Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
1984. február 29., szerda r ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Sikerült talpon maradni Amis a Gelka örökébe lépett kisvállalatok többségének az önálló adminisztráció megteremtése okozott átmeneti gondokat tavaly januárban, addig a miskolci Vüké,sznek a korábban alaposan felduzzadt irodai létszám csökkentésére kellett fordítania figyelmét szolgáltatási feladatainak ellátása, hírneve megalapozása mellett. — A megörökölt adminisztráció nálunk azonos súllyal képviselte magát a produktív munkát végzőkkel — mondja beszélgetésünk bevezetőjeként Bacsó Gyula, a kisvállalat igazgatója, majd hozzáteszi: — A hivatali munkát végzők aránya akkor lenne megfelelő, ha a teljes létszám egyharmadára szoríthatnánk vissza, ám jelenleg még 37 százaléknál tartunk. A kívülállóknak, tudjuk, ez érthetetlenül hangzik, hiszen egy tollvonással elérhető a 33 százalék. 1-Iadd tegyem hozzá, hogy olyan túlzóan sok a kötelező adatszolgáltatás, hogy jelenleg nem kell keresni a munkát az adminisztrációban dolgozóknak. Figyelemre méltó előbbrelépést csak a személyi számítógépek idei munkába állításától remélhetünk. — A tavalyi kezdéshez nem volt számlaszámuK, a napi költségeiket a pénztárból, a napi bevételekből igyekeztek fedezni. — Visszatekintve, valóban nem Volt rózsásnak mondható az első néhány hónap. Akkor, hogy a fizetésképtelenség hátránya ne sújtson bennünket, a városi tanács anyagi segítséget nyújtott a számunkra. (Rászorultak er- re<a többi kisvállalatok is az akkori járási székhelyeken.) j Nehézségeink támadtak ab* böl is, hogy körülbelül más- { fél hónapig alig volt al'kat- ' rész-,, illetve anyagutánpót- I lás, amit nemcsak anyagi, I ügyviteli okok, hanem néha l szubjektív tényezők is nehe- 1 zítettek. Mindent egybevet- ' ve akkor tartottunk a jövő* tői; egyetlen cél lebegett a szemünk előtt, hogy ilyen kezdés után sikerüljön talpon maradni. — A kisvállalat előtt nem Toltak kitaposott ösvények, á szolgáltatói munkához szükséges teltételeket önállóan kellett megteremteni. Megszűnt a nagyvállalati adottságokból származó biztonság. amelyik valamiféle áüagelőnyöket és átlagos hátrányokat garantált. — Ahol lehetett, szakítottunk a régi gyakorlattal. Új anyag- és alkatrészbeszerző helyeket kerestünk, és taéve láttunk. Több gyártó vállalatnál fedeztük fel örömmel a kedvező beszerzés feltételeit. Amihez mi gyári áron jutottunk hozzá, azt arKedvezni én nyel adtuk tovább. Ugyeleteket szerveztünk a miskolci szervizekhez, a nyitva tartást a lakossági igényekhez igazítottuk. Nem mindegyik ötlet és újítás vált be, de a próbálkozásról, a kockázatról nem mondhattunk le. Az elromlott rádióval. magnóval, tévével, porszívóval, hűtőgéppel, és így tovább, hozzánk fordulóknak nem adhattuk át a gondjainkat, tőlüpk azt várták el, hogy minél előbb visszajuttassuk Iájavítva a nehezen nélkülözött berendezéseket. — Mennyire követhető nyomon ez az igyekezet a vásárlók könyvének lapjain? — Mint ahogy korábban már mondtam, mi az 1983- as évben elsősorban azt tűztük magunk elé, hogy a szolgáltatási színvonal tartása mellett talpon maradjunk. A szolgáltatás színvonalán főként csak az év második felében tudtunk javítani, amikorra döntően megváltozott az alkatrészellátás. A munkánkat ért kifogások, megjegyzések, elsősorban az ev első felében éppen az említett anyagellátási nehézségeinkre vezethetők vissza. Mindent egybevetve valamivel kevesebb a tevékenységünket ért kritika, mint az egyes szervizekben összesen az azt megelőző évben. Másfél, két hét volt a vállalási idő 1983-ban az év elején, és ezt az év végére sikerült három napra csökkenteni. Igaz, ez is átlag, így előfordult, hogy bizonyos elektroakusztikai berendezések javítása ennél több időt vett igénybe, az átlag viszont azt is jelenti, hogy egyre több az azonnali hibajavításunk. Ezt a folyamatot segíti több tervünk is, így a CB-lele- fonrendszer, amelynek ..bevetésével” lényegesen változtathatunk a szerelők munkájának hatékonyságán. Költséget, időt takaríthatunk meg, felgyorsul a javítási tevékenységünk. Az ügyeleti szolgálat bővítése, igazodása az eseményekhez (az idén két olimpia sporteseményeit követhetik végig a nézők a képernyők elölt) mind azt ígéri, hogy egyre megbízhatóbb szolgáltatást nyújthatunk a miskolciaknak. Nagy József A varos lakosságának társadalmi munkájából ebben az évben várhatóan mintegy 45 millió forintnyi értékkel gyarapodik Ózd. A társadalmi munkát elsősorban a telepü. lési környezet szépítéséhez, a meglevő zöldfelület további növeléséhez kapcsolódóan szervezik. Ezenkívül számítanak a társadalmi munkásokra a fásítási, erdőtelepítési akciók kiszélesítésében, a város elhanyagoltnak tetsző területeinek rendbetételében. Az önkéntes felajánlásoknak megfelelően a kohászvárosban, főként a külterületeken ebben az évben is folytatják a földes utak salakozását, a csapadékvizárkok és átereszek karbontartósát. A külterületeken társadalmi munka segítségével bővítik a vízvezetékrendszert. A szabad idő eltöltésének feltételeit javítja’ a drótostetői Majális-park bővítése, amelyet szintén társadalmi munkában igyekeznek megoldani Ózdon. E munka feltételeit a városi tanács és az Ózdi Kohászati üzemek között megkötendő együttműködési megállapodás részletezi majd. Fakonzerválás szinieliít us gyantával A belorusz technológiai intézet kutatói új módszert dolgoztak ki a történelmi emlékként megőrzendő faanyagok, faépületek konzerválására. A fát először vízben oldható szintetikus gyantákkal itatják át, a mély rétegeket üreges tűk segítségével — nyomás alatt — oltják be. Ahol szükséges, 100 milliméter mélyen is bevezetik a tűket a fába. Az oltáshelyek közötti távolság 200—300 mm. Az átitatott fát 100—120 C-íokon szárítják. Ezzel egyúttal azt is elérik, hogy a gyanta teljesen poli- merizálódik (óriás molekulájú anyaggá válik) a fában. E kezeléssel a fa sűrűsége és tömörsége jelentősen növekszik. Az új eljárás nagy előnye, hogy igy a faszerkezelek közvetlenül az ásatások helyszínén is tartósíthatok. r Számos területe van a Borsodi Vegyi Kombinátban is az újítási mozgalomnak. A technológiai folyamatok korsierü- sítése, a biztonságosabb munkavégzés, a gazdaságosabb termelés irányította azokat a dolgozókat, akik az elmúlt évben is rendszeresen készítetlek újítási javaslatokat. A vállalat iparjogvédelmi osztályára tavaly 1100 újitási javaslatot nyújtottak be, melyek közül 538-at fogadtak el, és 436-ot be is vezettek. Összesen másfél millió forintot fizettek ki újítási díjként. A kombinát haszna sem maradt el, hiszen a bevezetett újítások 76 millió forint megtakarítást jelentettek o kVK-ban. Diótörőben Abaújszántón, az egykori sajtfeldolgozó üzem helyén évek óta egy úgynevezett csonthéjas feldolgozóüzem működik a TSZKER üzemeltetésében. A több mint száz nőt foglalkoztató üzemben dió, mogyoró és kajszibarackmag feldolgozása, válogatósa történik. fotó: Fojtán László Az Alumíniumipari KFP mérlege Japán technológia az aluminiumszalag-gyártősor a Székesfehér vári Könnyűfémműben. A magyar ezüst A közelmúltban adta hírül a Minisztertanács üléséről kiadóit közlemény: a kormány befejezettnek nyilvánította az 1970-ben indított Alumíniumipari Központi Fejlesztési Programot. Az, hogy erre az eseményre két évvel a megadott határidő előtt került sor — önmagában is sokat elárul. A tények egyértelműen bizonyítják: az Alumíniumipari Központi Fejlesztési Program kereteben nagyon fontos és jelentős változások mentek végbe. Az 1970 óta eltelt nem egészen másfél évtized alatt másfélszeresére emelkedett a másfél évtizede bauxitbányászat termelése. Ezt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy új bányákkal gazdagodtunk. A Fejér megyei Bauxitbányáknál a Rákhegy II. és a Bitó II., valamint a fenyőfői bánya néven, míg a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál a Ralimba 111... majd ennek bővítéseként, a Deáki puszta, az Iza II. és a Deáki IV/1 bányák neve jelezte. hogy több bauxit kerül a felszínre. Ui üzemek A bauxittermelés növekedése lehetővé tette a timföldgyárak termelésének bővítését, és a' technológia korszerűsítését. is. Az előbbire az ajkai új, 240 ezer tonna kapacitású timföldgyár a példa. a rekonstrukciókat viszont Almásfüzitő, Mosonmagyaróvár és a régi ajkai gyár neve fémjelzi. Ezek nyomán a timföldgyártás csaknem kétszeresére növekedett, s bár a kibányászott bauxit minősége romlott, a korszerűbb technológia eredményeként a belőle előállított timföld minősége javult. A következő technológiai lépcső az alumíniumkoháÜj készárugyártó üzemekkel gyarapodtunk Balassagyarmaton és Hódmezővásárhelyen. ahol többek között habosított és szereit alumíniumboritású panelek, íves tetők, nyílászárók, bá- nyatámok és radiátorok gyártását kezdték meg. A Magyar Kábel Müvek ugyancsak Balassagyarmaton megkezdte az alumínium kábelek gyártását. Az Alumi- niumgyár egy tiszafüredi egységgel egészítette ki tiszta alumíniumprofilú termelésre szakosított üzemét. .1 ászból dogházán termel ni kezdett a Jászberényi Hűtö- gépgyár új radiátorgyára. A Mátravidéki Fémművek csuszat. Ennek továbbra is a magyar—szovjet timföld- és alumíniumegyezmény jelentette az alapját, amelyet néhány hónapja megújítottak. Ez az egyezmény lehetővé tette a többi között azt is, hogy alumíniumíeldolgozó iparunk gyorsabban fejlődjék. A tárgyalt időszak elején fejeződött be Székesfehérvárott e'gy új, nagy kapacitású széles szalaghen- germü építése. A hetvenes évek közepén bővítették a présműt és a széles szalag- hengerműt. Bővült és korszerűsödött a fóliagyártás is, megismerkedhettünk a nemes fóliákkal. lók automatizált nagyipari termelésére tért át, amellyel világszínvonalon áll. A Mátravidéki Fémmű a gyorsjáratú préseivel megalapozta a nagy teljesítményű lubus- és aerosolpalackok gyártását Korszerűsítették az öntést Ajkán, a Likőripari Vállalat pedig gépesítette minipalackok alumínium kupakos zárását. Az említett korszerűsítések, műszaki fejlesztések elsősorban az alumíniumipar technológiai folyamatának műszaki színvonalát javították. Ennek köszönhető, hogy javult a termékek minősége, és bővült a választéka. Bővülő export Különösen jelentős m alumíniumipar szerepe a magyar gazdaság tőkés exportjában. Kedvező váitozáfci- nak tekinthető, hogy alumíniumkivitelünkben lényegesen nőtt a nagyobb feldolgo- zottságú termékek aránya. Miközben az alumínium fél- gyártmányok és készáruk együttes exportja az eltelt másfél évtized alatt megötszöröződött, a fém tömbé nagyságrendekkel csökkent. Olyan árualapot teremtettünk, amely még az utóbbi idők kedvezőtlen konjunkturális feltételei között is számottevően javította külkereskedelmi mérlegünket. A program legfőbb eredményét mégis az jelenti, hogy a kiemelt fejlesztés lehetőséget teremtett a hazai adottságokhoz jobban igazodó termelési struktúra kialakításához, hozzájárult a hazai felhasználás körének szélesítéséhez, és az egy fóré jutó alumíniumfogy ászt as nemzetközileg is magas szintjének eléréséhez. A program tehát az elmúlt év utolsó napjával véget ért. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy további • tennivalók ne lennének. A nemzetközi piaci előrejelzések ugyanis már a világszerte fokozódó alumínium- hiányra figyelmeztetnek, s ez növekvő keresletet, magasabb árakat, előnyös export- lehetőségeket ígér. De ígéri az élesedő konkurrenciahar- cot, a fokozódó versenyt is. Hogy ebben a versenyben ne veszítsük el az elmúlt másfél évtized alatt szerzett relatív előnyünket, ahhoz a mindennapok kemény munkája melle’t rugalmas alkal- mazkodóképességre és állandó megújulási készségre van szükség. A.T. varmentes alumínium kupakok előállítására profilírozta ál füzesabonyi üzemegységét. A Fémmunkás Vállalat ab! a k keret gyárat adott át Székesfehérvárott. Az Aluminiunigyár a mélyhúzásra, a Kábel Művek a gyors huzalhúzásra, a Hűtőgépgyár pedig a hőeseréÓfiás cukorsilók Egy dón cég cukorsilók építésére szakosodott, és látja el ró- formán az egész világot effajta tárolókkal. A silók mindegyike 20 000 tonna cukrot foglalhat magába. Francia megrendelésre most két, minden eddigit felülmúló méretű, egyenként 70 000 tonna finomított cukrot befogadó silóóriást építenek, amelyekbe Franciaország csaknem egyévi egész cukortermelése belefér maid. A silókat speciális szellőztető és légnedvesség-ellenőrző berendezésekkel, valamint olyan üritörendszerrel látják majd el, amelyen át a cukor a saját súlyánál fogva, az utolsó szemia kifolyik tcwtálybói. Korszerű termékek
