Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. ja miár 3., kedd A képernyő előtt Özvegy és leánya — Szilveszter Nehéz lenne azt állítani, hogy Kemény Zsigmond régényei napjaink olvasd emberének mindennapos szellemi táplálékai lennének. Kemény Zsigmond nem könnyű olvasmány: gon­dolkodásra és önvizsgálatra készteti az olvasót, olvasás köz­ben szakadatlanul vitatkozni kell vele, de nagyon színvonalas vitapartner — írja róla Hegedűs Géza. Igen, vitatkozni kell vele. mert szemléletében és életművében minduntalan keve­redik a visszahúzó és az előremutató, a legreakciósabb nézet és a haladás igenlése. A Magyar Televízió, nem kis feladatra vállalkozott, amikor Kemény Zsigmond egyik legsikeresebb művének tartott. 1857-ben befejezett .özvegy és leánya című regényét filmre vitte, hogy az írót egy — viszonylag nép­szerű — műve közvetítésével a mai. tévét néző olvasóhoz közelítse. A négyrészes film a múlt héten befejeződött, s ma már a teljes mű ismeretében elmondható, hogy több tömörí­tést kívánt volna, akár kevesebb folytatással is. A XVII. szó-' zadi Erdély. I. Rákóczi György fejedelemsége, a várkastélyok világa, a vallási villongások adják a környezetet Tarnóczyné birtokszerző manipulációihoz, az ahhoz kapcsolódó lányrab- láshoz és tragédiákhoz, amelyeknek emlékei az erdélyi szár­mazású Keményben még élnek, és amelyekre regénye felépül. E művében azokat a tragikai vétségeket sűríti, amelyek mi­att az elkerülhetetlen végzet, a bűnhődés a legzordabb követ­kezetességgel, a legszükségszerűbben teljesedik be. — Görgey Gábor átdolgozásában és Horváth Z. Gergely rendezésében — ő a forgatókönyv társírója is — meglehetősen vontatottan ha­ladó cselekmény« film született, amely sok-sok érdekes kis részlettel idézte érzékletesen a kort. egészében mégsem tudott lebilincselni, s félő. hogy kevesek érdeklődését keltette fel Kepiény Zsigmond iránt. Tarnóczyné alakjában Dobos Ildikó az elvakult, gőgös és gonosz asszony gyűlöletes figuráját hoz­ta. Jelentős szerepet játszott a filmben a miskolci Máthé Éva, mintegy Tarnóczyné jellembeli ellenpólusát alkotva meg igen jól, egy kisebb szerepben pedig Csapó János tűnt fel. Elisme­rőleg keil feljegyezni Czabarka György operatőri munkáját. * Két babostorta között pergett le a Szilveszter 1083. című évbúcsúztató összeállítás főműsorának szánt gálaest a Pesti Vigadóban, mintegy jelezve a határtalan vidámkodást, a min­denáron és minden eszközzel mulattatni akarás szándékát. A szilveszteri műsor nem a habostortával kezdődött. Ha fi­gyelmen kívül hagyjuk a korábbi különböző műsorokban el­követett, a szilveszteri „előkurblizást" szándékoló humorko­dásokat — például a pénteki Ablakban és máshol —, akkor is már szombaton este nyolckor elkezdődött a hivatalos év­búcsúztató Arany János Alkalmi versének bemutatásával, majd a régóta nélkülözött Márkus László Egy légi dal című mini-showjával és tartott éjjel fél kettőig, amikor is fáklyás­menetben mentek a szereplők a Duna partjára, hogy a fcisze- bábut elégessék és vízbe dobják. Miként került a tavaszi ki- ezehajtás falusi népszokása szilveszterkor a Pesti Vigadóba, nem tudni, bizonyára valamelyik ötletadó úgy nyilatkozott, hogy „részünkről a fáklyásmenet”, és lön. Arany János és a kiszeégetés között nem egyszerűen őt és fél óra telt el, ha­nem a már említett Márkus-shown kívül sok minden adó­dott, még az első ÁB-bébik is megszülettek. Nem akkor szü­letett viszont az Üdvözlet a tengerpartról című angol film- burleszk, amelynek felvételén a hálás publikum hallhatóan jól szórakozott az egymást követő szellemes, vagy kevésbé szellemes, de mindenképpen derűfakasztó gégékén. Gondo­lom, itthon is sokan derültek rajta; egyébként meg lehetett mellette vacsorázni, nem kívánt különösebb figyelmet; csak­úgy, mint Paudits Béla kis showja, a Pardon, hogy bocsánat, amely a művész hasonló korábbi műsora szintjén mozgott: szolid, kellemes érzetd időtöltés, különösebb emlék nélkül. Igen sokan várták — a tavalyi nagy siker után — a Szuper- bola jelentkezését. Sajnos, csak jó ötletet villantott fel ez az összeállítás, de abból keveset bontott ki. A műsor ötven per­ce sokat akart adni, sok mindenbe belekapott, de egészében a, hétköznapi Parabola-adások átlaga alatt maradt, a tavalyi adást nem felülmúlni, megközelíteni sem sikerült Az. Augusz­ta szilveszterezik című gyurmafilm a műfaj-ágazat lehetősé­geit jól kihasználva adott szórakoztató öt percet. A Vidám, zenés gálaestnek titulált esztrádműsorról nem sok mondható. Mint jeleztem, két habostorta közé szorult, rengéteg szerep­lőt vonultatott fel. nem mindig rangjukhoz megfelelő felada­tokkal. Voltak szép és emlékezetes percek és bántó „letudá- sok”, öreg viccek újrarágásái, oktalan imétlések is. Viszont •— szórakoztató szándékkal (?) — bemutatták a Magyar Tele­vízió új elnökét a közönségnek. Aztán volt -éjfél utáni ihaj- csuhaj másfél órán át, a végén fáklyásmenettel, meg végül non-stop-pop-rock, nem tudom meddig. — Ilyennek láttam n tévészilvesztert, amely — szerencsére — egyre inkább nem akarja az egész ország szórakozását irányítani. S ha így ha­lad, jövőre már kevesebben kapcsolják be ilyenkor a készü­léket is. Benedek Miklós Négy kiemelkedő hang­versenyt ígér Miskolcra a januári koncertnaptár. A Gál vonósnégyes 10-i, a Bar- tók-teremben tartandó ka­marahangversenye, amelyen Höczey Ferenc (zongora) és Novak József (klarinét) mű­ködik közre, nyitja a sort Mozart-művek bemutatásá­val. A Postás Szimfonikus Zenekart 16-án a színházban ' hallhatjuk Erdélyi. Miklós vezényletével. E koncert mű­során Brahms, Mahler és Heger művei szerepelnek. A Miskolci Szimfonikus Zene­kar 23-án koncertezik a színházban: Németh Gyula vezényletével és Kiss Gyula zongoraművész^ közreműkö­désével Brahms- és Men- delssohn-müveket szólaltat meg. Végül ugyancsak a mis­kolci szimfonikusok hallha- & tók a színházban 30-án, amikor is Mura Péter ve­zényli az együttest, amely Ludwig ■ Giittler (trombita). Kukely Júlia (ének) és Dé­nes István (zongora) közre­működésével Haydn-, Hän­del- és Mozart-műveket mu­tat be. Voronyezsi táncosok Negyvenéves működése alatt több mint ® 8000 koncertet adott a Voronyezsi Álla­mi Orosz Népi Együttes. Első vezetője Konsztantyin Masszalitinov (1905-1979) volt, o kiváló zeneszerző és karmester, a Szovjetunió népművésze, aki sokat tett azért, hogy ez a népi együttes sajátos, utánozhatatlan arcula­tát elnyerje. Szenvedélyesen kereste az új te­hetségeket az amatőr együttesekben, zeneisko­lákban, számtalan kórusfeldolgozás fűződik nevéhez. Az együttes most útra készül. India lesz a 28. ország, ahol a voronyezsi kórus szerepel. A küszöbönálló vendégszereplésen megismer­teti indiai közönségét a vidék tréfás népi rig­musaival, a népi szertartások jellegzetes éne­keivel, népi körtáncaival, a modern folklórral és talpalávaló énekekkel. Képünkön: tánc o nyírfák alatt. Bíniilizési operativ értekezlet Leninvárosban Egyedülálló alkotás Pataki szítár Két sárospataki proíesz- szor: S/.inyey Endre és Sol­tész Ferenc által 1875-ben szerkesztett ógörög—magyar szótár egyedülálló alkotása volt a magyar klasszika-fi­lológiai tudománynak. Gö­rög—magyar szó! ár sem ko­rábban, sem később nem je­lent meg hazánkban. Most a Könyvértékesitő Vállalat és az Editorg közös gondozásá­ban utánnyomás készül a pa­taki szótárból. [íjósáei kieb Módszertani ifjúsági klu­bot hoz létre Sátoraljaújhe­lyen a művelődési központ. Ennek azt a feladatat szán­ják, hogy nyújtson segítséget a városi és a város környé­ki ifjúsági kluboknak a köz­művelődési és a szórakozási programok összeállításához és megvalósításához. Az erőszakkal elkövetett ▼agyon elleni bűncselekmé­nyek nyomozási és ítélkezési gyakorlatáról, valamint a bűncselekmények elköveté­seinek okáról operatív érte­kezletet tartottak Leninvá­rosban a városi-járási ügyészség vizsgálati tapasz­talatainak felhasználásával. A kibővített ülésen a bűnül­döző szervek vezetőin kívül jelen voltak a Leninváros körzetében működő vállala­tok vezetői is. Az országos statisztika szerint az erőszakkal elköve­tett vagyon elleni bűncselek­mények száma az utóbbi lő évben megháromszorozódott. Az okozott kár a 14-szeresé- re emelkedett. A rablás és kifosztás a két legsúlyosabb vagyon elleni bűncselek­mény. Az erőszak alkalma­zása miatt e bűncselekmé­nyeik a társadalomra nézve fokozottan veszélyesek. Ezek a körülmények a bűncselek­mény üldözésének fokozott szükségességére hívják fel a figyelmet. Az ezzel kapcso­latos bűnüldözési munka megismerése és javítása alap­vető társadalmi érdek. E tények figyelembevéte­lével tartotta meg a Lenin- városi városi-járási Ügyész­ség az 1982-es év II. fél évé­ben és az 1983-as év I. fél évében is az erőszakkal el­követett vagyon elleni bűn- cselekmények vizsgálatát. Az értekezleten a vizsgálat tükrében elemezték e súlyos bűncselekményekben előfor­duló elkövető személyekben és környezetükben rejlő oko­kat, valamint az elkövetés motívumait, Referáltak a vá­rosi és járási rendőrkapi­tányság és a lakosság között levő jó kapcsolatról. A fo­lyamatban levő ügyek egy részét az állampolgárok se­gítségével sikerült felderíte­ni. Az Ernőd községben levő vas-műszaki bolt sérelmére a betöréses lopást a szom­szédban lakó állampolgárok — a boltot körülfogva — akadályozták meg és a tet­teseket menekülésre kény­szerítették. A megyei rend­őr-főkapitányság vezetője az akcióban résztvevőket dicsé­retben, illetve pénzjutalom­ban részesítette. Az elkövetés okait vizsgál­va megállapították, hogy azok között megtalálható as alacsony műveltségi szint,1 munkakerülő életmód, a csa­ládi élet rendezetlensége, a családban élő büntetett elő­életű hozzátartozók hatás*. Ezek több ügyben ösztönöz­ték bűncselekmények elkö­vetésére a terheltelvet. A* ügyészi előterjesztés során felhívták a figyelmet az al­koholos befolyásoltság sze­repére « a bűncselekmények elkövetésében. Megállapí­tották, hogy a gyanúsítottak kisebb-nagyobb rendszeres­séggel fogyasztottak szesze* italt, és túlnyomó részben it­tas állapotban követték el cselekményüket. Kcmcczki Gábor Gpm- és IsápMÉni Borsiján A múlt év tavaszán gyer­mek - és ifjúságvédelmi bi­zottság alakult a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nácson. Célja: mindannak a tevékenységnek az összefo­gása, koordinálása, amely a veszélyeztetett körülményű gyermekek helyzetének könnyítését szolgálja. Erről a témáról beszélgettünk a bizottság elnökével: Porko­láb Albertiéi, a megyei ta­nács elnökhelyettesével. — Megyénkben a veszé­lyeztetett kiskorúak száma országos viszonylatban a legnagjfpbb ütemben nő. Mi­vel magyarázható ez? — Egyrészt a felderítő munka lett körültekintőbb, pontosabb, másrészt sajnos van mit felderíteni, felkutat­ni. őszintén be kell azt is vallanunk, szegényebbek let­tünk egy illúzióval: az is­kola nem tudja átvállalni a család szerepét a nevelés­ben, az' emberré formálás­ban. Ez a szülőkre vár. A hirtelen felduzzadó > városok vonzzák azokat az embere­ket, akiknek életvitele kifo­gásolható. Ez az urbani­záció nem kívánatos velejá­rója. Igaz, a számok nem megyeszékhelyünkre, ha­nem egész Borsodra vonat­koznak. De gondoljunk csak bele. Ma már vidéken is a városihoz hasonló életforma uralkodik, ennek minden káros hatásával együtt. El­járnak, bejárnak dolgozni és a megnövekedett szabad idő még nem érezteti hatá­sát a családban, a gyerek- nevelésben. A szülők távol­léte sokszor önmagában is veszélyhelyzetet teremt a hosszú időre magára ha­gyott számára. Folytatom az okokat a károsan befolyáso­ló környezettel, az italozó életmóddal, a rendezetlen családi élettel. — A gyermefc- és ifjú­ságvédelmi tevékenység jóllehet fejlődött, ugyanak­kor megszaporodtak az egészséges fejlődést veszé­lyeztető jelenségek is. Ilyen a hátrányos helyzet, a la­káshiány, az alacsony jöve­delem, a válás, az alapvető műveltség hiánya... — Sajnos a felsoroltak halmozódva újratermelik a veszélyhelyzeteket. Bizonyos fellazulás tapasztalható a családi életben. 1981-ben 1905 házasságot bontottak fel megyénkben, bontóperes eljárást pedig 3004 esetben indítottak. 1977-hez viszo­nyítva országosan 0,95 szá­zalékkal, nálunk 8,5 száza­lékkal emelkedett a válások száma, amely - évente két és félezer kiskorút érint. — Közel ötezer veszélyez­tetett helyzetű kiskorú él me­gyénkben. Milyen következ­ményei lehetnek ezeknek? — A hatás meglehetősen változó. Kihat a testi, szelle­mi, erkölcsi fejlődésre. Ér­zelmi zavarokat okozhat, narkotizáló életmódhoz ve­zethet. Riasztó adatként megemlítem, hogy eddig hét fiatalkorú halálát okozta a narkotikum. Végül a züllött, erkölcstelen, bűnöző életvitel kialakulását is elősegítheti. 1981-ben 916 bűnelkövető fiatalkorú és 382 gyermekko­rú volt területünkön. Mind­ezek igazolják, nem lehet elégszer ostorozni a közöm­bösséget, az emberi felelőt­lenséget. Arra is figyelmez­tetnünk kell az elfoglalt szü­lőket, hogy a munka és a közéleti szereplés nem indo­kolja gyermekeink nevelé­sének elhanyagolását. Hang­súlyozni kell tehát minden fórumon a szülők felelőssé­gét is. Mert nem csupán a veszélyeket kell feltárnunk és megszüntetnünk, hanem az okokat, a kialakulást kell megelőzni. — Megoldatlan megyénk­ben az állami gondozott és értelmi fogyatékos gyerme­kek intézeti elhelyezése. A nevelőotthoni hálózat túlzsú­folt és nem eléggé differen­ciált. 1975—76-hoz viszonyít­va az állami gondozott ta­nulók aránya húsz, az értel­mi fogyatékosoké pedig 45 százalékkal nőtt, ugyanakkor az intézeti férőhelyek száma alig változott. Milyen út ve­zet a helyes arányok kiala­kításához? — Megyénkben nyolc ne­velőotthonban gondoskodnak a rászorulókról. Miskolc és Alsózsolca kivételével az In­tézetek eredetileg más cél­ra épültek. Berendezésük el­marad a kívánt követelmé­nyektől. Kényelem, otthonos­ság, objektíve aligha jellem­zőjük. Esetenként két négy­zetméter lakótér sem jut egy gyermekre. Sajóörösön például az optimális har­minc helyett ötven gyermek él az otthonban.. Sátán az óvodás gyermekek emeletes ágyon alszanak. Hasonlóan rossz a kisegítő iskolák, ne­velőotthonok helyzete. Több mint háromszáz tanuló kép­zését nem tudjuk biztosítani a kisegítő iskolákban. Késik a nevelőotthoni beutalás is, mert nem lehet az amúgy is zsúfolt otthonokba irányíta­ni a gyermekeket. Az utóbbi idöbeiv a demográfiai hely­zet alakulásával, a körzetesí­tés következtében csökkent az igény az általános iskolai diákotthonok iránt. Pedig ezek többsége korszerű fel­tételekkel rendelkezik. Ki­használtságuk azonban nyolc­vanszázalékos. A jövőben a zsúfolt otthonok tehermen­tesítésére nagyobb mértékű hasznosításukat tervezzük. — Akadnak e téren ered­ményeink is. Melyek ezek? — Egyértelműen javult az iskolai gyermek- és ifjúság- védelmi munka színvonala. Nőtt a szakfelügyelők száma, erősödött az intézetekben a nevelési felelősök szerepe, rendszeres képzésben, to­vábbképzésben részesülnek. Növeltük az óvodák és nap­közi otthonok kapacitását. Tartalmasabbak, szervezet­tebbek lettek a hét végi fog­lalkozások, a közművelődési programok. Eredményeseb­ben dolgoznak a gyermek­es ifjúságvédelmi bizottsá­gok is a helyi tanácsok mel­lett. És még valamit: a meg­előző gyermekvédelmi mun­kát ma több mint hatszájt ■‘■rsadalmi pártfogó segíti. Monos Márta Miskolci koncertek

Next

/
Oldalképek
Tartalom