Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. február 11., szombat fl KGST Ilire eEuiazolt hazánkból Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására február 6—10 között Buda­pesten tartózkodott Vjacsesz- lav Vlagyimirovics Szicsov, a KGST titkára. Megbeszé­léseik során véleményt cse­réltek a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa munká­ja továbbfejlesztésének idő­szerű kérdéseiről, továbbá a titkárság ezekkel összefüggő teendőiről. Értékelték a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködés szocia­lista gazdasági integráció keretében történő elmélyíté­sének lehetőségeit. Vjacseszlav Szicsov látoga­tása során ismerkedett a magyar népgazdaság helyze­tével, különösen a gazdaság működésének rendszerével, az ipar, az energiagazdálko­dás és a mezőgazdaság fej­lesztésének kérdéseivel. A KGST titkára találko­zott Falu végi Lajos minisz­terelnök-helyettessel, az Or­szágos Tervhivatal elnöké­vel, Kapolyi László ipari miniszterrel, Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel és Pál Lénárddal, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárával. Látogatást tett a Láng Gépgyárban, az Országos Villamos Teherelosztóban, az Energiagazdálkodási Intézet­ben. Felkereste az MSZMP Szolnok megyei Bizottságát és a zagyvarékasi Béke Ter­melőszövetkezetet. Vjacseszlav Szicsov pénte­ken elutazott Budapestről. fiz ENSZ főtitkára Libanonról Heves harcok dúltak csü­törtök éjszaka a Bejrút ke­leti és nyugati részét elvá­lasztó „Zöld vonal” mentén a Dzsem aj el elnökhöz hű falangisták, illetve a haza­fias erők fegyveresei között. Az amerikai külügymi­nisztérium elrendelte a bej­rúti amerikai nagykövetsé­gen dolgozó személyek és családtagjaik kivonását Li­banonból, mindazokkal az amerikai állampolgárokkal együtt, akik csatlakozni kí­vánnak hozzájuk — közölték pénteken Washingtonban. Az ENSZ New York-i székhelyén Javier Pérez de Cuellar főtitkár — szóvivő­je útján — azt nyilatkozta, hogy az erőszak nem old­ja meg Libanon problémá­ját. Maga a főtitkár hajlana arra, hogy ENSZ-esaoatoW váltsák fel Libanonban a nyugati négyhatalmi erőket. A Biztonsági Tanács össze­hívását azonban megfigye­lők nem tartják valószínű­nek a közeli jövőben, mivel nem minden BT-tag állás­pontja tisztázott. II Bópfrottt tanfolyama Befejeződött a Hazafias Népfront megyei bizottsága által szervezett tanfolyam, melyen a mozgalom 93 me­gyei tisztségviselője vett részt. A Budapestről, vala­mint megyénkből felkért előadók számos hazai és nemzetközi kérdésről tartot­tak előadást és több tájé­koztató, felkészítő hangzott el a 1-INF előtt álló felada­tokról. A tanfolyam végén fórum keretében tették fel kérdé­seiket a résztvevők a meg­hívott előadóknak. Kiállítás nyílt tegnap Mis­kolcon, a Borsod-miskolci Múzeum három termében. Az egyik emeleti teremben a színes televízió képernyőjén ezt a szöveget olvashatta a belépő: „Szeretettel köszönti Önt a Magyar Posta Posta­múzeuma, Bélyegmúzeuma, valamint a Herman Ottó Mú­zeum. Bemutatjuk Az észak- ■magyarorszagi posták törté­nete című kiállítást.” Néhány nappal ezelőtti előzetesünkben azt irtuk, bizonyára sokak érdeklődé­sére tarthat számot ez az írásos és tárgyi-technikai emlékeket bemutató hatal­mas anyag, hiszen „a postá­val” naponta van kapcsola­tunk. Nos, már a megnyitó­ra összegyűltek nagy száma is igazolta a feltételezést. És igazán — dicséret érte a rendezőknek — stílusos volt ez a mostani megnyitó: 19. századi postakürtjelek hív­ták fel a figyelmet arra, hogy „hírnök jő”. Az első Simon György, a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt, aki Tompa Mihály Postadal cí­mű versét mondta el, majd dr. Veres László, a megyei múzeumi szervezet igazgató­helyettese köszöntötte a résztvevőket, kiemelve azt, a Posta és Bélyegmúzeum­mal meglevő szoros kapcso­latot és barátságot, amely lehetővé tette ennek az anyagnak a bemutatását. Olyan kiállítás született, amely nem csupán az észak­magyarországi posták törté­netére, hanem a magyar postatörténetre való ráte­kintési is alapul adja. Ezt f követően Juhart 1st-: vánné, a Magyar Posta pos­taszolgáltatási igazgatója mondott megnyitót. Jeles eseménynek minősítette ezt a kiállítást a posta életében, kiemelve, hogy Eszak-Ma­gyarországon csaknem az államalapításig vezethető vissza a hírközlés története, amely „itt, ezen a tájon;ép­pen itt szövődött eggyé az ország és népe történetével- törlénelmével. Utalt rá, hogy ebben a megyében ma is működnek olyan postahiva­talok, amelyek több évszá­zados múltra tekinthetnek vissza. Tállya, Vilmány, To­kaj, Bodrogkeresztúr nevét említette meg, jelezvén, hogy e települések a tizenhatodik századtól Pozsonytól Szat- márig szerves részét képez­ték a postahálózatnak. A további történelmi át­tekintés mellett megemlítet­te a hét témakörben bemu­tatott anyag fontosságát; Könyves Kálmán korától a Miskolci Postaigazgatóság mai működéséig ... Nehéz lenne itt felsorolni is, mi­lyen levéltári írásos, a tár­gyi, a műszaki-technikai fej­lődést tükröző anyag került most együvé ezen a kiállí­táson. A közel évezredes múlt, a ma jelene, és a jö­vő foglalódik egybe — ha valaki végigjárja a három bemutatótermet. A Miskolc, Kossuth u. 13. sz. alatti épü­letbe betérőt az udvaron egy „Nagy tárkocsi a szá­zadfordulóról — 693” — fo­gadja, bent pedig a levél- szétosztótól a csőpostán át a különféle távgépírókon ke­resztül kalandozhat a múlt­ban a szemlélő, míg ott nem találja magát a ma is használt telefonkészülékek között... A megyei múzeu­mi szervezet igazgatóhelyet­tese azt kérte a megnyitó közönségétől: ..vigyék hírül” a látottakat. Mi is csak erre vállalkozhatunk e terjede­lemben: fiatalnak és idősnek egyaránt örömmel ajánljuk ezt a postatörténeti bemu­tatót Palme Nicaraguában Egyetértést Kelet és Nyugat között Olof Palme svéd kormány­fő Managuában élesen elítél­te az amerikai támogatást él vező ellenforradalmárok támadásait Nicaragua ellen. Palme csütörtökön érkezett a nicaraguai fővárosba la­tin-amerikai köiúljának el­ső állomásáról, Mexikóból. Palme az első nyugati kor­mányfő, aki a sandinista forradalom óta Nicaraguá­ba látogat. A svéd miniszterelnök két­órás tárgyalást folytatott Dá­niel Ortegával, Miguel d’Es- coto külügyminiszterrel és más sandinista vezetőkkel, majd Ortega társaságában sajtóértekezletet tartott. Pal­me ezúttal tartózkodott Wa­shington közép-amerikai po­litikájának ismételt bírála­tától, mondván, hogy orszá­ga számos ízben kifejezte ezzel kapcsolatos álláspont­ját. Svédország a Somoza diktátort megbuktató sandi­nista forradalom óta 33 mil­lió dollár adományt és köl­csönt nyújtott a közép-ame­rikai országnak. Palme az 1985-ös választá­sokra utalva kijelentette, hogy Svédország rokonszenv- vei szemléli a demokratikus fejlődést és a választások megtartását célzó erőfeszíté­seket. Ugyanakkor aggodal­mát fejezte ki, hogy a külső fenyegetések meghiúsíthat­ják a demokratikus folya­matot. Dániel Ortega „pozitívnak és őszintének nevezte” a svéd miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásait, amelye­ken megvitatták a térség konfliktusainak békés rende­zésén fáradozó Contadora- csoport javaslatait is. A svéd miniszterelnök pénteken Rivas városban felavat egy svéd adományokból épült kórházat, majd Costa Ricá­ba utazik tovább. Belezitek a magyar-mongol tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar— mongol gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság XVII. ülésszaka. A Borbándi János minisz­terelnök-helyettes és Tümen- bajarin Ragcsa, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsa első elnökhelyettese, a bizottság társelnökei által vezetett küldöttségek meg­tárgyalták a Mongóliában magyar közreműködéssel épí­tett és üzemeltetett ipari létesítmények korszerűsítésé­vel, bővítésével összefüggő kérdéseket. Tárgyalásokat folytattak a Mongol Népköztársaság ás­ványi kincseinek kitermelé­sében megvalósítandó együtt­működésről. Megvizsgálták a hagyományos geológiai-bá­nyászati együttműködés bő­vítésének lehetőségeik Megállapították, hogy a két ország árucsere-forgalma dinamikusan fejlődik és a tervek szerint az 1981—85. években több mint kétszere­sére emelkedik. A bizottság rögzítette az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció jelenlegi sza­kaszában elvégzendő felada­tokat Tümenbajarin Ragcsa pén­teken elutazott hazánkból. BsBhinfsrm-szaSgáElatás a magyar vállalatok részére A Magyar Nemzeti Bank — a Külkereskedelmi Mi­nisztériummal és a Magyar Az új bankári szóig átlá­tásról hírt adó leveleket ezekben a napokban kapják kézhez a vállalati vezetők. Kanadai kormánynyilatkozat Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök az ottawai parlament alsóházában csü­törtökön lett kormánynyilat­kozatában közölte: írni fog a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína veze­tőinek, s ebben kifejti, mi­lyen kérdéskörökben és mi­lyen elvek alapján lehetsé­ges szerinte egyetértés a Kelet és a Nyugat között a tartós béke megteremtése érdekében. A kanadai kormányfő bi­zakodóan nyilatkozott a ke­let—nyugati kapcsolatok ala­kulásának jelenlegi helyzeté­ről. Ügy vélekedett, hogy a válság felé sodródás tenden­ciája megfordult. Kiemelte, hogy fontosnak tartja a Var­sói Szerződés tagállamainak vezetőihez fűződő kapcsola­tokat. Trudeau áttekintést adott az általa tavaly tett békeja­vaslatok fogadtatásáróL Ta­valy október óta felkereste négy atomhatalom fővárosát, legutóbb pedig három .szo­cialista országban — a* NDK-ban, Csehszlovákiában és Romániában — járt. A kanadai kormányfő ko­rábban azt javasolta, hogy az öl atomhatalom vezetői konferencián vitassák meg a nemzetközi biztonság, a nukleáris fegyverzetkorláto­zás kérdéseit. Trudeau tíz olyan témakört vázolt fel, amelyek szerinte a NATO és a Varsói Szerződés országai között a közös érdekek alap­ját képezik, s amelyekben az öt nukleáris nagyhatalom­nak egyetértésre kell jutnia. Ezek között az első helyen szerepel az a tétel, hogy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, s nem is szabad megvívni. A kanadai miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya sík- raszáll azért, hogy a stock­holmi és a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon előrelépés történjen. Mitterrand Athénban Mitterrand francia elnök Athénba érkezett. A képen: Papandre« görög miniszterelnök (balra) üdvözli a repülőtéren. A jövő kohászaiért, a kohászat jövőjéért Eszmecsere az utánpótlásról Kereskedelmi Kamarával együttműködve — Bankin- íorm néven új bankári szolgáltatást vezetett be. En­nek lényégé, hogy a szol­gáltatást igénybe vevő vál­lalatok — szerény térítés mellett — folyamatosan megkapják a Nemzetközi Üjjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) által fi­nanszírozott, bármely or­szágban megvalósuló létesít­ményekről beérkező mind­azokat az információitat, amelyek a kölcsönnyújtások egyes fázisaihoz kapcsolód­nak, és hasznosak lehetnek a rendszerben részt vevő ma­gyar vállalatok és szövetke­zetek számára a versenytár­gyalásokra való sikeres fel­készüléshez. A Bankiníorm számító- gépes, információs rendszer, feljeskörűen átfogja a Világ­bank és leányvállalata, a Nemzetközi Fejlesztési Tár­saság (IDA) által finanszíro­zott fejlesztésekről ismert valamennyi információt. A Bankinform-szolgál- tatásérl befolyó összegekből a Magyar Nemzeti Banknál utazási célú devizakerelet hoznak létre. A bank ezzel is elő kívánja segíteni, hogy a magyar vállalatok képvi­selői a piacon idejében tá­jékozódhassanak azokban az országokban, ahol jelentős, Világbank által finanszírozott üzleti lehetőségek lehelnek. Az LKM kombinált acél­művében hatalmas robaj lepte meg azokat a pedagó­gusokat, akik az UHP-’ke- mence mellett hallgatták a szakemberek tájékoztatását. Az acélgyártóknak az arciz- rnuk sem rezdült, de a ven­dégek bizony meghőköltek. Ez a kis ízelítő persze nem­hogy elriasztotta volna a meghívottakat, hanem még inkább felkeltette az érdek­lődést. A kohászat vezetőinek nem titkolt szándéka, hogy a rohamosan csökkenő és a következő években is újabb nyugdíjba menésekkel to­vább fogyó szakmunkásgár­dának minél felkészültebb utánpótlást biztosíthassanak. A pedagógusokat és szakem­bereket közösen érintő fel­adatok sokaságáról cseréltek eszmét, felhasználva az al­kalmat arra is, hogy minél pontosabb képet adjanak a vendégeknek, akik azt majd továbbítják tanítványaiknak. A helyszíni tapasztalatok alapján is megbizonyosod­hattak róla a vendegek, hogy számos olyan foglalkozás, ami régebben a legkemé­nyebb próbatételre, nagyon nagy fizikai erőfeszítésre késztette a munkásokat, nap­jainkra — a technika fejlő­désének köszönhetően — majdhogynem szellemi mun­kává alakult át. Automati­zálás. szánutogepes vezérlés, teljes biztonság a jövő útja, amiből ízelítőt kaphattak a kombinált acélműben. Ter­mészetesen nem titkolták a kohászat szakemberei, hogy számos munkahelyen még nagyon régi technikai beren­dezésekkel, elavult gépekkel és mostoha körülmények kö­zött kell végezni a munkát. Ilyen például a kovácsmű­hely és a két öntöde, me­lyeknek termékei iránt élénk piaci érdeklődés mutatkozik, hiszen a gépipar, közlekedés, vasút nagy megrendelője a másod- és harmadtermékek­nek. Éppen ezért reális le­hetőségeket keresnek eme üzemek korszerűsítésére és ezt nemcsak a vállalat ve­zetői, hanem az ipar irányí­tói is elsőrendű feladataik között tartják számon. Azok a fiatalok tehát, akik ma még általános is­kolába járnak — várhatóan — mire a pályaválasztás elé kerülnek, már újabb fejlesz­tésekről hallhatnak hírt, és ezáltal kedvet kaphatnak va­lamelyik kohászszakmához. Sajnos, az elmúlt évtizedben igen megtorpant a melegüze­mi szakmák iránti érdeklő­dés, csökkent több klasszikus mesterség — mint az önlő. kovács — presztízse, nem jelentkeztek a fiatalok. A lehetőségek feltárása mellett tehát szemléletváltozást is szeretnének elérni, ami csak egy átgondolt, permanens szervező munka révén le­hetséges. A pedagógusok ki is fejtették, hogy látják a komoly erőfeszítéseket, ér­zik, hogy nem kapkodó, tűz­oltó munkába kezdtek a ko­hászatban, hanem felmérték az évtizedig tartó feladat fontosságát. A kohászat jövőjéért és a jövő kohászaiért a legna­gyobb erőfeszítéseket is vál­lalják a vállalat mai dolgo­zói. Ezek közé tartozik, hogy ösztöndíjakat és egyéb jut­tatásokat kínálnak fel az LKM-be jelentkező fiatalok­nak. Aki például kovácsnak, öntőnek vagy forrasztárnak jelentkezik, annak a tanul­mányai megkezdésekor öt­ezer forintot adnak, és havi ötszáz forint ösztöndíjat biz­tosítanak. Ezen túlmenően havonta ezer forintot taka­rékba helyeznek a leszerző­dött tanulónak, áld, ha me­legüzemi munkára megy a bizonyítványosztás után. to­vábbi hétezer forint pálya­kezdés! segélyben is részesül. Munkát, megélhetést lehető­ségeket és pénzt kínálnak te­hát a fiataloknak, mert ez a gyár — mivel a magyar ipar egyik legfontosabb bázisa volt és marod még nagyon sokáig — keresi jövőjét, amit a mai iskolásoknak kell majd kiformálni. Sz. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom