Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

1984. március 1n csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Lazuló fegyelem, több baleset Nyáron gyűjtés — télen főzés Közlekedési gondjaink Beszélgetés dr. Bálint Ferenc rendőr őrnaggyal, az OKBT titkárával A baleseti statisztikák, a közúti balesetekről szóló híradások, beszámolók sajnos, napi témákká váltak, szinte állandó rovatot jelentenek a sajtó hasábjain, a rádióban és a televízióban. A szomorú, gyakran tragikus híreket olvasva, önkéntelenül is fel­tesszük a kérdést: miért történt, mi az oka, meg lehetett volna-e előzni? Mindezekről beszélgettünk dr. Bálint Ferenc rendőr őr­naggyal, az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács (OKBT) titkárával, s arra kértük, vázolja fel a legfon­tosabb feladatokat is. — Tényként kell tudomá­sul venni a statisztikákat, a balesetek számának emelke­désébe viszont semmiképp sem nyugodhatunk bele. Jól­lehet, s ez számokkal is bi­zonyítható, hogy az utóbbi .esztendőkben csökkent a sé­rüléses és a halálos balese­tek száma, de az is a való­sághoz tartozik, hogy Euró­pában az utolsók között sze­repelünk a baleseti statiszti­kák országonkénti sorrendjé- , ben. Ha mindehhez hozzá­tesszük az 1983-as évről je­lenleg rendelkezésünkre álló, elsődleges adatokat, még szo­morúbb a helyzet, hiszen egyértelmű, hogy ez a tíz­éves, viszonylagos csökkenési folyamat is megtört tavaly, • ismét növekedést tapasztal- , lünk. — Fegyelmezetlenek va­gyunk, vagy más okok is vannak? — Is-is. Például az ide­genforgalommal már a mi közúti közlekedésünkben is hosszú ideje számolni kell. Nagyon sok magyar jár kül­földön, még több idegen ná­lunk, tehát a nemzetközi 'hatások e területen is érez­hetőbbek, mint bármikor korábban. Mindezt azért mondtam el, mert az 1983- as évben nemcsak nálunk volt több baleset, mint az előző években, hanem a kontinens többi országában is. Az viszont már itthoni ^tapasztalat, hogy lazult a közlekedési fegyelem, felerő­södtek a közlekedés bizton­ságát zavaró, károsan befo- ilyásoló jelenségek, nőtt az agresszív vezetők, a durva szabálysértések száma, és ezzel párhuzamosan gyako­ribbá váltak a veszélyhely- i zelek és a balesetek is. — Levonható-e mindebből. . olyan következtetés, hogy a forgalomban meglevő poten­ciális baleseti veszélyhelyzc­Mindössze egy év leforgá­sa alatt lényeges változások . történtek a bútorpiacon. Ta­valy az esztendő első felé­ben alaposan visszaesett az ' áruházak, szakboltok forgal­ma. érezhetően csökkent a " vásárlói érdeklődés csaknem kivétel nélkül valamennyi bútorféle iránt. Legfeljebb az olcsóbb, de Szemre még tet­szetős szekrénysorokat, kár­pitozott garnitúrákat, a va- ’ riálható elemes bútorokat vitték. Még az év felénél is úgy látszott, hogy változás­ra nemigen számíthat a ' szakma. Ám a második fél évben megélénkült a bútor- ‘ piac és egyre nőtt a keres­let az év végéig, amikor is egyik-másik boltban több volt már a vásárló, mint a bútor Ha ez utóbbiban volt is néha túlzás, a változást, a pálfordulást pregnánsan jelzi. Üj évet kezdtünk és a bú­torkereskedelemnek azóta sincs oka panaszra. A Bútorker Észak-ma­gyarországi Kirendeltségé­nek ellátási területe Borso­don kívül még öt megyére terjed ki. Az elmúlt évben 1.1 milliárd forint értékű bú­tort adtak el, amiből me­gyénk bútorfbrgalma jelen­tőé részt képviselt. tét az említett, szubjektív, emberi tényezők növelték? — Mi is úgy véljük, hogy a tavalyi Kedvezőtlen ta­pasztalatoknak döntően ezek voltak az okai, például a se­besség helytelen megvá­lasztása, az elsőbbségadás elmulasztása, az irányváltoz­tatás, a kanyarodás szabá­lyainak megszegése, a sza­bálytalan előzés. Felmerül tehát a kérdés: miért türel­metlenek, fegyelmezetlenek az emberek a közlekedés­ben? Vagy otthon is, a mun­kahelyeken is ilyenekké váltak? Az a véleményünk, hogy — miután tömeges je­lenségről van szó — okku­tatásunk nem szűkülhet le a közlekedésbiztonság terüle­tére. — Sokan a nagyobb szi­gort hiányolják . .. — Csupán a rendőri in­tézkedésektől nem várhatunk megoldást. Nem állíthatunk minden autós, motoros, ke­rékpáros és gyalogos mellé egy-egy rendőrt... Az vi­szont tény, hogy a közbiz- lonsági és közlekedési rend­őrök figyelmét mi is felhív­tuk a fokozottabb, szigorúbb ellenőrzésre, de mint az ed­digiekből is kiderül, ezt az élet is megkövetelte. Ebbrn a tekintetben az a törekvés, hogy az intézkedések az ed­digieknél is jobban szolgál­ják a szabálysértések sú­Megyei tapasztalatok Megyénkben az 1983-as év­ben tovább emelkedett nz ittas vezetéssel összefüggő közüli balesetek száma, úgy is mondhatjuk, hogy minden negyedik személyi sériiléses balesetnél szerepe volt az alkoholfogyasztásnak. Ezzel az aránnyal Borsod megye minden valószínűség szerint az utolsók (ha úgy vesszük, az elsők) között lehet, hi­szen az országos átlag 16— 17 százalék közölt van. Ag­— Milyen választék éti jelenleg a vásárlók rendel­kezésére? — kérdeztük Sze­gedi Istvántól, a kirendelt­ség megbízott igazgatójától. — A bútorgyárak jelenleg sokkal nagyobb figyelmet lörditanak exportterveik, vállalásaik teljesítésére, a külföldi piacok kiszélesítésé­re, mint eddig bármikor. Az 1984-es szerződések megkö­tésénél ez kézenfekvő volt, ám a gyárak így is a tava­lyihoz hasonló hazai ellátást ígérnek. — Kérdés, hogy a gyárak kínálata találkozik-e a vá­sárlók ízlésével? — Közös érdekünk, hogy a vevő kedvében járjunk. Az már az elmúlt évben nyil­vánvalóvá vált, hogy a leg­nagyobb keletjük az alacso­nyabb árú, de esztétikailag vonzó bútoroknak van. Ilyen­ből kell majd több az idén is. Nem lenne viszont teljes lyosságának megfelelő fele- lösségrevonást. kellő diffe­renciáltság érvényesüljön. A rendőrnek tudnia kell mér­legelni, elnéző is lehet, de ha szükséges, büntetni is kell. Tavaly összesen egy­millió közúti helyszíni bírsá­golás, szabálysértési és a sú­lyosabb esetekben büntető eljárás történt, több mint tízezer jogosítványt kellett bevonni. Lényeges változás volt a szabálysértési kódex módosítása, ami — többek között — az ittas vezetés szi­gorúbb megítélését is tar­talmazza. Nem véletlenül emelem ki ezt a kérdést, hi­szen az esetek többségében az ittassággal függ össze a két legsúlyosabb közlekedési bűncselekmény, a cserbenha- gyás és a segítségnyújtás el­mulasztása is. A rendőrség az ittasság bármilyen foka esetében bevonja a vezető jogosítványát. Ez kétségkívül igen nagy visszatartó erő. De kérdem én, különválasztha­tó-e az ittas járművezetés, az úgynevezett közlekedési alkoholizmus az alkoholiz­mustól általában, mint tár­sadalmi jelenségtől? — A KRESZ módosítása milyen feladatokat ad? — Széles körű felvilágosí­tó propagandára készültünk fel, hogy az útjainkon köz­lekedők tájékozotton indul­hassanak július elsején út­ra. Márciustól a sajtón, a rádión és a televízión ke­resztül is részletesen ismer­tetjük, s értelmezzük majd a változásokat, a lakosság ezen kívül különböző kiad­ványokból is tájékozódhat majd. pasztának látszik, hogy trz ittasan okozott közúti bal­esetek döntő hányada a húsz és harminc év közöttiek számlájára írható. Az ittas vezetés és az ittasan okozott balesetek• miatt ismét több jogosítványt vontak be, mint korábban. A megyében csu­pán Kazincbarcika és Sáros­patak körzetében csökkent — egyébként csak elenyésző mértékben — az ittasan oko­zott balesetek szama. a kép, ha nem tenném hoz­zá, hogy a magyar—olasz kooperációban készülő szek­rénysorok iránt is igen nagy az érdeklődés, holott azok köztudottan drágák, mint ahogy a jugoszláv kárpitos garnitúrák is, amelyekből bármennyit el lehetne adni. A bútoriparral közösen végzett piacfelmérő munkák alap­ján dicséretes gyorsasággal fogtak hozzá a kisebb pénzért is megvásárolható bútorok készítéséhez a jónevű Ag- ria-gyárban. aztán a zala­egerszegi. a nagykanizsai gyárban, a Szék- és Kárpi­tosipari Vállalatnál. — A kiegészítő kisebb bú­torokból még akkor is hi­ány volt, amikor nehéz hó­napokat élt át a szakma. Mi a helyzet most? — A Fogyasztók Országos Tanácsa a Belkereskedelmi Minisztériummal közösen úgy foglalt állást, hogy *z minta népéi teleseinél ittasság Milyen az idei bulorkinálat ? A miskolci szörpfőiő üzemben erdei vegyesszörp készül exportra és a hazai piacra. Képünkön a palackozás munkafázisa látható. (Laczó József felvétele) Ebben az évben meg- 9 közelítőleg száz vagon szörpöt készített mór a belföldi piacra az Erdei Termék Vállalat miskolci üzeme. Az itt főzött szörpök az utóbbi években egyre ke­resettebbek, különösen a tél vége felé vásárolják szíve­sen magas C-vitamin-tartal- muk miatt. Annak ellenére, hogy az elmúlt év nagyon aszályos volt és kevesebb gyümölcsöt adtak az erdők is, a miskol­ci üzem jelentős feldolgozásra váró tartalékokkal rendelke­zik. A vadalma, a vadkörte, a som, a fekete ribizli kü- lön-külön főzve is kelendő mind a hazai, mind a kül­földi piacon. Az első negyed­évben a Szovjetunióba 42 vagon erdei vegyes szörpöt és 10 vagon málnát szállíta­nak. Lengyelországba ugyan­csak nemrégen indítottak út­nak egy négyvagonos szál­lítmányt. Angliába pedig há­rom vagon meggyszörp ké­szült. A kerti és erdei gyü­mölcsök feldolgozása melleit narancs- és citromszörp, alapanyag is van még bősé­gesen. Amíg az alapanyag-után­pótlás tart, nem szünetel a szörpfőzés. Ezzel párhuza­mosan a vállalatnál ilyen­kor már a tavaszi szezonra készülődnek. Egy-egy jó év­ben ugyanis milliókat terem „vetés és gondozás nélkül” az erdő. a rét, amikor gyűj­teni lehet a bodzát, a ka­millát, a hárs virágát, a sza­mócát, a szedret, a somot, a csipkebogyót, a gombát. Borsod egyes tájai rendkívül gazdagok erdei gyümölcsök­ben. Ezt a lehetőséget ra­gadja meg évről évre a vál­lalat. hogy a gyűjtőkön ke­resztül újabb tartalékokra tegyen szert szörp alapanya­gokból, gyümölcslevekből. Amint a fagy engedi, már szedik a fehér mályva gyöke­rét. Ez kis átmeneti szünet után pedig a tél beálltáig tart majd a betakarítás: Dél- Borsod egyes területein hek­tárokat borít napfényes ta­vaszok után a kamilla. A Bükk, a Zemplén sokféle Il­latos gombát terem, ami szá­rítva kerül a boltokba. (laczó—nagy) Az ÉSZAK MACHBORSÚO postájából Kulturált kereskedelem? Engedtessék meg, hogy a Testvérvárosok útján, a pos­ta melletti (a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat) papír-háztartási áru üzletében átélt friss „élmé­nyemet” leírjam. Papirzseb- kendőt akartam vásárolni, s láttam, hogy a tizes csoma­gokból hat volt egy külön egységbe zárva. Megkérdez­tem az idősebb eladónőt, hogy felbontható-e a na­gyobb egység, ugyanis az ára 3,40 forint tízes csoma­golásonként, s nálam csak 10 forint volt. Készségesen felbontotta, s adott is két csomagot. A meglepetés ak­kor ért, amikor a fiatalabb eladónőhöz mentem fizetni, aki elvett« tőlem a zsebken­dőket, s a többi, felbontás­ból maradt csomagokkal együtt, a raktárba vitte Köz­ilyen termékek készítéséből nagyobb részt kellene vál­lalniuk az új gazdasági mun­kaközösségeknek. Változat­lanul kerestetnek a megfe­lelő vállalkozók, akik elöszo- bafalak, telefonasztalok, ci­pőtartó szekrények gyártását végeznék. Ez egyben a je­lenlegi kisbútorvólaszték egyhangúságát is oldhatná. Az év harmadik hónapjá­nak elején már felmérhető, milyen lesz az idei bútorkí­nálat. A bútorgyárak ígére­tes igyekezete alapján a ta­valyinál többféle garnitúrát, szekrénysort kínálhatnak majd az áruházak, szak­boltok. Ehhez hozzájárul a Budapesti Bútoripari Válla­lat encsi gyára is. amelyik évről évre figyelmet érdem­lő újdonságokkal jelentkezik és termékeinek sikere van a megye határain túl is. N. J. ben mérgesen kijelentette nekem és idősebb kolléga­nőjének, hogy a hatos cso­magok estig még elfogynak, de ha felbontja őket, akkor nem. A sértő és ésszerűtlen kijelentés után kértem a vá­sárlók könyvét, de az inge­rült eladónő erre egy „aján­latot” tett: mégis ideadja a két csomag papírzsebkendőt, de a vásárlók könyvét nem. Én azonban a pénzemért és nem ilyen alkudozással akar­tam papírzsebkendőt vásá­rolni, ezért arra már nem is tartottam igényt, a vásárlók könyvét viszont ismételten A Zemplénagárd községi öregek Napközi Otthonában 1984. év február 22-én ün­nepeltük és köszöntöttük 100. születésnapján özv. Zámbó Istvánnét, községünk lakó­ját. Erzsi néni 1884. február 22-én született Zemplénagár- don, s özvegyen nevelte fel három gyermekét, mert fér­je az 1. világháborúban el­esett. A nevezetes évfordulóra eljöttek Erzsi néni gyerme­kei, unokái, déd- és ükuno­kái, valamint testvérei is. Köszöntötték őt a község párt- és tanácsi vezetői, a Szőke Tisza Termelőszövet­kezet vezetői, az általános iskola úttörői, a községi Vö­Virágokról a „Szobanövények ápolása” címmel február 7-én este a zsúfolásig megtelt könyvtá­runkban tartotta meg elő­adását meghívott vendé­günk, Augusztin János ker­tészmérnök. Az egyébként is sokakat — főleg nőket, há­ziasszonyokat — érdeklő té­mát színes diaképek vetíté­sével tette még érdekeseb­bé, színesebbé az előadó, majd kérdésekre válaszolt, tanácsokat adott. Az előadás alkalmával könyvárusítást is tartottunk és a könyvhónap kiadvá­hiába kértem, újból megta­gadta annak kiadását. Na­gyon sajnálnám, ha a fiata­labb eladónő miattam konf­liktusba kerülne a feladatát jól, kedvesen ellátó idősebb eladónővel, de sajnos, az ilyen és ehhez hasonló ese­tek egyre gyakrabban elő­fordulnak. Igaz, tudomásul vehetjük, de megszokni nem lehet, mert így a kulturált kereskedelemről csak be­szélhetünk, írhatunk, de nem tapasztalhatjuk. Boda József Miskolc, Mednyónszky u. 42. röskereszt és nem utolsósor­ban az öregek napközi ott­honának lakói. Erzsi néni, aki még jó egészségnek örvend, szelle­mileg, fizikailag jól bírja magát, nagy szeretettel kö­szönte meg az ünnepséget, a figyelmességet, a kedves ajándékokat. Mindannyiunk nagy örömére szolgál, hogy községünkben, de a környe­ző községekben is Ö az el­ső. akit 100. születésnapján szeretettel és tisztelettel kö­szönthettünk. Fodor Sándor tanácselnök, Zemplénagárd községi Közös Tanács könyvtárban nyaiból közel másfél ezer fo^ rint értékű könyv talált gaz­dára. A most megkezdett Is­meretterjesztő előadást foly­tatni szeretnénk a jövőben is olyan témák megválasztásá­val. amelyek segítséget nyújthatnak a mindennapi életben, a háztartásban a gyermeknevelésben, a ker­tészkedésben és egyéb köz- érdeklődésre számot tartó kérdésekben. Szegedi Miklósné könyvtárvezető Megyaszó Köszöntötték a 100 éves Erzsi nénit

Next

/
Oldalképek
Tartalom