Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-07 / 56. szám
1984, mórcius 7., szerdo ESZAK-MAGYARORSZAG i rr A felszabadulás után gyakran Használtak katonai kifejezéseket a felemelésben: a széncsata, a munka frontja, gazdasági offenzíva ..... A termelés. a gazdálkodás minősége időközben átalakult, bár tétjét, tekintve egyáltalán nem lett kisebb, ám a békésebb korszak békésebb harcmodort, igényelt, átalakultak a fogalmak is: munka versennyé szelídült az a mindennapi cselekvés, ami kemény küzdelmet, naponkénti megújulást, ütközést, erőbedpbást ugyanúgy követel, mint a harminc évvel ezelőtti közös' összefogás. Diósgyőrben erről a versenyről tanácskoztak a közelmúltban. mindkét gyár szocialista brigád vezetői. A Lenin Kohászati Müvek kollektívája a veszteségessóg ellenére is bízik abban, hogy a VI. ötéves terv célkitűzéseit teljesíti. Ennek érdekében számos intézkedést tettek, és 1983-ban 10 százalékkal több árut szállítottak ki a gyárból, mint az előző esztendőben. Ugyanakkor tetemesen emelkedtek 1983-ban a költségek is, s ezek együttes hatása 800 millió forint többletkiadást eredményezett. Eme adat ismeretében már rögtön árnyaltabban kell megítélni a vállalat veszteségét, ami 432 millió forintot tett ki. de hogy ez nem lett magasabb, az elsősorban a jól- szervezett munkaversenynek köszönhető. A kohászaiban számítanak a brigádok további erőfeszítéseire, hiszen különben nem fogalmazták volna meg az alapvető célt: 1984 végére megszüntetik a veszteséget, nullára kerül a bevétel és kiadás egyenlege. Mi kell ennek eléréséhez? Továbbra is központi feladat * másod- és harmadtermékek gyártásának fokozása, a rendelések mind szélesebb körének kielégítése. Biztosítani kell a potenciális belföldi gépipari felhasználó vállalatok (Rába, DIGÉP, Ganz- MÁVAG stb.) minél tökéletesebb kiszolgálását, melyek révén megőrizhetik a tőkés piacokat. Nagyon fontos feladat a nem rubelelszámolású import hazai, vagy szocialista anyagokkal való helyettesítése. Tavaly 56 millió forint értékű konvertibilis import kiváltását tervezték, amelyet év közben felülvizsgáltak és a több irányú intézkedések eredméhyeként 160 millió forint értékre növelték. Az energiamegtakarítás is a tervezetten felül alakult. Jelentős eredményeket értek el a termékszerkezet to vábbf ej - lesztésében is. Növekedett a sav- és hőálló acélok aránya, továbbfejlesztették a szuper- alacsony — karbontartalmú, korrózióálló acélok gyártását. Sajnos nem valósult meg viszont eme anyagok kívánatos mértékű értékesítése. A már érintett munkák, . feladatok mellett a munkaerő-gazdálkodás jelent megoldandó gondot a kohászatban. Tavaly 423 fővel csökkent a fizikai létszám, és ennek ellensúlyozása nem kis áldozatokat követelt a gyártói A Diósgyőri Gépgyár kollektívája sokkal' kedvezőbb évet zárhatott le, mint a kohászat. A bruttó termelési érték meghaladta a négy és fél milliárd forintot, amihez tudni kell. Hogy néhány évvel ezelőtt: csak hárommilliárd forintot, tett ki. A vállalat tiszta nyeresége 531 'millió forint volt. amiben a normatív állami támogatáson kívül •em mi féle támogatás nincs. versenye A nyereség és a tőkés export növekedése lehetővé tette a bérszínvonal 5,8 százalékos emelését. A termelékenység alakulását. legjobban fémjelzi, hogy a vállalat 1978-as szanálása óta 1983-ban egy emberre 529 ezer forint termelési érték jutott. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagymértékben növekedett az élőmunka hatékonysága. Az energiamegtakar/tással 12 millió forintot spóroltak, meg, de ugyancsak takarékosan bántak a normaórákkal és pótidőkkel is.' Az újítási mozgalom revén további 40 milliót takarítottak meg, aminek 83 százalékát a szocialista brigádok által benyújtott újítások teszik ki. Az új konstrukciók kialakítása, vagyis a műszaki fejlesztések 13,8 millió forintot hoztak a gyár kasszájába. Ahogy az államnak, úgy a vállalatoknak is van fizetési kötelezettségük. DIGÉP pontosan tett eleget ennek a kötelezettségének, amit nehezített. hogy a kooperáló vállalatok nem ütemezték folyamatosan a kiszállításokat és a pénzügyi átutalásokat. Az idei tervek a versenyben maradást célozzák. Verseny a piacon és a gyáron belül, aminek lényege az exportárualap — ezen belül a dollárelszámolású export — ütemes termelése, a minőség fokozása, a KGST gyártásszakosodásban az állam- és vállalatközi szerződések maradéktalan teljesítése, a műszaki együttműködés javítása. Növelni kell a minőségi színvonalat, ami megköveteli a selejtes termékek csökkentését, és ugyancsak csökkenteni kívánják az energiafelhasználási: is. A terv pontjait, á verseny részfeladatait hosszan sorolhatnánk még, de az elmúlt három év eredményei azt mutatják, hogy ezek a célkitűzések nem túlzottak, megvalósíthatók. A vállalat kollektívája pontosan ezt az elmúlt három évet vette alapul — 1981—82—83-ban a termelés 33,5 százalékkal, a tőkés export 85,6 százalékkal, a nyereség 74.4 százalékkal és a bérszínvonal 21,7 százalékkal növekedett —, amikor megpályázta a Kiváló Vállalat címet. (szendrei) Az IKR élmezőnyében Az ország egyik legnagyobb, s a növénytermesztésben a legmagasabb termésátlagokat produkáló termelési rendszerében, a bábolnai IKR-ben közel egy és negyedmillió forintos versenyjutalmat vehetnek át ezekben a napokban az őszi betakarításé növények termesztésében élen járó taggazdaságok. A hernádnémeti I-Iernádvölgye Tsz mindhárom' őszi növény termesztésében ott található az élmezőnyben. Országos elsők lettek napraforgó-termesztésben, s ezért az IKR 40 ezer forinttal jutalmazta a gazdaságot . Cukorrépa-termesztésben az IKR 3000-es termelésszervezési egységében érdemelték ki a legjobbnak járó 12 ezer forintos, kukoricatermesztésben pedig a harmadik helyezéssel járó 10 ezer forintos díjat. Megyénk egy másik mezőgazdasági nagyüzeme, a íelsőzsolcai Lenin Tsz a 3000-es termelés- szervezési egységben a napraforgó-termesztésben eléri kiváló eredményéért kapott 12 ezer forintos jutalmat. Szecessziós káiyhacsempe A korábbinál többféle és jobb minőségű hagyományos népi kerámia előállításának és új termékek gyártásának feltételeit teremtette meg fazekasüzemének rekonstrukciójával a kishajmási Hegyhát Termelőszövetkezet. A Mecsek oldalában lelt értékes nyersanyag hasznosítására másfél évtizede létrehozott agyagipari üzem rekonstrukciójával eddig még nem gyártott termékek előállítása is lehetővé vált. Az új formázógépeken használati edényeket készítenek, s a cserépkandallók iránti kereslet élénkülésére .alapozva, kályhacsempék sorozatgyártására is felkészültek. A század elejéről fennmaradt szecessziós díszítésű régi csempék alapján elkészítették már a gipszformákat;, s rövidesen négy-öt cserépkályhához szükséges mennyiségű csempét állítanak elő naponta a kishajmási tsz kerámiaüzemében. A hütögynrtó csarnokban Szilágyi lásilóné betanított munkás a Diesel-mozdonyhoz szükséges »Íz. nőtő tömbtüzését végzi. Ezt a munkát még az idén gépesítik. A Mezőgép encsi gyáregységében Kevesebb a lakatosmunka, más a profil 20-300 tonna teherbírású hidraulikus emelőket készítenek a lakatosüzemben. Kristóf András la. katos sugárfúrógépen dolgozik. — Nem tudom, másutt mi a helyzet, de tőlünk sok embert visznek el a termelőszövetkezeti melléküzemágak — jegyezte meg Táborfi Tibor, a Miskolci Mezőgép Vállalat encsi gyáregységének főmérnöke. — A mi esetünkben az okokat elsősorban anyagi jellegüeknek vélem. Gyáregységünkben 52 500 forint az átlagos bérszínvonal, az idén is csak 3 százalékkal tudjuk fejleszteni a béreket. A főmérnök azt is elmondotta, hogy ha nem akarnak további embereket veszíteni, le kell mondaniuk például a tervbe vett átképzésekről. Tavaly még szerveztek szaktanfolyamot — forraszlókat, galvanizálókat képeztek —, az idén viszont nem kerül sor továbbképzésekre. Ha ismét tanulni kell — mondták, akiket a vezetők megkérdeztek —, inkább leszámolnak, elmennek máshová, ahol megfelel a jelenlegi képzettségük. Nem egyedi a panasz, hasonló gondokkal másutt is gyakran találkozunk. Az eltérő kereseti lehetőségek sok dologra magyarázatot adnak, de nem mindenre. Nevezetesen: ha az adott vállalat jól gazdálkodik, előbb-utóbb a munkásait is meg tudja fizetni. A gazdálkodás kihat a munkahelyi közérzetre, ami jó vagy rossz lehet, attól függően, hogy hogyan szervezik a munkát. Ha nincs alapanyag, vagy szerszám, ha rosszak a munkakörülmények, ha mü- szakváltáskor nem lehet beférni az öltözőbe, stb. — nem csoda, hogy ideges a dolgozó. A főmérnököt arra kértem, beszéljen a munkakörülményekről, a szociális helyzetről. azokról a dolgokról, amelyek most leginkább foglalkoztatják itt az embereket. — Jelentős profilváltás történt nálunk az utóbbi években — mondja a főmérnök. — Korábban nagyon keresett termékünk volt az úgynevezett TR 82-es raktár. Bőven volt munkájuk a lakatosoknak, mert ennek a terméknek a gyártása elsősorban lakatosmunkát igényelt. Aztán fordult egyet a kocka, csökkent a mezőgazdasági beruházások száma, nem volt már annyi raktárra szükség, mint korábban. A piac ismeretében a hűlőgyártás fokozása bizonyult célszerűnek. Jelenleg már termelésünknek több mint a felét teszi ki a különböző hűtőberendezések ké-‘ szítése. Teherautókhoz, targoncákhoz. erőgépekhez, sí mozdonyokhoz szükséges víz. , illetve olajhűtőket állítunk elő. mintegy ötven változatban. Ezenkívül pótkocsiiéin zö szelepeket és hidraulikai emelőket gyártunk. A lakatosmunka kevesebb ler,, mint korábban — más munka híján esetenként lakat«: sainknak is hütőszerelést keil végezniük. Jóllehet, ezzel munkával sem keresne . rosszabbul, mint korábban, mégsem vállalják szívesen. — A nyereség termékei' ként eltérő, de összességébe:, jóval kevesebb, mint koráiban volt — folytatja.a főmérnök. —• Szerencsére va -1 munkánk, de nem mind , áll rendelkezésre a szüks. Az ízek szereleiét az ember otthonról hozza magával, a szülői ház konyhájából és a mama főzlje az értékmérő. Ahhoz lehet hozzámérni és hasonlítani a más tájakon felbukkant ízeket, más idegen konyhák főztjét. Rendszerint ragaszkodunk a megszokott ízekhez, mert az hozzátartozik az otthon melegéhez, valahogy része a családnak és mini hű társ, a megismerés kezdetétől végigkíséri életünket. S ha bárhová megyünk, nemcsak a táj, a ház, a kert iránt érzünk nosztalgiát, az ízek után is vágyódunk. Az ismert, a megszeretett régi ízek után. Vannak ételek, amelyek azért terjednek el * világ minden táján, mert mindenütt egyforma az izük. És ezt mi egyes márkáktól meg is követeljük. A Cola legyen Colu-ízű, az eidami sajtízű és valódi, a francia pezsgő is, és a hamburger is. Csakhogy vannak speciális ételek és izek, olyanok, amelyek egy-egy nép szokásaihoz, földrajzi helyzetéhez alkalmazkodna nyerték el eredeti zamatukat. Ezek a tájizek, amelyek az utóbbi esztendőben sajnálatos módon elhalványodtak, csak.nem kivesztek. Gondoljunk csak bele, elutaztunk Debrecenbe, ugyanazt a kolbászt kaptuk, t ugyanazt a virslit szolgálták fel (még a debreceni is ugyanaz volt), mint Szegeden, vagy Nyíregyházán. Ha áttanulmányozunk egy-egy régi étlapot, bizonyíthatjuk: bárhová utazott kiküldetésbe az állampolgár, mindig ugyanazt kapta, egyazon ízű volt a sült, a szósz, a tészta, a kenyérről meg jobb, ha nem beszélünk. Mintha egységes receptre készült volna minden. Az olyan ember, aki régebben is utazgatott, aki ismerte a Dunántúlt, az Alföldet, aki járt Baranyában, s a Tisza mentén, meg Nógrádban is otthonosan mozgott, az talán még emlékszik az ízek változatosságára, a zamatok sokaságára és csodálatos harmóniájára. Egyik helyen azért állt meg az utas, mert tudta, hogy abban a városban, abban a vendéglőben, azon a piacon libafertályt eltet, .ropogósra sülve, a másik városban és vidéken olyan halászlét szolgálnak fel neki, amelyik mellé metéli tésztát kap. a harmadikban főtt kolbász és tormás csülök várja, a negyedik táján, vidékén e hazának ízletes hurkát kaphat, akár haza is viheti, mint a Duna menti csárdából beföj- tesüvegben a birkapörköl- tel. Ezek az idők során elhal ványodolt. ki fakult, megszűnéssel viaskodó ízek lassan most visszatérnek Olvasom a lapokban, hogy sok ■ termelőszövetkezet, melléküzemágként, húsfeldolgozót alapított. Az egyik Duna menti faluban (nem akarok nevének kiírásával reklámot csinálni) sváb hurkát és kolbászt készítenek. Házikolbászt árulnak a szövetkezet pavilonjai a fővárosban is. Egy dunántúli szövetkezet a régen ismert, közkedvelt juhtúrókeverékkel jelentkezett a piacon, összeírtam vagy húsz ilyen új vállalkozást, mind kapcsolatos a hagyományos és mar-mar elfelejtett régi izekkel, ételekkel. Magán- vállalkozó vendéglősök is igyekeznék ezeket visszacsempészni az étlapokra, hogy változatosabbá tegyék az egysíkú, szürkévé és íztelenné váló kínálatot. Csak üdvözölni lehet a vállalkozó szellemű úttörőkéi. segíteni kell törekvéseiket. A visszatérő régi izek. egy-egy táj hagyományos ételének megjelenése az étlapon nemcsak a választékot bővíti, annál többet jelent. Idegenforgalmi lehetőséget is. mert szorosan hozzátartozik , a város, a földrajzi egység • múltjához, történelméhez ugyapúgy, mint a tér, a templom, az omladozó régi kastély a parkkal, vagy az. ősi nyárfás sora az utak mentén. t. S. ges alapanyag. Tavaly go ndot okozott az alapanyagúi, nem 'megfelelő minősége is. Tőkés export munkához rendeltünk hengerelt laposacélt Igaz, időben megkaptuk, tie hasznavehetetlen állapotban. Sajnos, későn vettük észre, hogy az alapanyag 10 százaléka selejt, repedezett a felülete. Ezért a vállalt export szállítási határidőt nem tudtuk betartani ... — Munkakörülmények? Saját fejlesztési alapunkból létrehoztunk egy galvanizáló üzentet. Tavaly két. perforáló gépet vásároltunk. Az idén. szeretnénk gépesíteni a hűtő- tömbök fűzését. A kézi fűzéshez házon belül nincs elég emberünk, a munka egy részét, kooperációban egy tsz melléküzemág dolgozói végzik el. A nehéz fizikai munkát másutt is igyekeztünk megkönnyíteni, darukat helyeztünk azokra a munkahelyekre, ahol nehéz dolgokat kell emelni. Sajnos, kevés a pénzünk, mindenre néni fut- • ja. Tudjuk, az üzemi öltöző is nagyon zsúfolt műszakvál- táskor — bővíteni kellene. A pénzünk csak a felújításhoz, elegendő: bojlereseteket, a központi fűtés javítását tervezzük. (dévald—főj tan)
