Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
1984. február 28., kedd 6SZAK-MAGYARORSZÁG 5 Átszervezés után a város és környéke Párbaj vagy vetélkedő? Alig félszáz napi járóföld- re hagytuk magunk mögött a Járásokat, a több száz. éves együltjárás után érthetően nem sikerült még leszoknunk róla, hogy Járást emlegessünk, de az ítélet, járás szavunk ügyében mar meghozatott. Hogy mikor tűnik el a magyar nyelv egymillió körüli szókészletéből ez a több száz esztendős kifejezés, azt egyelőre éppen olyan nehéz dolog lenne megmondani, mint azt, hogy a járások örökségével sáfárkodó vonzáskörzeteknek majdan ki kerül-e a közigazgatási reformot tervezőinek vala- m ennyi elképzelését valóra váltania. Most, két hónap múltán még minden bizonytalan. A perpetuum mobile az első lökést megkapta, hiszen az új rendszer élni, mozogni kezdett, s egyelőre mozgásban is van, ám két. hónap múltán még nem tudni, hogy a mozgás a kezdeti energiából adódik-e, vagy a szerkezet vajóban képei,s az önálló működésre. Alihoz, hogy ez kiderüljön, hosszú hónapokra, «öt évekre, talán évtizedekre lesz szükség, bár az érdekeli felek szempontjából ez egyelőre lényegtelen. Az érdekeltek, mi, akik lépten- nyonton kapcsolatba kerülünk az átszervezett tanácsi apparátus dolgozóival, csak arra vagyunk kíváncsiak mindezekből, működik-e legalább úgy az új szerkezet, mint a régi. Ha igen, akkor a finomításokat apránként, észrevétlenül el lehet rajta majd végezni, A kérdés, bizonytalanság tálán azokban az emberekben « legnagyobb, akiknek » megváltozott1 munkát végezniük kell. Kazsimérszki Ferenccel, Sátoraljaújhely város tanácselnökével beszélgettünk a' minap. Alig egy esztendeje kívülről, termelő vállalattól került az elnöki székbe, ezért tudja talán jobban érzékelni' az új rendszer adta változásokat. A hajdani járás tisztviselői közül jópúran jöttek az átszervezés után a Városi tanácshoz, s velük kapcsolatban alighanem jogosak az elnök szavai, miszerint egyik napról a másikra nem könnyű megbarátkozniuk a gondolattal: ezentúl nem a magas hivatal hatalmi pozíciójából, hanem az egyenrangú társ helyzetéből kell kapcsolatot tartaniuk a Város vonzáskörzetéhez lottózó településekkel, legyen az bar csak töredéke méreteiben az utóbbi időbem mind markánsabb fejlődésnek indult Űjhelynek. Másfelől tanulni kell az új helyzetből adódó helyes szemléletet, viselkedést, a város tanácsi apparátusa dolgozóinak is. hiszen ők eleddig csak városuk gondjával kellett, hogy foglalkozzanak, most, hogy Sátoraljaújhely fejlesztésekor immár figyelembe kell majd venni a környék településein lakó emberek erdekeit is, minden bizonnyal engedni kénytelenek majd lokálpatriotizmusukból, egy nagyobb közösség érdekeinek javára. Mindezek pedig olyan szemmel látható dolgokban öltenek majd testet, mint a sátoraljaújhelyi egészségügyi központ fejlesztése, rekonstrukciója. amely több tízezer ember érdekeit Szolgálja, ám amely munkák elvégzése a célszerűség okán, a városon belül kell, hogy történjen. De ugyanígy nemcsalt a városlakók gyermekei, hanem egy egész terület iskolásai veszik igénybe azokat az oktatási, művelődési intézményeket, amelyek megint csak a városon belül dolgoznak, hasonlóképpen a kereskedelmi hálózat szaküzletei. és a példákat még lehetne sorolni. Hiszen a Magashegyen nemrégiben üzembe helyezett tévéerősítő berendezések is az egész Hegyköz vételi lehetőségeit Javítják, és Füzéren vagy éppen Pál házán is érezni lehet majd, ha néhány év múlva valóban elkészül a tervezett sátoraljaújhelyi telefonközpont. Persze, jó szándékkal vitn kikövezve a pokolba vezető út is, így aztán megeshet, a legjobb akarat ellenére sem sikerül valamennyi érdekeltnek felismerni, hogy az együttműködés, a megváltozóit minőségű együttműködés egyformán szolgálja a javát mindenkinek. A Pálházi nagyközségi Közös Tanács elnöke, Palágyi Ernő, ha szó szerint nem is mondta, de élhet a gyanúperrel, hogy a volt járásiaknak nem megy majd egyik napról a másikra ez az újfajta „együtlmű- ködősdi”. Talán érthető is a taináskodásu, hiszen huszonöt hivatali éve alatt sokmindent tapasztalhatott, ezért láthatja gyanakvása jogos igazolását. abban az ajánlásban, amelyet a minap kapott Pát- háza Üjhelytől. valamilyen nyilvánvaló ügyben, s amely — úgy érzi —, végre megszerzett függetlenségükön kísérel meg máris csorbát ejteni. És nehezen veszi tudomásul azt is, hogy a megye által kért jelentés másolatából miért kér a város Is egy példányt. Talán fölöslegesen, talán nem, mindenesetre az újhelyi tanácselnöknek mostanság nehéz dolga lehet, hiszen úgyszólván személyekre kiterjedő elképzelésekkel kell rendelkeznie a vonzáskörzetet érintő terveket illetően. Lym. ami Pálházán már sok, az az ellenkező irányban, mondjuk Karcsún, talán kevés is lehet. György Károly, az itteni nagyközségi közÖ6 tanács elnöke például egyenesen igényli az Üjhely- röl érkező segítséget. Mint mondja, a járások idején felelős, érdemi munkát, éppen a járások miatt keveset végeztek, végezhettek, most hát érthetően bizonytalan a tollat tartó, ilyen vagy olyan ügyben felelősen intézkedő tisztviselő keze. Lehetnek ezzel másutt is ugyanígy, ezért született a döntés Sátoraljaújhelyen, hogy a hét egyes napjain más-más irányba mikrobusz viszi a vonzáskörzet településeire a tanácsi a.lcat, segítsenek, ahol szükség van rá, hogy minél gördülékenyebb legyen az átállás. És ott vannak a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak ülésén, s meghívják a városi tanács üléseire is azoknak az érdekelt községeknek a képviselőit, akik véleményére a területet érintő döntések meghozatalához szükség van.. Mindez nemcsak a terület, ▼agy vonzáskörzet összehangoltabb fejlődését szolgálja majd, de talán segít majd meggyőzni a ma még kétkedőket, hogy a járások nélküli településfejlesztés valóban egyformán kezeli a falut és a várost. Pusztán méreténél fogva egyik sem élvez kedvezőbb halyaetet a másiknál, és minél messzebb hagyjuk magunk mögött a járásokat, annál több, a pálházi elnökhöz hasonló ember bizonyosodik meg róla, hogy az új területfejlesztési elképzelések egyformán szolgálják minden ott élő ember érdekeit, s a települések között egykor folyó élet-halál párbaj helyét olyan vetélkedő veszi át, amelynek ezentúl csak nyertesei lehetnek. Csendes Csaba Vidéki és városi tapasztalatok IS legfontosabb a kötődés Milyen a fiatalok kötődése a lakóhelyhez? Hogyan értékelhető és válöjábun mit foglal mugúbun a lakóterületi érdekvédelmi munka? Mi a különbség a vidéki es a nagyvárosi lakóterület ifjúsági , munkája között? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangoztak el a közelmúltban azon az. ülésen, amelyen a KISZ Borsód megyei Bizottságának tagjai a lakóhelyi ifjúságmozgulmi munka tapasztalatairól tanácskoztak. Es nem csupán kérdések, hanem számos javaslat, hasznosnak mutal kozó ötlet is szóba jött a téma taglalásakor. Mert hisz va- 'ójában ez volt a cél, Ugyanis a lakóterületi ifjúsági munka fejlesztése, sói nem túlzás, megteremtése érdekében még jócskán akad tennivalójuk a fiataloknak. A lakóhelyi ifjúsácmozgal- mi munkát alapvetően befolyásolják azok a gazdasági. társadalmi és közigazgatási átalakulások, amelyek az elmúlt két évtizedben történtek és történnek napjainkban is Ezek hutásaként megyénkben fokozódtak a színvonalbeli különbségek a települések közüli. Különösen azokon a területeken, amelyeket nem jellemez az Iparosítás es kedvezőtlen feltételei vannak a mezőgazdaságnak Is. A városuk fejlődésétől elmaradlak a székhelyközségek, ez utóbbiaktól pedig a társközségek döntő többsége. Sok helyen még az alapellátással is gondok vannak. A falusi életkörülmények javulása ellenére tovább tart a lakosság, különösen a fiatalok elvándorlása a városokba, nagyközségekbe. Igaz, akik megmaradnak a községekben, erősen kötődnek a lakóhelyhez. Ezeken a területeken nem okoz gondot a lakóterületi ifjúsági munka, másutt viszont annál inkább. Számos kistelepülésről járnak el a környező Ipari létesítményekbe, egyéb munkahelyekre a fiatalok, akiknek nagy része a munkahelyi ifjúsági szervezetben vállal műn kát. Így van ez a tanülóiijúság koreben hu E/.ek negatív hatással vannak a lakóterületi K.1SZ- munkára, hiszen a fiatalok találkozóinak megszervezése már önmagában gondot jelent az elfoglaltságok miatt. Nem beszélve arról, ilyen körülmények között valósággal lehetetlen tartalmas munkát végezni. Különösen nem a városukban. Számos lakótelepen az alapvető feltételek is hiányoznak a területi munka kialakításához. Nincs például elegendő, több célra hasznosítható művelődési intézmény, s ha van is, túlságosan távol az otthonoktól. Elenyésző a száma azoknak b létesítményeknek, amelyek a speciálisan klubszerű életre alkalmasuk, kevés a száma a sportlétesítményeknek. Pedig a lakótelepi Ifjúsági munka megteremtéséhez nagy segítséget jelentene a tömegsport, és az ehhez szükséges feltételek helybeni megtermtése. Megyénkben megkezdődött a lakóhelyi ifjúsági aktíva- csoportok szervezése, emeLáthatatlan kórokozó: a zaj a hallásnak már ilyen ke»« dődő gyengüléséi, is kimutathatjuk. Ä vizsgálat úgy megy végbe, hogy az audio- méternek nevezett műszerrel, amellyel különböző rezgésszáméi hangokat hoznak létre, megállapítják ‘ a hallásküszöböt, vagyis azt a legkisebb hangerősséget, amelyet a fül még hallani képes. A zaj, mégha azonos erős-' ségű is, nem minden ember hallását rontja egyformánk Egyéni különbségek előfordulnak. Vannak érzékeny fülű emberek, akiknek a hallása hamarabb kezd gyengülni, de ha a zaj hosz- szú ideig hat a fülre, egy idő múltán kivétel nélkül mindenkié gyengülni fog. Képünkön egy íémmeg- munkáló üzem, amely a zaj szempontjából veszélyes munkahely. Az ipari forradalom előtt a zajnak kevés szerepe volt az emberiség életében. Tar- tósabb zajhatásnak csak a kézművesek voltak kitéve. Az ipari forradalommal jelentős 1 változás történt. A gőzgépeknek a feltalálása után a zaj mind nagyobbá és általánosabbá vált. Ez odáig vezetett, hogy a ma embere az utcán, a munkahelyen és otthon egyaránt életének nagy részét zajbon tölti. A zaj az emberi életnek szerves részévé, sót egészségünket veszélyeztető tényezővé vált. A hirtelen nagy zaj, például ágyúlövés vagy robbanás legtöbbször átmeneti süketséget okoz, de hamarosan visszatér a rendes hallás. Előfordulhat azonban, hogy ilyenkor megreped a dobhártya, vagy a belső föl károsodik, de az ilyen baleset viszonylag ritka. A gyakori hallásromlásnak nem ez az oka, hanem az embereket érő, az előbbinél gyengébb, de tartós zaj. A munkások az üzemben őket érő állandó zajra rendszerint csak akkor figyelnek lel, amikor először lépnek be a munkahelyre, vagy még csak rövid ideje dolgoznak ott. Később a zaj ,.észrevehetetlenné” válik, kevésbé zavarja őket. mert látszólag hozzászoknak ehhez az állandó Ingerhez. Az átlagos üzemi zaj teljes süketséget ritkán okoz, ezért szerepét sokan alábecsülik. Pedig az igazi veszélyt éppen ez jelenti. A hallásnak zaj előidézte romlása eleinte olyan enyhe, hogy sokan észre sem veszik. Műszeres hallásvizsgálattal, az úgynevezett audio- metriai vizsgálattal azonban Poloniai hívogató Lengyel napok Miskolcon Az IBUSZ miskolci irodájának kirakatát napok óta ősi lengyel városok, szépséges lengyel tájak fotót díszítik. Ha valakit a szép élményt kínáló lengyel utak, sajátos hangulatú városok, Iveknek az a célja, hogy ösztönözzék a lakóhelyi kisközösségek kialakítását. Lenin- városban és a Sajószentpé- t»sri Üveggyárban már működnek. létük igazolja, hogy a fiatalok igénylik a közösségi életet. A kezdeményezés bevált a gyakorlatban. Továbbfejlesztése viszont alaposabban átgondolt programokat, nagyobb fantáziát igényel, nehogy sablonossá, formálissá váljon működése. A lakóterületi KlSZ-szer- vezetek tevekenysege minőségileg eltér a munkahelyi es tanintézeti mozgalmi munkától. Kizárólag a tagok szabad Idejére építhetnek, tehát a munka jórészt a szabad idő hasznos eltöltésére irányul, Gazdasági tevékenységét a településfejlesz- lési tervek megvalósításáért szervezett társadalmi munka jellemzi, Ez azonban csak akkor sikeres, ha a szervezők és a fiatalok közvetlenül is érdekeltek a vállalásokban, Meg kell találni azokat a formákat, amelyek vonzóvá teszik a lakóterületeken élő fiatalok számára ezt u fajta mozgalmi munkát. Es ez a feladat: az egy lakóhelyen élő fiatalok kapcsolatainak kialakítása, a közösségi élet megteremtése, az ifiúséet szövetségre vár. M. M. tájak érdekelnek, az irodában bőséggel kaphat tájékoztatást: a prospektusok sokasága érkezett hozzánk a Lengyel Idegenforgalmi Tájékoztató Központ kiadásában, túlnyomórészt magyar nyelven. Számos lengyel városról, tájegységről, utazási tudnivalókról. A tapasztalatok szerint Lengyelországban persze szinten megkaphatok ezek a magyar nyelvű tájékoztatók. iZavarba jönnénk, ha valaki hazánk bármely utazási irodájában lengyel nyelvű tájékoztatót kérne országunk valamely nevezetességéről.) Ismeretes ugyan, hogy a lengyel néppel kapcsolatunk olyan ősi, mint amennyire baráti, úgy tűnik viszont, hogy ezt a kapcsolatot is lehet mélyíteni, szélesíteni. Ezt a célt szolgálja, ha csupán a mi szűkebb környezetünkben is, a tegnap megnyílt lengyel—magyar idegenforgalmi és vendéglátó napok rendezvénysorozata. Az IBUSZ miskolci irodójáA MÁV Miskolci Járműjavító Üzemének szocialista brigádvezetői az év elején tartott tanácskozásukon határozták el, hogy az idén két kommunista műszakot ártanak. Az első szombat bevételét a? üzemi dolgozók lakásépítésének támogatására szán- ték — kamatmentes kölcsön formájában A múlt szombaton több mint hétszáz dolgozó jelent meg munkahelyén. A vasúti ban Nagy László igazgató köszöntötte a megnyitó vendégeit, köztük Andrzej Sie- rakowskit, az ORBIS krakkói igazgatóját, Zbigniew Janiecet, az iroda tarnowi igazgatóját, A lengyel-napokat a krakkói igazgató nyitotta meg, aki elmondta, hogy mindig nagyon szívesen jönnek Magyarországra, minden ide vezető út népszerű, szeretné viszont, ha most egy hét alatt ismét megnyernének néhány embert a lengyelországi utakra. Méghozzá most a lengyel konyhával szeretnének hívogatni. A lengyel konyháról pedig ezen a héten Miskolc több vendéglőjében is Ízelítőt kaphatunk. Balázs Bertalan, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgató- helyettese mondta el, hogy lengyel ételek kaphatók ma, kedden az Aranycsillagban, szerdán a Tokaj étteremben, csütörtökön a Magyaros étteremben, pénteken pedig a Park motelben. teherkocsi-javítók mindkét részlegében dolgoztak; mintegy 2500 munkaórát teljesítetlek. A gyárrészleg teljesítménye is meghaladta az 1000 órát. Természetesen részt vettek a kommunista műszakon a kiszolgálók, az adminisztrációban dolgozók, a műszakiak és az igazgatási alkalmazottak is. Közülük többen gyártási és szerszámké- szitési munkát — is — véJ geziek.
