Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1984. április 7., szombat- ' M Szobabelső Nagy László szülőházában, Panoráma A költészet napján avatják föl A Som] óh egy tövében fekvő Veszprém megyei Iszkáz Nagy László költészete ál­tal vált ismertté. A hajdan három falu­részből álló település felsőiszkázi részén, az Ady Endre utca 1. szám alatti házban született a költő. „Házunk szélső ház, a falutól kissé távol. Mondhatom még, hogy áll. de alig...” írta 1974. szeptemberében. Az eredeti állapotában helyreállított házban ez év áprilisától Nagy László em­lékét idéző kiállítás nyílik, amely képet ad a költő gyermekkori környezetéről, költői világának alakulásáról. A kiállítás első egységében r. szülői ház egyik szobáját látjuk, amely a gyermeke­ké volt. Berendezését a család tulajdonát képező eredeti tárgyak alkotják, úgy el­helyezve, ahogy azok egykoron álltak. A hajdani konyha helyén kap helyet az iro­dalomtörténeti kiállítás, amely fényképek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások segítségével mutatja be a költő életútját. A gyermekkori környezet, az emberi kap­csolatok. a baráti kötődések, valamint az irodalmi élet egyaránt jelen lesz a kiállí­tás e részében. A kiállítás harmadik helyiségében a hajdanvolt gazdaság szerszámainak egy része és a költő faragáshoz használt esz­közei láthatók. Az utolsó helyiség az egy­kori fészer, zárt szobává alakítva ad he­lyet az úgynevezett rodopei szobának, amely azt a környezetet, tárgyi világot és hangulatot érzékelteti, amely a költőt szmoljani tartózkodása alatt körülvette Bulgáriában. A házat Oláh Zoltán (Országos Műem­léki Felügyelőség) tervei alapján a Veszp­rém megyei Tanács állíttatta helyre. Az irodalomtörténeti kiállítás anyagát a köl­tő özvegye, Szécsi Margit bocsátotta a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság rendelkezésére. A kiállítás tervezője és összeállítója Nagy András grafikus, a köl­Nagy László szülőházéi Iszkázon. tő fia. Az eredeti szobabelső és a műhely dr. Lackovits Emőke néprajzos munkája, a rodopei szobát N. Damjanov szmoljani múzeumigazgató irányításával rendezték be. A költészet napjának országos- rendez­vénysorozatában kiemelkedő esemény lesz április 10-én 13 órakor az emlékház ün­nepélyes megnyitása. Ekkor kerül sor Orosz János Nagy László dombos-müvének leleplezésére is. A bronzrelief párja a köl­tő szmoljani múzeumának falát díszíti. Az emlékház a megnyitót követően hét­fő kivételével naponta 10—18 óráig fogad­ja a látogatókat. l. r. A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása A Minisztertanács és a SZOT vezetői április 5-én Lázár Györgynek, a Mi- nisztes'tanács elnökének; Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének és Méhes Lajos­nak, a SZOT főtitkárának vezetésével tanácskozást tar­tottak a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának székha­zában. Áttekintették a megelőző találkozón elfogadott megál­lapodások végrehajtását, amely kifejezésre jut az 1984. évi népgazdasági terv­ben és szabályozásban, a szocialista munkaversenyről, valamint a társadalombizto­sítás. és a munkavédelem ál­lami irányításáról időközben megjelent határozatokban. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták az 1984. év eddig eltelt idő­szakában végzett gazdasági munka főbb tapasztalatait. Megállapították, hogy a ter­melés összességében a terve, zett ütemben emelkedett, de a kivitel nem érte el az idő­arányos mértéket. A tanács­kozás résztvevői egyetértet­tek abban, hogy minden ágazatban, de különösen a gépiparban fokozni kell az exportképes, jó minőségű termékek előállítását. Abban is egyetértés volt, hogy a munka szervezettségének ja­vítására, az energiával és az anyaggal való takarékosság fokozásának előmozdítására további intézkedésekre van szükség. A gazdálkodás eredmé­nyességének javításához a vállalatok számára az eddi­gieknél kedvezőbbek a fel­tételek. Ez többek között a kormány azon — a szak- szervezetek kezdeményezésé­re is hozott — intézkedései­ből következik, amelyek nyomán nagyobb lehetőség van a béreknek a teljesít­ményekkel összhangban álló differenciálására, az anyagi ösztönzés fokozására, továb­bá mód nyílik a melegüze­mi. valamint a három és több műszakban dolgozók béremelésének központi tá­mogatására. Egyetértés volt abban is, hogy mind a központi bér­politikái intézkedés, mind a rugalmasabb bérszabályozási formák alkalmazása csak ak­kor éri el a célját, ha a vál­lalatok ezeket a valós telje­sítmények anyagi elismeré­sére használják fel. A telje­sítmény nélkül kifizetett bé­rek amellett, hogy feszültsé­geket okozó aránytalanságok­hoz vezetnek, veszélyeztetik az árualapok és a vásárló­erő egyensúlyának megtar­tását. A kormány ezért szüksé­gesnek tartja hangsúlyozni, hogy valamennyi ágazatban, szakmában és vállalatnál szigorúan érvényt kell sze­rnyékj vezetők tana (Folytatás az l. oldalról) már több mint 5 ezer mis­kolci jár dolgozni a város- környéki településekre. A megyeszékhely kereskedelmi egységei megfelelően segítik a környék ellátását. A városi pártbizottság el­ső titkára a továbbiakban részletesen szólt az infra­struktúra fejlesztésének gondjairól, a közlekedés, az ivóvízellátás, a kereskedelem fejlesztésének lehetőségeiről. Szólt a városkörnyék párt- szervezeteinek. tanácsi szer­veinek. tömegszer vezeleinek munkájáról. Hangsúlvozta: a városi pártbizottság arra tö­rekszik. hogy a területet minél jobban megismerve, a lehetőségeket es a közös ér­dekeket figyelembe véve se­gítse a gondok, problémák megoldását. Természetesen Bem tudják és nem is akar­ják az illetékes helyi szer­vek feladatait átvállalni. A jövő egyik fontos teendője a helyi önkormányzatok al­kotó energiák erőteljesebb ki bonta közt atása. Az előadást követő vitá­ban felszólalt: Zsuga József. a hernádnémeti termelőszö­vetkezet pártvezetőségének titkára, Galuska László, a Nyékládházi nagyközségi Ta­nács elnöke. Binda Pál, a Hazafias Népfront sajóbábo- nyi községi titkára. Nedea Ede. a szirmabesenyői Bükk- alja Termelőszövetkezet KISZ-titkára. Heiszman La­jos, az ónodi általános isko­la igazgatója, a községi pártalapszervezet titkára és Krakkói Béla, a bocsi ter­melőszövetkezet elnöke. A tanácskozás vitáját Dudla József foglalta össze. Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bi­zottsága — az előzetes megállapodásnak megfelelően — 1984. április második felében Budapesten tartja soron kö­vetkező ülését. A jogpropaganda feladatai Időszerű feladatokról tár­gyalt tegnapi ülésén a me­gyei tanács jogpropagandát koordináló albizottsága. A megbeszélésen dr. Szitás Be­nedek, az albizottság elnöke értékelte a jogpropaganda megyei helyzetét, a jogászok sajátos tennivalóit e terü­leten. Az ülésen Ismertet­ték a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának a jog­propaganda-munka fejleszté­sére, fő irányaira vonatkozó javaslatát. Az albizottság tagjai ezt követően saját te­rületük specialis kérdéseiről beszéltek. Egyebek között szó volt arról, hogy a jogi ismeretek terjesztése a ter­melőüzemekben ugyanolyan fontos, mint a kisebb tele­püléseken. községekben. Az albizottság az ülésen el­hangzott javaslatok alapján rövidesen összeállítja a me­gyei ajánlást, s részleteiben kidolgozza munkatervét. rezni a népgazdasági terv alapján a szakszervezetekkel egyetértésben meghatározott bérpolitikai elveknek. A szakszervezetek — az 1984. évi tervfeladatokat tárgyaló bizalmi testületi ülések tapasztalatai alapján — a jelenleginél határozot­tabb intézkedéseket tartanak szükségesnek az ütemes, fo­lyamatos termelésért, az anyagellátás biztosítósáért, a gyárak közötti és gyáron be­lüli kooperációs fegyelem megteremtéséért. A tanácskozáson a Mi­nisztertanács és a SZOT ve­zetői áttekintették az állam és a szakszervezetek együtt­működésének javításával összefüggő tennivalókat, va­lamint véleményt cseréltek a szociálpolitika távlati fejlesz tésével kapcsolatos közös fel­adatokról. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megállapítot­ták. hogy az ipar, az építő­ipar és az államigazgatás te­rületen a negyvenórás mun­kahétre való áttérés rendben folytatódik. Szükségesnek tartják felhívni a gazdasági vezetők figyelmét, hogy a szakszervezetek és a dolgo­zók bevonásával továbbra is fordítsanak gondot azoknak a munka- és termelésszervezé­si intézkedéseknek a kidol­gozására és gyakorlati alkal­mazására. amelyek biztosít­ják a kieső munkaidőalap pótlását, s ily módon a termelési feladatok mara­déktalan teljesítését. Losonczi Pál válasza (Folytatás az 1. oldalról) visszafordíthatatlan. Ha va­lamennyi érintett fél részé­ről megvan a politikai kész­ség, akkor lehetséges pozi­tív változást elérni a nem­zetközi viszonyokban. Ezzel összefüggésben Losonczi Pál kiemelte a Varsói Szerződés tagállamai által tett és ma is érvényes javaslatok fon­tosságát. A továbbiakban az Elnö­ki Tanács elnöke hangsú­lyozta, hogy a magyar kor­mány véleménye szerint nincs olyan vitás nemzetkö­zi kérdés — beleértve a nukleáris fegyverzetek prob­lematikáját is —, amelyet lehetne tárgyalással rendez­ni.- Emlékeztetett a Szov­jetunió felhívásaira és erő­feszítéseire az érdemi tár­gyalásokhoz szükséges felté­telek megteremtését hátrál­tató akadályok elhárítása érdekében. Végezetül Losonczi Pál ar­ról biztosította a Szocialista Internacionálé felhívásának aláíróit, hogy a Magyar Nép- köztársaság is nagy fontos­ságot tulajdonít a stockhol­mi konferenciának, és min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a tanácsko­zás mielőbb konstruktív eredményekre vezessen. Marjai József tauiazoli Bonnból Marjai József, a Minisz- a Német Szövetségi Köztié-' tertanács elnökhelyettese, aki saságba, pénteken befejezte a hannoveri nemzetközi vá- látogatását és hazautazott sár megtekintésere érkezett Bonnból. Tyumenyi o A szovjet kőolajipar a múlt évben 618 millió ton­nára növelte termelését. Még így sem teljesítette azonban a tervei, s ennek tó oka Tyumcnybcn kere­sendő, azon a vidéken, amely a szovjet kőolajterme­lésnek több mint a felét adja már. Érthető, hogy az Állami Tervbizottság Kollégiuma március végen Tyu- menyben tartotta meg ülését, s a napokban a moszk­vai Pravda is foglalkozott ezzel a témával. A párt központi lapjának írása emlékeztetett arra, hogy a hatvanas evek vegén, az olajkitermelés meg­kezdésekor a tyumenyi területen szánté elég volt egy botot leszúrni, és máris vastag sugárban tört lel a koolaj. Az olajhozamok csökkenésekor viszont az ér­tékes nyersanyagot már korszerű műszaki eszközök­kel, valóban bányászni kellett. Ekkor azonban visz- szaesett a termelésnövekedés üteme, mert az illeté­kes minisztérium ahelyett, hogy a megváltozott kö­rülményekhez igazította volna az ágazat munkáját, arra törekedett, hogy csökkentse a terveket. A jelen­legi ötéves terv feladatainak meghatározásakor pél­dául évi 340 millió tonnás termelési határt jelölt ki a tyumenyi területnek —, s ennek alapján készítette el a fejlesztési, beruházási terveket is. A népgazda­sági igények és a terület készleteinek számbavétele alapján elkészült állami népgazdasági terv azonban 375—380 millió tonna elérését írta elő a nyugat-szi­bériai termelőknek. Ennek megalapozottságát bizo­nyítja. hogy végül is most már több mint 360 millió tonnás évi ütemnél tartanak — tavaly, a helyi hősies erőfeszítések nyomán 17 millió tonnával nőtt a szi­bériai termelés. A kőolajbányászat irányításában tehát alapos vál­toztatásra van szükség — állapítja meg a Pravda cik­ke. Tyumenyben ma ugyanis nincs elegendő kapaci­tás a nehezen felszínre hozható olaj kiszivattyúzására, lassú ütemben épül a körzet csőhálózata, elmaradt az igényektől a kitermelőhelyek elektromos és útháló­zatának kiépítése. A problémák — amelyekről a Pravda részletes ké­pet ad — súlyosak, de mint megállapítja, nem lc- küzdhetctlenck. Az olajbányászok teljesíteni akarják a tervet, erről tanúskodnak az idei évben tett szoci­alista vállalásaik. A bajok megszüntetéséhez arra van szükség, hogy az ágazati és a helyi vállalati vezetés is magáévá tegye a központi gazdaságirányító szervek által megkívánt magatartást, s a rossz munka elken­dőzése, a tervek „lefo.jtása” helyett tevékenvsérrA^-' javítására fordítsa erőit. Műn nyílik Nap László szíilőíiázában

Next

/
Oldalképek
Tartalom