Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-21 / 68. szám
1984., március 21szerda r ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Hatvanöt esztendő tanulsága ■ Az eszmét nem győzhették le A Tanácsköztársaság évfordulóján H atvanöt esztendővel ezelőtt a népért küzdő harcosok, a forradalmár elődök először mutatták meg magyar földön, hogy mire képes a kommunisták vezette munkásosztály öntudata és ereje. A fényes 133 nap története bizonyította, hogy korunk haladó elmélete, a marxizmus—leninizmus nemcsak magyarázza, de meg is változtatja a világot. A legigazibb tavasz kezdetét jelezte 1919 márciusa: nemcsak a természet indult megújhodásnak, hanem az ország társadalmi rendje is. Annyi érzés, annyi tűz sűrűsödött közös akarattá, hogy az akkori hetek heve azóta is melegít, biztat, tettekre ösztönöz. Magyarország elnyomott népe az orosz példában kereste és találta meg a függetlenségnek, a társadalmi haladásnak, a szabadságnak az útját. Sok ezer munkás és szegényparaszt orosz földön, a szovjethatalom bölcsőjénél ismerte meg a szocialista forradalom eszméjét, mások itthon, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására értették meg, hogyan biztosítható a népnek a kenyér, a föld. a béke. Ez a meggyőződés vezetett el a Magyar Tanácsköztársasághoz. A sorsdöntő napokban született a Kommunisták Magyarországi Pártja, élén a Kun Béla vezette Központi Bizottsággal, rövid idő alatt megnyerte a munkások és parasztok nagy tömegét, maga mellé állította a nemzet sorsáért aggódó értelmiségieket. A Habsburg monarchia csaknem négy évszázados uralmát megdöntő őszirózsás forradalom győzelmével hatalomra jutott polgári kormány nem tudta megoldani a felhalmozódott társadalmi problémákat, nem tudott és nem mert ellenállni a győztes imperialista hatalmak diktátumának, így a tömegek forradalmasodása, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése lehetővé tette, hogy március 21- én, viszonylag békés úton, a nép nagy többségének akaratából győzzön a szocialista forradalom. A munkáshatalom intézkedéseiben au addig végsőkig kizsákmányolt és megalázóit néptömegek vágya testesült meg. A Forradalmi Kormányzó Tanács erőfeszítéseket tett a múlt nehézségeinek felszámolásáért, a népre nehezedő roppant terhek enyhítéséért, s egy új jövő megalapozásáért. Törvényben biztosította a munkához való jogot, bevezette a nyolcórás munkaidőt, a társadalombiztosítást, a fizetett szabadságot. Állami kezelésbe vette a bányákat, nagyüzemeket, a bankokat, a közlekedési vállalatokat. A nagybirtokosok földjein szocialista termelőszövetkezetek alakultak. Rendelet lépett életbe a tanácsok megválasztásáról, a kultúra és az egészségügy fejlesztéséről. A szocialista forradalom az ország gazdájává tette a dolgozó népet, győzelmével a munkásosztály, a nép vált a hatalom birtokosává, az állami és a közügyek intézőjévé. A magyar proletáríorradalom az önvédelem és a világforradalom jegyében fogant:, alkotásai harcban születtek. Minden pillanatban várható volt az imperialista hatalmak beavatkozása, s így csak fél kézzel lehetett építeni, a másik kezet a puskán kellett tartani. Az első magyar proletárhatalmat — amelyet a munkástömegek, a népek Európa- szerte rokonszenvvel fogadtak — külső erő, a nemzetközi imperializmus túlereje verte le. A magyar nép nyakába ültetett ellenforradalmi rendszer eltiporta a Tanácsköztársaság vívmányait, sok százan estek áldozatul a fehérterrornak, a horthysta pribékek vadállati kegyetlenkedésének. Azonban a legkíméletlenebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. Az eszmét nem győzhették le: huszonöt éven át szakadatlanul folytatódott az illegalitásban dolgozó kommunisták és más demokratikus erők harca a nép Magyarországáért. Az első proletárdiktatúrát követni fogja a második — mondta Lenin a Magyar Tanácsköztársaság leverése után. Történelmi előrelátása beigazolódott. A második világháborúban megsemmisítő vereséget szenvedett a fasizmus, a Szovjetunió Vörös Hadserege hazánk számára is elhozta a fel- szabadulást. A népi demokratikus átalakulás vezetője a Magyar Kommunista Párt volt, amely az illegalitás negyedszázada után is életerősen, határozott programmal lépett a politikai élet porondjára. Három évvel a felszabadulás után, az osztályharc eredményeként, a Tanácsköztársaság hagyományait követve, másodszor is győzött és hatalomra jutott a munkásosztály, hazánk a szocialista fejlődés útjára lépett. Az új társadalom építése nem bizonyult könnyűnek, ellenkezőleg: nehéznek, bonyolultnak és fáradságosnak. Szabad, szocialista országunk fejlődése arról tanúskodik. hogy érdemes volt küzdeni. A Tanács- köztársaság hatvanötödik évfordulóján jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg. hogy örökre véget ért a kizsákmányoló osztályok uralma, hazánk agrár-ipari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vall, társadalmunk osztályszerkezete gyökeresen megváltozott, népünk általános és szakmai műveltsége, életkörülményei lényegesen megjavultak. Kádár János elv- társ mondta a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár munkásainak gyűlésén: „Népünk most összehasonlíthatatlanul másképp él, mint a régi rendszerben. Nem csupán jobban, hanem egyenes gerinccel, szabad emberként élhet nálunk minden dolgozó.” a munkások, a parasztok és az értelmiségiek tömegeiben erős az elhatározás, hogy a nehéz nemzetközi gazdasági körülmények ellenére, a szilárd politikai egységre és teherbíró gazdaságunkra alapozva megvédjük és tovább gyarapítjuk szocialista vívmányainkat. A magyar nép híven folytatja az első magyar proletárállam ügyét, következetesen halad az MSZMP XII. kongresszusán kijelölt úton, munkálkodik nemzeti programunk valóra váltásán, a fejlett szocialista társadalom építésén. T. l Áttértek a 40 órás munkahétre Belső tartalékokra építve Ez év februárjától a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is belépett a 40 órás munkahetet alkalmazók sorába. Ezt a lépést gondos előkészítés előzte meg. Részletes feladattervet dolgozlak ki, amelyet valamennyi vállalati fórumon megvitattuk. Alapvetően figyelembe kellett venniük azt a központi határozatot, mely előírja, hogy a munkaidőalap csökkenése ellenére nem lehet kevesebb a dolgozók munkabére, élet- és munka- körülményeik nem romolhatnak. Az építőipar sajátsága az idényjelleg, Télen a munka- körülmények olykor lehetetlenné. illetve gazdaságtalanná teszik az építést. Ezt szem előtt tartva a munkaidő csökkentését idénymunkarend kialakításával oldják meg: márciustól október végéig heti 44 órát, novembertől márciusig heti 38 órát dolgoznak az építési munkahelyeken. (A központban, valamint egy telephelyen — ahol az időjárás nem befolyásoló tényező — a dolgozók kérését vették figyelembe.) A normaidők átlagosan 3 százalékkal való csökkentésén túl számos munkaügyi és szervezésfejlesztési intézkedést léptettek érvénybe, melyek a belső tartalékok feltárását és fokozott kihasználását célozzák. A 4(1 órás munkahét bevezetése szükségessé teszi a veszteségidők csökkentését. Ennek érdekében fokozni kell az anyag- és szerszámellátás folyamatosságát. Több figyelmet fordítanak a táppénzes hiányzásokra. Felülvizsgálják az egynapos orvosi igazolásokat. (Ezek azok az esetek, amikor az orvos csupán a rendelésen való megjelenésről ad papír!.) A gyakran táppénzen levő dolgozókat felülvizsgálatra rendelik be az üzemorvoshoz. K3 ketl kftsrObölniük az építési anyagok helytelen tárolásából származó károkat, minden brigádnak kötelessége megóvni a már elkészült munkát és optimális feltételeket teremteni a sorrendben következő szakmunka számára. A teljesítményes alapbéreket 5 százalékkal szeretnék emelni. A 80 százalékos teljesítményt el nem érő dolgozóknál kivizsgálják az okokat, s megfelelő szankciókat alkalmaznak. A brigádtagok együttműködésére számítva brigádon belül is tovább akarják fokozni az egyéni differenciálást a mun. ka szerinti elosztás elve alapján. Az éves munkaidőalap csökkenése nem akadályozhatja a szerződéses határidők teljesítését, a minőségi követelmények lazulását: a kitűzött célprémium csakis első osztályú munkáért jár. (ssalóczi) Az ipari miniszter lásooatása az LKM-üen (folytatás asz 1. oidalrót) gozó üzemrészek perspektíváját, a vállalat veszteség- csökkentési koncepcióját érintik. A miniszter megállapította, hogy megnyílt az út a minőségi acélok gyártása előtt, melyekre a gépipar számos területén igény van, tehát ezekben kell keresni a lehetőségeket. Ehhez el kell végezni a megfelelő hatékonysági vizsgálatokat és az ipari tárca biztosítja a segítséget az országos igények felméréséhez, a feladatok koordinálására. Egyik alapkérdés volt, hogy miképpen lehetne kiegészíteni a meglevő technológiát magyar berendezésekkel? Az ipari miniszter látogatása során számos olyan lehetőség is szóba került még, melyek a mezőgazdasági és élei miszeri pa ri gépgyártás jó minőségű, magasan ötvözött, saválló acélokkal való ellátásában rejlik. A piac egyéb igényeinek felkutatása és kielégítése érdekében minél jobban mozgósítani kívánják a szellemi tartalékokat is, melyekre az eddigi intézkedések is követendő példával szolgálnak. Az erőfeszítéseket értékelve dr. Kapolv László a következő sorokat jegyezte be az acélmű vendégkönyvébe: „Az ipar, a gépipar, a vegyipar stb. fejlődése szempontjából nagy jelentőségű az itt kibontakozó anyagkultúra fejlődése, mely az egész itteni technológián Itátszfk. Gratulálok a magas színvonalú anyagvizsgálati rendszer kibontakozásához, sok sikert kívánok és mindenekelőtt további, az eddigiekhez hasonló kapacitásbeli fejlesztést és fejlődést! Jó szerencsét !” Változhat a fonna, vál0 tozhat az építési stílus, divatba jöhetnek új módszerek, tért hódíthat a műanyag, de — a szakértők véleménye szerint — a kő továbbra is fontos építési anyag marad. A hozzá nem értő kevéssé tud eligazodni különböző fajtái között, pedig tudnivaló, hogy az út- és vasútépítésnél, vagy akár a nyaraló építésénél közel sem mindegy, milyen követ használnak fel. A magánépíttetőt — bár a kőbányaipar termelésének csak elenyésző hányadát használja fel — érdekli a kőtermelés helyzete és jövője. Másrészt a közlekedő ember lépten-nyomon azt hallja és látja, hogy útjaink sorsa, tartóssága is nagymértékben a felhasznált kő minőségétől függ. A kőtermékek közötti eligazodáshoz röviden ennyit: a többi között van terméskő, építőkő és faragott kő. zúzott kő. és vannak köörtemé- nvek. A zúzott, követ tíz minőségi követelmény szerint vizsgátiák. Az úgynevezett kubisztikus alakú zúzott kövek ellenálló képessége pé'- dául jelentős mértékben javítja az utak közlekedésbiztonságát (a sajátos kocka alakú, szemcsés, zúzott köven kisebb féktávolságon bei i' tudnak megállni a gépjármüvek). Hazánkban szigorú törvények szabályozzák a bányaművelést és a kőfejtést. Legelőnyösebb az volna, ha t>ü lehetne bányát nyitni, ahol a legnagyobb szükség van kőre (a szállítási költsége ugyanis tetemesek). Ám Magyarországon csak bizonya helyeken van lehetőség kő kitermelésére, de' egyes területeken — például az Alföldön — egyszerűen nincs kő. Oda tehát messziről kell szállítani. Az elsősorban vulkáni kőzeteket feldolgozó hazai kő- bányászat egyik fontos üzeme az uzsai kőbánya, amely körülbelül évi 1.3 millió tonna bazaltot termel ki. s abból mintegy tízféle zúzalékkövet állít elő. Képünkön a bányaüzem kőzetosztálvozoját láthatjuk. Van elég szén, nincs sorban állás (folytatás m 1. otdairót) ki tudtuk elégíteni az igényeket, bízom benne, hogy ebben az évben is, aki igényli, hozzájut az olcsóbb tüzelőhöz. Sátoraljaújhelyi TÜZÉP, Pal S. Lajosné eladási ügyintéző: —- Eddig 2000 mázsa szenet adtunk el a 7000 mázsás készletünkből. Valamennyi szénfajtából, tehát háztartási, berentei dió- és íarkas- lyuki dióféléből is ki tudjuk elégíteni az igényeket. Nyugodt a hangulat, folyamatos az utalványozás. A háztartási szenet 30,50 forintért, 13 forinttal olcsóbban, * berentei diót 10,90- ért, 17 forinttal olcsóbban, a faricaslyuki diót pedig 25,90- ért adjuk, tehát szintén IS forinttal olcsóbban. Várható- tm a tavalyihoe képest keve- *ebb szenet tudunk értéke- sítesM, ezért arra kérjük ur. igénylőket, hogy a folyamatos elszállítás érdekében minél korábban vásárolják meg a cédulát. Putnoki TÜZÉP, RáM József telepvezető: — A sorban állás elkerülése végett sorszámokat adtunk ki, elsősorban nyugdíjasoknak. A 160-as sorszámnál tartunk, ami mintegy 13 ezer mázsa szén értékesítését jelenti. A késztetünk véleményem szerint 3—4 hétig lesz elég. Másfél nap eltelte után úgy érezzük, hogy mérséklődött az érdeklődés, ami talán a kisebb mértékű leértékelés következménye. A tervek szerint áprilisban újabb akció lesz, így minden igényt ki tudunk elégíteni. Szerencsi TÜZÉP, Liptói Mihály né eladási ügyintéző: — Nálunk nagy a forgalom. eddig 2800 mázsa szenet adtunk el. A 4000 mázsás készletünkből a háztartási kevert szenet adjuk olcsóbba» 13 forinttal, a berentei diót 17-tel, a dorogi brikettet pedig 10 forinttal. A nagy érdeklődés ellenére sem volt hosszú sorban állás. A vásárlókat arra kérjük, hogy ne várjanak az utolsó pillanatig, minél előbb vegyék meg a tüzelőjüket. Mezőkövesdi TÜZÉP, Ruzs- ká Zoltán telepvezető: — Az elmúlt évekhez képest alacsonyabb a forgalom. ami véleményem szerint az utóbbi hónapokban lapasztalt jobb szénellátásnak köszönhető. Most is folyamatosan érkezik a szén a telepünkre, tehát nem lesz fennakadás az értékesítésitapón ta .wt ezer ember veszi igénybe a MÁV, a Volán é* a Miskolci Közlekedési Vállalat szolgáltatásait. Éppen ezért, a tömegközlekedésben uralkodó állapotok, a személyszállítás színvonala nagymértékben befolyásolja az utasok közérzetét, hangulatát. A személyszállítás jelenlegi helyzetét, a tömegközlekedes fejlesztésében elért eredményeket és a megoldásra váró feladatokat tekintette át tegnap, március 20-án a Borsod megyei szállítási bizottság, amely ezúttal a Volán 3. számú Vállalat miskolci székhazában tartotta soron kívüli ülését. A résztvevőket, köztük az elnöklő dr. Majoros Lászlót. a megyei tanács általános elnökhelyettesét, a Borsod megyei szállítási bizottság elnökét dr. Jvhász György. a 3. számú Volán igazgatója köszöntötte, majd beszámolt a vezetése alá tartozó több mint ötezer fős kőitekben. Jelenleg 10 ezer mázsa a készletünk, de ez változik az ütemes elszállítások miatt. Az első napon 3000 mázsa, kedd délig pedig körülbelül 1500 mázsa szenet értékesítettünk. Elsősorban a nyugdíjasok kapnak a 13 forinttal olcsóbb háztartási kevertből, a 17-tel olcsóbb borsodi dióból. Aki igényli, az 65.60 forintért, tehát mázsánként. 10 forinttal olcsóbban veheti meg ’a dorogi brikettet. Véleményem szerint ki tudjuk elégíteni a vásárlói igényeket. Fónagy István tiva munkájáról. Többek között elmondta, hogy az ötödik ötéves tervben és a mostani tervidőszakban tovább javultak az utazás körülményéi, a korábbinál korszerűbb közlekedési eszközök állnak a vállalat rendelkezésére. A hetvenes évek második felében különösen erőteljesen fejlődött a Volán autóbuszparkja. A selejtezések és a fejlesztések eredményeként megváltozott az autóbuszok összetétele: 1980 végére a korszerűnek számító IK 200-as autóbuszok aránya meghaladta a 75 százalékot. Ez egyben a kiszolgálás színvonalának emelkedését eredményezte. A szállítási bizottság munkájában részt vett Hernádi István. a MÁV miskolci igazgatóságának vezetőié, Zimmermann Ferenc, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója és Szabó József, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője. Milyen a személyszállítás Borsodban? Kelendő hőtermékek