Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
ESZM-MAGYARQRSZAG 4 1984. március 13., kedd Á képernyő előtt ÍIV száratazíattak (?) Azt hiszem, ha az elmúlt hét művészeti jellegű műsoraiból a Magyar Televízió műhelyeiben készülteket mérlegre tesszük, úgy a vasárnap délelőtti gyermekműsor, a Torta az égen című tévéjáték kerülhet a dobogó legfelsőbb fokára. Azt hiszem, ez már jelzi a többi műsor értékrendjét is, hiszen ennek a játéknak értékei is erősen vitathatók. Mégis, ebben volt egy kerek, eljogadható történet a mesebeli városról, ahol a félelemben élő felnőttek — akik annyi háborús fenyegetést hallottak már, meg olyan sokféle tájékoztatást kaptak már ufókról, más galaktikákról érkező lények támadásáról, egyebekről, rossz krimik és scifik hatása alatt állandó stresszben élnek —, egy szokatlan jelenségben mindjárt háborús támadást sejtenek, s azonnal katonai mozgósítással akarnak válaszolni, ágyúval akarnak lőni — egy óriási tortára, amely a városhoz repült valahonnan. Persze, nem mindennapi dolog egy ekkox-a torta (ötven tonna édesség van beledolgozva), s ha a város vezetői annyira ütődöttek is, mint a tévéjátékban láttuk, bizony elképzelhető, hogy a meglepetés hamarosan pánikhangulatba csap át, a felnőttek fejüket vesztik, ám a gyerekek magától értetődő természetességgel veszik tudomásul, hogy hatalmas torta érkezett a város közelébe és arra nem lövöldözni kell ágyúval, hanem meg kell enni. Kis példázat ez a játék a tiszta hitű, még gyanútlan és romlatlan gyermeki látásmód és'a .felnőttek rossz beidegződései közötti ellentmondásokról, túlrajzolt karikatúra- szereplőkkel, nem kevéssé elnagyolt rendezéssel. De mégis elfogadható, követhető játék volt, ami viszont legkevésbé sem mondható el a szombat este tálalt, állítólag épeszű felnőtt nézőknek szánt agyrémről, a Szálka, hal nélkül című szórakoztatóipari dolgozat második darabjáról, amely most Megpörkölt pörkölt, címmel keserített el harmincöt percnyi képtelenségláncolatával. Irigylem a tévénézőket, mert egy-egy ilyen produkció láttán egyszerűen azt mondhatják, hogy rossz volt, vagy még keményebb megállapításokat is tehetnek, nem kell megállapításaikat megindokolniok. Ez a hatrészes lidércnyomás a második jelentkezésével bizonyította, hogy lehet az első résznél sokkal rosszabbat is produkálni, lehet a tévéjátékból a logikát, az esztétikumot száműzni, s megkísérelni, hogy azokat a már falusi vándorcirkuszok porondján is elviselhetetlen viccelődéssel helyettesítsék. Mi lesz, mi lehet még a hátralevő négy részben?!... Persze, nem minden előkészület nélkül kaptuk ezt a valamit. Már pénteken este megedződhettünk a szombatról péntek estére áttelepített Telepódium adásán. Az Ez még semmi... című kabaréban szinte előleget kaptunk a viszolyogtató kórházi jelenetben a szombati kórházi elménckedésből. de a hetvenöt perces kabaréműsor egésze sem tudott felvillanyozni. Évtizedek óta keresi a Magyar Televízió a szórakoztatás útjait, lehetőségeit. Ez útkeresés egyik útja a Telepódium-sorozat, amely nagyon hullámzó színvonalon próbálgatja, miként lehetne nemesebb eszközökkel nevettetni. Volt is néhány jó adása. E legutóbbi nem tartozik azok közé. Sas József túltengett; a Szépművészeti Múzeum kincsei, a gazdasági munkaközösségek körüli élcelődés, az áremelések, a slágeríopás, a filmgyártási állítólagos anomáliák, meg a lakótelepi lakásokban az áthallás eléggé csontig rágott témák, akárcsak Angyal János utánzásai. Űj vonás (?), hogy Móricz Zsigmondot is reklámba keverték — „nem élhetek biztosítás nélkül” —, de ettől a műsor nem lett jobb. A műsor címe és alap-poénje ez volt: Ez még semmi... Félő, hogy beváltják; lesz ez még rosz- szabb is... S rögtön ide kívánkozik egy észrevétel: hetek óta tréfálkozik az ország a péntek esti Gyurkó—Jancsó-soro- zatbeli dohányzástúltengéssel. Nos, a múlt pénteken e sorozat előtt a Tv-Híradóban az Egészségügyi Minisztérium sajtótájékoztatóját hallottuk, s csak részben láthattuk, mert any- nyit dohányoztak, hogy a sűrű füstben csak néha tűnt elő a miniszter. De ezt nem szórakoztatásnak szánták. Mint ahogv ezt sem, hogy a nagyszerű közönségszolgálati Ablak című adásban, a sok időszerű tájékoztatás — például a kiskerttulajdonosoknak szólók — után — ajánlásként — az egyik közreműködő hevenyészve felolvasta, a miskolci ásványbörze meghívóját, hozzátéve, hogy maga sem tudja, mi az. Sajnos, ez meg is látszott. Ezt sem szórakoztatásnak szánták. — Szomorú a hét szórakoztatás-mérlege. Mert mégsem jó, ha a több milliós nézőtábor derűjét kizárólag Brekire, a kengyelfutó gyalogkakukkra, egy újabb kívánságműsorban véletlenül felbuk'kanó humorcserepekre, meg egy szerdai kupameccs váratlanul jó eredményére bízzuk. Benedek Miklós A tavasz csalhatatlan jele A közelgő tavasz egyik csalhatatlan jele: országszerte kinyitották kapuikat a szaporítóanyag-forgalmazó telepek, faiskolai lerakatok. Megyénk legnagyobb forgalmú faiskolai lerakatára — a be- kecsi Hegyalja Tsz Miskolcon, a Szputnyik utcában üzemelteti, a 24-es autóbusz végállomásánál — a napokban érkezett meg az idei első nagyobb szaporítóanyag-szál- litmány. Az abasári Rákóczi Tsz-ből 23 csemege- és bor- szőlőfajta érkezett a szállítmánnyal. — A esemegefajtákból többek között Csabagyöngyét, Favoritot, Narancsízűt. Car- dinalt. Saszlát, Irsay Olivért, Itáliát. Pannónia kincsét kaptunk — újságolta KisfaLusi Lászlóné lerakatvezető. — A borszőlőfajtákból pedig, ha lehet mondani, még gazdagabb a választék. így árulunk Zalagyöngyét, Rizlingszilvánit, Ezerfürtűt, Királyleánykát. Szürkebarátot, Chardon- nayt, Alicante bouschét. Zenitet, Olaszrizlinget, Jubileum 75-öt. Kékfrankost és kék Zweigelt. A szőlő mellett — bár még a tavaszi gyümölcsíaszállít- mányok nem érkeztek meg,a. hónap közepére várható —. a tavalyi készletből kapható alma-, szilva-, cseresznye-, meggy-szaporítóanyag, a bogyósok közül pedig piros és fekete ribiszke,. ' valamint köszméte. , {ha.) Á Fórum hallgatói kérdezték A miskolci rádió legutóbbi Fórum műsorában az igazságos bérezésről volt szó. Mint ahogy az várható volt, a műsoridő rövidnek bizonyult valamennyi kérdés megválaszolására. Bán Jánosáé harsány j hallgató arra vár választ, vajon mennyi egy takarítónő munkája nyolc óra alatt, pontosabban mekkora területen köteles elvégezni a portörlést, a rendrakást ennyi idő alatt, 2500 forintos alapfizetésért. Megemlítette még, hogy általános iskolában dolgozik. A kérdésre dr. Balogh András, az SZMT titkára válaszolt: — A munkaviszony ellátásával kapcsolatos teendőket az iskolai munkaügyi szabályzatnak kell tartalmaznia. Azt nem tudjuk meghatározni, hogy egy iskola tantermeit mennyi idő alatt lehet kitakarítani. Ennek pontos ismerete nélkül képtelenség nyilatkozni, ezt a helyi viszonyoktól függően lehet csak meghatározni. Ha úgy érzi, hogy feladata túlzott megterhelést jelent, kérje a munkáltatótól a munkaköri leírás felülvizsgálatát, illetve ehhez a szakszervezeti bizalmi segítségét. ' Szabó Ferencnc, a tolcsvai Békeharcos Termelőszövetkezetből írja: A zárszómadó közgyűlés napián reggel hattól kellett volna dolgoznunk, de közölték velünk, hogy ne menjünk munkába, hanem vegyünk részt a közgyűlésen. A kieső időt pedig, mondták, majd szombaton ledolgozzuk. A kérdés: kötelezhető-e erre a tsz-tag? Dr. Balogh András válasza : — A tagok, a tagsági viszonyukból adódó jogaikat csak úgy gyakorolhatják, ha személyesen részt vesznek a közgyűlésen. A tsz vezetőinek ezt számukra lehetővé kell tenni. A közgyűlésen résztvevőknek átlagkeresetet térít a szövetkezet ezekre az órákra, így a gyűlésen eltöltött időt nem kell ledolgozni, úgy kell elszámolni, mintha azt munkában töltötték volna, — nagy — Negyven év ■—■ negyven könyv Hazánlk felszabadulásán alt 40. évfordulója alkalmából * Magyar Néphadsereg meghirdette a „Negyven év — negyven könyv” elnevezésű oivasópályázatot, amelyet a közelmúltban indítottak útjára. Az akcióval a katonai- fiatalok ezreinek figyelmét kívánják a felszabadulásról és az azóta eltelt 4 évtizedről szóló kiemelkedő irodalmi alkotásokra irányítani. Az olvasók által választható könyvek között szerepelnek többek között Cseres Tibor. Do- bozy Imre, Darvas József, Fejes Endre. Garai Gábor, Gyurkó László, Juhász Ferenc és Nagy László művel. Átszervezés után r — Ha pár hónappal később jött volna, talán „érdemibb” lenne a beszélgetésünk — keresgéli mondandóját Kucsma István, a Gönci községi Közös Tanács titkára, amikor elhangzott a látogatásunk lényegét meghatározó kérdés: az átszervezések után menynyiben változott meg a tanácsi apparátus munkája, s megnövekedett feladataiknak hogyan tudnak eleget tenni? S bármennyire is szinte közhelyként hangzanak már ezek a szavak, a később elmondottak bizonyítják majd, mi mindent rótt az encsi járási hivatal megszűnte erre a 2650 lelket számláló, Gönc- ruszkával — lakóinak száma ezren felüli — társközségi viszonyban levő településre. . — Nagyon a gyakorló év elején vagyunk még mi is. Tennivalóink már vannak, tapasztalataink még kevésbé. Az átszervezések minket két vonatkozásban érintettek. Egyrészt megnövekedett a hatáskörünk, másrészt igazgatási társulási székhely lettünk. — Mit érthetünk megnőve- kedett hatáskörön? — Teljes egészében hozzánk kerültek az iparügyek, első fokon a kereskedelmi tevékenység, a gyám- és szociális ügyeknek pedig egy része. Átdolgoztuk ügyrendünket, szervezeti szabályzatunkat, az ehhez kapcsolódó munkaköri leírás most készül. Az iparról szólva a feladatunk nemcsak abból áll. hogy most már az engedély kiváltásáért nem keli beutazni Encsre, vagy hogy mi tartjuk meg az iparos tájértekezleteket • • ■ — Hány iparosi tartanak számon? — A község és a társközség jelenleg 45 iparost számlál, túlnyomórészt az építőipari szakágban, akiknek az adminisztrációja most már „megoszlik” közöttünk és az encsi KIOSZ között. Korábbi tapasztalatunk mindössze any- nyi, hogy annak idején mi agitáltuk az engedély nélküli, de amúgy jó szakembereket — vagy'tegyék le a szerszámot, vagy szerezzenek papírt! Az okosabbja megfogadta; meg is szűntek a feljelentgetések ... — Mi tette ebben a községben fontossá a gyám- és szociális ügyet? — A hátrányos helyzetben élők viszonylag magas száma, A cigánylakosság például mintegy 10 százalékát teszi ki' az összlakosságnak a két községben, s a velük való törődés, számtalan gondjuk- bajuk képezi a gyám- és szociális ügyek zömét. Nem véletlenül foglalkozott ezzel a vb most legutóbb is külön napirendi pontként. — Nem esett szó a kereskedelemről. — Szándékosan. Korábban is működött nálunk társadalmi aktívahálózat, de a jelenlegi munkáról egyelőre meggondolatlanság lenne nyilatkozni. — Mit jelent az állampolgárnak az, hogy igazgatási társulási székhely? — Hozzánk kerültek az első fokú építésügyi hatáskörök. Ez nemcsak az egyes embert, hanem a szövetkezeteket, egyéb szerveket is érinti. Persze, itt sem. csupán egy építési engedély kiadásáról van szó. annál is inkább, mert ehhez az encsi földhivatal pecsétje is kell. Ennek a társulásnak a létrejötte (rajtunk kívül még Halmaion és Forrón) igen sok embert érint, hiszen Göncön kívül még hat tanács, Hidasnémeti, Abaújvár, Telkibánya, Vil- mány, Vizsoly és Boldogkőváralja 25 községének az építési ügyeit koordinálja. Miénk az irányítás, nekünk kell a működésről évente számot adni, de miénk a felelősség is. — Van ehhez elegendő emberük ? — Egyelőre sajnos nincs. Két státust kaptunk, egy kartársnő márciustól munkába is állt, de a másik állás még betöltetlen. Kicsit a „végeken” vagyunk, nehézkes az ideutazás például Encsről reggelente. Ez az oka annak, hogy a volt járási apparátusból is jöttek volna néhányan, aztán mégis meggondolták magukat. Létszámbővítést nem tervezünk, egymásnak kívánunk segíteni. — Akiket végül is ez az egész folyamat leginkább érint, az itteni emberek mennyire értik ezt a változást? — Nem lehet erre egy mondatban válaszolni. Egyrészt tervezünk egy hirdetőtáblát, amelyen tételesen felsoroljuk, helyben milyen ügyek intézhetők el. Másrészt a megértést az idő hozza magával. Amikor már naponta tapasztalják az emberek, jó néhány dologért nem kell hajnalban kelniük és délután hazakeveredniük Encsről. Eddig — mondjam azt — jól vizsgáztunk mi is? Mert senkit nem küldtünk a városba. És ha csodálkozva toporogtak az irodában az emberek, és háromszor is rákérdeztek, harmadszorra is elmondtuk nekik, igen, biztos, hogy mi elintézzük a hivatalos ügyüket. Keresztény Gabriella Pályázatok a fiat A fiatal műszakiak és értelmiségiek helyzete, életkörülménye manapság igencsak gyakorta felmerülő téma. A lakásszerzéssel és családalapítási gondokkal küzdő fiatalok mindinkább keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel kiegészíthetik, gyarapíthatják jövedelmüket. Van. aki másodállást vállal, akad. aki gazdasági munkaközösségben is dolgozik. Valójában ide tartoznak azok a pályázatok, versenyek is, amelyeken a résztvevők hasznos ötleteikkel, javaslataikkal ugyancsak anyagiakhoz juthatnak, Pályázatokról. versenyekről beszélgettünk Dankóné Drotár Katalinnal, a KISZ megyei bizottság titkárával. — A KISZ Értesítő elmúlt év, novemberi számából értesülhettek a fiatalok arról, hogy az ifjúsági szövetség is bekapcsolódott a műszaki fejlesztési feladatok megoldásába. Éz egyúttal azt is jelenti, hogy a központi és a helyi fejlesztési programokhoz szakmai-tudományos pályázatokat, - versenyeket hirdetnek meg a fiatalok körében. Ezáltal nagyobb leértelmiségieknek hetőséget kapnak a fiatal szakemberek, a kisebb-na- gyobb kollektívák a konkrét munkákra. Ennek persze előfeltétele, hogy széles körben ismertessük meg azokat a témaköröket,, területeket, ahol a legnagyobb szükség van az új ötletekre. — Melyek ezek? — A kormány energetikai, anyag takarékossági, technológia-korszerűsítési és hulladékhasznosítási programjának a megismertetése a legfontosabb. A legtöbb pályázat és vetélkedő ennek jegyében születik meg. Ilyen például a „Versenyezzünk a milliókért” elnevezésű országos vetélkedő, amelyet a KISZ az ipar. az építésügy és városfejlesztés, a mező- gazdaság és élelmezésügy. a közlekedés, valamint a vízügy területén dolgozó fiatalok számára hirdetett meg az év elején. — Hasonló célja van az „Ésszerű any ág takarékossá g megvalósítása" című, ugyancsak országos pályázatnak -is ... — Valóban. Ezt tizenhárom szerv hirdette meg, amelyre a népgazdaság valamennyi ágazatát érintő pályaművekkel lehet benevezni. három kategóriában. Az egyikbe azok a javaslatok tartoznak, amelyek a már korábban kidolgozott eljárások gyors bevezetését és alkalmazását segítik elő. illetőleg azok országos elterjesztését szorgalmazzák. A másikban új tervek szerepelhetnek. Olyanok amelyek 1084—83-ben megvalósíthatók, és viszonylat? csekély beruházást igényelnek A harmadik kategóriába sorolandók azok az alkotások. amelyek bevezetése időigényesebb, a beruházási költségek meghaladják a 25 millió forintot, de a megtakarításból legalább három esztendő alatt a költségek megtérülnek. — Milyen elismerésben részesülnek a sikeres pálya- inunkák készítői? — A bíráló bizottság közel kétmillió forintot fordíthat jutalmazásra. Az egyik első díj például ötvenezer forint. Megemlítem még a „Csomagolva többel ér” című szakmai pályázatot, amelyet a KISZ KB, az Ipari, a Mezőgazdasági és Élelmezési, a Bel-, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium közösen hirdetett meg. Itt az egyéni fődíj összese ?5 ezer forint. Szelepei más pályázatok díjaként külföldi, szakmai iutalomüdülés is. — Milyen teltételei vonnálc a részvételnek? — Ezeket valamennyi pályázati felhívásban feltüntetik. hiszen területenként és témánként változó. Egy valamiben viszont valamennyi megegyezik, és ez a résztvevők életkorára vonatkozik; 33 év alatti alkotók, értelmiségiek. tervezők, kollektívák jelentkezését várják. A felhívásokat. pályázatokat és versenyeket a KlSZ-bizott- ságok segítségével ismertetjük men •’ fiatalok körében. (monos)
