Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

1984. február 9., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 SZEMETES ÁROK, „ILLATOS" VÍZ Miskolc II. kerületében, a Szabó Károly' úton lakom. Nap, mint nap olvasom, ho­gyan szépül, gyarapszik me­gyénk, városunk, s • mindez örömmel tölt el. Sajnos, azonban a mi utcánk már több mint tizennégy eve, 1970 óta olyan rossz álla­potban van, hogy lassan mór még tehergépkocsival sem lehet közlekedni rajta. Igaz, néhányszor már be­tömték a gödröket, kátyú­kat, de akkor sem végig az utca 'egész hosszában. Meg rosszabb a helyzet az árkok­nak amit a múlt év tava­szán kezdtek rendbe hozni, de aztán az is félbe maradt. Az utca eleje ugyan ki van kövezve — a 18—26. számú házakkal szemben —, de innen túl, több ház lakói, sajnos az árokba hordják a szemetet, így tehát nem fo­lyik le a víz. Ezért aztán a víz szivárog lefelé, a házak alá, nedvesedig, penészese­dig a lakás. Ezért vannak szinültig tele a szennyvíz- derítőink akár száraz a nyár, akár csapadéktalan az ősz. Ebben az áldatlan hely­zetben csak ráadás, hogy múlt év végén itt dolgoztak a villanyszerelők és „bese­gítettek” .az árok eltömíté­sébe;' még a mai napig is ott hevernek az oszlopvégek. Vártuk, hogy majd csak visszajönnek és rendet tesz­nek maguk után, de erre még ma is hiába várunk. A Szabó Károly utca 38— 40. számú házakkal szem­ben van egy forrás, ahol mindig áll a víz. Innen kö­rülbelül 200 méterre van a szennyvízcsatorna. Felmerül bennünk a kérdés: nem len­ne célszerű a forrást ide bekötni, hogy ne okozzon gondot, kellemetlenséget, el­viselhetetlen bűzt az álló. piszkos víz? \ Tudjuk, látjuk, hogy ma már a legkisebb falu is igyekszik szép, rendezett uta­kat építeni, mi pedig, akik itt lakunk — mégha a te­mető mellett is. — nem ju­tunk az illetékesek eszébe. Jó lenne, ha gondolnának ránk és segítségünkre len­nének, hogy megszűnjön végre ez az áldatlan hely­zet. K. M.-nc Miskolc, Szabó K. u. 38. sz. CSENDÉLET A KRESZ-PARKBAN A képen látható KRESZ- lublakat nem a szélvihar döntötte ki tincsen, liánéin a vandálok kései utódai dúl­tak háborítatlanul az úttö­rők KRESZ-parkjában. Az elmúlt hónaiban tizenhá­rom tábla került ilyen sors­ra, Szeretnénk, ha váro­sunkban nem hagynák bün­tetlenül az illetékesek az ilyen rombolást. Szabó Sándor Encs, Jókai utca 26. ÉVNYITÓ RENDEZVÉNY TOKAJBAN Tokuj nagyközség Műve­lődési Háza és a Zilah.v György Művészetbarátok Kö­re 1984. február 6-án far­tolta immár 18. évnyitó ren­Fotó: Kulcsár-Szabó dezvényet, amelyen Hegós Géza kollégiumi igazgató számolt be a kör eddigi munkájáról, ismertette az ez évi programtervezetet. Ezt »követően megjutalmaz­ták a kör több tagját, fias­kó Mihály tanár megnyitot­ta Gyorold Pál (1904—1972) festőművész kiállítását. Gyo- .roki (Gyurkó) Pál 1904- ben Békéscsabán született. Első nagyobb kiállítása 1929-ben szülővárosában, Békéscsabán volt. A csa­lád 1925-ben Tokajba köl­tözött, s ettől kezdve — bár később Budapesten lakott — igen erős szálak fűzik Hegyaljához. Sűrűn megfor­dul Tokajban, esetenként huzamosabb időt tölt szü­lei, testvérei Bodrog-paiU otthonában. Állandóan képezte magát A Képzőművészeti Főisko­lán, 1925—26-ban Rudnay Gyula tanítványa volt, 1930- ban Münchenben Herterich tanítványaként tanult Itá­liai tanulmányútja előtt, 1932 tavaszán, Tokajban ál­lított ki. 1942-ben részt vett a „Tokaji festők” kiállítá­sán, amelyet Tenkács Tibor szervezett, 1972-ben halt meg. Tokajban van elte­metve. I)r. Boros László Tokaj HAMAR MUNKA... Ügy tartja egy közmon­dás, hogy; hamar munka soha nem jó, de eddig még nem volt alkalmam meggyő­ződni arról, mennyire igaz ez. Most azonban nemcsak meggyőződtem, de szenvedő alanya is lettem. Nemrégi­ben, a pontos napra nem emlékszem., megjelent az Eszak-M agyarországban egy levél, amelyben arra hívják jel a figyelmet, hoay Mis­kolcon, a Kun Béla utca 8. számú ház bejáratánál egy nagy lyuk van a járdán, s kérik, javítsák meg mielőbb, mert balesetveszélyes. Dicsé­retes gyorsasággal, szinte már másnap, be is tömték a lyukat, sőt a járda többi részét is megjavították. Igen, de hogyan?! Két nap múlva — talán még nagyobb lyuk tátongott a járdán, s ez az­óta is úgy van. Nem tudom, kik voltak a javítást végző „szakemberek”, de megvan a véleményem a munkájuk­ról; kár volt az időért és a pénzért. Sajnos, a hanyag­ságuknak én fizettem meg az árát, mert február 6-án este cipőm sarkával belelép­tem a lyukba és kis híján eltört a lábam. Azóta is bo­rogatom a dagadt lábamat, de még szerencse, hogy nem kell hónapokig az ágyat nyomni. Szeretném, ha mások már nem járnának így, vagy még rosszabbul, ezért kérem az illetékeseket, intézkedjenek, de nemcsak a munka el­végzését illetően, hanem ar­ra vonatkozólag is. hogy végre kifogástalan legyen « jarda, és a baleset veszélye nélkül tudjunk rajta közle­kedni. B. K. Miskolc Bkkézás a tűzzel A statisztikai adatok sze­rint évről évre növekszik a világon a tűzesetek száma. Egyre több áldozatot köve. telő és egyre nagyobb anya­gi kárt okozó tűzesetekről érkezik hír. Pedig a korsze­rű technika egyre újabb eszközöket bocsát rendelke­zésre a „vörös kakas” ellen küzdő tűzoltóknak. Védőru­hájuk ma már több száz vagy akár ezer fokos hőt is kibír. Az akrilüvegszállal erősített azbesztöltönyben közvetlenül a tűzfészek kö­zelében dolgozhatnak. A magas házak tűzoltásában jó hasznát vehetik annak a helikopterre függesztett ma­nőverező rendszernek, amely 300 méter hosszú kötélen csüng. Felülete 5 négyzet- méter, a helikoptertől füg­getlen hajtórendszere moz­gatja oldalirányban a falak mentén. Elfér rajta egy ki­sebb oltócsoport, felszere­léssel együtt, vagy pedig az égő házból kimentett 16 em- - bér. Vannak olyan nagyha­tású vízágyúk, amelyek per­cenként 8000 liter vizet zú­dítanak a tűzfészkekre, s távolból is pontosan irá­nyítható a vízsugaruk. Külön kell szólni a tűz­oltóság rendelkezésére álló, mind korszerűbb oltó-, sze­relő-, szerszámos és epyéb járművekről. A hidrán’ is mozgatású létrával, gondo­lával felszerelt tűzoltó- és mentőautóknál a jelenlegi irányelv az alacsony jár­műépítési magasság (pl. forgólétrás kocsiknál), a mi­nél nagyobb emelkedési ma­gasság é# sebesseg. vala­mint az elektronikus irá­nyítás. Képünkön egy angol gyárt­mányú tűzoltóautó több mint 30 méter magasra nyúló forgólétráját láthat­juk, melynek gyom működ­tetésű felvonószerkezete egyszerre két tűzoltót vihet fel a magasba. Harmadik társuk — a képen látható módon — az alul levő irá­nyítópultról vezérli a mű­veleteket, monitoron figyel­ve azokat az ipari kamerá­val „látott” eseményeket is, amelyekre nincs közvetlen rálátása. Társadalmi munka a BVK-ban A Borsodi Vegyi Kombi­nat szocialista brigádjai ta­valy összesen 11 ezer 427 óra társadalmi munkát végeztek. , A gyárban vállalt többlet- munkákon tűi Kazincbarcika varosban 4330 óra társadalmi munkát töltöttek a szociális és kommunális létesítmények karbantartásával, gyarapítá­sával. A versenyszellemet fokozza A célirányos munkaerő-áramlás Az rióVjbi években mind gyakrabban találkozunk olyan vállalati vezetőkkel, akik a beszélgetés ! fonalát, előbb, vagy utóbb a munkaerő- helyzetre terelik. Teszik ezt azért, mert sok helyen való­ban aggasztó a kép, a leg­jobb szakembereket veszítik el, előfordul, hogy egy komp­lett brigád távozik egyszerre az üzemből. Az első helyen, mint munkaerő-csábítókat, általában a tsz-meiléküzem- ágakat jelölik meg, amelyek magasabb kereseti lehetőség­Népfront a családért Ismeretes, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottságai évek óta foglalkoznak a csa­ládok gondjaival, az arra rá­szorulók segítésével és u leg­különbözőbb tennivalókkal. A népfront sátoraljaújhelyi bi­zottsága legutóbbi ülésén ugyancsak ez a témakör, en­nek egy részfeladata szere­pelt napirenden, már nem először és nyilván nem is utoljára. A népfront és a szülői munkaközösségek kap­csolatának tükrében vizsgál­ták a tennivalókat, a segítés módjait, lehetőségeit. Ez<él kapcsolatosan bősé­ges a tennivaló Sátoraljaúj­helyen is. A gondok érzékel­tetéséhez, talán elég, ha uta­lunk rá. hogy ebben a vá­rosban a veszélyeztetett, il­letve a potenciálisan veszé­lyeztetett gyermekek száma megközelíti a 900-at, 450 kö­rüli azoknak a családoknak a száma, ahonnan vagy az anya. vagy az apa hiányzik A gyámügyi segély, a szociá­lis segély, a diákjóléti alap. az üzemi, vagy a szakszer­vezeti segély persze létezik, gyakorta el is jut az arra rászoruló családhoz, de saj­nos — miként ez a néofront- bizottsági ülésen is elhang­zott —, a pénz nem mindig szolgaija a kitűzött célt. Elő­fordul bizony, hogy nem a gyerek kap belőle ruhát, élelmet, vagy éppen játékot, hanem valamely szülő kocs- mázza el. Ismert jelenségek ezelc más városokban, közsé­gekben is, a népfront a szü­lői munkaközösségekkel együtt egyebek között ezen a jelenségen is próbál változ­tatni. Természetesen az ilyen ki­élezett helyzeteken kívül sok minden másban is eredmény­nyel tevékenykedhet, segíthet a népfront és a szülői mun­kaközösség. Ebben a város­ban például a munkaközös­ségek elnökeinek és az isko­lák igazgatóinak együttes ta­nácskozását — a népfront szervezésében, hathatos köz­reműködésével — minden év­ben megtartják. Ezeken a ta­nácskozásokon. beszélgetése­ken sok hasznos tudnivaló­ról tájékozódhatnak mind a szülők, mind a nevelők. Az úgynevezett Iskolai szintű rendezvényeken — ezek is gyakoriak — szó van persze sok. aktuális témáról, a pá­lyaválasztástól kezdve a szo­cialista nevelés kérdéseiről. A népfront, sajátos hely­zete, munkakapcsolatai ré­vén szinte „bennfentes” szá­mos más szerv munkájában is. Jo kapcsolatot tart a Vö­röskereszttel, a KlSZ-szerve- zetekikel, a szakszervezetek­kel stb. és az Úy módon ösz- szegyüjtötl tapasztalatokat is hasznosítják. A tanács egész­ségügyi-szociálpolitikai dol­gozói a városi kórház irá­nyításával felmérték az idő­sek, a szociálisan hátrányo­sak helyzetét és a népfront ezeket a tapasztalatokat is tudja hasznosítani a csalá­dok esetében. Érthető, hi­szen a családpolitika sokrétű munkát igényel. Jellemző: éppen a népfront kezdemé­nyezésére ismét életre kel­tették az évekkel korábban megszűnt gyermek- és ifjú­ságvédelmi munkabizottsá­got. Az említett bizottsági ülé­sén számos feladatról volt- szó. Ezek a feladatok pedig azt szolgálják, hogy társa­dalmunk alapközössége, a család minél üikább be tud­ja tölteni felelősséggel leli munkáját, Legyen meg a csa­lád kellő rangja, szerepe minden vonatkozásban. Nyil­vánvaló, hogy ehhez a mun­kavégzéshez a szülői mun­kaközösségek erejere és min­den más szerv, intézmény erejére is szükség van. (priska) gél kecsegtetnek. A gondot fokozza, hogy az eltávozó szakemberek helyére jelent­kezők alacsonyabb szakmai képesítéssel rendelkeznek, ily módon nem alkalmasak a megüresedett munkakörök betöltésére. Bizonyára sokan kísérték nagy figyelemmel a televízió külpolitikai szerkesztősége világgazdasági magazinjá­nak Kockázat című, kedd es­ti adását. A műsorban — egyebek között — szó esett a munkaerő-vándorlásról is. mint egyre általánosabb je­lenségről. Juhász Ádám ipa­ri minisztériumi államtitkár ennek kapcsán elmondotta, hogy egy bizonyos mértékű munkaerő-áramlás nagyon is helyénvaló, fokozhatja a vállalatok közötti egészséges versenyt. Rendjén volna az is. ha a munkaerő elvándor­lása, célirányos lenne, azaz oda mennének az emberek, ahol növekszik a munka ha­tékonysága, s ezáltal auto­matikusan megteremtődik a magasabb keresetek anyagi fedezete. A gyakorlatban, saj­nos, egyelőre más a helyzet. A legtöbb esetben ugyanis nem a hatékonyság növeke­dése adja az alapot arra. hogy többet tudnak fizetni a dolgozóknak az új munka­helyen. Ez viszont egyértel­műen azt mutatja, hogy nem azonos feltételek szabályoz­zák a munkát a gazdálkodó egységekben. Hallgatva az államtitkár szavait, eszembe jutott egy konkrét példa arra, hogy gyakran éppen az adott vál­lalat tartja kezében a meg­oldás kulcsát. Az egyik sá­toraljaújhelyi nagyüzemben beszélték, hogy -jó egy évvel ezelőtt leszámolt a g\rártó! egy tizenöt tagú szakmun­kásbrigád. Az ok itt is egy­értelműen anyagi eredetű volt. A gyárban eközben kezdetét vette az a műszaki fejlesztés. ami rövidesen meghozta a várt eredményt. Egyszeriben fellendült a ke­reslet termékeik iránt, bizo­nyos. hogy hosszú távon nem lesznek piaci gondjaik, ter­mékeiké* jó áron értékesí­teni tudják a tőkés orszá­gokban is. Vidéken még ma is gyorsabban terjednek a hírek, eljutott az újság azok­nak a fülébe is, akik annak idején nagyobb fizetés re­ményében leszámoltak. A hatás? Együtt távoztak, és a közelmúltban egyszerre jött vissza a 15 tagot szám­láló munkacsapat. Termé­szetesen. visszavették vala- mennyiüket, hiszen jó szak­emberek. A dolog kölcsönös megelégedéssel zárult. jól járt a gyár. és az említett szakmunkások is megtalál­ják a számításukat. — dévald — Vontatóhaiólc a szovret tengeri bányászaiénak A szczecini Adolf Warski és a gdanski Lenin Hajógyár­ban 33 darab B—92 típusú népszerűén csak Nyeltegaz- nai; nevezett tengeri vontató- hajó • építését kezdték meg sz,. jet megrendelésre. A Stanislaw Domagalla tér vezőmérnök és alkotócsoport­ja útmutatásai alapján készü­lő vontatóhajók feladata a tengeren lehorgonyzóit olaj- fúrótornyok körül kialakított mesterséges szigetek, az úgy­nevezett fúrótorony-platfor­mok kiszolgálása. Egy-egy ha­jó hossza 81.45 méter, szé­lessége 7,2 méter, a teher­bírása 1300 tonna, sebessége 15 csomó Feladatuk a szi­getekre szállítani a bányá­szokat — egy-egy forduló­val 12 személyt —, a csöve­ket, az üzemanyagot, az ivó­vizet és más felszereléseket!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom