Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
1984. február 8., szerda ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 5 Nem lakóház lesz Hogyan hasznosítják az Express-házat? Azépítők jószándékból húzzák az időt A baromfiudvar szomszédai- Ha a farkamnál fognak meg, csodálható, hogy ilyen képet vágok? Fotó: Üdvardy József A belváros egyik jellegzetesen miskolci épülete a Széchenyi István út 107. szám alatti ház, vagy ahogyan a miskolciak emlegetik, az Express ház. Nagyon érzékenyen érintette a környező hivatalok, üzletek dolgozóit, a vidékről beutazókat a jó konyhájú Express étterem bezárása, de az egész ház sorsát élénk érdeklődés kíséri, hiszen szem előtt van az épület. Mindenki tudja, hogy tovább már nem lehetett halogatni a felújítást, mert a ház a szó szoros értelmében végelgyengülésben szenvedett. A Miskolci Építőipari Vállalat kapta a szép, de cseppet sem könnyű feladatot: két év alatt végezze el az épület teljes felújítását. Feszes határidő, de az építők vállalták — exponált helyen, fontos épületről lévén szó. Nagy erőkkel vonultak fel 1982 őszén és hozzáláttak a munkához. A tervek szerint haladtak mindvégig a munkálatokkal és mindvégig magukon érezték a miskolciak szemét. Az Építőipari Gépkölcsönző Vállalattól bérelt hatalmas toronydaru munkálkodása látványosság számba ment a főutcán. Aztán a múlt év őszétől mintha megtorpant volna egy kicsit a munka. — Valós az észrevétel? — kérdeztük dr. Palos Lajostól, a Miskolci Építőipari Vállalat igazgatójától; — Tudnunk kell, hogy U- alakú épületről van szó, tehát olyan traktusokban is dolgozunk, amelyek nem láthatóak a Széchenyi útról, amellett sok munkánk van a pincében és az étterem hátsó, kiszolgáló részében is. Harmincöt-negyven kőműves dolgozik a helyszínen, akiknek a munkáját akadályozta a mínusz 10 fok alatti hőmérséklet, de a jelenlegi enyhe időben zavartalanul tudnak dolgozni. Mindemellett, valóban késleltetett ütemben dolgozunk mostanában, de ez csak a legutóbbi hetekre vonatkozik. — Miért? — Mert a megrendelő, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat 1983. november 2-án a következőt jegyezte az építési naplóba: az épület jellege megváltozik, az eredeti tervekkel ellentétben, nem lakóépület lesz, a további naplóbejegyzésig csak a megkezdett munkákat szabad befejezni. A megkezdett munkák fogyóban vannak, várjuk az újabb naplóbejegyzést, illetve az épületre vonatkozó további terveket. — Miért módosítják az épület funkcióját? — Az első és a második emeleten tizenhat tágas lakás volt. Az átépítés során 21 lakást kellett volna kialakítanunk ugyanazon az alapterületen. A szintek belmagassága 4 méter 40 centiméter, ezen nem lehet változtatni. Mi és a MIK szakemberei is rácsodálkoztunk a tervekre: ugyan milyen lesz itt egy 12 négyzetméteres szoba, vagy a még kisebb fürdőszoba. A lakók úgy érzik majd magukat, mintha kéményben élnének ... Emellett túlságosan magas lett volna az egy lakásra jutó építési költség, magasabb mint egy vadonatúj házgyári lakásé. Észrevételünket jeleztük a városi tanácsnak, egyet is értettek velünk. Ám az épület új funkciójáról még nem döntöttek. így tervek sincsenek .'.. — Meddig tudja még késleltetni a munkákat, módo- *ul-e emiatt a határidő? — tettük fel a kérdést Kothay Péter termelési főosztályvezetőnek. — Néhány hétig tudunk még várni, aztán sajnos le kell vonulnunk a területről, mert vállalatunk munkaerő- hiánnyal küszködik, a Széchenyi úton pedig kőművesek dolgoznak, akiknek munkájára a legnagyobb szükség van másutt is. Ha elvezényeljük a munkabri- gádot, nagyon nagy lesz az időkiesés. Az átadási határidőt már így sem biztos, hogy tartani tudjuk, mert való igaz, lelassultak a munkálatok. Türelmetlenül várjuk a döntést es az új terveket, nem szeretnénk abbahagyni a rekonstrukciót. Bízunk is benne, hogy erre nem kerül sor. Jirkovszky ,Imrétől, a Miskolc városi Tanács V. B. építésügyi osztályának helyettes vezetőjétől kérdeztük meg, hogy milyen funkciót kap a belvárosi ház két felső szintje. — Nagyon igazuk volt a M1ÉP és a MIK szakembereinek, amikor felhívták a figyelmet a hibára. Kislakások kialakítására valóban nem alkalmas ez a ház. Többet nyer vele a város, ha közösségi célra alakítjuk át az emeleteket. Hogy pontosan mire? Nos, még nem szülelelt döntés ... Közben eltelt egy hét ■— napi tíz telefonhívással és üzenethagyással —, de a városi tanács illetékeseivel nem sikerült kapcsolatot létesíteni. Föladtuk. Sikerült ellenben beszélnünk egy tervezővel, akinek a rajzasztalán ott vannak a Széchenyi út 107. szám alatti épülettel kapcsolatos feladatok, melyek azonban korántsem véglegesek. Vár a tervező, vár a kivitelező — és majdcsak megtud a lakosság is valamit a házról. Lakásgazdálkodás A jelenlegi tervidőszakra 210 tanácsi bérlakás. 190 tanácsi értékesítésű és 128 OTP- lakás építését irányozta elő annak idején Sátoraljaújhely város Tanácsa. Amint a legutóbbi tanácsülésen dr. Kutas Péter osztályvezető előterjesztése alapján megállapították, a tervezett 528 lakásból eddig 171 készült el, a többi ezután kerül átadásra. A 171-hez hozzávéve a 20 felújított és a 46 megüresedett lakást, összesen 237 lakással gazdálkodhatott az eltelt években a városi tanács. Hozzáértéssel, körültekintő mérlegeléssel „forgatta” a rendelkezésre álló lakásmennyiséget a tanács hatósági osztálya. Ennek tulajdonítható. hogy a 237 lakás fel- használásával 377 igényt sikerült kielégíteni. Ezt a valóban hatékony lakásgazdálkodóst lehetővé tette az a két évvel ezelőtt hozott tanácsi határozat, amely szerint a tanácsi elosztású lakásoknak legalább a 30 százalékát cserére, a névjegyzékre biztosított lakásoknak legalább az 50 százalékát lépcsőzetes cserére kell fordítani. Természetesen „forgatni” csak a tanácsi bérlakásokat és kis részben a tanácsi érték esítésűeket: lehet. S bizony nem könnyű a cserét, olykor a többszörös cserét minden érdekelt fél megelégedésére, vagy legalább a megnyugvására lebonyolítani. Elégedetten állapították meg a tanácsülésen. hogy a „lakásforgatás" a városban jól sikerült. A rendelkezésre álló 100 bérlakás megfelelő „forgatásával” például 228, a tanácsi értékesítésű 62 lakással pedig 83 igényt tudtak kielégíteni. A 66 OTP- lahás esetében — ezek jellegéből következően — semmiféle „forgatásról” sem lehetett szó. A többszörös cserék lebonyolítása után megmaradt lakások túlnyomó többsége fél- komfortos és komfort nélküli. Ezeket a hatóság az életveszélyessé nyilvánított lakásokban lakók elhelyezésére használta fel. Az ősellenségek most # békén megférnek egymással. Erről alighanem a drótháló téliét, amelynek egyik oldaláról — vagy csak nekem tűnik úgy — éhes pillantások röpködnek a csendesen kaparászó tyúkokra. Azok észbeli képességeiket most sem tagadják meg, egészen közel húzódnak a tizenkét ketrechez. A tizenkét ketrecben. tizenkét harcias görény, amelyek közül egy is elég lenne ahhoz, hogy szörnyű vérengzést csapjon a kot- kodácsoló baromfiudvaron. De a drótháló békét teremt. De egyáltalán hogvan kerülnek görények ennek a her- nádnémeti háznak az udvarára? — Pénzért. Negyvennyolcezer forintért. Ugyanis darabja négyezer forintot ér. Sokak szerint ennyi pénzért illatosabb árut is vásárolhattunk volna. Mondjuk francia parfümöt. Hasznunk azon se lesz, de jobban jár a környezet. Szó. ami szó, amikor az őtlel először felmerült, az udvar lakói megrémültek. Hiába volt a rábeszélés, nem tudlak mit kezdeni az előítélettel. ami ugye a görényt együvé veszi bűzmirigyeinek figyelemre méltó illatával. De ez a norvég fajta ilyen szempontból teljesen veszélytelen. Akár a farkát is meg lehet fogni, mert egyetlen támadó fegyvere az attól távol eső foga. így az ötlet megvalósításához először is „telephelyet” kellett szerezni. A bocsi görények így kerültek Hemádnémetibe. És kedvenc példányát, kesztyűs kézzel itt tartja a fényképezőgép lencséje elé Zsámba Kálmánná, akiben az ötlet először felmerült. A kesztyű nem véletlen, mert mint általában a kis testű ragadozók, a hajlékony testű görény pillanatok alatt belemarhat a gazda kezébe. Így az óvatosság nem árt. Miután az állatkát visz- szahel.vezte a ketrecébe, meg is jegyezte: — Még a társaim is félnek tőle. Pedig nincs miért. Életemben először akkor találkoztam ezzel az állattal, amikor megvásároltam. Akkor is meg mertem fogni, mint ahogy most sem jelent problémát nyakon csípni. Sőt még az injekciózásukat sem hagyom másra. Soha nem remegtem nagyobb és veszélyesebb állatoktól sem, pont fl norvég görények ezektől * vakarcsoktól fogok megijedni? Ezzel a bocsi általános iskola tanárnője elárulta, ebben a vállalkozásban ő a hangadó. Amit nem is tagad: — Ebben az országban, s főleg falun, nehéz elképzelni, hogy három nő vállalkozhat valamire. Mi ezt az ötletért készen kaptuk, helyből vásároltuk az állatokat, s mégis sokan azt hiszik, hogy beletörik a bicskánk. Erre akkor sem, most sem tudok mást válaszolni: lehet, hogy igazuk lesz, de nevetni senki nem fog rajtunk. Mert ez az ötlet többet ér a sertéstartásnál, a borjúnevelésnél, mert eredeti, s mert ha beválik, nagyobb lesz rajta a hasznunk. És amikor beválik, nos akkor mi fogunk nevetni. — Nem túlzott ez * derűlátás? Nevetett: — Az! Hát, hogyne volna az! De a kétkedőket csak így lehet meggyőzni. És megvan a reális alapja is. De mivel mindössze egy szak- könyvböl merítjük a tartáshoz az ihletet, előfordulhat, hogy rögösebb utat választottunk annál, amit először gondoltunk. Ezek után illik megvizsgálni: mit is tudhatnak ezek a negyvennyolcezer forintért megvásárolt norvég görények, amelyekből három a hím, s kilenc a nőstény. Ez a i'aga- dozófajta február végén párosodik, venihét hat héten keresztül hordja, a kicsik ugyancsak hathetes korban választhatók el anyjuktól. A nőstények egy évben kétszer fialhatnak, egy alom — hogy minek is nevezzem — 10—14 gören ypalán tát számlál. Elméletileg háromszor is fialhatna ez a szapora állatka, de mivel a kicsik teljesen csupaszon, csukott szemmel születnek, télen már elpusztulnának. Meleg helyen, ólban nem tarthatók az anyák, amelyek nagy szőrméjükből adódóan jobban kedvelik a hideget. így meg kell elégedni a két fialás hasznával. Ami, mennyi is? — Könnyű utánaszámolni. Ha mi is el tudjuk adni te- nyészanyagnak a kicsiket, akkor darabjukért 4000 forintot kaphatunk. Ha nem, akkor szőrméjéért tenyésszük, amelynek ára minőségtől függően ezer-eaemégyszáz forint. Hála a gesztor szövetkezetnek — amely patronalja ezt a tartásformát —, az állatokat élve viszik innen el. Így mentesülünk minden durvább feladattól. — Vagyis elméletileg több százezer forint árbevételt is hozhat egy év alatt az egy tucat állat? — Elméletileg. Mert nagyon sok a ha. Ha sikerül a párosodás. Ha megfelelő számú lesz az alom. Ha el tudjuk adni az állatokat tenyész- anyagként. Ha továbbra is tíz forintért tudjuk beszerezni a hús kilóját. Ha nem üt be semmilyen állategészségügyi probléma. Es ezzel még nem soroltam fel az összes bizonytalan tényezőt. De mivel a szőrmepiac biztosnak ígé-?r.ezik, a tisztességes ha- szetfra mindenkép>pen lehetőségünk van. Persze, a tenyésztés „másik oldala” sem kerül fillérekbe. A sp>eciálisan összeállított hús ugyan olcsó, de több száz kilométerre kell érte utazni. Az energiát, az állatorvosi szereket is fizetni kell, igaz munka nincs sok a farmon. Napi tíz percbe kerül az etetés, hogy a húst a ketrecre helyezzék, ahonnan az állatka magához berángatja. Az állatka, amely annyira tiszta, hogy „dolgával” mindig a ketrec legtávolabbi sarkát tiszteli meg. A három asszony — akiket ezért a vállalkozásért min- denképp>en tisztelet illet meg — így egy valamivel már teljesen tisztában van. amit Zsámba Kálmánná így fejezett ki: — Ez a görény nem büdö~ De még ha szagosabb lenne a szikszói állatifehérie feldolgozó kömvékétől — azt pedig nehéz lenne elkénzelni —, az érte kapott pénzen azt már senki nem érzi meg. — kármán Lévay Györgyi MAGAZIN Ködből jég Hazánkban valószfnűO leg már mindenki látott zúzmarát, hiszen olyan téli időszakban igazán nem számit ritkaságnak, amikor ködös az időjárás és a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. A fák ágain, a kerítés fémrácsán vagy éppen a tv-anteruiá- kon gyakran láthatunk szemre nagyon látványos fehér bevonatot, amely olykor tekintélyes méretűre nőhet. Keletkezésének az a magyarázata, hogyha a lehűlő levegőben 0 C-fok alatti hőmérsékletű tárgyak vannak, akkor a vízgőzből ezeken jégkristályok rakódnak le. Ez szélcsendes időben éppúgy lezajlik, mintha a köd élénk mozgásban van. fújja a szél. Ilyenkor keletkeznek a jellegzetes jégtűk, zászlócskák és jég- szakállak. Ha nem túl nagy átmérőjű tárgyak körül szabadon áramolhat a levegő, a rájuk fagyó vízből olyan jégzászlócskák keletkezhetnek, amelyek szabad vége éppen az áramlási iránnyal ellentétes, akái'csak a repülőtéri szélzsákok, vagy a kémények tetejére szerelt szélkakasok. Olykor a zúzmara hasznos lehet a növénytermesztésben, hiszen szivacsos szerkezete miatt elég jó hőszigetelő, s így megóvja a rügyeket a túlzott lehűléstől. Gyakrabban károkat okoz, mivel egyes helyeken oly nagy mennyiségben képződik. hogy súlya többszörösen felülmúlja azokét az ágakét, amelyekre kikristályosodik. Ezért láthatunk annyi letört ágú fenyőfát hegyi erdei nkben. A lombos erdőket sokkal kevésbé veszélyezteti, mivel ezek felülete télen jóval kisebb mint az örökzöld tűlevelűeké. A vékony fenyőágakon kiló- számra kivált zúzmara előbb csak lehúzza, majd letöri azokat. A legszomorúbb az, hogy a fiatal hajtások pusztulnak leginkább, és ezek a fenyők örökre csonkák maradnak. A zúzmara az építményekben is sok kárt okoz. Évente több millió forint kárt okoz a Postának, az Elektromos Műveknek, vállalatoknak, intézményeknek és magánszemélyeknek azzal, hogy a légvezetékeken is lerakódik, és hatalmas súlyával túlterhelve azokat, leszakítja. Sajnos, ritkán tudunk védekezni ellene. Az egyetlen megoldás a huzalok megfelelő nagyságú túlméretezése. Ez azt jelenti, hogy olyan átmérőjű és szakítószilárdság ú vezetékeket kell telepíteni, amelyek méterenkénti összsúlyuk többszörösét is elbírják. Szélsőséges esetekben a méterenkénti 5—10 kilogrammot is el kell bírniuk. A védekezés egy másik módja: zúzmaraveszély esetén olyan erősségű áram átvezetésé a fémszálakon, amelvnek hőhatása megakadályozza a lé^ki válást. Képünkön jól látható a jégzászlócskák széliránnyal ellentétes kialakulása.
