Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T984. április 13., péntek Április 14-én, a Vasasban Drezdai ritmusok Hazánkban vendégszerepe] a Német Demokratikus Köz­társaság Robotron együttese. Magyar és német dalok, tán­cok, akrobatika, bábproduk­ció. zsonglőrmutatványok és még más „ínyencségek” kok­téljából áll a vendégek mű­sora. A Robotron együttes ápri­lis 14-én, szombaton Miskol­con mutatkozik be a közön­ségnek. Esztrádmüsoruk este 7 órától a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban lát­ható. Tapolcai tavasz A korán nyitó tulipánok már Tapolcát is síinesitik. A sétányok pedig most már hétközben is mind népesebbek. (priska) Emlékezés Lenkev Zoltánra r Lenkey Zoltán grafikus­művész halálának első év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Képzőművészek Szö­vetsége Eszak-magyarországi területi Szervezete és az MSZMP miskolci művészeti pártalapszervezete április 14­én, szombaton délelőtt 11 órakor megkoszorúzza az el­hunyt művész sírját a mis­kolci, Szentpéteri kapui vá­rosi temetőben. A kegyele- tes emlékezésre a művész tisztelőit és barátait is vár­ják. Jegyzet Nyílt nap... Nyílt napot, mint olyat, többel is ismerünk. Nyílt na­pot tartanak évente a közép­iskolákban, felsőoktatási in­tézményekben, hogy a to­vábbtanulni vágyó fiatalok jobban megismerjék az ott folyó munkát. És időnként nyílt napot tartanak a gyá­rakban, üzemekben azzal a céllal, hogy a fiatalok köré­ből munkásutánpótlást tobo­rozzanak. Efféle nyílt nap­nak nevezhetnénk egy-egy város bemutatkozását az or­szág más vidékén. Így arat­tak sikert budapesti bemu­tatkozásukkal a mezőköves­diek, encsiek, szerencsiek és — mint hírlik —, hasonló bemutatkozásra készülnek a sárospatakiak. Sok minden­re jók ezek a nyílt napok: egymás megismerése mellett tapasztalatszerzésre, ismeret­bővítésre, régvolt szokásaink, hagyományaink felújítására, ápolására. Hanem azt a nyílt napot, amelynek Miskolc egyik tíz­emeletes bérházában a mi­nap voltam résztvevője, nem tudom hová sorolni... Is­merősöm (panel)-lakásán beszélgetve egyszer csak ék­telen lárma, ajtócsapkodás, üvegcsörömpölés tolakodott trágár szavak kíséretében közénk. Oly meglepő volt ez, hogy pillanatokig dermed- ten hallgattam, mire, kérdő 1 tekintetem látva, vendéglá­tóm megjegyezte: „nyílt na­pot tartanak a negyediken..." Megszokta már, nem csi­nált belőle problémát, talán várta is az öttagú család napi veszekedését, amelybe síró. visító gyermekhangok vegyültek, olykor néhány vaskos megjegyzés az apa és az anya, illetve rokonságuk | erkölcseit illetően. Ez a faj- i ta nyílt nap az említett bér­ház negyedik szintjén heten­te többször megismétlődik, ha nem is mindig egyazon időpontban. Hiszen van rá példa, amikor több tucat ember, köztük sok kisgyer- 1 mek legmélyebb álmából fel- 1 zavarva kénytelen végighall- 1 gatni — végigszenvedni — az említett család aznapi 1 „nyílt napját”. Sajnos, nem egyedi je­lenség! A tömbös és töme­ges lakásépítés, a lépcsőházi egybezártság hozza magával, hogy egyes családok, egyé- i uck sorozatosan megsértik a . legelemibb együttélési sra1- bályokat és normákat. Nem ritka az ebből fakadó veszekedés és inzultus, ame­lyet nem is nevezhetünk egyszerűen csak szabálysér­tésnek, sokkal inkább közös­ségellenes cselekménynek. Hiszen a hajnalig tartó dor­bézolás, a különböző lépcső­házi jelenetek szenvedő ala­nyai másnap a munkahe­lyen. vagy az iskolában nyújtanak teljesítmény­csökkenést; ezért zárják be ajtóikat, ablakaikat, elszige­telve magukat a legkisebb közösségi élettől is. Pedig az élet számos példája mutatja, mennyire hasznos és a kö­zösség számára is örömet hozó lehet egy-egy bérházi, lépcsőházi lakóközösség ösz- szefogása, amelynek «egymás segítésén, megbecsülésén túl, lehet olyan „nyílt napja” is, amikor a lépcsőház apraja- nagyja összefog — például a környék csinosításáért. (Önöd rárt> Kertbarátok „bibliája” A Magyar Rádió immáron tizennyolc éve rendszeresen jelentkező közkedvelt műso­rából, a Házunk tájából, az ott elhangzottakból, megfe­lelően szelektálva, rendezve népszerűségre számot tartó könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat Kertbarátok műso­ra címmel. Főleg a kezdő kertészkedők • forgathatják nagy haszonnal az évszakok változásait figyelembe vevő, s ezzel kapcsolatosan prak­tikus, tömör tanácsokat adó szakkönyvet, s amely a gyü­mölcsöskert teendőiről épp úgy szól, mint a szőlőültet­vény, vagy a virágoskert időszerű munkáiról. Akár programnaptárnak is beillik a dr. Bálint György és Ber­ta Béla szerkesztette mű, mert horizontálisan és ver­tikálisan átfogja a kertész­kedés folyamatát. Ismeretet, tanácsot ad a faültetésről, a tápanyag-utánpótlásról, a rügyvizsgálatról, a korona­ritkításról, a fóliasátor épí­téséről, a fűszernövényekről és még több mint 250 tevé­kenységről, tudnivalóról. Az elmúlt húsz évben a kister­melés, a kertbarátmozgalom országos méretűvé terebé­lyesedett. Ma már minden második család foglalkozik valami módon kistermelés­sel. "Ez a létszám ékesen iga­zolja a Kertbarátok műsora című könyv megjelenésének szükségességét. De igazolják azok az űj módszerek, esz­közök, technológiák is, ame­lyeket az e könyvet forgató kertészkedő a mű olvasása során elsajátíthat A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) pályázati felhívása 1984-re A MAB Észak-Magyarorszóg megyei tanácsai és vállalatai tá­mogatásával a régióban folyó tudományos tevékenység hatéko­nyabbá tételére az alábbi témakörökből hirdet pályázatot: A MAB BÁNYÁSZATI SZAKB1ZOTTSAGA RÉSZÉ­RŐL — a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat támogatásával —: a Borsodi Szénbányák­nál gyakran előforduló mű­szaki és gazdasági tervezési feladatok számítástechnikai megoldása; a föld alatti munkafolyamatok élőmunka- igényenek, szervezésének elemzése a Borsodi Szénbá­nyáknál; kőszénkutatási le­hetőségek a kelet-borsodi szénmedence nyugati pere­mén; a tömegtermelésű mun­kahelyek telepítését meg­előző, bányavágatokból elvé­gezhető földtani kutatások adatigényének elemzése a tektonikai zavartság függ­vényében; — az Érc- és Ás­ványbányászati Múzeum (Rudabánya) támogatásával —: Észak-Magyarország te­rületén eddig még fel nem ismert bányászati emlékek feltárásáról és megőrzéséről. A MAB EGÉSZSÉGÜGYI SZAKBIZOTTSÁGA RÉSZÉ­RŐL — a Heves megyei Tanács támogatásával —: krónikus, nem fertőző be­tegségek epidemiológiája; a Nógrád megyei Tanács tá­mogatásával —; a diagnosz­tika, a terápia és a gondo­zás aktuális kérdései. A MAB GÉPÉSZETI SZAKBIZOTTSÁGA RÉSZÉ­RŐL — a DIGÉP támogatá­sával —: gyártási vagy szer­kezeti megoldás kialakítása, amellyel a gyártás anyag­vagy energiahányada a je­lenlegihez képest lényegesen csökkenthető (méret, minő­ség, anyagtulajdonságok, elő- gyártmány, anyagválaszték optimalizálása stb. útján); gyórtmányíejlesztési megol­dások, tökéletesítések kidol­gozása, amelyek a jelenlegi kivitelű gyártmányokhoz ké­pest — üzemeltetés közben — jelentős energiamegtaka­rítást biztosítanak; a DI­GÉP lemezalakító gépeinek gyártórendszerbe szervezésé­hez, gépi programjainak ké­szítéséhez olyan megoldások kidolgozása, amelyek a gé­pek alkalmazását megköny- nyítik vagy, kibővítik; VT— 20 típusú kisszémítógépre szoftver kidolgozása egyenes- alkotójú kúpkerekek gyár­tási technológiájának terve­zéséhez; — DIGÉP—ELZETT —VILA TI támogatásával —: a galvániszapok értékes hul- ladékfémeinelc kinyerési technológiája. A visszamara­dó anyag lehetőleg ne okoz­zon környezetszennyezést és az eljárás önfinanszírozó le­gyen. A MAB KOHÁSZATI SZAKBIZOTTSÁGA RÉSZÉ­RŐL — a TOKI támogatá­sával —: rekuperátorok és kemencék hőálló acélból ké­szült szerkezeti elemeinek élettartam-növelési lehetősé­gei —; az LKM—Magyar Gördülőcsapágy Művek— Csavaripari Vállalat támoga­tásával — lovábbfeldolgozás- ra alkalmas, felületi hibák­tól mentes, húzott termékek gyártása, különös tekintettel a gördülőcsapágyak golyó­huzal alapanyagaira —; az LKM—ÖKÜ—SKO támoga­tásával —: adagminőségek költségcsökkentése, számító­gép alkalmazása a minősítés­ben és a bizonyításban —; az LKM—Vegyépszer támo­gatásával —: növelt folyás­határú, hidegen is szívós, repedésre nem érzékeny, jól hegeszthető kedvezőbb izo- tróp tulajdonságú szerkezeti acél kialakítása. A MAB KÖZGAZDASÁG­TUDOMÁNYI SZAKBI­ZOTTSÁGA RÉSZÉRŐL — a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács támogatásával —: a községek népességtar­tó feltételei, különös tekin­tettel a munkahelyteremtés és az infrastrukturális fej­lesztés lehetőségeire; a me­gye iparának helyzete, fej­lődési távlatai, különös te­kintettel a túlzott koncent­ráció enyhítésének termelési, pénzügyi, szervezeti, infra­strukturális és emberi té­nyezőire; — az Egri Finom- szerelvénygyár támogatásá­val —: a műszaki fejlesztési tevékenység rendszerelméleti alapon történő felülvizsgála­ta a Finomszerelvénygyárnál (javaslatok kidolgozása a továbbfejlesztésre, az átfu­tási idő csökkentésére, a te­vékenység eredményének komplex mérésére a vállalati adottságok figyelembevéte­lével). A MAB MEZŐGAZDASÁ­GI SZAKBIZOTTSÁGA RÉ­SZÉRŐL — a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Mezőgazda­sági Szövetkezetek Területi Szövetsége támogatásával—; a talaj termőképessége fo­kozásának lehetőségei és fel­adatai Borsod-Abaúj-Zemp­lén megye szövetkezeti gaz­daságaiban; üzem- és mun­kaszervezés, munkaerő- és bérgazdálkodás helyzete, fel­adatai Borsod-Abaúj-Zemp­lén megye termelőszövetke­zeteiben. A MAB TÁRSADALOM­TUDOMÁNYI SZAKBI­ZOTTSÁGA RÉSZÉRÖL — a Nógrád megyei Tanács V. B. művelődési osztályá­nak támogatásával —: Nóg­rád megye köznemesi társa­dalma a XIX. században: az észak-magyarországi régió középfokú szakképzési struk­túrája, fejlesztési lehetőségei (különös tekintettel a me­gyék közti együttműködés kérdéseire); Nógrád megye felszabadulás utáni politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődése (különös te­kintettel egy-egy kérdéskör bemutatására); — a MAB forrásaiból — értelmiségi csoportok életvi­szonyai a helyi társadalmi­politikai mozgástérben; a műszaki értelmiség helyzete és szerepe Észak-Magyaror- szágon; etikai kérdések Lu­kács György munkásságá­ban; a tudományos előrelá­tás elméleti és módszertani vonatkozásai Lukács György műveiben; Lukács György és a marxista valláskritika; a népélet egy speciális vonat­kozásának átfogó vizsgálata egy észak-magyarországi fa­luban. PÁLYÁZATI FELTÉTE­LEK: Pályázhatnak tudományos vagy gyakorlati munkakör­ben dolgozó egyéni kutatók, illetve kutató kollektívák. A pályázaton eddig nem pub­likált, máshol be nem nyúj­tott olyan tanulmányokkal lehet részt venni, amelyek a feldolgozott témák eddigi irodalmához képest eredeti, új gondolalanvagol tartal­maznak. A pályázatot négy példányban (oldalanként kö­rülbelül 25 sor), A4 alakban kell jeligésen benyújtani a Miskolci Akadémiai Bizott­sághoz (Miskolc, Szabadság tér 3., 3530). A pályázat ele­jén szerepelni kell a meg­hirdetett pályázati címnél«, A pályázat terjedelme ma* ximum 100 oldal. A tanul­mányhoz egyoldalas össze­foglalót kell csatolni, és meg kell jelölni a gyakorlati fel­használhatóság szempontjá­ból számba jöhető területe­ket, intézményeket, üzeme­ket stb. A pályázati témák­kal kapcsolatban felvilágosí­tást nyújt az adományozó intézmény és a MAB (tel.; Miskolc, 16-602). A pályázatok benyújtásá­nak legkésőbbi határideje; 1984. október 31. A megfe­lelő színvonalú pályázatot a MAB 3—10 ezer forintig ju­talmazza. A pályázatot az illetékes szakbizottság bírál­ja el és javasol jutalmat a támogató intézmény bevoná­sával. A benyújtott pályá­zatok eredményhirdetésére 1984. december 14-én kerül sor. Dr. Zambó János ‘az MTA rendes tagja, a MAB elnöke — Nem a hússal kell jól­lakni, fiam — intett anyám úgy negyven évvel ezelőtt —, hanem a krumplival. A hús csak az ízét adja az ételnek. — Az idő tájt, em­lékezve családunk és az or­szág anyagi helyzetére, még gyermekésszel is elfogad­ható magyarázat volt ez jó­ízű, de bizony szerény ebédjeinkre. Manapság csak az érti (de el nem fogad­ja) ezt a (számomra mér) szállóigét, aki üzemi kony­hán étkezik. A hús adagja s minősége emlékeztet a szűkösebb időkre, de most, mi tagadás, az étel íze, el­készítésének módja, s a tálalás sem mindig étvágy- gerjesztő. A legutóbbi hús- áremelés az ebédjegy árát is megemelte. Milyen vál­tozást okozott ez az ada­gok és a minőség terén? Nem akartam a példát saját üzemi konyhánk tá­járól venni (különben sem tanácsos a szakácsnőt ma­gam ellen hangolni), így máshol néztem körül. A 21. számú Általános Isko­la konyháján helyben főzi az ételt a Bükkvidéki Ven­déglátó egy részlege. Ló­eső* Lászlóné étteremveze­tő szerint se a mennyiség, se a minőség nem válto­zott Az ebéd nyersanyag- normáját 78 fillérrel emel­ték, ebből ki tudják gaz­dálkodni az árkülönböze­tet. S mert az iskolában kötelezően legalább két „főzeléknap” van egy hé­ten, az egyik nap kiegyen­líti a másikat. Mint mon­dotta. nemcsak a gyerekek étkeznek itt, hanem a kör­nyék nyugdíjasai közül í* sokan innen hordják az ételt. A következő állomás m ÉMÁSZ-székház volt. A szemközti Beruházási Vál­lalat, illetve az Illetékhi­vatal székházénak alagso­rában működő konyháról kapják az ebédet. Itt csak üzemi étkeztelés van, de a konyha épületében dol­gozók á la carte is vá­laszthatnak ebédet. Itt is állítják a mennyiség és a minőség megőrzését, hoz­zátéve, hogy mivel az » la carte-hoz nincs üzemi hozzájárulás, ez alaposan megdrágult, s ma már ke­vesen veszik igénybe. Itt gyümölcsleves és majorán­na* sült csirke az ebéd, bi­zony sok tányéron egy-egy szárny jelentette a sült csirkét. Az LKM területén több étkezde található. Az sem minőség-, sem meny- nyiségcsökkentést. Ebéd közben zavartam meg (húsgombóeleves; A- menü: gyöngyös káposzta, süti; B-mentí: kolbászos Kóstoló Séta az üzemi ebéd körül úgynevezett 700 személyes étteremben (a kombinált acélmű tartozik ide) hely­ben főzik az ebédet, a többi helyre a 100-as szá­mú Ipari Szakmunkáskép­ző Iskola konyhájáról szál­lítja a Bükkvidéki Vendég­látó. Az egyik étterem ve zetője. Skrobák L ászlóne szerint a hűsáremelés óta még nőtt is 1—lVg deká­val (!) a hűsfejadag. s az 1.50 forintos ebédjegy- áremelés itt sem jelent rakott burgonya, süti) Lip- pay Csaba tmk-előadót. Neki már egészen más a véleménye: — Szerintem a húsadag kevés, és legtöbb­ször gyengébb a minőség, mint volt. Szállítják az ételt, s aki később jön, hi­deg ebédet kap, főleg, ha lésztaköret van. A válasz­ték is kevés, nagyon egy­hangú az étrend. Ugyan­azt a 7—8-féIét főzik hét­ről hétre. A mennyiség Is lehetne több. Most már 10,50-et fizetünk egy ebé­dért, plusz a vállalati hoz­zájárulás, ezért szerintem főzhetnének jobban is. Kosztik Lászlóné admi­nisztrátor bevallja, hogy kényesebb igényű. Nem is vált minden napra jegyet. De ma is — mutatja — a rakott krumpliban két ka­rika kolbász „képviselte” a húst. Farkas László, a ne­mesacél-hengermű villamos üzemének dolgozója főleg a levesekkel nincs kibékül­ve: — Telerakják minden­féle gezemicével, tésztával, olyan sűrű, hogy a kanál megáll benne, de ize nincs. Egyik olyan, mint a másik — mondja. Mi tagadás, nem egye­zik a szakácsok és a dol­gozók véleménye. S bár itt is tudják, hogy nem a hússal kell jóllakni, de az ízletes, jó minőségű ebédet mindenki elvárja. Még azért a 10.50-ért Is. 'Szatmári Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom