Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

XI,. évfolyam, 47. szám Ara: 1,80 Ft Szombat. 1384. február 25. A7 MSZMP BORSOD ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK f APIA VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! ÖSSZEGZÉS ÉS TERVEZÉS ÓZDOtf (3. o.) TAKTAHARKANY - A GAZDAGODÁS HANGULATÁBAN (4. o.) GAZDASÁG ÉS KULTURÁLIS „TERMELÉS" (4. o.) fiz SZKP KB Politikai Bizottságának ülése Losonczi Pál, tér. Elnöki Tanács elnöke ugyancsak pénteken. parlamenti dől-'1 gozószobájában fogadta az ENSZ főtitkárát. A találko­zón részt vett Várkonyi Pé­téi' és Rácz Pál. Ja vier Pérez de Cuellar a délelőtti óráikban ellátogatott a Magyar ENSZ Társasághoz is. A vendéget — akinek kí­séretében volt Rácz Pál — Simái Mihály, a társaság el­nöke tájékoztatta a világ- szervezet magyar tagozatá­nak munkájáról, feladatai­ról. Javier Pérez de Cuellar és felesége a délutáni órákban Kecskemétre látogatott. A vendégeket és kíséretüket a városi tanács székházában köszöntötték, majd Meső Mihály tanácselnök kalauzol­ta őket a már százezer lako­sú hírős városban. Elsőként a Kodály Zoltán Zenepeda­gógiai Intézetet, keresték fel. Az intézetben látható ál­landó Kodály-emlékkiállitás megtekintése után Javier Pérez de Cuellar a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolát és Gimnáziumot ke­reste fel. Kódár János fogadta Javier Perei de Cucllart, az ENSZ főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken az MSZMP KB székházéban fogadta Ja­vier Pérez de Cuellart, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkárát, aki Várko­nyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű ta­lálkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a világbéke megőrzésében be­töltött szerepéről. A találkozón jelen vo>lt Várkonyi Péter és Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. a menyei vértraeszfúziás állomásért Mint ismeretes: megyénkben még or elmúlt évben nagy társa­dalmi összefogással akció indult annak érdekében, hogy mielőbb megépülhessen a rohamosan fejlődő egészségügy számára nélkü­lözhetetlen, új vértranszfúziós állomás. Különböző vállalatok, üze­mek kollektívái ajánlottak már fel jelentős összegeket a gyógyí­tást szolgáló intézmény felépítéséhez. E széles körű társadalmi összefogáshoz csatlakoztak az elmúlt napokban megyénk több termelőszövetkezeti gazdaságának dolgozói is. A szentistváni VII. Párt- kongresszus Termelőszövet­kezet eredményes zárszám­adó közgyűlésén 20 szocia­lista brigád több mint 300 dolgozója nevében bejelen­tették, hogy már a zárszám-1 adást megelőző munkahelyi tanácskozáson elhatározták: valamennyien segíteni kíván­ják e társadalmi célkitűzés megvalósítását, s egy-egy na­pi fizetésüket ajánlják fel a vértranszfúziós állomás fel­építésére. A szocialista bri­gádok tagjainak példáját a termelőszövetkezet egész kö­zössége követte, s a közgyű­lésen egyhangúan megsza­vazták, hogy valamennyien egynapi fizetésükkel járul­nak hozzá a cél megvalósu­lásához. A vizsolyi Lenin Termelő- szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén a tagság ugyancsak egyhangúan szavazta meg, hogy valamennyien egynapi fizetésüket ajánlják fel a vértranszfúziós állomás fel­építéséhez. Ugyanezt a fel­ajánlást tették zárszámadó közgyűlésükön a baktakéki Szárazvölgy Tsz dolgozói is. Tegnap, pénteken újabb két termelőszövetkezet tag­sága és dolgozói határozták! el a zárszámadó közgyűlésen, hogy csatlakoznak a társa­dalmi megmozduláshoz. A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet közgyű­lésének résztvevői, miközben megszavazták az egynapi munkabér felajánlását, egy-i ben ajánlást fogadtak el a megye szövetkezeti tnozgal-- ma felé, hogy mindenütt csat­lakozzanak és anyagiakkal is segítsék a nemes cél meg­valósítását. A termelőszövet­kezet közgyűlésén egyébként 1800 fő egynapi munkabérét ajánlották fel. Lapzártakor kaptuk a hírt. hogy tegnapi zárszámadó küldöttgyűlésü­kön, melyen részt vett Tóth József, az SZMT vezető tit­kára is, a tibolddaróci tsz tagsága is megajánlotta egy­napi munkabérét megyénk © fontos egészségügyi létesíH menyének megvalósításához. Nemzetközi rákkongresszus A világ húsz országából érkezett onkológusok, t a daganatkutatás és -gyógyítás Negyedszázados emlékezés Kollégiumi nap a Petőfiben Moszkvában ülést tartott az SZKP KB Politikai Bi­zottsága. Az ülésen elhangzott fel­szólalásában Konszlantyin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára szólt a szovjet gaz­daság fejlesztésének, a szov­jet emberek jóléte növelésé­nek, a Szovjetunió védelmi képessége erősítésének, a ífépgazdasági tervezés és Irányítás tökéletesítésének azokról a fő irányairól, ame­lyekre párt- és állami vona­lon is állandó figyelmet kell fordítani. A központi és he­lyi párt-, tanácsi, és gazda­sági szerveknek következete­sen erősíteniük kell a töme­gekhez fűződő kapcsolataikat, javítaniuk kell nemcsak gaz­dasági, hanem nevelő mun­kájukat is, arra kell töre­kedniük, hogy mozgásba len­düljön a nép alkotó ereje, erősödjön a szovjet emberek eszmei elkötelezettsége — mondotta Konszlantyin Cser­nyenko. Szólt arról is, hogy az SZKP KB februári ülésé­nek eredményeit széles kör­ben meg kell vitatni a párt- bizottságokban és a pártak­tívákon, a pártalapszerveze- tekben, a szakszervezeti, Komszomol- és más társa­dalmi szervezetekben, a mi­nisztériumok és más orszá­gos főhatóságok kollégiumai­nak ülésein. más szakemberei pénteken befejezték tanácskozásukat a budapesti Atrium Hyatt Szállóban. Miként dr. Lapis Károly professzor, a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke és a XIV. nemzetkö­zi rákkongresszusra megvá­lasztott elnöke elmondta: a 40 tagú tanácsadó testület előkészítette a Nemzetközi Rákellenes Unió XIV. nem­zetközi kongresszusát, ame­lyet 1986 augusztusában Bu­dapesten tartanak. A szokásostól eltérően sok kollégista volt otthon tegnap délelőtt a Petőfi Kollégium­ban. Az elsős diákok és szü­leik vettek részt a kollégium negyedszázados fennállása alkalmából rendezett kollé­giumi napon, amelyre meg­hívták azoknak az iskolák­nak a vezetőit is, ahová a fiúkollégium lakói járnak. Sokfelől érkeztek az ünnepi megemlékezés résztvevői, hi­szen az itt lakó fiatalok 220 településről érkeztek, s ti­zenkét miskolci középiskolá­ban folytatják tanulmányai­kat. Többek között erről is szólt beszédében Kurucz László, a Petőfi Középiskolai Fiúkollégium igazgatója, aki nemcsak a kollégiumi múlt negyedszázadának esemé­nyeit sorolta fel, de beszélt a diákotthoni múltról is. A mostani kollégium épületét — mindössze két év alatt — még 1950-ben, az akkor szin­te üres Selyemréten kezdték el építeni, de az épület sok­féle funkciót töltött be, amíg eredeti rendeltetésére hasz­nálhatták volna. Többek kö­zött laktak itt egyetemisták is s csak 1956-ban vehették végleg birtokukba a sok hely­ről Miskolcra érkező közép- iskolások. A negyedszázad mozgal­mas történetéi e helyütt per­sze nehéz lenne felsorolni. De feltétlenül szólni kell ar­ról, hogy a kollégiumokra az. elmúlt harminc esztendő alatt — harminc évre te­kinthet vissza az új típusú kollégiumi mozgalom, s en­nek ebben a tanévben tas't- ják megemlékezéseit — a kollégiumokra igen nagy szerep hárult az ifjúság ne-; vetésében. „Az új világ épí­tése — mondotta' Kurucz László beszédében — nem­csak az anyagi eszközök fel­halmozását jelenti, hanem azt is, hogy olyan fiatalokat nevelünk, akik alkotó mó­don tudnak feladatokat vél-! lalni a közösségért.” A kö­zösségi életre nevelés, az ér­telmes embert életre való felkészítés az a cél, amely a kollégiumok munkáját, egész tevékenységét megszabja. A Petőfi Kollégium diák­jai igen sokszínűén töltik mindennapjaikat. Csak né­hány példát sorolnánk. Egy­re erőteljesebben végzi mun­káját a diáktanács s hallatja szavát a szabadidős progra­mok megszervezésében. Szín­házlátogatás, tárlatlátogatás, TIT-előadások szerepelnek a programban, rendszeresek a pályázatok is. A jubileum alkalmából meghirdetett pá­lyázat — „Közösségben élek” — eredményhirdetésére egyébként épp a tegnapi na­pon került sor. Jól felszerelt könyvtár segít i a kollégistá­kat a tanulásban, s rendsze­resek a sportvetélkedők is. A tegnapi ünnepségen — amelyet szülő-nevelő talál­kozó követett — egyébként a kollégium irodalmi szín­pada is bemutatkozott Köl­tők, írók: vallomásail hívták segítségül ahhoz, hogy el­mondják: mit adhatott s mit adhat még ma is a tanulás lehetősége, a közösség erejfi. Város az ?ak Encset 1984. január 1-vel várossá nyilvánították. Ez forduló­pontot, történelmi jelentőségű változást hozott a település életében. A városi rang a bizalom és elismerés kifejezése, ami új lehetőségeket is biztosit a további dinamikus fejlő­déshez. A lehetőségek azonban fokozottabb kötelezettsé­gekkel járnak, még nagyobb erőfeszítésre, összefogásra van szükség ahhoz, hogy a kitűzött célok valóra váljanak, a város gyarapodása, fejlődése töretlen legyen. Ezekről beszélgettünk Encs város vezetőivel. (írásunk lapunk 5. oj. dalán.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom