Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T984. április 1., »asärnap A Cserhát keleti oldalán épkori vallási hagyomá­nyok tettek ismertté. A templom mögötti domb ol­dalában a mai napig meg­tekinthetők azok a reme­tebarlangok, melyeket a kora középkortól vájtak a hegyoldalba. Kiképzésük némiképp hasonlít a tiha­nyi barlangokhoz, talán méreteikben van eltérés: ezek a barlangok mintha tágasabbak, „kényelmeseb­bek” lennének, ügyesebben használnák ki a terep adottságait az időjárás vi­szontagságai elleni védeke­zésben. Megközelítésükre mindenesetre csak a bát­rabb hegymászók vállalkoz­zanak, nyílásaik ugyanis némiképp rejtettek, ezáltal védelmet nyújtottak az esetleges betolakodók, vagy feleslegesen kíváncsiskodók ellen. A mátraverebélyi templom Mátraverebély a nevé­ben mátrai, ám a valóság­ban a Cserhát keleti olda­lán festői környezetbe ékelt község, és környéke válto­zatos érdekességekkel szol­gál. látogatóinak. Megköze­lítése a Hatvan—Pásztó— Salgótarján vonalon igen egyszerű, de remek sétaal­kalom azok számára is, akik kedvelik az erdei tú­rákat: a cserháti oldalon Hollókő felől, a Mátra fe­löl pedig Ágasvár irányá­ból, vagy a Zagyva men­tén Szúpatakot érintve. A változatos környezet azonban távolról sem me­ríti ki a/, érdekességek kö­rét. A község házai közül büszkén emelkedik ki a XIV—XV. században Ve­rehr Péter erdélyi alvajda által építtetett templom: Helyén már a román kor­ban is állt egy kis falusi tefnpiom,. amely idővel erő­sen megrongálódott, de ki­tűnő fekvését kihasználva, ide építtette új templomát Verebi Péter. Ez a temp­lom napjainkra nem csu­pán Nógrád megye, hanem az ország egyik jelentős gótikus emléke, bár a templom írelsejét barokk stílusban erősen átalakítot­ták. Eredeti szépségükben élvezhetők viszont a sek­restye gótikus vidékies fa­ragású fejei, illetve nö­vénydíszei, valamint a két, igen jellegzetes ülőfülke. Az építtető Verebi Péter olyannyira ragaszkodott a vidékhez és szép templo­mához, hogy 1403-ban be­következett halálakor sír­kövét itt helyeztette el. Mátraverebély házait el­hagyva a kanyargó ösvé­nyeken szinte váratlanul tűnik elénk Szentkútpusz- ta. Természetesen szó sincs hagyományos értelemben vett „pusztáról”, hegyvidé­ki szemmel azonban ért­hető, hogy ezt a lankás- dombos, sziklás helyek közt megbúvó romantikus — kicsit nagyobb méretű — tisztást így keresztelték el.. Ami pedig a Szentkút elnevezést illeti, az aligha­nem attól a — nem oly régmúlt időkig — csoda té­vőnek tartott forrástól ered, mely a „puszta” ékes­ségének tekinthető temp­lom-kolostor együttestől né­hány lépésnyire csörgedezik. Nincs tudomásunk arról, hogy a XVIII. században ide épített templom-kolos­tor épületegyüttes helyén már korábban is templom állott volna. Építői min­denesetre jó érzékkel fe­dezték fel a kivételesen szép környezetben azoKat az előnyöket, melyeket kö­A templom-kolostor együttes barokk stílusban épült, melyhez igen szép és viszonylag tágas, kényel­mes kolostor épült. Napja­inkban szociális otthont he­lyeztek el benne. A temp­lom belsejének érdekessé­ge a főoltár Mária kegy­szobra, mely Pásztoréi ke­rült ide, mégpedig a török időkben: akkor menekítet­ték a katolikus hit védel­mezői az ismert kegyhely­re. Szentkútpusztát elhagyva a szintén csak neveben mátrai község, Mátraszőlös felé indulhatunk, akár több olyan kirándulóhelyet is érintve, melyek méltán népszerűek a vidéken: pél­dául a Garábí-hegy, vagy a Macska-hegy vonalában. Mátraszőlös szép, igen gon­dosan ápolt kertjei között haladunk tovább, egészen a XIII—XIV. századból származtatható — termé­szetesen többször átalakí­tott — templom felé. A XIII. századi őstemplom lal- és szentélyrészletét már feltárták, sőt, korabe­li freskótöredékekben is gyönyörködhet az érdeklő­dő; Krisztus a pokol tor­nácán, valamint a Szent Erzsébetet ábrázoló, fára festett oltárképe értékes műkincs. R. E, Mengisztu elutazott Moszkvából Tárgyalásainak befejeztével szombaton elutazott Moszk­vából Mengisztu Hailé Ma­riam, az etióp ideiglenes ka­tonai kormányzótanács és az Etióp Dolgozók Pártjának megszervezésére alakult bi­zottság (COPWE) elnöke. Az etióp vezető a kétolda­lú kapcsolatokról, a pártközi együttműködés kérdéseiről, valamint nemzetközi problé­mákról folytatott vélemény­cserét a szovjet vezetőkkel, köztük Konsztantyin Cser- nyenkóval, az SZKP KB főtitkárával. Megbeszéléseket tartott Andrej Gromikóval, Dmitrij Usztyinovval és Gej- dar Alijevvel is. A legmagasabb szintű szov­jet—etióp megbeszélések mó­dot adtak a szovjet vezetők­nek, hogy kifejtsék a Szov­jetunió A frika-poli ti kajának néhány alapvető fontosságú tételét. Az SZKP KB főtitká­ra egyértelműen fogalmazott: a Szovjetunió a korábbiak­hoz hasonlóan szilárdan tá­mogatja Angolát, Mozambi- kot, a többi „frontállamot”, a gyarmatosítás és faji megkü­lönböztetés ellen harcoló dél­afrikai hazafiakat. A Szovjetunió az afrikai kontinens egésze politikai légkörének egészségesebbé tételét óhajtja. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy Afrikát nem szabad a globális kato­nai-politikai konfrontáció színterévé változtatni, s a Szovjetunió kategorikusan el­utasít minden olyan kísérle­tet, hogy Afrikát, vagy annak egyes területeit bárki is sa­ját érdekei „létfontosságú szférájává” nyilvánítsa. A megbeszélésen elemezték a pártközi kapcsolatokat. Eti­ópiában most folyik az or­szág élcsapat pártja megszer­vezésének befejező szakasza. A párt magját alkotó COP­WE és az SZKP között ér­vényben levő megállapodás keretében rendszeresek a konzultációk. A METALLOGLOBUS MOST RENDKÍVÜL KEDVEZŐ ÁRON FELVÁSÁROLJA ötvözött és ötvözetlen alumínium félgyártmányait: 9 lemezeket, 9 szalagokat, 9 csöveket, 9 rudakat, 9 profilrudakat, 9 huzalokat Várjuk mielőbbi jelentkezését! Elfekvőkészlet-osztály, Budapest, XIII. kér. Jász u. 5—7. Telefon: 201-830/262, 263 mellék. Telex: 22-4483 Haszonfémtorgalmi önálló csoport, Budapest, XIII. kér., Váci u. 37. Telefon: 490-997. Gésjír Sinior sajtóértekezlete A lengyelországi helyzet teljes normalizálódása nem­csak Lengyelország ügye: a szocialista tábornak, sőt az egész haladó munkásmozga­lomnak is érdeke — muta­tott rá Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT és a Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke Varsóban pénteken este. amikor talál­kozott a lengyel és a ma­gyar sajtó képviselőivel. Gáspár Sándor kiemelte, hogy fejlődést lát a lengyel- országi helyzet alakulásában, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel társadalom megújulva kerül ki a válságból. Gáspár Sándor a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága meghívásá­nak tett eleget lengyelorszá­gi látogatásával, melynek so­rán találkozott a szakszerve­zeti mozgalom vezetőivel és aktivistáival is. Mint el­mondta, tárgyalásai alkalmat adtak arra, hogy az SZVSZ vezetőjeként konkrét benyo­másokat szerezzen a lengyel szakszervezeti mozgalom fej­lődéséről. New Yorkban ülést tar­tott az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa, s megvizsgálta az „Irak és Irán közötti kap­csolatok helyzetét”. A tes­tület tagjai tudomásul vet­ték az ENSZ-főtitkár által megbízott szakemberek je­lentését, akiknek az volt a feladatuk, hogy megvizsgál­ják a vegyi fegyverek Irán­ban történt alkalmazásáról szóló állítások valódiságát. Javier Arias Stella, a Biztonsági Tanács elnöke Az Európai Gazdasági Kö­zösség mezőgazdasági mi­niszterei szombaton hosszú vita után megállapodásra ju­tottak az 1984—85-ös gazda­sági év agrárárairól. A meg­állapodás értelmében jelen­tősen csökkentik az egyes or­szágok mezőgazdasági terme­lésének támogatására szánt központi árkiegészítések ösz- szegét. Mint egy hivatalos szóvivő elmondta, leginkább a tej­termelésre szánt támogatás összegét csökkentik. Ez a té­tel volt a legnagyobb az ilyen célokra fordított költ­nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy szigo­rúan tiszteletben kell tar­tani az 1925-ös genfi jegy-/ zőkönyvben foglaltakat. Ez a dokumentum megtiltja á fojtó, mérgező, illetve más, hasonló jellegű gázok, vala­mint bakteriológiai eszközök katonai alkalmazását. A nyilatkozat tűzszünetre és az iráni—iraki konfliktus békés rendezésére való nyo­matékos felszólítást tartal­maz. ségvetési összegek között. El az első eset a szervezet tör­ténetében. hogy visszafej­lesztik egy jelentősebb me­zőgazdasági termék termelé­sét. A megállapodást egyéb­ként az tette lehetővé, hogy Írországnak — amelyet a kérdés leginkább érintett — megengedték, hogy a többi tagállamtól eltérően nemcsak hogy ne csökkentse tejter­melését, hanem még növelje is azt 4,7 százalékkal. Az új mezőgazdasági árak már április elsejével érvény­be lépnek. EGK-mezőgazdasági megállapodás Az ápr bolonilságok története Nemcsok az emberek, hanem a természet is tréfálkozhat április elsején. A Györ-Sopron me­gyei Hegykő község utcáján nőtt ez a furcsa ra. (MTI TELEFOTO — KS> Április 1-én bolondozni — majdnem olyan elterjedt népszokás ez Európában, mint a karácsonyi fenyőfa­állítás, s úgy látszik, mai formájában ez is a nemet területről származik. Senki sem, tudja pontosan, honnan ered az első áprilisi napon féktelenül kitörő tré­facsináló kedv, az agyafúr­tan eredeti vagy éppen únos- untig ismert rászedések, bo­londozások, lóvátevések szo­kása. Némely kutatók az áp­rilisi időjárás szeszélyességé­vel hozzák összefüggésbe. Mások egy ősi indiai isten­ünnepből vélik levezetni. Annyi mindenesetre bizo­nyos, hogy már a rómaiak is szerettek lóvátenni boldog, boldogtalant, ismerőst vagy vadidegent ezen a napon. Az is világos, hogy április 1. nemcsak a féktelen vidám­ság napja, hanem ősidők óta balszerencsésnek is számít. A régi szájhagyomány szerint ezen a napon jutott a po­kolba Lucifer, az Isten ellen lázadó főangyal. és ekkor született Jézus Krisztus el- árulója, Júdás. Az első írásos feljegyzés az április 1-i bolondozásról Né­metországban 1631-böl való. A néprajzkutatók még Ré­gebbi időkre vezetik vissza a szokást, és származási helyé­nek Augsburgot tartják. E magyarázat szerint az augs- burgi birodalmi gyűlés pénz- reformot tervezett, amely­nek 1530. április 1-én kel­lett volna életbe lépnie. A spekulánsok már jó előre busás hasznot reméltek kifa­csarni a pénzváltásból, de felsültek, mert a pénzreform végül is elmaradt. A régi népszokások kuta­tói a .,küldözgetni Ponciustól Pilátusig” szólást is az áp­rilisi bolondozások egyik kedvenc szokásával hozzák összefüggésbe. A régi inasok sok-sok nemzedékét tették április bolondjává mestereik ezen a napon azzal, hogy el- szalajtották őket egy kis ko­vakőolajért, gombostűmagért, égetlen hamuért vagy sava­nyú káposzta fésűért. . . A történelem iróniája hogy jó néhány április 1-i hírlapi kacsa, fantasztikus kiagyalás az idők folyamán valósággá vált. Hitetlenkedő felszisszenéssel olvasták 1908- ban egy berlini újság szalag­címét, amely arról tudósított. hogy egy repülőgép vízről szállt fel. 1930-ban senki sem vette komolyan azt az áprilisi tréfát, amely egy gyár autóba szerelhető rá­diójával kecsegtette a nagy­érdemű közönséget. Mindeze­ken a kitalációkon túltett egy amerikai lap. amely a századfordulón Edison hírne­véből csihott ki hírlapi szen­zációt. Amerikát és Európái egyformán lázba hozta, még a tőzsdéken is felbolydulást keltett a harsogó cím: A bibliai csoda immár lehető­ség — Edison feltalálta a vizet borrá változtató gépet. Hát sajnos — vagy tényleg sajnos? —, ettől még kissé odébb vagyunk... A Fővárosi Nagycirkusz „A világ nagy cirkuszaiból” címmel már­cius 30-án mutatta be új műsorát. Képünkön: Monika Georgi (NDK) egyedülálló műsorszáma - idomított tehenekkel (MTI TEUEFOXO — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom