Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

1984. február 5., vasárnap

esZAK-MAGYARORSZÄG 5

Pick és Herz

Magyar szalámi a csúcson

A magyar állattenyésztés már a középkorban Európa- szerte ismert és híres volt. Több főúri család — mint például a Zrínyiek — a szar vasmarha-tenyésztésnek — köszönhette gazdagságát. Az állatokat lábon hajtották olykor több száz kilométeren át a vásárokra. Hajcsár szavunk ekkor még a maival ellentétben tisztes ke- nyérkereső foglalkozást jelölt. A marhahajcsár volt az, aki a vásárokra elhajtotta az állatokat. Főleg az Alléidon nagyon sok szegényem- ' beinek adott megélhetési lehetőséget ez a foglalkozás.

Sertéstenyésztésünk ugyancsak jelentős hírnévre tett szert. Már a múlt században olyan felesleges húskészletek halmozódtak fel, melyek a feldolgozott állapotban való exportálást igényelték. Erre azonban csak az aránylag rövid téli sertésvágási idényben nyílt lehetőség. Szükségessé vált egy olyan tartósítási mód kialakítása, amely nem igényelt nagy összegű beruházást, ugyanakkor megfelelt a piaci igényeknek. Jó megoldásnak kínálkozott a külföldön ekkor már ismert szalámigyártás.

A múlt század derekán több olasz család, a Pazzo- ni, a Faddini, a Dozzi, a Vi- doni, valamint a llerz és a Pick telepedtek le hazánkban, és az ő közreműködésükkel alakult ki a magyar- országi szalámigyártás. Tapasztalataik szerint a magyar sertés jobb alapanyagnak bizonyult az olasznál, s ez a körülmény is vonzotta hozzánk a vállalkozókat. A jelek szerint megtalálták a számításukat, hiszen a század végén még kisipari jellegű üzemek jó része a századfordulóra fokozatosan ipari jellegűvé vált. Az 1800-as évek utoló évtizedében hazánkban huszonhét önálló szalámigyár volt. Ezek átlagosan hat alkalmazottat foglalkoztattak. Alig tíz év elteltével az alkalmazottak -száma ötszörösére növekedett, de voltak köztük olyanok is, amelyek száz munkást foglalkoztattak. Szalá- • mitermelésünk 1899-ben

,13 775 mázsa volt, melyből 10 295 mázsát exportáltak.

A magyar nevezetességek : közé hamarosan felsorakozott a szalámi is. Étvágygerjesztő. piros-fehér mozaikossága, jellegzetes ize, magas fehérjetartalma, tápértéke a legmagasabb fogyasztói igények szerint is az első helyre állította. Olyany- nyira népszerűvé váll. hogy hamarosan piacra, kerültek a hamisítványok is. természetesen az eredet iliez hasonló nemzetiszínű szalaggal. Az igazi fogyasztók azonban bekötött szemmel is kiválasztották — kiválasztják — a hamisítványok közül a valódi Herz- vagy Pick-szalámit.

Ez a kél téliszalámi-fajta gyorsan meghódította a világot, s bár az eredeti recept készítői már régen nem élnek, az íz ma is változatlan.

Budapesten a Herz. .Szegeden pedig Pick1 Márk cseh származású kereskedő létesített téliszalámi-gyártó üzemet a múlt század második [elében. Mindkettő hamarosan kivált a többi kistermelő közül: termékeik íze, zamata nemzetközileg ismertté és elismertté vált. A szigorú technológia, a száz napol is meghaladó gyártási folyamat, a gyártáshoz szükséges télies időjárás és más efféle feltételek meghatározták az előállítható mennyiséget.

Vajon melyik a jobb: a Pick- vagy a Herz-szalámi ?

A Hamburg környékiek a Herzre esküsznek, a bajorok a Pickre. Így aztán a nemzetközi kiállításokon hol egyik, hol másik nyeri el a legrangosabb elismerést.

A Szegedi Szalámigyár fel- felvirágoztatásához kedvező feltételeket, jelentettek a város kedvező klimatikus viszonyai, valamint a kitűnő sertésalapanyag. A hűvös tiszai levegő szinte páratlan lehetőségeket biztosított az érlelés folyamatához.

A magyarországi szalámi- gyártás koncentrálódása ' folytán a két világháború között a gyárak száma mintegy felére csökkent. Ebben az időben a termelés mindössze 16 ezer mázsa volt évente, s ebből az export ötezerháromszáz mázsa. Ekkor már nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is ismeri és keresett cikk volt a magyar szalámi, számos aranyéremmel jutalmazták a kitűnő, utánozhatatlan minőségéért. Az államosított

magyar húsipar szalámigyártásának nagy elismerése volt a brüsszeli világkiállítás^ aranyérme, melyet azóta számos hasonló elismerés követett. Érmekből és nagydíjakból azóta is szép számmal jutott mind a Budapesti Húsipari Vállalathoz tartozó Herz-, mind a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát részét képező Pick-szalámi- gyárnak.

Az 1940-esévek végén azonban még mindig idényjellegű volt a termelés. A receptet is a fejükben őrizték a szalámimesterek. A/ ö gyakorlati irányításukkal folyt a gyártás. Ez azonban olyan szubjektív tényező. mely nagymértékben befolyásolhatja a minőséget. Tudományos kutatások kezdődtek, melyek eredményeként kialakították az állandósult technológiát, s meghatározták a gyártásközi minőségi ellenőrzés módszereit.

Mindkét gyárat korszerűsítették. A budapesti gyárat felújították. Az automatikus klímaberendezések egész évben megteremtették a gyártáshoz szükséges viszonyokat, így a minőség romlása nélkül egész évben dolgozhatnak. Szegeden egy hatalmas, tizenhat emeletes gyáróriás épült. A beruházás első ütemében a belföldi húskészítmény-ellátást javító új, 2,5 tonna/óra kapacitású húsfeldolgozó üzem készült el. A régi szalámigyárból ezzel minden más tevékenység áttelepült. A második ütemben készült el a legkorszerűbb igényeknek is megfelelő 200 darab/óra kapacitású sertés-, és 15 darab/óra kapacitású szarvasmarhavágó üzem. A harmadik ütemben, 1976 végén adták át az új Szegedi Szalámigyárat, mely világ- színvonalú létesítmény, s nemcsak a műszaki színvonalát tekintve, hanem méreteivel is kimagaslik a hasonló gyárak közül.

Mimikét szalámi közÖ6 jellemzője a kiváló íztartás, a nagy tápérték és a hosszú eltarthatóság. Nem véletlenül kedvelik a sportolóik, sőt feljegyezték többek között, hogy a világhírű hegymászók a Himalája csúcsára indulva kitartást és erőt adó ételként magyar szalámit csomagoltak a hátizsákjukba. Nem valószínű, hogy sok szalámifajta jutott el ekként is a legmagasabb csúcsra ...

T. A. L.

Köd van és hideg. A tanya udvarán traktorok, kombájnok, ekék, tárcsák, fűkaszák vevőre várnak. Gépek közt hömpölygő emberáradat. Ki sógorral, ki komával, apa fiával, családostól vagy egyedül nézegetnek, válogatnak, latolgatnak : Mi éri meg és mennyiért? Egyelőre mindenki csak találgat, főleg a vásárolni szándékozók. Hamarosan kiderül, nem kevés itt az újságíróhoz hasonló nézelődő. Kiss Tóth László a hejökeresztúri He- jőmenti Tsz főmezőgazdásza megfigyelőként érkezett.

— Nálunk is akad néhány fölöslegessé vált gép. Eljöttem tapasztalatszerzésre, hogyan csinálják a nagycsé- csiek az árverést... Nagy Béla Szikszóról érkezett. Áz egyik MTZ—50-es traktort nézegeti.

— Van otthon kétezer öl földem, négy tehenem, hat bikám. Elkelne már a ház körül egy traktor, ha olcsón hozzá tudnék jutni... Üveges Miklós Szuhogyról jött, az egyik fűkasza érdekli. Tár- czi József, a bodrogkereszt- úri szakszövetkezet fökerté- sze az ekék után mutat érdeklődést.

M óra. Pótkocsin röglön- aött pulpitus. Mielőtt az árverési bizottság — Frankó István elnökből, Varcog Barnabás l'öagronúmusból (most mint kikiáltói és Ambrus Mária adminisztrátorból all — elfoglalná helyét a pótkocsin, a tsz elnökétől az árverés okárol érdeklődünk.

— Szövetkezetünk belépeti a nádudvari KITE termelési rendszerbe, s a napokban kapjuk meg a technológiához szükséges korszerű Rába gépsort. Így ezek a gépek számunkra feleslegessé váltak, ám valameny- nyi üzemképes. Mások, máshol még jól tudnák hasznosítani.

— Figyelmet kérek! — csattan Varcog Barnabás hangja. — Megkezdjük az árverést.

Koppan a kalapács ar. asztalon. Hirtelen dermedt csend, majd izgatott sustorgás. Most dől el, ki menynyire lesz ügyes, ki jár jól, s ki marad hoppon.

— Kikiáltásra kerül egy MTZ—50-es traktor. Kikiáltási ára ...

Egymás után sorra kerül minden gép. Van amelyik gyorsan elkel licittel vagy alapáron, néhány gépnél az érdeklődök sokallják a kikiáltási árat. Barna svájcisapkás férfi zöld pufaj kában. Kistokajból érkezett, i Most már MTZ-tulajdonos. 1 Ekével együtt hatvanegyez- | rét fizet majd érte. Kérdé- ' semre: megérte? Nem túl j barátságosan kérdez vissza: i

— Tudja, Borsodszirákon J mennyiért lehet ilyen trak- r tort venni?

— Mennyiért"?

— Tízezerért!

— Hát akkor miért nem ( ott vásárolt?

Legyint, otthagy.

Nagy Béla láthatóan örül a mai vásárlásának. Ö har- ■ minckilencezerért tudott 1 MTZ-traktort venni. Kovács j István debreceni gazda egy ■ jó pótkocsihoz jutott tizen- J ötezerért. ■

— Olyan ez, mint a zsák- J bamacska. Az csak később ( derül ki, jé vásárt csinál- » tam-e. A házasság is ilyen. [ Mikor férjhez ment. tudta, « ki veszi el?... Egyébként J van földem, jószágot tartok, i szóval gazdálkodom. Szűk- 1 ségem van erre a pótko- i csira.

Az eladásra kínált har- \ mincegy gépből már nyolc i gazdára talált. Néhány mé- J terrel arrébb már áldomás- i félét is isznak. Kabátom alatt a hideg vacogtak Iá- j bam megtapadt a januári * sárban. Venni nem akarunk, az aukció . végét már nem ■ várjuk meg.

Gépkocsink felé haladva i még halljuk, amint Varcog ' Barnabás rutinos kikiáltó- , kát megszégyenítő gvakor- i lattal ismétli, ki tudja már | hányadszor: — Kalapács i

alá kerül egy

__Kikiáltási J

á

ra... forint. ■

Balogh Andrea Foto: Fojtán László '

Készülnek a búlorvéik

A Borsod megyei Kézműipari Vállalatnak Leninvárosban két üzeme van. Egy konfekcióüzem, és egy, ahol fóliafeldolgozással foglalkoznak. A müanyagüzemben füzetboritó- kát, és a Bubiv részére butorvédö ,,zsákokat" készítenek. Képünkön: méretre szabdalják, és forrasztják ar átlátszó fóliát. Fotó: Laczó József

Átszervezés után

Városkörnyéki község

Városkörnyéki község, ez Ilejőbába hivatalos státusza 1984. január 1-től. Tegyük hozzá: Leninváros vonzás- körzetéhez tartozó község, községi közös tanáccsal. He- jőbába két társközségével, Nemesbikkel és Hejőpapival együtt közel négyezer lakost számlál.

A tanács elnöke, , Veres László a közigazgatásban történt átszervezések eddigi tapasztalatairól elmondta, hogy a tanácsi apparátus létszámát kél fővel tudták növelni, így jelenleg tizenhármán dolgoznak. A kereskedelmi és iparügyi feladatok ellátásán kívül többek között újdonságnak számít, hogy a korábbi járási hivatal műszaki, építési szakhatóság feladatait ezentúl itt, tehát helyben látják majd el. ezzel is egyszerűsítve az építkezők dolgát. A Hejőkereszt- úri községi Közös Tanáccsal — amelyhez megint csak két társközség, Hejoszakmta m

Szakáid tartozik, a hat község közösen foglalkoztat egy műszáki, építési ügyekben járatos szakembert, aki a hét egyes munkanapjait Hejöbá- bán, illetve Hejőkeresztúron tölti majd.

Hogy folyamatos legyen az ügyintézés, addig, amíg az építési-műszaki szakember munkába áll, a leninváros! tanács műszaki osztálya látja el a korábbi járási hivatal ilyen irányú feladatait.

Terveznek a közeljövőben sorra kerülő ügyintézői értekezletet is, amelyen a korábbi járási hivatal szakemberei átadják a községi tanácsnak az iparhatóság] feladatokkal járó ügyiratokat, feladatokat.

A tanácselnök véleménye szerint az átszervezéssel megnövekedett feladatok növelik a vezetők felelősségét, hiszen eddig minden esetben lehetett támaszkodni a járási hivatal ügyintézőire, most pedig a kérelmek, ügyek elbírálását — legalábbis nagyobbrészt —, itt, helyben kell elvégezni.

Tavaly — jelentős társadalmi összefogással — sikerült eleget tenni a falugyűlés javaslatának, miszerint épüljön meg a ravatalozó az anyaközségben és a társközségekben is. Közel hatszázezer forint önkéntes hozzájárulás gyűlt össze a lakosságtól, ez tette lehetővé, hogy sikerült megvalósítaniuk a tervet. A jól sikerült társadalmi munka tapasztalatait fölhasználva idén a hejőbá- bai és a hejöpapi iskola korszerűsítését szeretnék elvégezni. ám ennek a munkának az értéke mintegy két- három millió forint lenne. Az energiaracionalizálási program keretében ugyanis korszerűsítenék az iskolák fűtési rendszerét. Felemás helyzet. hogy pályázatot kell benyújtaniuk pénzügyi támogatásra, és ebben meg kellett jelölni, hogy a korszerűsített fűtéssel mennyi megtakarítás érhető el, a korábban felhasznált energia értékéhez képest. Ezen a pályázaton, pedig azok élveznek előnyt, akik régebben nem takarékoskodtak az energiával, így most, a korszerűsítések után számokban látványos eredményeket tudnak majd fölmutatni.

Az iskolák korszerűsítését a lakosság is támogatja. A tanácstagok, a Hazafias Népfront -aktivistával a falugyűlés után házról házra elmennek mindenkihez, s részletesen elmondják, mik a község tervei, mihez kérik a segítséget. Elsősorban ennek a társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy a szerény fejlesztési alapból idén az iskolák korszerűsítése mellett járdaépítésre, a közvilágítási hálózat bővítésére, korszerűsítésére is futja majd, és az idei tervek között két cél- csoportos lakás megépítése, valamint fogorvosi rendelő kialakítása is szerellek Mindezek mellett folyik a száz- nyolcvan személyes r-rociális otthon bővítése. Az új. kétszáz személy befogadására alkalmas épület kialakítása feltehetően ebben az esztendőben befejeződik.

(csendes!

Senki többet? Harmadszor!...

KoiÉÉinok kalapács alalt...