Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

1984. április 17,, kedd ESZAKMAGYARORSZAG 3 Hatékony együttműködés Készül a fésült fonal igazgató Inak ülése A közelmúltban tartotta *oros igazgatói tanácsi ülését a megye ölvén építési szer­vezetének társulása. Az 1980-ban megalakult B.-A.-Z. megyei Építőipari Szövetke­zetek Gazdasági Társasága célul tűzte a szellemi és anyagi erőforrások jobb ki­használását a kölcsönös együttműködés és szervezés révén. Az ülésen részt vevő dr. Havasi Béla, a megyei párt- bizottság titkára tájékozta­tást adott a megye gazda­sági eleiéről, ezen belül az építőipar helyzetéről: a me­gye VI. ötéves terve (rész­ben a beruházások korláto­zása, részben a gazdálkodó szervezetek csökkenő fejlesz­tési forrása miatt) az építési igények csökkenésével, ez­által a kivitelezői kapacitá­sokhoz való közeledésével, esetleg egyensúlyával szá­mol. A megye építőipari terve­zői és beruházói szervezetei javuló színvonalon tettek eleget a velük szemben tá­masztott. követelményeknek. A korábbi negatív megítélés helyett a jó minőségű mun­kavégzésről, a határidők be­tartásáról és az eredményes együttműködésről beszélhe­tünk. A megye építőanyag-gyártó vállalatai viszont nem vol­tak képesek a megnöveke­dett keresletet kielégíteni. A fontosabb termékek közül csupán az égetett tégla, a cserép, a falpanelek terme­lése nőtt. A kereskedelem­ben hiány mutatkozik falazó* anyagból, tetőcserépből, nyí­lászárókból, annak ellenére, hogy értékesítése 20 száza­lékkal nőtt. Dr. Havast Béla néhány kiemelt feladatra is felhívta a figyelmet: 1983-ban 1127 állami és 3904 magánlakás épült a megyében. Az ada­tokból is kitűnik, hogy ez utóbbi felé tolódik el az építés aránya. A jövőben még inkább meg kell terem­teni a magánerős lakásépítés feltételeit. (Telek, terv, építőanyag és kapacitás.) Pontos, hogy a megyei épí­tőipari szervezetek csak a megye építési igényelnek ki­elégítésén felül vállaljanak munkát, a megye határain lül, ezt mindenkor a legjobb tudásuk szerint végezzék. Losonczi László, a Borsod megyei EfJítöipari Koordiná­ciós Iroda vezetője a tevé­kenységükről szóló — előze­tesen közreadott — beszá­molót egészítette 'ki: — Az eltelt három év ta­pasztalatai alapján — mon­dotta — az éves ráfordítás a tagszervezetek részéről alig egymillió torint, az ei­ert eredmény (bár ez köz­vetlenül nehezen mérhető) több milliós nagyságrendre lehető. A koordinációs tevé­kenység elsősorban a gepek és eszközök kölcsönzésére, anyagkészletek, az anyagel­látás javítására, a szállítási tevékenységek felmérésére terjed ki. Fontos feladat az oktatás és továbbképzés ösz- szefogása (évente 21)0—300 tó vesz részt valamilyen elő­adáson vagy tanfolyamon), ismertető anyagok összeállí­tása, konzultációk szervezé­se. — Az ÉPTEK évente 3—4 alkalommal kapacitásbörzét rendez, ahová a tagvállala­tokon kívül a nem megyei székhelyű ép í lőszer vezet eket is meghívja. Joósz Gábor, az líszak- magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója el­mondta, hogy a föépítésve- zetőségeket teljes szerződési joggal látták el. így a nagy­vállalat nyújtotta lehetősé­gek mellett szert tettek az eddig csak a kisvállalatok privilégiumaként, emlegetett rugalmasságra. Boros István, az Edelényi Építőipari Ktsz elnöke a kisebb szervezetek általános gondjáról, az anyaghiányról beszélt. Jelen­leg 32 lakást építenek, ha­gyományos építési móddal. Az ehhez szükséges válasz­faltéglák beszerzése egyelőre kilátástalannak tűnik. Novák Vilmos, a Sárospataki Költ­ségvetési Üzem vezetője pe­dig elmondta, hogy számos beruházáshoz nem tud anya­got biztosítani. A feltétel- rendszer hiányában haté­konyságról beszélni sem le­het. (szalóczi) Uj üzem Konfekcióüzemet hozott létre a közelmúltban Zá- dorfalván, a Bánvölgye Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet. Az új létesítmény nyolcvan, főként nődolgozó részére biztosit munkalehe­tőséget. A Miskolci Pamutfonodában bővült a termékszerkezet. A kö­zelmúltban kezdték meg a fésült tonal gyártását. Ebből a fonalter- mékböl jobb minőségű, tetsze­tősebb külalakú termék készül. Képünkön: Skarupa Anna dolgozik az egyik gépen. Ezt megelőzően több hétig Buda pesten, a Lőrinci Fonóban ta nulta az új „mesterséget". Ko rábban a fonodában, az orsó zó üzemrészben dolgozott. Ti zenkét éve fogja a fonodái kol lektivának. (Boda—Szabados) KlSZ-ltüldöligyűíések Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) a küldöttgyűlésen tapasztalt aktivitás is. Az LKM K1SZ- bizottságához tartozó fiata­lok értekezletén tizenhét kül­döttet választottak meg ,a Miskolc városi KlSZ-bizotl- ság küldöttértekezletére. Küldöttgyűlést tartottak szombaton a Borsodi Szén­bányák Vállalat KISZ-bi- zottságának irányítása alá tartozó fiatalok is, a válla­lat székhazában. Valamenv- nyiüket foglalkoztató téma volt a lakás- és bérkérdés. A fiatalok tudják, a szán­va gyón kitermelése — amely­re nagy szüksége van nép­gazdaságunknak —. egyút­tal politikai feladatuk. Ezért is kifogásolták a bányászat­ra ez idáig jellemző, kiemelt támogatás megszüntetését, amelynek hatása érezhető az utánpótlási gondokban. A jövedelemgyarapítás egyik le­hetősége a gazdasági mun­kaközösségek szervezése. Er­re hívta fel a vállalat ve­zérigazgatója is a küldöttek figyelmét, s mint mondotta, várják a KISZ kezdeménye­zését ez ügyben azokon a munkahelyeken, ahol egyér­telműen mérhető a teljesít- meny. A Borsodi Szénbányák Vállalat több, mint kétezer­be tszáz KISZ-tagját képvise­lő értekezleten adták ál a Farkaslyuki Bányaüzem eiö- vájó ifjúsági szocialista bri­gádjának járó kitüntetést, a Komszomol Vologda megyei Bizottsága által adományozott Munkaverseny Vörös Ván­dorzászlót. A brigád tagjai kiemelkedő eredményt értek el a Borsod megyei K1SZ- bizottság és a Vologda me­gyei Komszomol közös mun­kaversenyében. Fásítási ankét Encsen (Folytatás az 1. oldalról) a megyei tanács osztályve­zetője. Érdemes még jobban hasznosítani „zöld aranyun­kat”, s még többet tenni a fásításért, mert a fának nemcsak, mint nyersanyag­nak nőtt meg a jelentőse­ge. de az erdő egyre fonto­sabb a talajvédelem, a kör­nyezetvédelem, a vízháztar­tás egyensúlya szempontjá­ból is. És napjainkban mind jobban igényli az ember az erdők jóléli szolgáltatásait, mind többen keresünk fel­üdülést. tiszta levegőt a vá­rosok zöldövezeteiben is. El­ismeréssel szólt a Hazafias Népfront és a KISZ kezde­ményezéseiről, mozgósító szerepéről, a fásításhoz nyúj­tón segítségükről. A belterületi fásítások sze­repéről, fontosságáról tartott érdekes, vetitettKépes elő­adást dr. Rácz József ne dr. Schneider Ildikó, a Soproni Erdészeti és Faipari Egye­tem tudományos munkatársa, majd Vbitz Béla, az erdő- felügyelóség igazgatója a fá­sítás 17 megyei élenjárójá­nak adta át a MÉM plakett­jét, illetve elismerő okleve­let, A fásítási ankét záró­akkordjaként a nagyszámú résztvevő az Encsi városi Ta­nács közelében fen.vófacse- metéket, apró emlékfákat ül­tetett el. A polietilént, az egyik legnépszerűbb műanyagun­kat igen sokféle célra lehet telhasználni. A vegyszerek zömével 'szemoen érzéket­len. könnyen feldolgozható. Igen jól beváltak például a polietilénből készített injek­ciós fecskendők. palackok, csöve*. csomagoloanyagok, tartályok, tartálybélések, szi­getelők stb. A polietilén gyártásához szükséges több. mint 1500 bar nyomást azonban nem könnyű előállítani es szabá­lyozni. Ennek tudható be, hogy csupán 1932-ben si*e- rült előszói egy angol ké­mikusnak a gáz halmazálla- óotú etilénből. igen nagv tivomáson. szilárd polimeri- Zációs terméket, polietilént előállítania (akkor meg csak laboratóriumi körül mén vek között) Az ebből kialakult eliárást nagynyomású szin­tézisnek nevezték el. Az etilénhez e folvamat során mintegv 0.05 százalékban oxigént vegyítenek, és 1500 —2000 bar nyomás mellett 180—200 Celsius-fokra fel­hevített csöveken vezetik ke­resztül. A polietilént féltő­A sokoldalú polietilén góedényekbe gyűjtik össze, az át nem alakított etilént pedig visszavezetik a reak­ció körfolyamatába. Időközben azután sikerült az etilént nyomás nélkül is polimerizálni. Ennél az eljá­rásnál persze különleges ka­talizátorokat kell alkalmaz­ni. Érre a célra legalkalma­sabbak . bizonyos szerves fémvegyületek (pl. alumí- niumtrietil. amely minden nagyobb nehézség nélkül előállítható). Az. úgynevezett kisnyomású eljárással lehe­tővé vált tehat minden nyo­más nélkül gyakorlatilag százszázalékos polietilénhor zamot elérni. A kisnyomású eljárás nyomán keletkezett polietilén bizonyos tekintet­ben eltér a többiektől: ke­ményebb. rugalmasabb, lá­gyulási pontja nagyobb és szí gél elokcoessose len v ége­sen kisebb, mint a nagy­nyomású termékeké. Igv ter­mészetesen a nagynyomású gyártási módra is szükség van mind a mai napig. Képünkön: az NDK-beli T.euna Művek évi fit) ezer tonna kapacitású, nagynyo­mású polietilén üzemének ha­talmas technológiai berende­zéseit láthatjuk. A régit felszámolták... r Uj gépjárműszerviz Sátoraljaújhelyen ? Sátoraljaújhelyen és von­záskörzetében körülbelül négyezerre tehető a sze­mélygépkocsik száma. Több ezren rendelkeznek motor- kerékpárral, és nem csekély a különböző típusú, közületi gépjárművek száma sem. Szervizre azonban helyben vajmi kevés a lehetőség. Tavaly novemberben ugyanis megszűnt az a gépjármű- szerviz. amelyet a finomme­chanikai vállalat üzemelte­tett. Az ok: a vállalat fu­zionált a telefongyárral és így megváltozott a profilja. Azóta a városban gépjármű­javítással csak néhány kis­iparos foglalkozik. A kis műhelyek felszereltsége azon­ban nem alkalmas minden fajta javítás elvégzésére. A probléma a közületeket is érinti, mert a borkombinát kivételével egyik intézmény sem rendelkezik saját szer­vizzel. Sárospatakon találha­tó a legközelebbi gépjármű­Kommunista Három kommunista mű­szakot vállaltak az idén a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár dolgozói. A bevételt a Nem­zeti Színház. a Miskolci szerviz, de ez, a fenti ofcofe miatt, rendkívül zsúfolt, lg* aztán Üjhelyböl és környé­kéről rendszerint Szerencs;- . illetve Nyíregyházára visz javíttatni a tulajdonos- > gépjármüveiket. A városi tanácson keresiv. a megoldást, amit — számí­tásaik szerint — egy eve­kén ti 50 ezer normaóra ka­pacitású, két műszakba-i üzemelő, új szerviz kialaki tása jelentene. Segítsége" nyújtana ehhez a tanács 1 — az utak, közmüvek meg építésével. Most tehát vállal­kozó szellemű partner ke­restetik. Tulajdonképpen a; üzemeltetésre vállalkozna eg> helybeli szövetkezet, s épü­letet. helyet is tudna bizto­sítani egy ilyen nagyságú szerviz számára, de a be­rendezések megvásárlásához egyelőre nincs anyagi fede­zetük. n. h. műszakok Vértranszfúziós Állomás épí­tésére és a gyár szociális lé­tesítményeinek k o rs ze rüs í le­sére ajánlották fel. Menekülés - előre! S ok gonddal küz.dö miskolci üzent vezetőjétől hallottam a minap a megjegyzést, miszerint a rájuk nehezedő nyo­más súlya alatt, állva maradni, jószerével — előrelépést jeleni. Miközben többedmagammal figyeltük a változó hely­zet. méghozzá számukra aligha kedvező fordulatát tartalmazó érveket, évtizeddel korábbi jelzők jutottak eszembe. Azok az idők. amikor a holnapot illetően beruházásnál, termelékeny­ségnél és az életszínvonal alakulásánál is kijárt a fejlődés mel­lé a „dinamikus” — jelző. Akkor olyanok voltak a külgazda­sági körülmények és a belső helyzet, hogy nem kincstári opti­mizmus. vagy álmodozás mondatta velünk dinamikusnak a termelést, az újat teremtő építési munkálatokat, meg életszín­vonalunk növekedését — hanem a valóságkép. Ezek után érthető, hogy amikor az egész számokkal mért fejlődés után elkezdtünk tizedekben es századokban beszelni, majd bizonyos esetekben kimondtuk célként élért vív mánya­ink megőrzését, voltak akik pironkodva beszéltek erről a sem­miképpen sem szégyellnivaló helyzetről. Míg másoknál rend­hagyó módón elkezdődött egyfajta menekülés — előre... Olyanféle holnaptervezés tört utat magának számos üzem­ben es munkahelyen, amelyben lényegesen több szó esett az általunk befolyásolható belső körülményekről, mint a tőlünk független, bar nagyon is hátrányos helyzetet teremtő külső tényezőkről. Ez a gondolkodó, a valós helyzetet felmérő ma­gatartásforma szinte kitapintható módon szorította vissza a belenyugvás pesszimizmusát, utat engedve a teremtő raciona­lizmusnak, a jobbító szándékot követő cselekvéseknek. Ennek kimondására bátorít a TVK másfél milliard körüli nyeresége, vagy a másik nagy vegyipari üzem. a BVK lelül- kerekedése a már-már kilátástalannak tűnő külpiaci helyze­ten. és ezt bizonyítják a December 4. Drótművek, meg az. ÉAÉV eredményei. De az aszály miatt egyesek által elsiratott mezőgazdasági üzemek között Is akadtak kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó kollektívák. Gondolok például a borsodsziráki, a bocsi, a hernádnémeti és a sa.iópüspöki termelőszövetkeze­tekre. Eredményüket a korszerű agrotechnika, a józan kocká­zatvállalás. az. alaptevékenység és a melléküzemágak egymást értelmesen kiegészítő tej lesz. lése hozta létre: az a lajta szem­lélet. amelyből kimondva, kimondatlanul is érződött a mene­külés —, de előre . . . Restelkedve írom le az iménti sztereotípiákat, egyszer-más- sz.or érdemtelenül használt fogalmakat, mert nem süt át raj­tuk emberek tízezreinek lelkiismeretes munkája, irányítók es végrehajtók együtt gondolkodása es egyet akarása. Mert mi­közben természetes könnyedséggel mondjuk ki a szót. hogy: jövedelmezőség — a fogalmazás lendületében alig jut idő át­gondolni azt a „hát térin formációt", ami meghúzódik a statisz­tika mögött. Pedig a kifizetett ezresek mellett is elkelnének a valóságludatot erősítő szavak, igaz. értékeink beesülésél óhaj­tó megjegyzések. Hiszen a példának, kiragadott ipari üzemek és mezőgazdasági szövetkezetek eredményei mögött az. alkal­mazott technikán kívül rangban semmivel sem kisebb a sze­repe az alkalmazó embernek. És ez nagyon is hozzátartozik értékeink becsüléséhez., mint a munka és a tisztességgel dol­gozó ember társadalmi presztízsének saiátos kinvilyánítása. Ezeknek a/ eredményeknek, szamokban es értékben kife­jezhető tulajdonságuk mellett kó-hangulatot formáló hatásuk is van Ezért is érdemes becsülni azokat a módszereket, ame­lyek segítik a jobb eredményeket I ehál nem véletlen, hogy ott. ahol jól mennek a dolgok, van okos vitaszellem. A döntő­seket nem utólagosan magyarázzák — nem is itat magya­rázkodásnak —. hanem beavatják az előkészítésbe a végre­hajtókat. megismertetik az alternatívákat Tes dk ezt azzal a felelősséggel, amely már csak azért is kiiái a döntesnek, mert az legtöbbször anvagi és hangulati szempontból eltérően hat még üzemen belül is Es ecv ponton tul a beavalottsáfi érzésé, mint a tulajdonosi szemlélet egyik tormája, lendítöje lehet a holnapba vetett bizalom tettekké való átváltás;inak Faulovit* Ágost»« ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom