Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

ESZAK-MAGYARQRSZÁG 4 I9S4. Január 22,, vasárnap Pályaválasztás Divatos szakmák változatlanul vannak F Március lU-íg kel] beadniuk a nyolcadikosoknak a tovább­tanulási jelentkezési lapokat. Fogy az idő; a döntés, hogy mi kerüljön a lapra, melyik iskola neve — pontosabban melyik két iskoláé, egyre sürgetőbb. Az osztályfőnöki orákon, a szülői értekezlete­ken és az esti családi beszél­getéseken mind több szó'' esik arról, hogy mi legyen a gyerekkel? A kérdés nagyon sok családot, nagyon sok em­bert érint, hiszen ebben a tanévben Borsod megyében 10 892-en kezték meg a nyol­cadik osztályos tanulmányai­kat. Számuk valamennyivel kevesebb — de nem számot­tevően —, mint a tavaly vég­zetteké. Most, néhány éven keresztül fokozatosan csök­ken a nyolcadik osztályt vég­zők — tehát a pályaválasztás előtt állók — szama, hogy azután a demográfiai görbe ismét, ugrásszerűen emelked­jen. A legnagyobb létszám­mal — 12 ezer körülivel — majd 1089-ben kopogtatnak a nyolcadikosok a középfokú iskolák kapuján, de már 1988-ban is tizenegyezer fö­lött lesz a végzős nyolcadiko­sok száma. Ez persze nem je­lenti azt, hogy a középfokú iskolák már ne éreznék, hogy a demográfiai hullám lassan áttevődik a középiskolára. Nyilván már most számolni kell azzal, hogy népesebb osztályok középfokú oktatá­sát kell biztosítani. Azokat persze, akik most fejezik be általános iskolai tanulmányaikat, elsősorban az érdekli, hogy nekik milyen lehetőségeik vannak? Jut-e hely minden továbbtanulni szándékozónak, s ott, olyan iskolában-e, ahol tovább szeretne tanulni? Erről be­szélgettünk egyébként a Bor­sod megyei Tanács művelő­désügyi osztályának iskolai csoportvezetőjével, dr. Simon Istvánnal, áld elmondta, hogy elvileg minden nyolca­dikosnak van helye középfo­kú iskolában. A tapasztala­tok szerint ugyanis az általá­nos iskolát befejezők 95,5 százaléka jelentkezik vala­melyik középfokú intézmény­be — s ez az idén 10 500 kö­rüli tizennégy évest jelent. A szakmunkásképző intézetek­ben, a gimnáziumokban és a szakközépiskolában pedig 10 684 elsős felvételére van hely. A számok szigorú törvénye alapján tehát mindenkinek biztosított a továbbtanulás. Csakhogy a pályaválasztás, a továbbtanulásra jelentkezés nem olyan egyszerű, sima, mint az egy meg egy... A .divatosabb, népszerűbb szak­mák. iskolák sok fiatalt ér­dekelnek,, az olyan szakkö­zépiskolákban. mint' az óvó­női, az egészségügyi, a köz- gazdasági, most is sokszoros túljelentkezéssel kell számol­ni. Nincs ez másként a szak­munkásképző intézetekben sem, ahol az egyik szakmára rengetegen, a másikra alig- alig jelentkeznek. Az elmúlt években bonyo­lította a középfokú beiskolá-. zást az is, hogy az azonos tí­pusú középiskolákban egy időben történt a döntés a fel­vételről. lg}7 a második he­lyen megjelölt iskolába — ha az első helyről elutasították a tanulót — többnyire már ele­ve lehetetlen volt bejutnia. Az elmúlt évben éppen ezért egyfajta sorrendiséget állapí­tottak meg, s a felvételi dön­tésekre lépcsőzetesen kerül sor. Az első fordulóban ré­szint csak a keretszámok egy . részét töltik fel, így azok is eséllyel pályázhatnak, akik mondjuk az adott gimnáziu­mot csak második helyen je­lölték meg. Valamivel egy­szerűbben. A megelőző évek­ben nem volt ritka, hogy na­gyon jól tanuló gyerek felvé­telét utasították el mindkét megjelölt iskolában. Az egyik­ben azért, mert a sok jó ta­nuló közül maradt ki, a má­sikban azért, mert egyszerű­en már nem volt hely, jól­lehet nála gyengébbeket .már felvettek oda. Az új szisztéma egyébként tavaly bevált — je­lentősen csökkent azoknak a száma, akiknek a Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézethez továbbították a jelentkezési lapját. Bár ez a szám válto­zatlanul magas volt, 1500-on felüli. Ugyancsak tavaly szigorí­tották meg a körzethez tarto­zást középfokon is. A gim- náizumoknál egy régi gya­korlat, az elmúlt évben a szakmunkásképző intézetek­Hangverseiykrónika A közösségi muzsikálásnak egy régi, szinte idilli világát idézte fel a Bartók-teremben rendezett Mozart-est, január lU-én. Már az indító mű megteremtette a koncert hangulatát, Rőczey Ferenc, Bonyhai Lajos és Novák Jó­zsef előadásában az Esz-dúr, vagy más néven „Kegel- statt”-tríó, melyet Mozart ál­lítólag tekézés közben írt — hangzott el. Ezután a Gál- vonósnégyes (Gál Károly, Kalocsai Ágnes, Bonyhai La­jos. Nemes Ferenc) tolmá­csolásában a négy évvel ké­sőbb keletkezett B-dúr kvar­tett hangzott el. A hangver­seny legizgalmasabb és leg- Uidolgozottabbnak tűnő pro- dukcióia a B-dúr divertimen­to volt. amely sajátos hang- szerelése (négy' kürt. két-két fagott. oboa. klarinét és basszetkürt és egy nagybő­gő), valamint a mű szellemes zenei anyaga révén igazi ze­nei csemegének számit. A Nemes Ferenc által vezényelt kompozíciót — az imént fel­sorolt hangszerek sorrendjé­ben — Mészáros lm.re. Nagy Miklós. Sándor János. Czen- tár Ferenc. . l-lalász István. Garamvölgiii Ernő Bakonyi Tamás. Czápns Benedek, No­vák József Pataki Pál. Lé-' ti árt Sándor. Kiss Gy. László. valamint Kőhegyi András játszotta. * Január 16-án a Postás Szimfonikus Zenekar vendég­szerepeit a Miskolci Nemzeti Színház színpadán, Erdélyi Miklós vezényletével. »Műso­ruk első számaként Brahms Tragikus nyitányát játszot­ták, s a hangulat — mint azt a népszerű zenei esték soro­zatban már kezdjük meg­szokni — már az első akkor­doktól kezdve „családiasnak” tűnt: a körülöttem levő szék­sorokban többnyire középis­kolás lányok üllek (vajon a fiúk hová tűnnek a koncer- tekről?), s zavartalanul dís- kuráltak. Valaki levette a szemüvegét, s szemétől kissé távol tartva, mintegy távcső­nek használva nézte a szín­padot. Ez másoknak is fel­keltette a kíváncsiságát — „én is”, „add csak ide”! stb. fojtott felkiáltásoktól kisérve — a szemüveg körbejárt. Az­tán a cukorkás. rágógumis dobozok és zacskók jártak kézről kézre, s ha a megkí­vánt édesség az első mozdu­latra nem gurult elő. tulajdo­nosa semmitől sem zavartat­va ütögette a dobozt. Másutt celofán zizegett, csokoládék sztaniol burka zörgött Volt, aki olvasott, egy lány térde­it az előtte lévő szék támlá­jának felső széléhez támasz­totta. testét hanyatt vetette, s e ...láza” pózbar búgta el fennhangon unott mondatait. Gondoltam, szólok, de a nézőtéri ügyelő hölgy meg­előzött, kérése — persze — nél is csak nagyon indokolt esetben lehetett, más körzet­ben levő iskolába jelentkez­ni, ha a választott szakmát közelebbi iskolában is taní­tották. Ésszerű és szükséges ez az intézkedés, hiszen saj­nos tapasztalat volt, hogy amíg a divatosabb iskolában a megyeszékhelyen tülekedés volt a bejutásért, ugyanolyan jellegű vidéki iskolában any- nyian sem jelentkeztek felvé­telre, ahány helyük volt. Ezek -az intézkedések eny­hítenek a beiskolázás nehéz­ségein, de csak enyhítenek, hiszen várhatóan idén is lesz­nek frekventált iskolák, frek­ventált szakmák. Borsodban pedig külön gond, hogy a gazdasági szerkezetből adó­dóan kevesebb a lányoknak is alkalmas szakma. A gon­dok enyhítésére tavaly két gépíró osztályt indítottak pluszként — Miskolcon és Sátoraljaújhelyen a közgaz­daságiban —, idén Kazinc­barcikán engedélyezték, a gyors- és gépíró osztály meg­szervezését. A tavalyihoz képest — je­lentősebb profílváltozásra, új szakmák tanítására — cse­kély lehetőséget kapott a me­gye. Egyedül az ózdi Bródi Imre Ipari Szakközépiskolá­ban vezethetik be az elmélet­igényesebb erősáramú beren­dezésszerelő és elektronikai műszerész szakmák oktatá­sát. A minisztérium nem en­gedélyezte a ruhaipari, a ci­pőipari és a víz- és szenny­rí ztecb.ni kus-képzés beveze­tését, jóllehet ezekre a me­gyében szükség lenne, s az oktatás feltételei is biztosí­tottnak látszottak. Ez azonban már egy mé­rik kérdés — ami nincs, az nem lehetőség, legalábbis nem azoknál a családojknál, ahol most kell dqnteni. A pályaválasztási láz gör­béje — érthetően most szö­kik felfelé. Azért, hogy ke­vesebb legyen az idegeske­dés, az izgalom, persze nem­csak a beiskolázásért felelő­söknek lehet tenniük- Magá­nak a választásnak is jobban kellene igazodni — legalább a gyerek képességeihez. Mert az irreális vágyak a kudar­cot is magukban hordozzák. Csntoräs Annamária hatástalan maradt, s min­denkihez egyébként sem te­hetett odamenni, így a han­gulat tovább „emelkedett”. Nem Is lepődtem meg, hogy a második számként előadott Mahler Gyermekgyászdalo- kat éretlen, bakfisvihogás kí­sérte. A befejező mű alatt — Heger Változatok egy Mo- zart-témára — egy közis­mert kézügyességi játék volt a favorit, távolabb az egyik lány a másik lejét verte, de biztos nem azért, hogy ma­radjon végre csendben. S ha mindezeken át, egy- egy pilanatra kivehető volt mindaz, ami a színpadon tör­tént, akkor véleménytöredé­keket, lehetett megfogalmaz­ni: hogy a Postás Szimfoni­kus Zenekar hasonló művé­sz' kvalitást képvisel, mint' a miskolci zenekar, csak hangzásképe valamivel , tö­mörebb, viszont dinamikája szűkebb skálán mozog, to­vábbá, hogy Takács Tamara igen szuggesztív átéléssel énekli a Mahlcr-kompozíciót, s Erdélyi Miklós dirigensi. mozdulatai is egy szenvedé­lyes, a mű iránti lelkesedést tükröző szemléletről árulkod­nak mindhárom alkotásnál.' Ennél többet — felelősség­gel — nem állíthatok, bizo­nyára több szerencséjük volt azoknak, akik az első sorok­Ma este a képernyőn A nagy alkalom Kiraboljak és megölik egy loUóárusító üziet tulajdonosát, s a bűncselekmény színhelyéhez közel egy motorozó fiú az apja autóját fedezi fel. Mivel tud apja' büntetett előéletéről, nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy apjának valami' köze lehet a rabláshoz- és gyilkosság­hoz. Mennyire indokolt a fiú feltevése? — ma este kinyomozza Derrick felügyelő. Ugyanis az első műsorban 20.05-kor az ő sorozata, A nagy alkalom című darabja jelentke{ik Zbynek Brynych rendezésében. Képünkön a film egyik kockája. Űj otthonba készül a Levéltár A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár idei munká­jának egyik nagyon fontos meghatározója egy tudomá­nyos munkán kívüli várha­tó, sok nehézséget és felada­tot jelentő, ám mégis örven­detes esemény lesz: költözik r levéltár. Nem is messzire, a jelenlegi helyéről, a megyei tanács udvarából a Fazekas utca 2-be, ahol a járási ta­nács megszűntével megüre­sedett helyiségekből a föld­szinti sort kapta elhelyezé­sül, továbbá néhány alagsori helyiséget műhely, raktár stb. céljaira. A költözést jú­nius 30-ig kell végrehajtani, és nagyjából ebben az. idő­ben kell birtokba venni a Mexöe.sálon, a megüresedett járásbírósági épületben léte­sítendő fiókkönyvtárat. Sá­toraljaújhelyen is várható a levéltár bővítése. A költözés feltehetően hónapokon ke­resztül leköti a megyei te- véltár dolgozói erőinek je­lentős részét, ám arra tö­rekszenek, hogy a költöziést folyamatosan oldják meg. s ne kelljen a kutatómunkát huzamosabb időn át szüne­teltetni. Ez a fordulat, amely taláz\ történelminek is nevezhető az intézmény életében, nemcsak az 1984-es munkát befolyá­béü, vagy nem a földszintről hallgatták a műsort. Talán a program nem volt szinkronban a közönségével, nem volt elég népszerű (siló) ? Ez látszólag igaz, de legutóbb Ravel Bolerója sem váltott ki nagyobb érdeklődést. Eset­leg arról volna szó, miszerint manapság a tizenévesek megszokták a zenehallgatás közbeni (rádió, lemezjátszó, magnó, rockkoncert) feszte­lenséget? Magyarán nem is­merik a zenehallgatás más­féle „játékszabályait”, ahol a zene és a hallgatás (!) egy­mást feltételező fogalmak. Sajnos, e zajos jelenség kezd tendenciajelleget ölteni. Hogy kin kérhelő számon a. fiata­lok több mint tapintatlan vi­selkedése? A, szülőn, az isko­lán, általában a környeze­ten? A felelősséggel való ilyesféle labdázás számos egyéb szituációból ismert. Es még véletlenül sem akarok valamiféle tizenéves-ellenes dörgedelem zsákutcájába ke­rülni. Az biztos, valakinek, a megfelelő helyen és időben el kell magyarázni a komoly­zenei hangversenyek játék- szabályait. S reméljük, ennek a figyelmeztetésnek mégsem a Színpadról kell majd el­hangzania, s nem a karmes­ter fogja „leinteni” a rosz- szul játszó publikumot. Bár, ha másként nem megy, ez sem elvetendő módszer, más művészeti ágból volt már rá példa. Gondoljunk csak az ominózus Bánk bán-előadás­ra... D. Szabó Ede solja, hanem már kihatott ■ 1983-ra is, amikor is több szervezeti jellegű tevékeny­séget, illetve építési munkát, belső átrendezést abba kel­lett hagyni éppen azért, mert a költözés miatt szükségte­lenné vált. Az objektív ne­hézségek ellenére is a megyei levéltár teljesítette éves fel­adatát., ami a dolgozók fe­gyelmezett munkájának, a nehéz körülmények közötti példás helytállásnak köszön­hető — olvasható dr. Csorba Csaba megyei levéltárigazga- tó beszámoló jelentésében. Érdemes a múlt esztendő néhány tevékenységi adatát feljegyezni. Túl az anyagi el­látottság és a technikai fej­lesztés nehézségein, másrészt eredményein (ami abban je­lentkezett, hogy a papíráraié emelkedése miatt a költség- vetést elég korán kimerítet­ték, a technikai fejlesztésben voltak lemaradások? ugyan­akkor előrelépés is jelentke­zett), a gyűjtőterületi mun­ka időarányosan folyt, sőt a tervet túl is teljesítették, a belső munkákkal tervszerű­en haladtak, többféle kutatá­si segédletet is elkészítettek. A kutatók és a kutatási ese­tek száma Miskolcon, az elő­ző évhez képest nein csök­kent, tovább nőtt az egy fő­re eső kutatási esetek szá­ma. A másológép használata jelentősen megkönnyítette az ügyfélszolgálati munkát. A kiadványi tevékenység kere­tében a levéltári füzetek két darabja jelent csak meg, ugyanakkor ötkötetnyi anyag megjelentetésre vár. A TIT-tel, a megyei mú­zeumi szervezettel és a me­gyei könyvtárral együttmű­ködve, a terveknek megfele­lően alakult a levéltár köz­művelődési tevékenysége, ki­állításainak száma 1982-höz viszonyítva kétszeresére nőtt, az ismeretterjesztő előadások I száma 20 százalékkal növe­kedett. A levéltárra váró közművelődési feladatok nö­vekszenek, s azMcnak a lét­számadottságok mellett egy­re nehezebb eleget tenni. Nemritkán más munkák ro­vására tudják ezt a feladatot ellátni. Kiemelkedő rendez­vény volt az elmúlt évben a A Miskolci Nemzeti Szín­ház művészeinek részvételé­vel öt helyen rendeznek pó­diumműsort január 23-án, hétfőn este. Miskolcon az Avas-szálló presszójában Ti- már Éva és Körtvélyes Zsolt; a Palotaszállóban pedig Mol­nár Zsuzsa és Mihályi Győző mutatja be műsorát, mindkét Pálóczy Lászlo-emlékűlésj * 100 éves Sátoraljaújhelyi színházról szóló megemléke­zés, az abaúji lájfconferencial és a h ely történeti-hon isine>t réti kutatók szakmai napjaú Mindezeket < társszervekkel közösen hozták létre. Az új esztendő, mint hő­vezetőben jeleztük, a* elhej lyeraés, illetve költözés jegyéi ben kezdődik, a főbb célká-f tűzésele között szerepel a térj vezési statisztikai segédlet befejezése^ a teljes levéltári anyagra vonatkozóan; repro­zén tál ív felmérés az iratke­zelés-! rattározás helyzetéről? a megszűnő járási hivatalok) iratanyagának biztonságos megőrzésével kapcsolatos munkákban való részvétei; bekapcsolódás a felszabadu­lás 40. évfordulója megüo- neplésének kereteibe; . valap- minti Buda felszabadulása 300. évfordulójára levéltári iraliSTnertető készítése. Ter­mészetesen ez évben is rész­letes terv irányítja a levél­tár anyagi ellátottságát és technikai fejlesztését, a gyűj­tőterület felügyeletét, az anyaggyarapítást, anyagvé- detmet és -rendezést, a leg­különbözőbb szakági munká­kat. Megkezdődik az V. év­könyv előkészítése, a kiad­ványi munkában öt tudomás nyos munkatárs már tizen­egy kiadvány készítését ter­vezi. Nem érdektelen, hogy a múzeum központi épületében és a megyei könyvtárban megkezdik a könyvtár, a múzeum és a levéltár kiad­ványainak folyamatos árusí­tását. A közművelődési mun­kát továbbra is a TIT-tel, az iskolákkal, a megyei múzeu­mi szervezettel és a megyei könyvtárral közösen végzik, s ha a költözéssel járó mun­kálatok miatt egészében né­mileg visszafogó ttabbrá is kell tervezni ezirányú tevé­kenységüket, a lehetőség sze­rint minden téren szinlentar- tásra törekszenek. Az új, Fa­zekas utcai épületben pedig lehetőség nyílik majd iskolai csoportok fogadására is, ami várhatóan a csoportos levél­tár-látogatások számának fel­tehető emelkedésével jár helyszínen este 8 órakor kez­dődik a program. Ugyanezen a napon — 19 órai kezdettel — Felsőzsolcán Péva Ibolya és Csapó János; Ongán Zsolnai Júlia és Ma­tus György: Böcsön, a sörgyár kultúrtermében pedig Paló- czy Frigyes lép a közönség elé pódiumműsorával. együtt. (benedek) Pódiumműsorok, öt helyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom