múlt év nyarán elkészültek a védetté nyilvánítandó te- i illetek felmérésével, elvégezték a szükséges tennivalókat. egyeztetéseket, kár, hogy most az OKTH elnökhelyettesétől kapott információ szerint — ő sem szívesen mondta — azt kell közölnünk: pénzügyi vonatkozások miatt egyelőre nem lesz zempléni tájvédelmi körzet. Hadd tegyük viszont hozzá: enéikül is lehet persze vigyázni az itt fellelhető különleges értékekre, meg lehet óvni — addig is — a sehol másutt nem található természeti ritkaságokat. Priska Tibor Lázár Győri) hazaérkzell Bulgáriái A hivatalos baráti látogatáson Szófiában tartózkodó Lázár Győr- gyöt, a Minisztertanács elnökét (balra) fogadta Todor Zsivko* (jobbra), a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, államelnök. Mellette Grisa Filipov, bolgár miniszterelnök. (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés lehetőségeit e téren, annál is inkább, mert az egyúttal elősegítené a fejlett tőkés országokból származó import csökkentését is. Megvizsgálják, hogyan lehetne hosszú távon javítani egymás nyersanyagellátási gondjain. Foglalkoznak azzal, hogy az egyes vaskohászati és alumíniumipari termékek ellenében milyen bolgár vegyipari termékeket tudnának a magyar vállalatok hosszú távon beszerezni. Nagy figyelmet fordítottak a termelés kiemelt területein megvalósuló műszaki-tudományos tevékenység koordinálására, a nagy termelékenységű technológiák alkalmazására, az energia- és nyersanyag-takarékosságra. Marjai József és Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettesek, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökei szakértők bevonásával a nap folyamán folytatták megbeszéléseiket. Marjai József találkozott Ognjan Dojnovval, a BKP KB PB tagjával, a KB titkárával, gépgyártási és elektronikai miniszterrel. Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes megBefejeződön a konferencia A szocialista országok kulturális miniszterei 1984. május 15—17. között a Magyar Népköztársaságban tartották meg XII. konferenciájukat. A megnyitó ülésen jelen volt és beszédet mondott Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A konferencia résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást nemzetközi kulturális kapcsolataik időszerű kérdéseiről, valamint országaik kulturális-művészeti életének fontosabb eseményeiről és eredményeiről. A szocialista országok kulturális minisztereinek konferenciája a barátság és a kölcsönös megértés légkörében végezte munkáját. beszélést folytatott Krsztju Popov külkereskedelmi miniszterhelyettessel. * Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, csütörtökön hazaérkezett Bulgáriából, ahol Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására, hivatalos baráti látogatást tett. Kíséretében volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Roska István, külügyminiszter-helyettes, Kovács Gyula, az Országos Május 14. és 17, között látogatást tett Hollandiában az MSZMP Központi Bizottságának küldöttségé, Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttség tárgyait Joop M. den Uyl-lal, a Holland Munkáspárt parlamenti csoportjának vezetőjével. Max Van den Berg-gel. a párt elnökével és a pártvezetőség több más tagjával. A nyílt és szívélyes légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről es tevékenységéről. Havasi Ferencet fogadta Ruud Lubbers miniszterelTervhivatal elnökhelyettese, 'Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes. Szabó Imre ipari miniszter- helyettes és Sebestyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Jelen volt Georgi Pangelov. a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György bulgáriai látogatásáról közleményt adtak ki. nők és Gijs Van Aardmve miniszlerelnök-helyettes, gazdasági miniszter. Áttekintették a nemzetközi es különösen az európai héiy- zet időszerű kérdéseit, a világgazdaság és a nemzetkö/.i pénzügyi folyamatok alakulását, és véleményt cseréltek a magyar—holland kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Az MSZMP küldöttsége találkozott Etil Izeboud-dnl, a Holland Kommunista Párt KB elnökével. Megbeszélést folytatott a holland politikai élet több más képviselőjévé]. A küldöttség csütörtökön továbbutazott Belgiumba. Havasi Ferenc látogatása Hollandiában Márkabolt nyílt Miskolcon A nagyobb áruválaszték, a jóbb lakossági ellátás segítésére Porán márkaboltot nyitott az Északmagyarorszá- gi Vegyiművek Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Hegedűs István, az ÉMV kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta: a márkabolt közvetlenül segíti a kereskedelmi munkát. Az ÉMV termékpalettájának kínálata, az értékesítés, a reálisabb igényfelmérés biztosítja a jobb ellátást. A különféle poliuretán használati eszközök, a habo- sitó-tömítő anyagok és a kiskerttulajdonosok számára ajánlott kis kiszerelésű V‘>- ligop levéltrágyaféleségek a jövőben lolyamatosan segítik a felhasználókat. Értesítjük ügyfeleinket, hogy a vállalat AUTÖBONTÓ RÉSZLEGÉBEN a személy- és haszongépjárműveket a jövőben árverés útján értékesíti. Az első árverésre május 23-án de. 8 órakor kerül sor, melyen 3 db Skoda 105 S tip. 2 db Moszkvics 2140 tip. 4 db Wartburg 353 tip. 1 db Lada 1200 tip. 1 db P FIAT 126 tip. személygépkocsi, valamint 3 db Barkas nyitott tehergépkocsi 1 db Nysa 522 tip. mikrobusz kerül kikiáltásra. Az árverésre kerülő gépkocsik az autóbontó részlegnél — Miskolc, Zsigmondy utca 6. (a Zsarnai-telep mögött) — megtekinthetők és ugyanott üqvintézőink bővebb felvilágosítással szolgálnak. Telefon: 15-449. XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc