Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

T984. épftlis 8., vasárnap tSZAK-MAGYARORSZAG S Újszerű gondolkodásra, magatartásra van szükség Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TÓT főtitkárával A mezőgazdaság számára kiemelkedően fontos időszakban kerestük fel dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárát. Ismeretes, hogy a kö­zelmúltban fejeződtek be a zárszámadó közgyűlések az ország 1285 mezőgazdasá­gi, illetve 130 halászati és szakszövetke­zetében, szövetkezeti közös vállalatánál. Ez a tapasztalatok összegezésére, az el­múlt időszak átfogó értékelésére készteti agrárágazatunk országos vezetőit. A mind nagyobb ütemben kibontakozó tavaszi munkák önkéntelenül is a napi és a jö­vőbeni tennivalókra irányítják a figyel­met. — Bevezetőül kérjük összegezze a kül­döttgyűlések, zárszámadó közgyűlések leg­főbb tapasztalatait. — A szövetkezetek vezetői, szakemberei a tagsággal együtt szinte mindenütt — s nemcsak a hat aszályos megyében — így fogalmaztak: rendhagyó esztendőt hagy­tunk magunk mögött. Több összetevő együttes hatására országosan jelentősen csökkent a termelőszövetkezetek gazdál­kodásának eredménye. Az okok közé tar­tozik, hogy a közgazdasági szabályozó­rendszer szigorodása tovább differenciálta a szövetkezeteket; az aszály következté­ben több megyében nehéz helyzetbe ke­rültek azok a tsz-ek is, amelyek korábban kiváló eredményeket értek el. Az elért 17.1 milliárd forint nyereség az 1082. évi­nek 82.6 százaléka. Csongrád, Szolnok, Békés, Borsod. Szabolcs és Vas megye kö­zös gazdaságaiban csökkent legnagyobb mértékben a nyereség. S még egy adat, ami jelzi a gondokat: az összes pénzügyi hiány elérte a 2.1 miüiárd forintot, eb­ből egymilliárdot a szövetkezetek saját forrásból rendeztek, a fennmaradt vesz­teség össziesen 1,1 milliárd forint, amely csak külső forrásból rendezhető, ez csak­nem háromszorósa a tavalyelőttinek. — Ezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy a ■ termelőszövetkezetek, s tagjaik kevésbé optimistán készültek az idei gaz­dasági évre? — Az 1984. évi gazdálkodásra való fel­készülést a termelőszövetkezetek nagy többségében offenzív magatartás jellemez­te. Természetesen a termelés folyamatos­ságához, az idei gazdálkodásra való vi­szonylag zökkenőmentes felkészüléshez — mint például a műtrágya, a növényvédő- saer és a gépek vásárlásához — az aszály­sújtotta közös gazdaságok jelentős külső segítséget is kaptak. A kormányzat az ér­dekképviselettel egyetértésben a földadó és a jövedelemadó mérséklésével, vala­mint hitelekkel támogatta a tsz-eket, amelyek ezenkívül közös szövetkezeti pénzalapokból is részesültek. Mindezek el­lenére igaz, hogy a termelőszövetkezetek egy része — és nemcsak az aszálysújtolta tájon működök — nem kezdték gond nél­kül av. idei esztendőt. Fokozza a gondokat, hogy a 80-as évek gazdaságpolitikai követelményei a koráb­bitól jelentősen eltérő magatartást, gon­dolkodást igényelnek a szövetkezeti veze­téstől és tagságtól.- Ez a váltás nem zök­kenőmentes. objektív és szubjektív felté­telek is befolyásolják. Ezzel összefüggés­ben egy példát említenék: ha szórványo­san is, de még mindig fellelhetők a ter­melőszövetkezetekben a pénzügyileg nem kellően megalapozott, a reális igényeket felülmúló fejlesztésekre irányuló törekvé­sek. Az ilyen túlzott igények visszafogása, a rendelkezésire álló fejlesztési források nagyon ésszerű, takarékos és célratörő fel­használása, ugyanakkor a vállalkozási készség fenntartása mozgalmunk egyik je­lentős tartaléka. — Jól ismert a közvélemény előtt, hogy a mezőgazdasági kormányzat kiemelt hangsúlyt helyez a gabona- és húsprogram teljesítésére. Milyen tennivalók hárulnak ennek kapcsán a tsz-ekre? . — Ismeretes, hogy ez a két program 15 millió tonnányi gabonatermés elérését, s k valamivel több mint 2,3 millió tonnányi vágóállat és állali termék előállítását fog­lalja magában. Döntő mértékben a ter­melőszövetkezetekre hárul e két feladat teljesítése, hiszen az ország gabonatermé­sének 83—84 százalékát tsz-ekben állítják elő. A szövetkezetek árbevételében és nye­reségéljen meghatározó a gabonaágazat. — Mivel az őszi időjárás nem volt ked­vező a vetésre, ezért fokozott jelentősége van a kalászosok jó minőségű fej trágyá­zásának, korszerű tavaszi ápolásának. Ami a kukoricát illeti, fontosnak tartom, hogy a tervezett vetésterületen idejében és ma­gas fokú technológiai fegyelem mellett ke­rüljön földbe a mag. Követendő példa le­het, hogy az üzemek korszerű gépeiket kölcsönadják egymásnak. A gabonaprog­ram szövetkezeti tennivalóihoz tartozik a biológiai alapok javítása, az üzem- es munkaszervezés korszerűsítése és a sze­mélyes érdekeltség fejlesztése. ' — A húsprogram keretében a mérsékel­tebb termelésnövekedés és az állatállo­mány szinten tartása, valamint a minőségi árutermelés mellett az idén még fokozot­tabban előtérbe kell helyezni az állatte­nyésztésben rejlő belső tartalékok feltá­rását. Így például a szaporulati mutatók növelésére, az elhullás csökkentésére, a napi súlygyarapodás fokozására., s a ta­karni ányértekesnés javítására kell töre­kedni. Az állattenyésztés termelési szerkezeté­nek kisebb mértékű módosítása azt. jelen­ti, hogy bővíteni kell a legeltetésre ala­pozott húshasznú szarvasmarha- és juhtar- tás részarányát. A sertésállomány fenn­tartása, s ezzel egyidejűleg a termelési költségek további csökkentése szükségessé teszi a háztáji és a nagyüzem kapcsolatá­nak fejlesztését. Ügy vélem, célszerű fo­kozatosan felváltani a korábbi hagyomá­nyos háztáji termelést a szakosított, tel­jesen integrált árutermeléssel, mint ahogy azt már csaknem 300 tsz-ben megvalósí­tották. Így például Baksán, Kábán, Mágo- cson, Nagyrédén s Öcsén. — Az 1984. évi népgazdasági tervben fél százalékkal többet kell teljesítenie az ágazatnak, mint a kiugró 1982-es eszten­dőben. Véleménye szerint hogyan lehet ezt elérni? — A szabályozórendszerhez való gyors alkalmazkodással egy időben több dolgot kell megoldani. Kiemelkedően fontos a hatékonyság és jövedelmezőség növelése, a biológiai, természeti, földrajzi feltételei': jobb kihasználása, a fajlagos termelési hozam növelése; a célszerű élőmunka és energiafelhasználás. Még így, távirati stílusban is sokáig so­rolhatnám a teendőket De minthogy eze­ket a tsz-ek vezetői és tagjai is jól ismé­nk, csak egyet emelek ki még közülük, a szövetkezeti demokrácia további fejleszr tését Hiszen minden nagyratörő program csak akkor valósulhat meg, ha a tagság aktivitása, cselekvőkészsége fokozódik — mondotta befejezésül dr. Eleki János, a TOT főtitkára. n. s. Ha néhány évvei ezelőtt egy vállalat éves mérlegében a Lermelési értékre vonatko­zó terv-, illetve tényszámok megközelítően azonosak vol­tak, már-már bizonyosak le­hettünk abban, hogy a má­sik. a nyereséget jelölő rub­rikában is tisztes haszonról beszélnek a számok. Ma vi­szont egyáltalán nem biztos, hogy elegendő csupán a ter­melési értéktervet teljesíteni' újfajta kritériumai vannak a nyereséges gazdálkodásnak. Konkrét példaként említ­hetjük a Kazincbarcikai Hab- selvem Kötöttárugyárat, ahol tavaly az előirányzottól 2 millióval többel, összesen 532 millió forint termelési érté­kei állítottak elő. a nyereség mégis 20 százalékkal keve­sebb lett mint amire számí­tottak. Török János igazgató elmondotta: munkájuk nye­reségtartalmát több tényező együttesen csökkentette. Is­meretes. hogy a szükséges alapanyag 75—80 százalékát tőkés importból szerzi be a Vállalat. Az alapanyagárak tavaly emelkedtek, a készter­mékek ára viszont alig vál­tozott,-A másik, nem kevésbé elhanyagolható körülmény, hogy korábban főként nagy szériában termeltek, mostan­ság viszont a nagy' sorozatú gyártás ritka, mint a fehér holló. Külföldön és itthon sem örülnek az asszonyok an­nak. ha minden üzletben ugyanaz a választék. A kis szériában készülő termékek egyben bonyolultabbak, munkaigényesebbek is. Eb­ben a helyzetben a munka termelékenységének növelé­séhez alapvető érdeke fűző­dik a gyárnak. El is hatá­rozták tavaly, hogy nyolc százalékkal növelik egy év alatt a termelékenységi mu­tatót. Átszervezték a varro­dát. bevezették a konfekció- iparban korszerűnek számí­tó, úgynevezett szekciós gyártást. A helyzet az idén sem lesz könnyebb, nem várható a munkát befolyásoló, külső tényezők kedvező változása. A termékösszetétel jellege a tavalyival azonos marad. Al­sóruházati cikkek és több blúz. Illetve szabadidőruha gyártását tervezik. Emelteti szeptemberig el kell készíte­niük több mint félmillió da­rab iskolaköpenyt, a bedol­gozók segítségével. A két- műszakos munkarend lesz továbbra is a meghatározó, de növelik az egy műszakos munkahelyek számát is. Ki»­A gyógyszerek mintegy 60 százalékát a gyárakban ké­szítik. A nem gyárilag készí­tett gyógyszereket az orvos utasításának megfelelően vagy receptgyűjtemény sze­rint a gyógyszertárakban ké­szítik el. A nemegyszer 5— 10-féle gyógyszer-alapanyag­ból összeállított gyógyszerke­verék adagoltan, kapszulába töli ve. mint oszlott porkészít­mény kész gyógyszer formá­jában, kerül a beteghez. Ez a munka nagy figyelmet, pontosságot kíván a gyógy­szerészektől. Felvételünkön Farkas Sándorné és Kovács József né gyógyszertári asz- szisztensek a miskolci Petőfi gyógyszertár Petőfi szocia­lista brigád tagjai munka közben. Fotó: Pásztor Károly Érlelődik a bor a mádi pincékben Ahhoz, hogy a mustból jó bor legyen, különféle borá­szati szakmunkákat (fejtés, derítés, szűrés) kell elvégez­ni. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság Borkombínát jához tartozó területen 16 felvásár­ló pincészet végzi a borok kezelését, tárolását. Az egyik legnagyobb pincészet Mádon található. Itt 36 ezer hekto­liter bort tudnak egyidejű­leg tárolni. A borokat álta­lában 3—4 év után szállítják a palackozóüzembe, ahol egy utólagos kezelés, szűrés után töltik üvegekbe a hí­res nedűt. A mádi pincészet­ben száraz típusú borokat érlelnek. Mint azt Schmidt János pincevezetötő! meg­tudtuk, az elmúlv évi ter­mésből érlelődött bor máso­dik fejtése megtörtént, s a szűréssel is hamarosan vé­geznek. A bor minősége jó. sőt kellemesebb, „tisztább” ízű. mint amit az .előző év­ben érleltek. A jobb minő­ség a tavaly első ízben be­vezetett szüretelési „szabá­lyozásnak” tudható be. A borkombinát létrejöttét meg­előzően Mádon palackozó­üzem is volt. A későbbiek­ben a palackozó a szűkös hely miatt átköltözött Tolcs- vára. Az így üresen maradt helyiségek azonban nem ma­radtak kihasználatlanul: dísz­dobozokat készítenek itt. Azoknak a dolgozóknak biz­tosítottak ily módon elfog­laltságot. akik egészségi okok miatt már csak könnyebb munkát végezhetnek. Több- féle dobozt állítanak itt ösz- sze a különféle borok díszes csomagolásához. Szükség van erre a tevétkenységre, hi­szen ma már szükséges az esztétikus csomagolás is. Mert a jő bornak is kefl a cégér! \ gyermekes dolgozóikat sze­retnék itt tartani ezzel a le­hetőséggel. Nem vették le a napirendről a termelékeny­ség javítását sem. Ellenke­zőleg: erre a célra összpon­tosítanak minden intézke­dést. Feladat a próbagyártások tapasztalatainak jobb hasz­nosítása a szalagmunkában. A havi programokat részle­tesebben akarják megismer­tetni a dolgozókkal, akiket anyagilag- is jobban érde­keltté' tesznek a jó munká­ban Egy hónappal ezelőtt 1—1.50 forintos kategória- béremelést hajtottak végre, a tavalyi mozgóbér jelentős részét beépítették az alap­bérbe. D. H. Nem mindegy, mi, mibe kerül Önelszámolási rewlszei a BVK-ban Javítja-e a vállalat gazdál­kodásai, meg ludja-e újítani a működését, képes-e érzé­keltetni a külpiac változása­it az üzemrészekkel egy bel­ső átszervezés? Ez volt a kér­dés a Borsodi Vegyi Kombi­nátban az olajválságot köve­tően. amikor kiderült, hogy egy korábbi árszinthez ké­pest. rövid idő alatt az alap- anyagárak a többszörösére emelkedtek, így a vállalat eg eszére egyre nagyobb ter­hek rakódtak. — Már 1974-ben felmerült, hogy változtatni kell a belső struktúrán — mondja dr. Varpa Péter, számviteli fő­osztály vezető. — Természe­tesen, eleinte nem önelszá­molási rendszerre gondol­tunk, csak egy erre utaló kísérleti é, de ezzel is mész - sze megelőztük a kort. Miért volt erre szükség? — kérdezhetné a közgazda­ságban járatlan olvasó. A válasz: csak ez a módszer teheti érzékennyé egy ilyen nagy vállalat üzemeit a költségváltozásokra. A tény, hogy az első kí­sérlet a kaprolaktámüzem- ben 1975-ben kezdődött, és annak pozitív tapasztalatai alapján az új módszert 1978- ban a műtrágyagyárban is bevezették. Nos, az új belső elszámolási rendszer való­ban „hozta” a várakozáso­kat, hiszen ennek segítségé­vel az üzemrészek érezték, észlelték, hogy egy bizonyos mennyiségű késztermék elő­állítása esetén a felhasznált alapanyag, energia- és egyéb költségek végül is mennyit érnek, azaz konkrét valóság­gá vált a hatékonyság fo­ga Ima. Ez nyilván ama inspirálta az üzemrészeket, hogy való­ban gazdálkodjanak, anyag­gal, gépjjel, fejlesztéssel, fel­újítással és a döntésekkel is. Ugyanis együttesen ezek je­lentik azt az érdekeltsegi rendszert, amit ki-ki érzékel a borítékjában, hiszen a moz­góbéreknek bizonyos százalé­ka a hatékonyság javulásá­val nagyon is összefügg. 1982 nyarán döntött úgy a vállalat vezetése, hogy az ed­digi tapasztalatok alapján, a gyár valamennyi üzemében bevezeti az új elszámolási rendszert. A technológiai adottságokat figyelembe vé­ve négy önálló egységet, a műtrágyagyárat, pvc-gyárat. műanyagfeldolgozó • üzemet és az intermedier gyáregysé­get választották külön, ön­álló költséggazdálkodás szempontjából. Bár a válla­lat új belső irányítási rend­szerének kialakításában a mostani szoros szabályzók nem kedveznek, de mint a fdosztályvezető hangsú lyozta, a módosítás a gyáregysége­ket már egy következő sza­kaszra készíti fel. Most ugyan még nincs lehetőség arra, hogy az anyagi elisme­rés terén számottevően vál­toztassanak, de arra már van mód, hogy a ráfordítá­sok csökkenjenek, és olyan új szerkezeti változások jöj­jenek létre, olyan erdekelt- ségi körök alakuljanak ki, például a közvetlen termelé­si feladatok vállalásával, amelyre korábban nem volt mód. Tény, hogy ez a válto­zás érezhetően kihat az. újí­tásokra. az anyaggazdálko­dásra, az import anyagok helyetiesitésere es mas költ­ségérzékeny területekre is. Most ugyan a beleszólás még korlátozott, hiszen például a fejlesztési pénzek elosztása is csak részben történhet az üzemekben, de a jövő útja mindenképpen a jelenlegi gyakorlat továbbfolytatására irányul. Ez pedig néhány év alatt jelentős szervezeti vál­tozással járhat. — A gyárban egyelőre a tanulóidőszak korát éljük — mondja a főosztályvezető. — Részletes elemzések ugyan még nincsenek, de néhány adatunk már van, és ezek egyértelműen az önelszámoló rendszer -életképességét iga­zolják. A BVK az elmúlt évben, a korábban jóváha­gyott tervek alapján körül­belül 3—406 millió forintos nyereséggel számolt. Ezzel szemben a teljesítés 420 mil­lió forint volt. Ha hozzáte­szem azt, hogy a terv ki­munkálásának idején meg nem számolhattunk az im­port drasztikus csökkentesé­vel es a szigorúbb feltéte­lekkel, akkor azt kell mon­danom, hogy ez az ered­mény lényegesen jobb. mint amit számszerűen mutat. Igen kedvező volt az is, hogy az üzemrészek külön-külon már az első hónapok után jelezték a többletköltség csökkentésének lehetőségeit. Korábban senkit nem érde­kelt, ki tisztítja ki példáuL az áruszállító tartályokat, ma már ezzel Is törődnek; minden üzem felmérte, nyil­vántartja, hogy ne háruljon rá olyan költség, amely nem feltétlenül szükséges a ter­meléshez. Az üzemek is ar­ra törekedtek, hogy sziszte­matikusan javítsák a gazdál­kodás teltételeit. Ez pedig arra vezetett, hogy vala­mennyi vállalati alap: a ré­szesedési, a jóléti, a lakás­építési és a fejlesztési is si­keresebben alakult, mint a tÄ-vezett. és mindezek egv- értelműen jelzik — a nehéz­ségek ellenére —. a Bcmsodi Vegyi Kombinát egy év alatt megerősödött, a teherbíróké­pessége fokozódott, és ezek alapján ma optimistábbak vagyunk, mint egy esztendő­vel korábban. Hajdú (iiiNt

Next

/
Oldalképek
Tartalom