Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

1984. március 4., vasárnap É5ZAK-MAGYARORSZÁG 5 I gazuk van-e azoknak, akik napjainkban a közösségi érzés bizonyos mérvű elszürküléséről, eltompulásáról beszélnek? Azt is mondják, hogy a régebben kispoJgá- rinak nevezett közöny, befelé ford lás ma már egyre ál­talánosabb tünetként fejlődésünk egyik gátja? Igaz, az el­lenkező nézeteket vallók — akik mellesleg szintén nem tit­kolják sokszor jogos aggodalmukat — könnyen felsorakoz­tatják érveiket, hiszen a közösségi összefogás az elmúlt években olyan nagyszerű mozgalmakat produkált, amelyek­be szinte az egész megye bekapcsolódott Csak néhányat idézzünk fel: a szendrői és az encsí sportcsarnok, a megyei gyermekrehabilitációs központ építése, vagy a mostanában kibontakozó összefogás a megyei vértranszfúziós állomás létrehozásáért. De idézhetnénk bármelyik város, vagy köz­ség tanácsának nyilvántartásából azt a rengeteg társadal­mi munkát, amelyet a közösség végez időről időre. Mindezek, de sokféle más is igazolja, hogy a közösségi érzülettől áthatott világ mellett létezik egy másik. Azoké, akik kibújnak a közösséget érintő, érdeklő, minden kezde­ményezés alól, akiket csak egyetlen cél vezérel: az egyéni érdek. Viszonylag eredményesen tudunk fellépni ott, ahol az önzés áthágja törvényeinket, de miféle intézkedéseket tudunk hozni a lélektelen közöny, a közösségtől való elfor­dulás, a magunknak élés ellen? Ml az, ami megengedhető, mi az, ami összeegyeztethetetlen a szocialista erkölccsel? Tudjuk, hogy a közelmúltban és napjainkban az önálló­ság, a kezdeményezési szabadság lehetősége, az ösztönzési, érdekeltségi rendszerek korábbinál bonyolultabb összefüg­gései, ezek kölcsönhatása sok tekintetben módosította a kö­zösségi magatartási normákat. Anélkül, hogy megváltoz­tatta volna lényegét: a közösségi érdek mindenekelőtt és mindenek felett. Nem hisszük, hogy igazuk van azoknak, akik azt mond­ják: elég volt felnyitni a „zsilipeket”, s kiderült, hogy ásó­kat dicsért, emlegetett közösségi öntudat, életfelfogás csali kényszerű normának bizonyult, és lám, az ember ez új és folytonosan változó, sokszor ellentmondásos viszonyok kö­zött, eredendően, természetétől fogva önző. Sok példát lehet felhozni erre: közismert és elítélt amorális jelenségekre hi­vatkoznak: a haráesolásra, a könnyűszerrel megszerezhető jövedelmek hajszolására, a fogyasztói szemlélet térhódítá­sára, a magántulajdon, a személyi tulajdon felértékelésére.. Tudjuk, hogy a kispolgárinak nevezett hagyományok túl­élik osztályalapjaikat, és azt is, hogy idő kell a szocializ­mus érdekösszhangjának megteremtéséhez. Számolunk az­zal Is, hogy az új kialakulásának megteremtése sok össze­ütközéssel jár, és az érdekütközések olykor együtt járnak a régi maradványok újjászületésével. A kérdés az, hogyan szorítsuk ezeket a szocialista közösségi erkölcs korlátái közé anélkül, hogy visszalépésre, tétovázásra késztetnék Őket és másoltat abban, ami hasznos a népgazdaságnak és elfogad­ható a szocialista etika Íratlan szabályai szerint is. Szenvedélyes, sokszor csapongó vitákkal járnak ezek, de az illetékes párt- és állami szervek is figyelemmel követik a vitákat. Nem moralizálásra van szükség, hanem a mun­kahelyi és lakóterületi közösségek olyan eredményes és de­mokratikus tevékenységére, amikor a gyakorlatban újítjuk és védjük meg értékeinket. (Petra .József) Lengyelország 20 éve üze­meltet utas-, vagon-, sze­mély- és tehergépkocsi-szál­lító komphajókat a Balti­tengeren. A komphajók nem­csak a skandináv országok forgalmában vesznek részt, hanem a szocialista orszá­gok áruszállításában is. A járatok rendszerint a lengyel Swinoujsciéből a svéd Ystad- ba, illetve Koppenhágába közlekednék. A legtöbb te­hergépkocsi Magyarországról kerül a komphajókra, de sok csehszlovák, bolgár, román, szovjet és jugoszláv teher­kocsit is szállítanak. Mivel az utasforgalom az őszi és a téli szezonban csökken, ilyen­kor megnövekszik az áru- szállítás. Ennek kifogástalan ellátása érdekében a szük­séglet szerint sűrítik a jára­tokat. Javuló eredmények Az állattenyésztésben ja­vult a fajlagos takarmány­felhasználás, ami a követke­zetesebb szakmai munkán túl a rendszeres hatósági el­lenőrzéseknek és az azokat követő intézkedéseknek is kö­szönhető. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetben így összegezték a múlt évi vizsgálatok tapasz­talatait: tavaly 1982-höz ké­pest 2—2,5 százalékkal javult a nagyüzemekben az abrak- éa fehérjetakarmány-felhasz­nálás. Egy évvel ezelőtt új szer­vezeti formában kezdik meg működését az intézet, amely tervezéssel, szervezéssel és szakmai teendők végzésével már nem foglalkozik, ellen­ben a minősítő és ellenőrző tevékenységgel annal inkább. Miskolcon a kilenc fizető­parkoló területén összesen 200 NSZK gyártmányú fél­automata parkolóóra műkö­dik. Ezek mindegyikénél négy forint az óránkénti haszná­lat díja. Bizonyára sokaknak fel­tűnt, hogy a Déryné utcából eltűntek a parkolóórák. En­nek oka, hogy ebben az ut­cában átmeneti időre az át­menő forgalom számára he­lyei kell biztosítani. Meg­szüntetik a kevéssé kihasz­áthelyezik a parkolóórákat nált- parkolóórákat a Hor­váth Lajos utcában is, for­galomtechnikai okok miatt. A leszerelt parkolóórákat — tervek szerint — a déli tere­lőút mellé helyezik el. Gondot okoz az új érmék megjelenése is, ezért a régi érmék teljes kivonásáig — 1085 decemberéig — a par- kolóőröket megfelelő meny­nyiségü váltópénzzel tátják el. Az új érmékre való át­programozásról egy budapes­ti vállalat gondoskodik. Űj parkolóórák beszerzé­sére nincs lehetőség, ezért a Szabadság fürdő mögötti par­kolóban, amelyet nemsokára atadnak, jegyet kell majd váltani. Milyen a Az öreg szálló hangulatos folyosója Szép. Most is, továbbra is szép, ámulatba ejtő, akár- hányadszor is csodálja meg az ember, szívja magába a pormentes levegőt, nézegeti a hol ilyen, hol olyan meg­világításban elébukltanó eseppkőcsodákat. És nálunk „a” barlang mindig is ugyan­azt jelenti a megyénkben ta­lálható több száz közül: az aggtelekit Lépkedünk néhányad ma­gunkkal ismét a cseppkövek világában, a közelből hango­kat hallunk, majd hirtelen­jében sötét lesz. Ádventi sö­tétségnél is sűrűbb, miben a fakanál is megállna, ha be­ledobnánk. Zseblámpa vil­lan innen is, meg a kö­zeli csoport felől is, találko­zunk, szóf váltunk. „Hon­nan?” „Csongrádból.” „Te­hát ott már járhatók az utak.” „Azok az utak már járhatók...” A Csongrád megyei aprócska csoportban nincs udvariatlan ember, így senki sem teszi hozzá: bár ebben a barlangban is jár- hatóak, azaz láthatóak lenné­nek az utak! Ennek ellenére a saját kis csoportunkban le­vő, pár hete igazgató — bar korábban több évig igazga­tott — Zsolcai Gytrla és a tapasztalt túravezető Várnái Gyula gyors, halk párbe­szédbe kezd, a túravezető pár száz méterrel odább kapcsológombokkal matat, és: ismét világosság! Lehet­séges: nem teljesen szabá­lyos módszereket alkalma­zott, de a túravezetők több alkalommal is rákényszerül­tek már a világosság meg­teremtésére és nem csupán a gombok szabályos, előírás szerinti nyomogatásával. A barlangi világítás rekonst­Szeszélyes szeplő A szeplő kerek, kisebb- 0 nagyobb foltos barnás bőrfesték- felhal rnozó- dás. amely nem emelkedik a bőr szintje fölé. Legtöbbször arcon, főképp az orron és a homlokon, nemritkán a há­ton. a karon, a nyakon jele­nik meg. Az arcon a serdülő­kor táján van a legtöbb szep­lő. a kézháton csak az ötödik évtized körül tűnnek elő a barna foltocskák. A háton és a vállon nagyobb, szabályta­lan szélű, sölétebb szeplók is előfordulnak. A szeplő szél­sőséges esete az arcon ta­vasszal néha megjelenő nagy, sárgásbarna, szabálytalan alakú folt — az ún. májfolt —, amely a máj, valamint a belső elválasztású mirigyek zavarára utal. , Az arc „zeplöje sokszor okoz keserű perceket a fia­taloknak. Többnyire csak a kamaszok sajátja, az évek múltával elhalványul, s Idő­vel teljesen eltűnik. Kivált­képp a vörösesbarna hajszi- nüeknél, halvány arcbőrüek- nél fordul elő, tavasszal erő­sebben előtűnve, ősszel pedig elhalványodva. A szeplő sok esetben ve'e született adott­ság, és öröklődik, de nem te­kinthető bőrbetegségnek. Egyes népeknél a természet pompás ékének számít, s a fiatal nők festék segítségével tesznek az arcukra müszep- löket. Tavasszal a nap fokozott ibolyántúli sugárzása hívja elő a szeplőket, és a szerve­zet C-vitaminhiánya (e vita­min ugyanis részt vesz a pig- mentcserében). Nincs olyan szer, amely végleg eltüntetné a szeplőket. de egyes házi­szerekkel (citrom-, uborka-, aludtlejes pakolás stb.) el­halványítható annyira, hogy alig vehető észre. Gyors, vagy fokozatos hámlasztás révér. is eltávolítható a bőrben felhal­mozott pigment, ily módon a szeplő ideiglenesen eltűnik. Ha azonban újabb ibolyán­túli fényhatás éri a .bőrt. a szeplók ismét kibúinak. Meg­előzésére a szabadban fény­védő kenőccsel kell védeni a bőrt. A képünkön látható szep­lős kisfiúnak természetesen semmi szükség# sincs óvó rendszabályokra a „szeszé­lyes” szeplővel szemben. rukciójának nagyon is itt — illetve talán kicsit késett is már — az ideje. Ezt állapí­totta meg nemrégiben is a vizsgálat, különös tekintet­tel arra, hogy a szabvány- szerű érintésvédelmi felül­vizsgálat szavatossági ideje 1982. szeptember 17-én le­járt. Az áram pedig ugye: áram. Életveszélyes valami lehet. Ezek a csodás barlang- járatok időnként árvízzel te­lítetten bömbölnek, iszapo­sak, nedvesek, majd embe­rek sokadalmától hangosak. A hangversenyteremhez érkezünk, hol alkalmakként a legtöbb ember gyűlik ösz- sze. A fényjátékon, a han­gosításon lesz javítanivaló, meg persze az eltöredezett, széjjelmállott padokon. Mert ilyenek is találtatnak. És itt találtatik persze a W. C. Ahol egy-egy hangversenyre több száz ember gyűlik össze, oda elkel az illemhely. Megépült, elkészült. Kár: szinte a ki­rakatban van. Valami mó­don el lehetett volna ki- csinyég dugni, de most is ki lehetne valami megoldást találni a fedésre, bújtatásra, mert így ilyen kihívó mó­don mégiscsak furcsa! Szük­séges viszont elmondani, hogy némely hiedehneMwl ellentétben innen a szennye­zés nem a barlang patak­jaiba folyik. Majdnem négy­millió forintért készítették el ezt a mellékhelyiséget, és éppen azért ilyen sok fo­rintokért, hogy a barlang ne szennyeződjön. Ezt tehát szépen elrendezték. Ügy tűnik: a túravezetők fizetését is helyénvaló lenne rendezni. Az igazgató szerint az alapbér 1400 forint. A ré­gen itt dolgozók, ha minden jól megy, valamivel három­ezernél többet keresnek. A hírközlés javításáért ugyan­csak lenne — kell — mit tenni. Kik sok éve járják Aggte­leket, Jósvafőt, tapasztalhat­ják: egy időben Jósvafón a sok szép elképzelés ellenére is pusztult, gyomosodott * Tengerszem és a szálló kö­zötti terület, a vizesblokk, a teniszpálya semmivé lett, a sétányok gödrössé váltak, a barlangból kivezető patak csatornája eltömődött, a Tengerszem iszappal telítő­dött, vize szennyezetté vált, strandja f;,'ött a „Fürödni tilos!” tábla riogatott Pár éve határozott javulás kezdődött, A Tengerszemből kiszedték az iszapot, a csatornákat új­jáépíttették, a sétányokat megjavították, a parkot is­mét sikerült valamelyest el­fogadhatóvá tenni. A továb­bi tervek adottak, szépek Valami tehát elkezdődött és mindenképpen üdvös len­ne, ha folytatódna, hiszen eme nemzeti kincsünket, csodánkat mintha még min­dig nem gondoznánk, érté­kelnénk a maga rangján. Igazgatók sokasága adja egy­másnak a kilincset, az idén pedig már a gazda is új: az OKTH, közelebbről a BNP. Ja, és már nem igazgatója, hanenj kirendeltségvezetője van a barlangnak Titulusa most így hangzik: Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal Bükki Nem­zeti Park Aggtel ek-Jósvafő Barlangok és Idegenforgalmi Létesítmények kirendeltségé­nek vezetője. (Lehet, hogy Valami kimaradt.) Fontos bizony a kellő pon­tos titulus meghatározása is. Mégis érdemesebb inkább a barlanggal foglalkozni. Kü­lönösen most, az új söprő igazságával. Szöveg és ké[r: Priska Tibor Két évig zárva tart Felújítják a Pannónia Szállodát Visszajön a Roráriusz Március 12-én hosszú idő­re bezárja kapuit a miskol­ci Pannónia Szálloda. Az öreg épület megérett már a felújításra, s bár a miskolci szállodai helyzet — enyhén szólva — kritikán aluli, nem lehet tovább halogatni a Kos­suth utcai ház rekonstruk­cióját. A munkálatok előre­láthatólag két évig tartanak. A 48 szobás szállodát telje­sen átalakítják, minden szo­bához fürdőszobái építenek. Ezáltal természetesen növek­szik a Pannónia rangja, 1986-ban már kétcsillagos szállodaként üzemel. A für­dőszobák helyet vesznek el, ezért a felújítás után öt szo­bával kevesebb lesz, ám lesz a szállónak önálló szaunája es szoláriuma is. Az átalakítás idején nyit­va tart a Hungária Kávé­ház és az Intim presszó. Mindezek azonban nem za­varják a hajdani Roráriusz cukrászda feltámasztását. A HungarHotels visszakapja a patinás bútorokat, és a szál­loda legkedvezőbb helyén is­mét megnyitják a miskolci­ak kedvelt kis eszpresszóját. Mint Szebeni Zalán, a HungarHotels miskolci igaz­gatója elmondta, vállalatuk szerződést kötött a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalattal: amíg a Pannónia átépítése tart, a vendégek a selyemréti BÁÉV munkás- szálló egyik szárnyában lak­hatnak — korszerű, kelle­mes szobákban. Az ellátá­sukról a vendéglátó gondos­kodik. Újítások az ózdi kohászaiban Az elmúlt évben 3900 úji- (ási javaslatot nyújtottak be az Ózdi Kohászati Üzemek újítói, amiből 2550-et fogad­tak el és 2471 -et, vezettek be. Ezek a számok magasabbak, mint a megelőző évi muta­tók, amihez hozzájárult az újítási feladatterv számos öt­lete is. Gyorsult az újítások ügyintézése is, hiszen a ren­deletben biztosított hatvan­napos határidővel szemben átlagosan 30,2 nap alatt bírál­tak el egy-egy javaslatot. Az újításokból származó vállala­ti haszon 245 millió forint volt, a kifizetett újítói díj pedig 8,8 millió forintot tett ki. Közösségi kétségeink Komphajók a Balti-tengeren

Next

/
Oldalképek
Tartalom