Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
1984. február 11., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 II gyógyvizekről Nincsenek csodák Híre szájról szájra száll Á sa jószöge di olaj Kora reggel már sokan vannak a termálban. A viz hötoka megfelel az előírásnak. A monoton vízcsobogás nyugU*iólag hat. A kellemes meleg víz meglazítja a test izmait, jó közérzetet teremt, gondolatokat ébreszt. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy az ember már milyen régen felfedezte a vizek gyógyhatását, és azokat betegségek gyógyítására alkalmazta. Ásatások is bizonyítják, hogy nagy volt a eyógyfürdők kultusza az ógörögöknél, rómaiaknál, de más népeknél is. Időszámításunk előtti leletekből, leírásokból kitűnik, hogy az emberek mennyire hittek a víz gyógyerejében, és csodákhoz hasonlították. Az egyikből azt olvassuk, hogy a csodatevő azt mondta a sántáknak, mozgásképtelen betegeknek: „Menjetek, fürödjetek meg ebben a vízben és meggyógyultok.” Azok megíürödtek, és megtörtént a csoda: meggyógyultak, eldobták botjaikat, a mankókat, és a saját lábukon hazamentek. Ebből annyit hihetünk el, ameny- nyit ma is tapasztalunk, hogyha egy mozgásszervi beteg gyógyítható gyógyvízte- rápióval, és azt az előírásoknak megfelelően alkalmazza — szakemberek javaslata szerint — jók a gyógyulási eredmények, és nem csoda, ha rövidebb- hosszabb időre ma is eldobja a mankót, vagy a botot. A termálvíz azonban nemcsak a mozgásszervi megbetegedésekre jó. Gyógy hatása van sok más, mint például légzöszervi, gyomor-, bél-, epe- és máj-, szív- és más betegségekre is. Ezért Ä bodrogolaszi Búzakalász Tsz növénytermesztési ágazatának eredményességét évek óta egy, a piacon keresett fűszernövény, a köménymag termesztése határozza meg. Az elmúlt évben hektáronként 0,36 tonnás átlagterméssel, jó minőségben, kevés szemveszteséggel betakarított kömény jelentős mérNe tartsák újságírói túlzásnak kijelentésemet, egyébként is gyakorló kertbarátként állítom elsősorban: az elmúlt évek egyik legsikeresebb — tegulábbis a kistermelők, kertbarátok számára — gyakorlati szakkönyvét jelentette meg a közelmúltban a Mezögazdasa- gi Kiadó, a német Gertrud Franck világsikert aratott könyvének, az Öngyógyító kiskert című műnek magyar nyelvű kiadásával. Hogy mire alapozom a kijelentésemet? Először is az imént közölt tényre, hogy e könyv már nagyon sok országban sikert aratott. Másodszor arra, hogy hazánkban is több száz ezres, talán már milliós létszámú a háztáji, hétvégi, haszon- és üdülőkerl- tulajdonosok tábora. Harmadszor, épp e nagyságrenddel bizonyítandó tapasztalati tények miatt. Ez utóbbiak kifejtése azonban bővebb magyarázatot igényel. Nyilván megfigyelték — saját tapasztalataik is bizonyítják — a kiskertek, házikertek, pihenő kertek zöme többnyire vegyeskert. Ezekben a kertekben a növények összeválogatása gyakran esetleges —. a rendelkezésre álló szaporító anyag, a barátok, a szomszédok kertjeiben látottak, a csalad szükséglete, olykor bizonyos növényekkel kapcsolatos nosztalgia határozza meg — egyes vizek ivókúrák és in- halációk (belégzés) formájában kitűnően alkalmasak. Hogy melyik víz mire jó, leghelyesebb, ha az orvos véleményét és előírásait fogadjuk meg, mert mint más gyógyszereknél, itt sem lehet általánosítani. A nem helyesen alkalmazott gyógyvízkúrák károsak is lehetnek a szervezetre. A legnagyobb hiba abból származik, amikor a megengedettnél lényegesen hosszabb ideig tartózkodunk a vízben. A gyógyvízfürdés általában közös medencékben történik. Így volt ez az ókorban, és így van ma is a világon mindenhol. Régebben ez sok fertőzés forrása volt, ezért ma már csak a közegészségügyi feltételeknek megfelelően szabad ilyet építeni és üzemeltetni. Elengedhetetlen a tusolok és a fertőtlenítő folyadékok használata, mert csak ezek védhetnek meg bennünket a fertőzések továbbterjedésétől. Sajnos, a termálfürdőkben és uszodákban ma is sokan elhanyagolják ezt, vagy nem törődnek vele, emiatt időnként előfordulnak bőr-, szem-, fül- és szájüregi fertőzések. Akik ezeknek az előírásoknak nem tesznek eleget, azokat a szabályok szerint ki kell tiltani a közös fürdőkből. Magyarország gazdag gyógyvizekben, ezt tudják a külföldiek is, ezért sokan megfordulnak rendszeresen nálunk, különösen a szomszéd országokból. Az utóbbi időben a kormány sokat tel t és tesz ma is ezek fejlesztésére. dr. I. T. tékben hozzájárult ar ágazat nyereségtervének teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez. Mivel a kömény kétéves növény, éves rotációkban vetik. Ez évre például 117 hektár lábon álló köményük van az olasziaknak, s remélik, még a tavalyinál is magasabb. 0,5 tonnás állag- . termést sikerül betakarítaniuk. mi kerül a kertbe. A hegyen-hátán, szakszerűtlenül, a növény talaj-, fény- és vízigényét, ápolási, permetezési sajátosságait figyelmen kívül hagyó ültetéssel, szinte lehetetlen a növények ápolása, a kártevőktől, kórokozóktól való megvédése. A vegyeskertben ugyanis, ha az egyik gyümölcs- vagy díszfát permetezem, akkor a mellette és alatta levő zöldség- és egyéb növényeket szennyezem, károsítom. Franck öngyógyitó kertjének alapja, mintája maga a természet, ahol minden növény kölcsönhatásban áll egymással. Mindazokat a folyamatokat, amelyek a természetben nyilvánvalóan észlelhetők, a szerző „lemásolta”, kerti Viszonyokra alkalmazta. A növényeket úgy válogatta össze, hogy a partnernövények szomszédsága előnyös hatást fejtsen ki, vagyis a kártevőket es kórokozókat kölcsönösen riasz- szák. Kertjében a növények mérgek nélkül is egészségesek. A kártevők elkerülik a zöldségét, gyümölcsöt, mi több, jobb a talaj vízellátása. szükségtelen az ásás, s nem utolsó sorban, szép, ízletes, jól tartósítható termés takarítható be. Franck módszerét érdemes tanulmányozni, s főleg a gyakorlatban kipróbálni szűkebb pátriánkban is. (ha) Korszerű, energiatakarékos útépítési és felületkezelési technológiát szabadalmaztattak a zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat szakemberei. A zalaegerszegi útépítők előbb erőmüvi pernyét használlak cement helyett kötőanyagnak. Az így készült utak jól bírják a forgalmat. Az eljárást azonban hamarosan továbbfejlesztették, s így jutottak el a most szabadalmazott eljáráshoz. E- szerint nedves kőzúzalékhoz pernyét és hideg bitumen- emulziót kevernek. A pernye az útburkolat szilárdságát, a bitumenemulzió pedig a rugalmasságát biztosítja. Az útburkolat készítése az ismert aszfaltozó gépekkel végezhető. A szabadalmi védettséget kapott technológia nagy előnye: a kötőanyagként használt pernye hulladék, a bitumenemulzió pedig hideg állapotban használható. Alkalmazásával számottevő fűtőenergia takarítható meg. Tűzoltó repülőgépek A lengyel repülőgépipar mar régóta gyárt mezőgazdasági repülőgépeket. Külföldön is jól beváltak az AN—2-es és a PZL.—106-os mezőgazdasági gépek, népszerű nevükön: az Antekek és a Krukok. A PZL.—M18-as, a Dro- mader 5 esztendeje már tűzoltási célokra is al kai más változatban készül. A géptípus előnyös tulajdonságai közé tartozik kis tömege és kiváló manőverező képessége. Dugattyús motorú hajtóművénél'; . köszönhetően erős füstben is megközelítheti a tűzforró«!, s nem kell tartani a hajtómű lefulla- dásától sem. Ha mezőgazdasági gépként használják, tartályában 1470 liter vegyszert vihet magávaL Ha tűzoltásra vetik be, rövid távon 2500 liter vizet vagy más oltószert képes tárolni. A gép járőrözésre is jó. A tűzoltó Dromaderek iránt legújabban az NDK és a Szovjetunió érdeklődik. Ilyen repülőgépek üzemelnek már Kubában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Magyarországon is. Kanada 9-et, Görögország 30-at vásárolt belőlük az elmúlt években. A Dromaderek egy csoportja lengyel pilóták vezetésével részt vett egy nagy tűzoltási akcióban Franciaországban és tűzveszélyes területeken teljesített szolgálatot Portugáliában. Néhány éve, amikor jómagam is elsirattam az olaj- ütőjéről egykoron híres Mezőkövesd utolsó olajütő műhelyének élkótyavetyélését, nemigen gondoltam arra, hogy évek múlva összehoz a sors egy fiatalemberrel, aki poraiból szándékozik feltámasztani e tisztes ipart. S lám megtörtént a csoda! Itt állok Sajoszögeden egy olajütő műhely közepén — új, egy éve üzemelő olaj- ütőben —, csattogó gepek zajában, az e műhelyekre jellemző melegben és gőzben, nem is beszélve a különleges illatról, mely illatot produkálni csak megpirított napraforgómagból kipréselt, lustán folydogáló, aranysárga olaj képes. * A tulajdonos önmagáról_ — Papp Mihály vagyok. Harminckét éves. Feleségemmel együtt hajdú-bihari születésű. En személy szerint görbeházi. Ennek dienere itt Sajoszögeden telepedtünk le. Ügy néz ki, véglegesen, hiszen családi házat építettünk. Föftalálkozásban boltos vagyok, a Dél-borsodi ÁFÉSZ alkalmazásában. Itt a helybéli boltban. Az olaj ütés csak olyan másodállásunk. Többes számban mondom, mert a felesegem is érti és csinálja. Az Ötletről... — Az ötletet a hejökeresztúri tsz szanálásra ítélt olajütője adta. En úgy döntöttem, megveszem tőlük a berendezést es üzemkepesse teszem. A tanult szakmám lakatos, hegesztő, de egyéb vasas-szakmákhoz is értek. így a hiányzó gépek, eszközök pótlása nem okozott nehézséget Amint látják, itt a ház végében rendeztem be az da j ütőt A gépek rövid időn belül üzemképes állapotba kerültek, akár kezdhettük is volna az ültetést De hát az olajülés is szakma ! Nem is akármilyen, így előbb annak titkait kellett jól elsajátítanom. Szerencsére ebben sokat segített a berendezés egykori tulajdonosa, Csonka Barna, aki régi olajütős dinasztia sarja. Elsősorban az ő érdeme, hogy sikerült jól megtanulnom a minőségi olajütés csín ját-binját... A jó olaj titkáról — (minél titok) csak röviden... — Alapvető szabály a napraforgómag minősége. A dohos maggal nem lehet csodát tenni. Aki tehát jó olajat akar, annak egészséges magot kell hozni az ültetéshez ... Döntő a keverés, Papp Mihály a sajtóiénál vagy ahogy én nevezem, a gyúrás, hiszen ennél a műveletnél kezdjük az olajat csinálni. Erre a célra egy kenyérdagasztó gépet alakítottam át... A legfontosabb, legkritikusabb művelet pedig a pirítás. A pirítandó anyag színe, illata és tapintás alapján tudom megmondani, hogy melyik az az optimális állapot, amikor kezdődhet a sajtolás __ E gy évi olajütés tapaszta- kttaiból... — Amikor a barátok, ismerősök meghallották, hogy maszek olajütőt csinálok. csodálkoztak. Anyagilag egyáltalán nem tartották jó üzletnek. Való igaz; ez nem a divatos kisiparos szakmák közé tartozik. Itt bizony hatszor meg kell mozdítani a napraforgót, mire jön a fizetség ... A tapasztalatok? Egyre többen jönnek. A megye nem dúskál olajütőkben. A hír szájról szájra száll Aki már járt itt, s elégedetten távozott, az újra visszajön, s jön vele más is. Nézze, a mostani üttetó, Fekete József például mezőkövesdi. Onnan jött, ahol valamikor nagy híre volt az olaj ütésnek. És előtte már Kövesdröl voltak itt többen is. Űgv gondolom, nem keltették rosszhíremet. Igaz. az egyik néni megjárta, mert az általam üttetett olajhoz boltit is öntött. A kettő elvált egymás- tól... A legnagyobb dicseret? Egy tardi asszonynak a szavai. Azt mondta: ha netán Tardon egyszer lenne olajütő, én akkor is ide. Szögedre jönnék ... Nem tagadom, a dicséret jólesik, sőt ez biztat igazán a folytatásra ... * Végezetül egy személyes fzelmennyel hozakodom elő. Papp Mihály néhány percre magunkra hagyott a műhelyben. Visszatérve, egy tálcán felszeletelve kenyeret hozott. A kenyérszeleteket nyársra tűzte, s a pörkölő maghéj-lángján mindegyiket megpirította. Ezt követően fokhagymával dörzsölte be a pirítósok mindkét oldalát, végül frissen ütött olajba mártotta. Ezzel kínált meg bennünket. Mit mondjak az ízéről? Igaza volt a tardi asszonynak: ezért az olajért érdemes Sajószögedre utazni. Hajdú Imre Fotó: Kovács Mátyás Tanuljunk reklámot Világért sem kívánok külön propagandát csinálni a reklámnak, de bosszant, hogy körbehálóz bennünket egy hangos, primitív árukínálat, ami ráadásul méregdrága a vúllalatoknak. Sokat szidtuk annak idején, amikor nekünk még nem nagyon volt mit eladnunk, a nyugati elkápráztató reklámokat, amelyekkel a kapitalisták kikényszerítik a dolgozókból a vásárlási szándékot. Azóta rájöttünk, hogy a reklámra szükség van. ha határon belül és határon kívül el akarjuk adni azt, amit termeltünk. Propagandára és reklámozásra jelentős összegek különülnek el a vállalati költségvetésben. A legegyszerűbb reklám — a laikus szerint — a megfelelő ár. A kínálat különböző formáiban azonban eppen ezt hallgatják ei. Van helyette egy másik szinten egyszerű — már agyon bírált — reklámfogás, a csinos, bűvölő, itt-ott öltözött nő. Ez nem lenne rossz ötlet. Kétségtelenül figyelemfelkeltő — feltételezve, hogy mindent csak férfiak vásárolnak, a mosószertől az autóig, bútorokig. A baj csupán az, hogy mindenkinek csak ez az egy kellek jut az eszébe. A napokban néhány Kivid képsort láttunk a televízióban a nemzetközi reklámfii m-versenyről. Ott mi legalább olyan esélytelenek lettünk volna, mint a discó- táneversenyen. Jellemző, hogy az utóbbi verseny hazai selejtezőjében milyen meglepően háttérbe szorultak a lányok. A döntőbe is csak azért került be egy nő. hogy ne kelljen fiúnak vállalnia a kilencedik helyet. A nemzetközi mezőny régen kinőtte a báj mosolyt és a riszát. Volt alkalmam néhány napig nézni esténként az angol televízió műsorát. Igen, a legkomolyabb dokumentumműsort is időnként megszakították a reklámok. De milyen reklámok? Egy példa: kínálnak egy pudingot. Nálunk elbúgná az áru nevét egy hölgy, miközben csábosán pislogna —, gondolom, az apukákra. Ott fogta a csomagot a háziasszony a konyhában, majd az egész család jóízűen nekilátott az elkészített „termék” elfogyasztásához. Családias légkör, neves színészek, emberközeli hangulat. Ehhez viszont valóban jó színészek kellenek, s ez nem olcsó. Ámbár színién a te műsorából tndtuk meg azt is, hogy míg a közismert Fa- bulon-reklám hölgy ma dúsgazdag, mellette a tehetséges szólótáncos fiú éppen hogy megvan. A reklámmal kapcsolatos másik baj a szájbarágó szürkeség, jellegtelenség. A napokban figyeltem fel rá, hogy Misiiolc sétálóutcájában az egyik bolt a kirakat helyére kiírta nagy betűkkel, mi kapható a boltban. Ez is megoldás, megtakarítják a kirakatrendező díját. Maradjunk a kirakatnál, ami önmaga is reklám, de nemcsak az árunak, hanem a boltvezetőnek is. Sok csiricsáré butik árasztotta el a várost, de tessenek csak megfigyelni, hogy akad köztük elvétve szolid, kellemesen, visszafogottan elegáns kirakat is. Mert nem kell mindent a kirakatba tenni, csak valami olyat, ami érdeklődést kelt és Vonzza a vevőt. (a. I.) Világsiker — magyar nyelven is Őngvógyíló kiskert A bodrogolssziak „pénzes” irá?s
