Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
VtLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \T MSZMP BORSOD-AB ACU-ZEMPLffN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 15. szám Ara: 1,40 Ft Csütörtök, 1984. február Z3. SOK-E VAGY KEVÉS A MŰANYAG? (3. oldal) MADARAK. CSIKÓK, TENGER (4. oldal) NAGYOBB SEGÍTSÉG A LAKÁSHOZ JUTÁSHOZ (5. oldal) Elutazott a svéd külügyminiszter Kádár János fogadta Lennart Bodström svéd külügyminisztert (középen a tolmács látható). Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Lennart Bodströmöt, Svédország külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cserélték a nemzetközi helyzet Időszerű kérdéseiről és a magyar—svéd kapcsolatok alakulásáról. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak szerdán, parlamenti dolgozószobájában fogadta a svéd diplomácia vezetőjét. A találkozón jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Szigeti Károly, hazánk stockholmi, valamint Kori Vidar Hellners, Svédország budapesti nagykövete. A svéd külügyminiszter a nap folyamán koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezt követően a SZOT székházában találkozott Gáspár Sándorral, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökével. Lennart Bodström hivatalos látogatását befejezve, a déli órákban elutazott Budapestről. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent vendéglátója, dr. Várkonyi Péter. Jelen volt Szigeti Károly és Kari Vidar Hellners. A svéd diplomácia vezetője eutazása előtt a repülőtéren találkozott a magyar sajtó képviselőivel, közöttük (Folytatás a ?. oldalon) Hazánkba érkezik az ENSZ főtitkára Dr. Várkonyi. Péter külügyminiszter meghívására február 23-án, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Javier Perez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Tanácskozás a kiskertek áruellátásáról Megyénkben mintegy 110 ezer házikert, kisüzemi szőlő, gyümölcsös, hobbikért tulajdonosai kiváncsiak rá — főleg kitavaszodás előtt —, hogy milyen lesz különböző eszközökből a kistermelői áruellátás. Fontos ez azért is, mert területet tekintve, igen nagy, közel 30 ezer hektárnyi müveit, jelentős százalékban a piacokra is termelő parcellákról van szó, s ezek biztosítják a megye zöldség- és gyü- mölcsellátásának közel 00 százalékát. A 110 ezernyi kistermelőt „képviselő” szakcsoportvezetők, s a forgalmazás gócpontjainak mezőgazdasági boltvezetői tegnap, szerdán egy Miskolcon megrendezett tanácskozáson kaptak részletes választ e kitavaszodás előtti kérdésekre. Fodor László, az AGROKER igazgatója például arról tájékoztatott, hogy öt saját szaküzletükben és 25 áüész-, BIK- és Zöldcvt-boltban a tavalyinál összességében várhatóan jobb lész a kistermelői áruellátás. A jobb ellátás érvényes például a kisgépekre, viszont a déli országrész viharkárai, az ezrével széttépett fóliasátrak miatt hegyenlőre akadozik a fóliaellátás. Kiss Ferenc, a megyei növényvédő-állomás főmérnöke arról adott tájékoztatást, hogy milyen károsítok elleni védekezésre kell alaposan felkészülni. Aszályos év után számolni kell főleg a szárazságot kedvelő kártevőkkel, veszélyeztethet n burgonyabogár, a megye északi vidékein a cserebogár pajor, sok a lalajlako kártevő, s alaposan fel kell készülni az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezésre. Ami a növényvédőszer- és mütrágyaellátást illeti, az utóbbi az előző évinél jobbnak ígérkezik. Nem lesz nitrogénműtrágya-hiány, több lesz a kis kiszerelésű* csomagolás, van bőven lombtrágya, s komplex műtrágyákból is van kínálat. Akad még „furcsaság” is, az olyan műtrágyaféleség, amiből érdemesebb kétszer 5 kilós adagot vásárolni mint 10 kilósat, mert az utóbbit Kecskeméten csomagolják, s a szállítási költségek miatt drágább. Növényvédő szerekből ,,változó” az ellátás, akadnak hiánycikkek, amelyeket azonban lehet más, hazai szerekkel pótolni. Hiányoznak még a talajfertőtlenítö szereli, a csigaölő, de jobb lesz a rézgálicpor- és a bor- dóilépor-el látás. Kiváló gombaölőszert ígér, kis csomagolásban is a világhírű francia Rhone—Poulence cég és a BVK között létrejött megállapodás, amelynek alapján itt, megyénkben gyártják majd a „Mi- kal”-készítményt. Gyomirtó szerekből is „változó”, egyesekből jobb, másokból gyengébb lesz az ellátás, s ezért nem árt felkészülni a „kapazin”, azaz a kerti kiskapák használatára. Vólogatós a kiskertek eszközellátásának legnagyobb megyei „bázisában", a miskolci Kertész Áruházban. Megyénk 1983. évi gazdasági és társadalmi fejlődése A KSH megvei igazgatóságának jelentése A Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága felmérte és összesítette Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1983. évi gazdasági és társadalmi fejlődését. Eszerint: a fejlődési mutatók — arányukat tekintve — hasonlóak a népgazdaság egészéhez a változás nagysasa, üteme azonban kisebb-na- gyobb mértékben eltér attól. A szocialista ipar az országosnál nagyobb mértékben, 1,8 százalékkal növelte termelését Ezt jelen l ösen meghaladó növekedést ért el a villamosenergia-ipar és a vegyipar, a tavalyinál kevesebbet termelt a bányászat, az építőanyag-ipar és a könynyüipar. A bányászatban és az építőiparban a termelékenység is az előző évi alá esett. A megyei székhelyű ipar értékesítése folyó áron mintegy 7 százalékkal nőtt, összehasonlító áron alig emelkedett. Az exportárbevétel az előző évit majdnem egyötödével meghaladta, s az összes árbevételen belüli aránya is nőtt. A rubelelszámolású export 28 százalékkal, a nein rubelelszámolású 19 százalékkal emelkedett, a külkereskedelmi vállalatoknak átadott termékek értéke 39 százalékkal csökkent. Az egy évvel korábbinál több termék került külföldi piacokra, emellett a devizaárfolyam változása is hozzája» rult az exportárbevétel növekedéséhez. A kivitelező építőipar termelése 1983-ban az országossal azonosan, 5,5 százalékkal tovább csökkent, kivételt képez a tanácsi építőipar, ahol közel 6 százalékkal többel, termeltek, mint 1982-ben. A termelékenység az állami építőiparban javult, az építőipari szövetkezeteknél lényegesen visszaesett, Kisebb- nagyobb mértékben minden kivitelező csoportban csökkent a foglalkoztatottak száma, különösen a közvetlenül építési-szerelési munkákon dolgozóké. (Folytatás ti 3. oldalon) A cél: egyensúly és fizetőképesség Az árhivatal elnökhelyettesének előadása Miskolcon A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szervezete és a TIT közös rendezésében tegnap előadást tartott a Nemzeti Bank megyei igazgatóságán dr. Szikszói Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese. A gazdasági helyzetünkről és gazdaságpolitikánk perspektíváiról tartott előadásában felvázolta a hetvenes évek közepétől jelentkező világpiaci változások hazai hatásait, és azokat az erőfeszítéseket, melyek eme negatív következmények kivédésére, a reszteaégek korlátozására irányultak. Ma már tudott tény, hogy a robbanásszerű fordulatok rendkívül élesen hozták felszínre hiányosságainkat, elmaradottságainkat és ezekre nem reagáltunk kellő intenzitással, határozottsággal. Az elmúlt tíz esztendő során, a világpiaci változások következtében hétmilliárd dollár és nyolc- milliárd rubel árveszteség érte népgazdaságunkat, aminek nemcsak a külső tényezők megváltozása az oka, hanem az alkalmazkodóképesség hiánya is. Nem mértük fel gazdaságunk reétis leiwr-' tőségeit és tervezések során is figyelmen kívül hagytuk a figyelmeztető jeleket, tendenciákat. A gazdaságpolitikai célkitűzésekben első helyre kellett tehát tenni a külgazdasági egyensúly megtartását, majd újabban a fizetőképesség megőrzését. Ezekkel járó intézkedések igyekeztek visz- szafogni a belföldi fogyasztás ütemét, fokozták az export növelését, az import korlátozását, a termelési szerkezet átalakítását. (Folytatás a 3. oldalon) Tart még a tél, ki kell tartaniuk a téli lábbeliknek is. Az előrelátóbbak azonban már o tavaszra, sőt a nyárra is gondolnak ilyenkor, tppen ezért ezek a hetek a legíorgalmasabbok a cipö- javitoknál. Képünk o Miskolci Bőripari Szövetkezei 1. számú szalonjában, a diósgyőri szolgáltatóházban készült. A fotón Danes Anna cipőfelsőrész-készítő, tüzőnő, aki boszorkányos ügyességgel „renoválja" a lábbeliket. A szalon vezetője, Török Lajosné elmondta, hogy az ötszemélyes lavitóüzem havi 60 ezer forint értékű munkát végez. Nagy az igény a gyorsjovitásra, amelyért 40 százalékos felárat kell ugyan fizetni, de két órán belül elkészül a munka és akár helyben is megvárható - kellemes környezetben. A „sima" javítások vállalási ideje most, csúcsidőben 10 nap. I Szezon a cipészszalonban
