Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
I TO4. március 30., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Legnagyobb nemzeti kincsünk Termőföldjeink megbecsülése j El keil ismernünk, hogy az »lobbi két évtizedben nagyon sokszor esett szó termőföldjeink védelméről, megbecsüléséről, ésszerű hasznosításáról. Az 1961. évi földvédelmi törvény napjainkig többször módosult, szigorodott, párthatározatok, tanácskozások, hírlapi viták, felhívások igyekeztek az indokolt minimumra szorítani a termőföldek, tóként a jó minőségű termőföldek igény- bevételét más célokra. Az idén februárban a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének * ilyen irányú állásfoglalása került nyilvánosságra. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben nyíltan soha senki nem kérdőjelezte meg azt a helyes elvet, hogy a föld hasznosításának az egész társadalom egyetemes érdekeit kell szolgálnia. Nem vitatta senki a termőföld védelmének elsőrendű fon- tosságát, és hogy ezzel együtt el kell érni a termőföld ésszerű hasznosítását, a talaj termelékenységének fenntartását, illetve annak fokozását. 250 ezer hektárral Mindezek az elvek sokszor megerősítést nyertek, mégsem érvényesültek kellő mértékben. Jellemző, hogy 1972-től 1982-ig, csupán egy évtized alatt mintegy 250 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag müveit fold területe. Igaz, ebből 141 ezer hektár gyenge termő- képességű területet erdősilettek, csaknem 10 ezer hektár nádas és halastó lett. Viszont 100 ezer hektárt — különféle vízügyi, településfejlesztési, ipari, bányászati, közlekedési és egyéb célokra —- véglegesen kivontak a mezőgazdasági termelésből. A tapasztalatok, a tárgyilagos vizsgálatok pedig kétségtelenül azt bizonyítják, hogy az említett célokra — pazarló módon — az indokoltnál több termőföldet vettek igénybe. Ez akkor is fájdalmas veszteség, ha hazánk azok közé az országok közé tartozik, melyeknek a területe viszonylag nagymértékben — nálunk 72 százalékban — hasznosítható mezőgazdasági művelésre. Hiszen a termőföld pótolhatatlan nemzeti kincsünk. A termőföld csökkenése, a különféle célokra való igénybevétele nem magyar különlegesség. Napjainkban a világ legtöbb részén hasonló folyamatnak lehetünk tanúi. Ez az irányzat tóként az iparilag fejlett, vagy iparosodó országokban gyorsult fel az utóbbi évtizedekben. Hiszen az iparosodásnak és a vele együttjáró urbanizá- lódásnak elkerülhetetlen következménye a termőterület csökkenése. Az indokolt minimális igénybevételeket tehát — akár akarjuk, akár nem — tudomásul kell vennünk. Ugyanakkor nem adhatunk menlevelet azok számára, akik az említett — alaposan mérlegelt — célokra az indokoltnál nagyobb területeket kívánnak kivonni a mezőgazdasági termelésből. Elsőrendű fontosságú az is, hogy minél kevesebb jó minőségű termőföld essen áldozatul a kisajátításoknak. Szigorú . feltételek Nagy hullámzásokat figyelhettünk meg az utóbbi két évtizedben a földvédelmi előírások érvényesülésében. Az 1961. évi földvédelmi törvény hatálybalépése után a termőföld csökkenésének az üteme átmenetileg mérséklődött. Ez az időszak azonban rövid ideig tartott. A hetvenes években — min! már említettük — a termőföldünk évről évre oly ijesztően, és szembeszökően csökkent, mint még sohasem. Üj intézkedések váltak szükségessé. így 1982 elején életbe léptek az új, szigorúbb földvédelmi rendelkezések. Ezek elsősorban a földpazarlás megszüntetését szolgálták. A termelésből történő kivonást a korábbinál még szigorúbb teltételekhez kötötték. Kétszeresére, a jó minőségű földeknél pedig három és félszeresére emelték a fizetendő térítés összegét. Létrejött a Földvédelmi Alap. amelybe a térítési összegek kerültek. Emellett kártérítést kell fizetni a föld volt tulajdonosának, a mezőgazdasági nagyüzemnek. A szigorú intézkedések hatása érezhetővé vált. Bizonyos óvatossággal kell azonban fogadni a javulásra utaló arányszámokat, hiszen tudjuk, hogy . azok alakulásában mindenképpen szerepet játszik a beruházások visszafogottsága, így kisebb az igény a termőterületek kisajátítására.! Tény, hogy az utóbbi három évben a termőterület csökkenése 52 százalékkal, a mezőgazdaságilag művelt területé 46 százalékkal, a szántóterületé pedig 63 százalékkal mérséklődött a korábbi időszakhoz viszonyítva. Tavaly pedig — 30 év óta először ■— már nem csökkent, hanem szerény mértékben ugyan, de mintegy kétezer hektárral nőtt az ország szántóterülete. Magasabb Kártérítést! Nagy hiba .lenne azonban ennek az örvendetes fejleménynek a * túlértékelése. Sok még a rendezetlen probléma. Például az állami nagyberuházásoknál az igénybe vett termőföldek után fizetett •’ kártérítési és térítési összegeket továbbra is az állami ..költségvetésből fizetik. így a beruházók nem érzik a költségek visszafogó erejét. Jogos igénynek tűnik az is, hogy , meg kellene emelni azt a kártérítési ösz- szeget, melyet a felhasználó fizet a földtulajdonosnak, a mezőgazdasági nagyüzemnek. Termőföldjeink védelme mellett nagy 'jelentőségű az ésszerű hasznosításuk, ter- . mőerejük fenntartása, fokozása. Jogszabályok írják elő minden, mezőgazdasági művelésre alkalmas terület művelési kötelezettségét. Mező- gazdasági nagyüzemeink igyekeznek is ennek példamutatóan eleget tenni. Fontos új fejlemény, hogy a Földvédelmi Alapból jelentős összegekkel támogatható minden olyan tevékenység, amely a jelenleg parlagon álló,„(de gazdaságosan termelésbe' vonható földek szántóföldi művelését célozza. A tsZ-ek és az állami gazdaságok élnek is ezzel a lehetőséggel. T. B. A barkácsoló kertbarát Leninváros tiszaszederké- nyi városrészében él családjával Ládi Albert, a TVK nagygépszerelő csoportjának dolgozója, a helyi kertbarátkor tagja, akinek maga barkácsolta, kis kerti gépeit sokan megcsodálták már. Kertjében alma-, körte- és szilvalák találhatók, de termeszt még szőlőt, ribiszkét, szamócát, köszmétét, málnát, szedret és különböző növényeket is. Ami a leérti gépekkel való _ .önellátását’/ illeti, első próbálkozása egy háromkerekű teherszállító jármű barkácsolása volt, amelv üreg DanuVia-motorral volt meghajtva A második barkács- .cp ...főrjarabiai" egy Moszk- • há'sóhíd és eav MZ • íS-íös motorkerékpár vol- ■■ak. Ez 18—22 centiméter télrsétben. IP remi szé- esséiben kis üzemanvaa- 'ogva°zlássál, iól vészi a szántást. Borona és 000 kiló teherbírású’ pótkocsi is tartozik in és ehhez » kisgéphez. Az újabb próbálkozás: egy már két éve kifogástalanul üzemelő rotációs kapa. Ezt egy Simson 50 köbcentis . motor hajtja. Továbbfejlesztve e gépet, készített hozzá két kapaszkodókereket. és utána akasztott egy Robi 50 típusú töltögető ekét. Ezzel megoldotta a burgonya és a kukorica töltögetését. A barkácsoló kertbarát most egy nagyobb teljesítményű, négykerekű mótorosgép tervezésén és kivitelezésén dolgozik. Sok .sikert hozzá. (Nagy Miklós) A dolgozók munkójót könnyítik, a szolgáltatás színvonalát javítják azok a korszerű, külföldi és hazai gyártmányú berendezések, amelyek segítségével a Miskolci Patyolat Vállalat központi telepének kikészítő részlegében gőzölik, illetve vasalják a különböző felsőruházati cikkeket. Az új technológiák bevezetése óta növekedtek a teljesítmények: egy műszak alatt átlagosan 100 zakót és nadrágot vasal- nak ki a részleg dolgozói. Képünkön: Kundrák Istvánné dón yasalógépen dolgozik. Fojtán László felvétele Sa|át fejlesztésekkel és licenc vásárlásával Szivattyúk - BIGÉP-emblémáva! Hazánkban jelenleg csaknem 40 kisebb-nagyobb gazdálkodó egység foglalkozik szivattyúgyártással, az ösz- szes termelés kétharmadát viszont csak két vállalat és egy szövetkezet adja. Ezek: a Diósgyőri Gépgyár, a Ganz- MÁVAG, valamint a Finommechanikai, Anyagmozgatógép és Szivattyúgyártó Szövetkezet. A felsorolás egyben megfelel a mennyiségi részesedés szerinti sorrendnek. — Vállalatunk az elmúlt 23 évben mintegy 6 milliárd forint értékben állított elő különféle típusú szivaty- tyúkat — mondja Feledy Ferenc, a D1GÉP kereskedelmi osztályának vezetője. — Ahogyan korábban, az idén is a hazai szivatlyúgyártás közel 40 százalékát biztosítjuk. Az éves, árbevételi, tervünk 290. millió forint, ám gyártókapacitás hiányában jóval alul- , ta marad a megrendelői igényeknek. Ezért néhány éven belül szeretnénk megduplázni a termelést, s előbbre akarunk lépni a pótalkatrész gyártásában. A vaskos dokumentum a „Folyadékszivattyúk gyártásának fejlesztése” címet viseli, és a gépgyár ez irányú feladatait tartalmazza. — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az lpavi Minisztérium es a vállalatunk 1981. év júliusában kötött szerződést a szivaty- ty úgyárt ás fejlesztésére — magyarázza Durda József, a gyártásfejlesztési osztály vezetője. — Partnereink neve is mutatja, népgazdasági erdőkről van szó. A program részét képezi az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervnek, a végrehajtáshoz anyagi segítséget kaptunk. A 105 millió forint értékű beruházáshoz és fejlesztéshez az OMFB 45, a minisztérium 20 millió forinttal járult hozzá. Az elképzelések megvalósításának határideje 1985 vége. — Milyen kötelezettségeket ró tt szerződés a gépgyárrá ? — Hozzá kell járulnunk a hazai szivattyúellátás javításához, az import csökkentéséhez. ' Olyan korszerű, magas műszaki színvonalat képviselő szivattyúkat kell gyártanunk, amelyek külföldön is jó árön értékesíthetők. Mindezek feltételekéin fokozzuk a gyártókapacitási a szerencsi gyáregységben. Kapcsolatokat tartunk a miskolci és a budapesti műszaki egyetemekkel, a Ko- géptervvel, a szerszámgépeket gyártó vállalatokkal, mint például a SZlM-mel és a Csépel Szerszámgép- gyárral. Fejlesztjük az NC- tech no lógják elkészítésének módját egy kis számítógép alkalmazásával. Mivel az öntvények beszerzése nehézkes, és a minőség sem megfelelő, szakembereink részt vesznek olyan öntési kísérletekben, amelyek eredményeként szinte készre öntött, kevés megmunkálást igénylő öntvényeket kaphatunk. A szivatlyúgyártás megújhodásának két útja van: egyrészt a saját erejére támaszkodik a vállalat, másrészt licence! vásárolt. Utóbbi honosításával, a terveknek az itthoni gyártási viszonyokhoz való igazításával hamarosan elkészülnek a szivattyúszerkesztési osztályon. — A 37 alaptípusból álló, saját tervezésű IFA-szivaty- tvúk gyártása már tavaly megkezdődött — tájékoztat Fehér Elemér szállítógép fő- konstruktőr-helyettes —, s az idei termelésnek hozzávetőlegesen a 20 százalékát adják. A nemzetközi szabványhoz igazodó gyártmányok iokozalosan a helyébe lépnek majd a régi. egyfokoza- tú. tiszta vizet és szennyvizet szállító szivattyúcsaládoknak. továbbá kiváltják a több fokozatú szivattyúk felét. Az NSZK-ból vásárolt KSB-licene alapján gyártásra kerülő szivattyúk alaptípusainak száma 40. de tipi- záltságuk és építőszekreny- elv-kialakításuknál fogva 232-féle felhasználói igény kielégítésére alkalmasak. Ezekkel lehetőség nyílik a* egyíokozatú vegyipari szivattyúk előállítására, és a többfokozatú, tiszta vizet szállító szivattyúk kiváltására. — A fejlesztések revén megvalósítható lesz a szivattyúk hatásfokának 'tintása. az anyag- és energiatakarékosabb gyártás. — Ugyanolyan szivattyú- mennyiség mellett, hat cv alatt anyagból 338 millió forint értékű anyagmennyiség, villamos energiából 626 millió kilowattóra, élőmunkából 1 740 000 normaóra takarítható meg. Ami ugyancsak lényeges: a fejlesztésekkel tovább bővíthetjük a műszaki-tudományos együtt működést a kooperációi, s a gyártásszakosodás révén rátérhetünk a nagy sorozatok előállítására. — Idehaza nem lesz gondunk az értékesítéssel •— állítja Feledy Ferenc. — Külföldön élénk piackutatást végzünk, s a Ganz-MÁVAG- gal közösen kívánjuk majd bemutatni az új gyártmányainkat. Kolaj László Állami támogatás a möszah pótlék emeléséhez A Minisztertanács csütörtöki ülésén hozott bérpolitikai intézkedések szerint a vállalatok és szövetkezetek április 1 -töl központi támogatást kaphatnak a harmadik és a további műszakokban, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók műszak- pótlékának felemeléséhez, illetve a melegüzemi pótlék bevezetéséhez. A műszakpótlék emelése és a melegüzemi pótlék bevezetése nem kötelező, csak lehetőség, aminek megvalósításáról a vállalatok maguk döntenek. Az intézkedés várhatóan 400 ezer dolgozót érint, s célja, hogy a másokéhoz képest kedvezőtlenebb időbeosztással, ne- h ezeb b mun k a kör ül mé n y ek között dolgozók munkáját anyagilag a korábbiaknál is jobban elismerjék. Mindez enyhíthet az érintett vállalatok munkaerőgondjain is. A gépek jobb kihasználása érdekében a vállalatok 1977 óla ösztönzik pótlékkal dolgozóikat a többműszakos munka vállalására. A második műszakért általában az alapbér 20 százalékát, a harmadik műszakért pedig 40 százalékát . fizetik a dolgozóknak. Ugyancsak műszakpótlék illeti meg azokat a munkásokat, akik folyamatosén termelő üzemben dolgoznak, . éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is ellátlak teendőiket. , A folyamatos munkarendben dolgozók pótlékát a vállalatok a jogszabály adta keretek között, egymástól eltérő módon állapítják meg. A műszakpótlék bevezetésekor a nagyobb kereseti lehetőség mi alt sokan vállalták a váltott munkarendet, még a viszonylag kedvezőtlenebb munkakörülmények ellenére is. Az elmúlt években azonban a pótlék veszített vonzerejéből. A felemelt műszakpótlú: és h melegüzemi pótlék fizetéséhez szükséges összeg- í a vállalatoknak és a szövet kezeteknek elsősorban gazdálkodásuk eredményéből kell 'biztosítaniuk. emellett azonban központi támogatást is kaphatnak? amit csakis erre a célra használhatnak fel. Támogatásban azok a vállalatok részesülhetnek. amelyeknél .jelentős a három és több műszakban. illetve melegüzemi munkakörben foglalkoztatottak aránya, és ahol a munkaerő megtartása fontos népgazdasági érdek. A támogatásban részesülő vállalatokat és a támogatás mértékét — széles körű érdekegyeztetés keretében, az érintett szakmai szakszervezetekkel. a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve — az ágazati minisztériumok határozzák mea A vállalatok a műszakpótlék felemeléséről és a melegüzemi pótlék bevezetéséről a szakszervezeti szervekkel közösen döntenek, annak mértékét, feltételeit, s az érintett munkaköröket a kollektív szerződésben rögzítőt, Ládi Albert barkácsolt kerti gépeinek „társaságában”
