Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
I ESZAK-MAGYARORSZAG A 1984. április 12., csütörtök Filmlevél Gyertek el a névnapomra Herczegh Csilla, Piros Ildikó és Bujtor István a film záró jelene, tében. Fábri Zoltán új filmje Karinthy Ferenc ismert és megjelenésekor sok vihart kavart kisregényére, a Házszentelő re épült. A forgató- könyvet maga a rendező írta, az operatőr Illés György volt, a film zenéjét Vukán György szerzetté. Tekintettel az alapmű ismertségére — a Kortársban jelent meg először, majd kötetben is, több kiadást megért, a Thália Színházban bemutatták színpadi változatát stb. — várható lenne a film iránti felfokozott érdeklődés, ám éppen ez a többszöri kiadás és feldolgozás, azaz a már sokadik bőr lehúzása egyazon rókáról, csökkentheti is az iránta való érdeklődést, noha a műben megismertetett figurák még hellyel-közzel ma is élők. létezők, a jelenségek is fellelhetők, még ha a regény- és filmbeli kiélezett formában ritkábban is. Ám a kisvárosi, vagy akár nagyobb közösségen belüli vezetői összefonódás, a „rang a ranggal barátkozik” elv alapján kialakult zárt körök világa megtalálható ma is, s az sem idegen jelenség, hogy a körön belüli események, ha azok akár etikai, akár írott szabályt sértenek, a körön belül elintéződnek, vagy ha az már lehetetlen, úgy sokféle manipulációval, pa- ragrafustekeréssel, egyéb módon izolálódnak, a nyilvánosság kizárásával intéződnek el. Az igazsághoz hozzátartozik viszont az is, hogy ’az ilyen ügyek feltárása napjainkban általában nem egy magányosan küzdő, a maffiákkal szembeszegülő, csupa üldöztetésnek kitett újságíró kizárólagos feladata. A film története — nagyjából azonos a regényével — valóban izgalmas, fordulatos, jó értelemben felháborító, társadalmi igazságszolgáltatásért kiáltó. Egy magányos újságírónő küzdelme a várost a marká'ban tartó vezetői-baráti körrel és vele párhuzamosan egy tisztességben megöregedett vezetőember drámája, tragikus vége. A városka határában az Erdészeti Tröszt vezérigazgatója új, kacsalábon forgó présházának avató ünnepségét tartja, egybekapcsolva azt névnapjával, László-nap- pal. A város több vezetője részt vesz a dárldón, ahol akkoriban nehezen elérhető, vagy éppen elérhetetlen finomságok vannak az asztalon, s jócskán fogynak az italok is, csak éppen egyikük tart mértéket, és inti mérsékletre társait. Ez Bíró László, a vasmű igazgatója. Mégis ő veszi kezébe a házigazda új vadászpuskáját, amikor féltett lánya a nem kívánt udvarlóval megjelenik. s rálő a fiúra. A lövést azonban a baráti kör állásfoglalása alapján a házigazda vállalja magára, s a zárt tárgyaláson őí ítélik el nagyon enyhe, felfüggesztett büntetéssel. Az újságírónő hónapok múltán, véletlenül találkozik az üggyel, és fő- szerkesztője tilalma ellenére folytatott magánnyomozása tgyre több adalékot produkál arra nézve, hogy a bírósági ítélet hamis tényálláson alapult. A magányos nő küzdelme az összefonódott társasággal szemben azonban mind reménytelenebbnek látszik, mert nemcsak elzárkóznak előle, hanem mind drasztikusabb eszközökkel próbálják lehetetlenné is tenni. S amikor már csaknem feladja a küzdelmet, valami deus ex machina-sz/erü fordulattal maga az összeomlott apa, Bíró László, lel- kiismerete sarkallására feltárja a valóságot, s utána azonnal bekövetkezik tragédiája is. Az újságírónő győzelme pyrrhusi győzelem volt hát. A jó évtizeddel ezelőtt irt regénybeli házszentelőn ösz- szejött társaság jellemzése ma már talán nem egészen helytálló, mert — noha egyedenként még lehetnek ennyire önmaguk nagyságának felhőjében élők — az effajta cinkos vezetői összefonódás nem lehet jellemző. S aligha képzelhető el mai társadalmunkban az a fajta magányos hős, az a fajta üldözött purifikátor, akinek szerepére a filmbeli Péteri Luca újságírónő vállalkozott. Tagadhatatlan, ma sem szeretik a kényelmetlen kérdéseket feltevő újságírót, de ennyire magárahagyottan küzdeni az igazságért, s eny- nyi akadályba, sőt megtorlásba ütközni tulhalmozott- nak érződik. Vagyis a Karinthy írta évtizedes regény alakjai, fordulatai. egyes cselekvései külön-külön lehetnek valódiak még napjainkban, de a film megmutatta összefüggésekben már nem állják meg a helyüket. a valós részecskék nem állnak össze hihetően igaz történetté. Ezzel együtt is roppant tanulságos történet a Gyertek el' a névnapomra. A rendezés a hangsúlyt az újságírónő drámai küzdelmére helyezte. A házszentelő eseményeit látjuk rövidebben, s Péteri Luca kálvária- járás-adatgvűjtését hosszabban. időnként a rendező megtöri a kronológiát: a láthatatlan bíróság elölt vallomást tevők — az est résztvevői — emlékezéstöredékel- vel mutatja meg az ..átfogalmazott” eseményeket, s mi a nézőtéren egvbevethet- .jük azzal, amit láttunk és tudunk. Izgalmas, fordulatos és inazsáqérzetilvkct erősen megérintő film születik így. Ugvanakkor naojaink ismeretében vitára is sarkall. Kitűnő színészgárda kelti életre az egyes alakokat, Piros Ildikó úlsáeírónője valami szent megszállottságot tükröző igazságkereső: kitűnő Kállai Ferenc. Módi Szabó Gábor. Kálmán Gitörav, hike 1 .ászló. Haumann Péter. Renkfí Gyula. Illés Oyörgv most is. mint mindig. méltó alkotótársa a rendezőnek. — Érdekes film a Gyertek el a névnapomra, a feniehb írt fenntartásokkal esvütt. Lesz körülötte sok vita. minden bizonnyal. De érdemes róla ritázni. Benedek Mikfo* Pedagógusok mondtak versel Mozgáskorlátozottak I én is számiénak ránk A Pedagógusok a beszéd- kultúráért mozgalom keretében a Pedagógusok Szak- szervezete több más intézménnyel együtt 1984. május 17. és 20. között rendezi meg a pedagógusok Váci Mihály vers- és prózamondó pódiumát. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei bizottság a közelmúltban megyei pódiumon döntötte el, hogy a jelentkezett tizenhét, illetve a megjelent tíz pedagógus, közül kik képviseljék megyénket Nyíregyházán. Bár a pódiumon kevés versmondó mutatkozott be, a jelenlevők jó színvonalú produkcióknak lehetlek tanúi. Értelem, érzelem és tehetség jellemezte Vándor Béla tanár (általános iskola. Szemere) József Attila-tolNem sokban különböznek a társadalmi munkaakciók idei programjai az előző év tennivalóitól Göncön és a vele társközségi viszonyban levő Göncruszkán sem. Hiszen a problémák évről évre ismétlődnek, a gondok-bajok azonos forrósból fakadnak. Járdákat, utakat az esztendő folyamán is építeni kell, a parkok, átszelek, patakszegélyek folyamatosan igénylik a karbantartást, mint ahogy a játszóterek, sportpályák, intézmények környezetének a rendezése, csinosítása is mind a két településen állandó feladat. E társadalmi megmozdulásoknak mindenkori közös jellemzője, hogy az akciók a fejlesztési tervekkel összhangban valósulnak meg. 1984-ben a két faluban együttesen csaknem két és fél millió forint értékű tár- sadalmi munkát kívánnak elvégezni a község lakói (Gönc egyébként 2650 lelket, Göncruszka valamivel több, mint ezer lakost számlál), s az előző évvel nagyjából azonos feladatok — kivételt talán a göncruszkai öregek otthonának a kialakítása mácsolását. Visszafogottságában is belső feszültséget, humanizmust árasztott Richter Gábor szakoktató (112. számú " Szakmunkásképző Intézet, Kazincbarcika) árnyalt, kiforrott előadásmódja. Jó volt hallani Kardos Katalin tanár (4. sz. Általános Iskola, Miskolc) szép hangját és értelemgazdag versmon- dásót. ök hárman képviselik majd megyénk pedagógusait Nyíregyházán. A nyíregyházi pódiumra Váci Mihály prózájából, a XVI. és XVII. századi magyar költészetből, valamint olyan XX. századi magyar alkotásokból keli anyagot meríteni, amelyek a két messzi század ihletését tükrözik. Bagi Aranka kepez — pénzérték« is hasonló. Mégis tudunk egy újdonságot említeni. A munkák megszervezésének egy újnak számító módszerét vezették be 1983-ban Göncön. Legalábbis errefelé számított újnak, hiszen az ötlet egy Bócs-Kiskun megyei községből származott. A tanács vezetői, ésszerűséget látván benne, azonnal felkarolták és hasznosították. Lényege az a pályázati rendszer, amelyet a tanácstagok között indítanak el, s amelyek magukban foglalják a legsürgősebb és legkiemelkedőbb feladatokat. A tanácstagok pedig beszámolóik alkalmával felmérik az igényeket és a lehetőségeket, s összegzik a tényeket: vállalják-e az adott körzetben élők a tanács által biztosított anyaggal és szakmai irányítással a munkát. A módszer egyébként az elmúlt evben sikeresen vizsgázott. A két elfogadott pályázat alapján végzett társadalmi munkával 100 ezer forintból építettek a lakók 1654 négyzetméter járdát. Ez a szám persze csak akkor mond valamit, ha hozzátesz- szük: a szövetkezet vagy kisiparos állal végzett munka ennek a háromszorosába került volna. Alig pár esztendeje, hogy egy teljes évre a mozgáskorlátozottak kerültek a nyilvánosság reflektorfényébe. A nekik szentelt tizenkét hónap alatt sok minden történt megsegítésük érdekében, de aztán elmúltak az ünnepnapok, s helyüket a kevésbé látványos, ám annál szívósabb, kitartóbb munkát igénylő hétköznapok vették át. Jó néhány, a mozgáskorlátozottak évében elindult kezdeményezés folytatásra talált a következő években is. Megyénkben is százak, vagy inkább ezrek csatlakoztak a Mozgáskorlátozottak Borsod-AbaújZemplén megyei Egyesületének támogaLoihoz. Munkájukra nagy szüksége van az egyesület tagságának. Mint az egyesület közelmúltban megrendezett éves közgyűlésén László Vilmos, az egyesület elnöke elmondta, a megyei szervezetük jelenleg mintegy másfél száz tagot számlál. Ez a szám a megyében élő mozgáskorlátozottak számához képest meglehetősen alacsony, pedig az egyesület keretei között tevékenykedő mozgás- korlátozottak valamennyi társuk javára végzik munkájukat. Az elmúlt esztendőben vég- s re sikerült az egyesületnek Miskolcon, gépkocsival is jól megközelíthető helyen irodát nyitnia, s így legfőbb feltétele megteremtődött annak, hogy az egyesület valóban érdemi munkát tudjon végezni. Az irodában a folyamatos ügyintézés mellett a tagság számára minden hónapban egyszer jogsegélyszolgálat! fogadóórákat tartanak, az első hétfői napokon, 16—18 óra között, emellett pedig minden páratlan hónap első hétfőjén lakásüggyel foglalkozó tanácsi szakember várja a problémájukkal az egyesülethez forduló tagokat. Az egyesület vezetői és tagjai energiájuk legnagyobb részét az elmúlt esztendőben a Műhibán létesítendő rehabilitációs park kialakítására fordították. Munkájuknak immár látványos eredményei vannak, hiszen a csárda szomszédságában lévő területen már áll az a nyolc faház, amelynek megvásárlását a megyei tanács 1 200 000 forinttal segítette. Ám a pénz mellett ugyanolyan fontos volt az a támogatás, amelyet a megye üzemei, szövetkezetei, intézményei adtak ahhoz, hogy a park területére kiépített út vezessen, hogy villannyal, vi/./.el rendelkezzenek as építők. Társadalmi munkások százaira volt ahhoz szükség, a szocialista brigádok önzetlen támogatására, hogy idén már sor kerülhet a hazak közművesilésére, valamint a terület parkosítására. Am, hogy a terv valóra váljon, s a mozgáskorlátozottak végre birtokukba vehessék a parkot, ehhez az egyesület számít a szocialista brigádok további segítségére is. Ha ebben remélhetően nem lesz hiány, többek közölt része lesz a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet Ifjú Gárda szocialista brigádjának, akik felhívással fordultak a megyében dolgozó szocialista brigádokhoz, hogy segítsék a Műhibán lévő központ építésének befejezését. Máris többen jelezték csatlakozásukat a munkához. Idén elsősorban a víz-, szennyvíz-, valamint elektromos hálózat szerelésében jártas szakemberekre van szükség. A társadalmi munka mellett szüksége van az egyesületnek változatlanul arra az anyagi támogatásra is, amelyet a megyei és városi vöröskeresztes csoportok nyújtanak a mozgáskorlátozottaknak. A rehabilitációs park fenntartását segítenék azok a vállalatok, intézmények. akik hirdetőtáblákat szerelnének fel a park kerítésére. A forgalmas főút mellett fekvő terület kerítésén elhelyezett reklámtáblák minden bizonnyal hathatósan szolgálnák a reklámozó érdekeit is, s az egyesületet pedig némi bevételhez juttatná. (A Magyar Hirdető engedélyével rendelkezik az egyesület.) Az IBUSZ például már döntött a reklámtábla elhelyezéséről, s az egyesület várja a további jelentkezéseket. Elhangzott a közgyűlésen az is, hogy változatlanul kevés munkaalkalom adódik a mozgáskorlátozott emberek számára a megyében. Ha-, bár foglalkoztatásukról nem egy jogszabály rendelkezik, talán hathatósabb változást jelentene a helyzetben az, ha a vállalatok, üzemek, intézmények egy kicsivel több személyes figyelmet fordítanának az ilyen irányú munkalehetőségek megteremtésére. Az elmúlt év krónikájához tartozik az is. hogy az egyesületen belül két szakkör kezdte meg működését. (cscndcs) Társadalmi munka - pályázati rendszerben Lézer az orvoslásban loválásokal lehet eltávolítani. A fogászatban a fog fúrása, a fogüreg tisztítása, a korona-előkészítés gyorsan és fájdalommentesen végezhető lézersugárral. Az onkológusok a rákos szöveteknek lézerbesugárzásával kísérleteznek. Egyes ráktípusok sejtjei ugyanis lézersugárra érzékenyebbek, mint az egészséges sejtek. Jóllehet ez nem teszi lehetővé a röntgenkezelés elhagyását, de a két sugár kombinálásával a röntgendózis jelentősen csökkenthető. Érdekes a nagyon régi akupunktúra és a nagyon új lézersugár előnyös kapcsolata. A/, ősi távol-keleti gyógymód azon a feltételezésen alapszik, hogy az emberi testben áramló energiaf(Irmák keringési egyensúlyát kell helyreállítani. Kzt hagyományosan a szabályozó pontok tűvel való megszúrásával, melegítésével vagy masszírozásával érik el A megfelelő akupunktúrás pontok lézeres besugárzása után növekszik a sejthar- tyán keresztül folyó nátrium-kálium anyagcsere, nő a kalcium- és foszforszint. A besugárzott lézerteljesitmény a vágáskor használatosnak mintegy ezredrésze. A lézerpunktúrának több előnye van a túszúrásos módszerrel szemben Nincs besugárzási fájdalom, a fertőzés lehetősége teljesen kizárt, a lézertű gyorsabban dolgozik, így a kezelés időtartama rövidül. Olyan helyen és olyankor is alkalmazható, amikor a tűszúrás valamilyen okból, például fertőző betegségek esetén nem alkalmazható. A fizika ma még újnak számító csodája. a lézersugár már csaknem valamennyi szakorvosi területre betört. Elsőként 1962-ben a szemészek gyógyítottak veíe ratinaleválást. A szemgolyó összes rétegein fájdalom- es roncsolás- menlesen áthatoló sugár a fehérjék meg- alvasztása útján egy pillanat alatt helyére ragasztja a levált látóhúrtyát. Korábban ezt a súlyos állapotot napfény és gyűjtőlencse segítségével igyekeztek megoldani, de a hosszabb exponálási idő alatt a szem csaknem mindig elmozdult, és a ragasztás nem sikerült tökéletesen. Ezután a szemészetben számos más lehetőség esetén is sikerrel alkalmazták a lézersugarat: hajszélér-kiboltosulások elégetéséie. cukorbetegek szemfenéki vérzései megszüntetésére, szaruhártya- fekélyek befolyásolására, söl legújabban a zöldhályog műtét nélküli gyógyítására. A lézersugár legszélesebb körű gyógyító lehetősége a sebészet területén kínálkozik. A ..fénykés” aktív anyaga általában a héliummal szennyezett széndioxid, hullámhossza 9,5 millimikron, teljesítménye 500—1000 watt. A sugárnyaláb üvegszál-optikán át jut el a ,.kés”-be. A fénykés metszése hajszálvékony, csaknem fájdalmatlan, roncsolás- mentes. nyomában a fertőzés lehetősége minimális, vágás közben vérzést Is csillapít, és nem okoz sejtszóródást. Ez utóbbi különösen fontos a daganatos betegségek műtétjeinél, mert ezáltal csökken az áttételképzödés veszélye. A hasüregben először majmek májának operációjával kísérleteztek 1966-ban, később emberek hasi műtétjeinél is sikerrel használták fel a lézert. A bőrgyógyászatban kozmetikai célokra használható a sugár. Segítségével fcstékes anvajegyeket, érrUizzanatokat, faggyuszernótcsoket, meggondolatlan teKépünk a Magyar Optikai Müvek kiállításán készült, ahol lézeres orvosi eszközöket mutattak he. /• felvétel lézeres akupunklúra-ké»üléKet ábrázó*
