Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-10 / 7. szám
1984. január 10., kedd ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Á céhlegények vándorlása F|o|g|a|s| kérdés A miskolci fogtechnikai laboratóriumban Amíg az inasból mester lett M inoennapi nyelvliasznalalunkbon olykoi előfordulnak eyyes szavak, kifejezések, melyeknek nem ismerjük pontosan oz eredetét. Ilyen például az atyamester. Ö volt o céhlegények felügyelője és patrónusa. Segítőtárs.ai pedig a bejárómesterek cs a mívlátó- tnesterek, akik a termékek minőségére vigyáztak, és a mester- remekek elkészítését ellenőrizték. E tisztségek eredete visszanyúlik a középkorba, s funkciójuk csupán a céhek felszámolásával — Magyarországon 1872-ben — szűnt meg. De mik is voltuk tulajdonképpen a céhek? Az azonos mesterségei ű/ö kézművüspk érdekvédelmi szervezetei. A munkamegosztás fejlődésével, a mezőgazdaság és az ipar különválásával egy időben születtek meg az árutermelés, a piac, a rendszeressé váló vásárok megindulása idején. A helyi mesterek piaci érdekeit védelmezték a feudális rend keretei között. A kézművesek egyfajta szakmai tömörülését megfigyelhetjük már az ókori Rómában, majd Bizáncban is, de igazi táptalaját a nyugat-európai polgárosodás jelentette. Magyarországon a 14—15. században betelepüli, főleg német és olasz mesteremberek alakították meg az első céheket, s a 16. század elején már több száz működött jelentősebb városokban. A 19. század elején a számuk meghaladta a négyezret. Több mint kétszázra tehető azoknak a foglalkozásoknak a száma, melyeket céhes keretek között folytattak hazánkban. A céh szigorúan zárt szervezet volt, tagjait szorosan összefogta, soraiba csak nehezen engedett be pj tagot. Mesterei monopolhelyzetét minden külső konkurrenciá- val szemben féltékenyen őrizte, de termékeinek minőségére is éberen ügyelt. „Céhbeli”-nek lenni rangot jelentett, s e kifejezés még ma is szakmai öntudatra utal, szemben a szervezetből kirekesztett „kontár”-ral. A ranghoz vezető út első állomását jelentették az inasévek. Rendszerint 10—12 éves korában szegődtették az inasokat, 3—5 évre. A sze- gődtetés — mint minden egyéb aktus a céhben —, szertartásos ünnepség keretében történt. -A kérelmezőnek igazolnia kellett törvényes • születését. Ezt követően felnyitották a céhládát, ismertették a rá vonatkozó szabályokat, majd beírták a nevét a szegődtetési könyvbe. Ettől kezdve az inas mestere családjához tartozott. Fizetést nem kapott, de gazdája ruházta, nála lakott, étkezett, s nemcsak a szakmai ismereteket kellett elsajátítania, hanem a házi munkából is kivette a részét. Neki kellett kiszolgálnia a segédeket is. * Ha az inas mestere megelégedésére kitöltötte a la- nulóévekel, a céhmester a tagság előtt felszabadította: inasból legény vagy más névén segéd lett. Erről, díszes ..bizonyságlevelet” állítottak ki a céli vezetőségének az aláírásával és pecséttel ellátva. Ekkor azonban még nem lett teljes jogú mesterlegény, fel kellett vétetnie magát a legények társaságába. E szervezet is szigorúan a céh keretei között működött az atyamester felügyelete alatt, a máguk választotta „dé- kány” vezetésével. Külön ládájuk volt, az úgynevezett társláda. melybe tagdijat fizettek. Ebből támogatták beteg társaikat és az átutazó vándorlegényeket, önállósági törekvéseik olykor még sztrájkokhoz is vezet lek, de ezt a mesterek és a hatóságok szigorúan letörték. E szervezetek jelentették a kölcsönös betegségi társadalombiztosítás és a szakszervezeti mozgalom előfutárait. A legényavatás az úgynevezett „társpohár” adásával történt, melyet különféle próbákkal kötöttek egybe. Ez alkalomra szolgált a díszes ivóedény, melyet a németek „Will- komm”-nak (isten hozott) neveztek, s ebből származik a magyar billikom szó. Á legények hasonlóan szoros patriarchális kötelékben éltek munkaadó mesterükkel, mint az inasok. Nála laktak, étkeztek. Csak később szűnt meg ez a szokás, amikor a mesterré válás nehézségei miatt idősebb, sőt családos legények is dolgoztak a műhelyekben. A mester úr azonban mindig „hatalom” maradt, hiszen az engedetlen, fegyelmezetlen legényt áris- tommal, sőt testi fenyítéssel is büntethette. A céhek általában megkövetelték a felszabadult legényektől a vándorlást. Ez azt jelentette, hogy más városokba, sót országokba is el kellett menniük dolgozni, hogy szakmai tudásukat, látókörüket bővítsék. A vándorlás idejét legtöbbször három évben határozták meg. Így jutottak ei a magyar mesterlegények közül nagyon sokan Németországba, Franciaországba. söl egyesek még Angliába is. A vándorlás in- | tézmenye volt az az állandó, j friss. eltelő vérkeringés, amely az európai céh rendszert minden külön központi szervezés nélkül hosszú év- ' századokon keresztül szorosan összetartotta. A legények szakmai ismereteiket bővítették. új technikai eljárásokat, mesterfogásokat. nyelveket tanultak, világot láttak. Hazatérve mindezt hazájuk, szülővárosuk javára kamatoztathatták. At. idegen városba érkező legénynek mindenekelőtt meg kellett keresnie a szakmája szerinti legényszállást, a „Herberg”-et. Ez volt egyben a legénytársaságok öss/.ejöve- teli helye is, melyen cégér- szerű szállásjelvény függött. A vándorló bizonyságlevelébe. később vándorkönyvébe bejegyezték, hogy hol, melyik mesternél, mennyi időt töltött. Az illető céh vezetői közvetítették ki valamelyik mesterhez, ahol munkát kaphatott. Vándorévei leteltével vagy visszatért a szülővárosába, vagy valamelyik céhes helyen telepedett le. A mesterré válásnak azonban még mindig több feltétele volt. Először is meg kellett/szereznie a városi polgárjogot. Ezt követően el kellett készítenie a céh alapokmánya állal meghatározott, bonyolult és költséges mesterremeket. Ezt a látómesterelv ellenőrzése mellett kellett elkészítenie. Ha sikerült elfogadtatnia velük, befizethette a nagy összegű „mestertaksát”, s ha nem volt nős, záros határidőn belül meg kellett nősülnie, mert csak házasságban élő ember lehetett céhes mester'. Ami köp ez is megtörtént, „mesterasztalt kellett adnia” a céh tel-' jes tagsága számára, ami költséges dáridót jelentett Csak így juthatott be valaki a viszonylagos anyagi biztonságot élvező céhes mesterek táborába. Nagyon sok ügyes kezű, világot látott mesterlegény maradt meg élete végéig öreglegénynek, mert képtelen volt előteremteni a mesterré avatáshoz szükséges pénzt. A mesteri cím elnyerésére reménj'teienül várakozók és a tönkrement mes- ieremberek a lassan kialakuló proletariátus tömegébe szívódtak fel. Egyes tagjaikból, mint például Táncsics Mihályból, a csesznek! takácslegényből a születőben levő munkásosztály harcának előhírnökei lettek. A. L. 2rk 1 Mi a pirate? KI VEHETI MEG AZ ÁLLAMI TULAJDONBAN LEVŐ LAKAST? T. Z. miskolci és számos olvasónktól kaptunk leveleket amelyekben arra kérnek lanácsol, hogyan történi .; az állami házingatlanok el »genítése? Az utóbbi években megjelent jogszabályok lehetővé teszik, hogy az állami tulajdonban levő házasingatla- nok (lakások) elidegeníthe- tők legyenek állampolgárok részére. v .«rabban csak a tizenkét lakásosnál kisebb ingatlanok voltak eladhatók, de a mostani rendeletek ennél szélesebb körben adnak lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy állampolgárok részére általában elidegenithelők lakás céljára a társasházban levő öröklakások és az egy- ktkásos Lakóépületek, kisipari műhely, magánkereskedői üzlet, műterem, garázs vagy üdülés céljára a társasházakban levő, az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként bejegyzett nem lakás céljára szolgáló helyiségek és legfeljebb egy önálló rendeltetésű helyiséget magukban foglaló nem lakás céljára szolgáló épületek, valamint az előző épületekre vonatkozó állami tulajdoni hányad. Az egynél több lakást tártál mazó épület csak úgy idegeníthető cl, ha azt előzetesen a kezelő (pl. MIK.) társasházzá nyilvánította át, vagy a vevők nyilatkozata alapján osztatlan tulajdon közösség alaki»). A jogszabály néhány esetben elidegenítési tilalmat is megállapít, de a helyi tanácsnak is joga van arra, hogy egyes területeken korlátozást, vagy tilalmat rendeljen el, mint pl. Miskolcon teszik a Déryné utca egyes házainál. Az eladásra kijelölt házak jegyzékét a helyi tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá, az egyéb állami szervek kezelésében levő ingatlant, pedig a házkezelő szerv jelöli ki. Az elidegenítésre csak akkor kerül sor, ha ezzel a kijelölendő laká- . sok bérlőinek kétharmada egyetért, vagy 75 százaléka kéri az eladást. Az elidegé- nítésre kerülő házingatlan megvásárlásánál a bentlakók elővásárlásra jogosultak sorrend szerint, mint pl-i bérlők, gyermekek, élettárs Felvételünk a miskolci fogtechnikai laboiatórium egyik üiemrésié- ben készült. Fotó: Szabados György A napokban a Fogtechnikai Vállalat 6. számú miskolci laboratóriumában jártunk, és néhány kérdést tettünk fel Juhász Gyulának, a laboratórium vezetőjének. Széllében-hosszában az a hír járja, hogy SZTK-ren- delésre hosszadalmas idő alatt készülnek a fogpótlások. Érdemes lenne áttekintem os újra szervezni a fogászati szakrendelést es a fogtechnikai laboratóriummal való együttműködést — mondotta a laborvezető. — Arról van szó, hogy a 31. esztendejébe lépett laboratórium az ország legkorszerűbben felszerelt és gépesi- tott laboratóriuma. Van bőven kapacitásunk, jelenleg Debrecen részére dolgozunk. Pontosan meghatározott nálunk a fogkészítés időtartama, ennek a határidőnek a betartása számunkra elsőrendű parancs. S hogy niégis hosszadalmas a fogpótlás ideje, szerintem ennek többféle oka lehet. Az is igaz, hogy a megyénkben kevesebb a fogorvos a kelleténél. Az is előfordul, hogy a beteg nem jelenik meg időben a fogorvosnál, s ez a munkaszervezésben okoz gondot. Jó lenne olyan postai értesítési rendszert is kidolgozni, amiből a páciens tudja, mikor kell a fogorvosnál megjelennie, mennyibe fog kerülni a munka és mikorra készül el. — Nagyon megemelkedtek a fogászati árak? — Nálunk sem volt el kerülhető az áremelkedés. De ez nem olyan nagymérvű, mint hírlik. Például vannak olyan munkák, amelyek a korábbi 71 forintról 76 forintra emelkedtek. Csökkenésről is .be tudok számolni. Fém- lemezes fogkészítési eljárás a régi 355 forint helyett 205 forintba kerül. Az igaz, hogy az SZTK most már nem vállalja magára a nemesfém- készítésű fogak költségeit. Alapanyagaink legtöbbnyire importtermékek. Szerencsére a Vaskohászati Kutatóintézettel sikerült olyan helyettesítő fémet kikísérletezni, amely megfelel a célnak. Aki úgy gondolja, hogy zsebe nem érzi meg a fogpótlással járó kiadást, az természetesen válogathat, készíttetheti aranyiból is. A jelenleg használt nikkel—kobalt összetételű fém hazai gyártmány, nem drága. — Milyen létszámmal dolgozik a laboratórium? — Jelenleg 164 dolgozónk van, beleértve a szakmunkástanulókat. Nekünk is van munkaerőgondunk és vállalkozó szellemű fogtechnikusaink. akik másutt keresik jöbb megélhetésüket. Alapvetően, jelenlegi kollektívánk a szakjnát jól értő emberekből áll. Kiváló szocialista brigádjaink vannak, s a brigádok tagjai temérdek társadalmi munkál is végeznek. — Mit tartanak a Icgfon- tosabb feladatnak? — Gyorsabban leéli dolgoznunk. jelenlegi korsze- rű színvonalunkat is meg kell őriznünk. Számos újdonsággal kísérletezünk. noJ gyón jó) bevált a fémre égetett porcelánfogazat. T rlós,’ esztétikus. Olyanra i.s gondolunk, hogy kevés pénzért (150 forint) ideiglenes fogazattal lássuk el azokat, akik az SZTK rendelését igénybe veszik, hogyr addig se hiányozzon fogazatuk. B. I. Bányászfiatalok idei feladatairól A Borsodi Szénbányák Vállalat dolgozói ebben az esztendőben is több, mint ötmillió tonna szén termelésére vállalkoztak. A széntermeléshez eredményesen járulnak hozzá a vállalat fiatal dolgozói. Számuk a tizenhétezres kollektívában meghaladja a hatezret, és döntő többségük tagja az ifjúsági szövetségnek. A szövetséghez tartozók programjairól, idei feladatairól és vállalásaikról kérdeztük Bonxbicz Jánost a Borsodi Szénbányák Vállalat K1SZ- bizottságának titkárát: — Az elmúlt évekhez hasonlóan, 1984-ben is központi helyet foglal el akció- programunkban a termelés stb. Ha az elővásárlásra jogosultak nem veszik meg, akkor hirdetés alapján kívülálló személy is vevő lehet, ha egyébként lakástulajdont vásárolhat. Az eladásra szánt házasingatlanokat a helyi forgalmi érték figyelembevételével értékesítik az állampolgároknak. A vásárlókat helyzetüknek megfelelően különböző kedvezmények illetik meg. Az elővásárlásra jogosultaknál a vételár a tényleges forgalmi érteknek öröklakásnál 30 százalék, egylakásos ingatlannál 50 százalék, nem lakás céljára szolgáló házingatlan esetében 60 százaléka. Ha a házingatlant kívülálló vásárolja meg lakottan, akkor a vételár 10 százalékkal magasabb. Az üres lakás esetében a teljes forgalmi értéket kell fizetni. A szerződés megkötésekor a vételár 10 százalékát kell egy ösz- szegben megfizetni és leivet kérni részletfizetési kedvezményt. A részleteket 15 vagy 25, különös méltányossággal 30 év alatt kell megfizetni. IH. Sas« Tiber gazdaságosságát segítő mozgalom fejlesztése. Változatlanul szorgalmazzuk az ifjúsági elővájási brigádok szervezését, amelyek száma tavaly mintegy' tizenöt volt. Ezekben a napokban kötik meg, illetőleg újítják meg az ifjúsági brigádok szerződését is. Reméljük, a tavalyi százkét brigád mellé újabbakat sorolhatunk majd. — Jó ideje napirenden lev6 gondja a bányászatnak a munkaerő-utánpótlás. Mit tesz a KISZ-szervezei ennek enyhítésére? — A pályaválasztási hónapok alkalmával rendszeresek az üzemek vonzáskörzetében az előadások, filmvetítések, bemutatók. Szakmánk szépségének és nehézségeinek ismertetésével igyekszünk hű képet adni a bányászatról és természetesem vonzóvá tenni azt »fiatalok számára. Nem csupán az utánpótlásra, a fiatalok megtartására is gondolnunk kell. Ennek érdekében szorgalmazzuk például az iparosok, a szállítók körében a vájárképző iskola elvégzését. Ugyanis a vájárképző befejezése után a fiatalok havi tízezer forintos jövedelmet is elérhetnek. — A vállalat eredményéinek jobbítását szolgálja az újitómozgalom, és a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának tevékenysége is.„ — Igen. Mindkét mozgalom céltudatosabb szervező és iránya tó Nnunkát igények A gazdasági problémák megoldásában a korábbitól jobban kell hasznosítani - a szellemi termékeket. Éppen ezért programba foglaltuk a FMKT-hoz tartozók csatlakozását a KISZ Központi Bizottság felhívásához; amelyet a számítástechnika, a komplex anyag- és energiatakarékosság jegyében hirdetett meg. Tovább szervezzük alapszervezeteink'oen az ifjúsági vitaköröket, a szakmai továbbképző tanfolyamokat, az aktuális gazdaságpolitikai fóruméi-«’ (monos) M Önjáró padlóvázak a jelei autógyárnak Elkészült a Csepel Autógyárban annak az önjáró autóbusz alváznak a prototípusa, amelyre a felépítményű:, a karosszériát — a lengyel és magyar járműipari kooperációnak megfelelően — Jelcben építik rá. Ezzel új szakaszához érkezett a szi- getszentmiklósi vállalat és a jelei autógyár közötti együttműködés. Az önjáró alváz a Csepel Autógyár hagyomá- ny’os terméke, amelyet a lengyel partner igényeinek megfelelően méreteiben átalakítottak. keskeny'ftettek. Az átalakítás után eredményesen fejeződtek be aes üzemi terhelési próbák. Az. első tíz darabot 1984-ben szállítják Szigetszentmiklósról Jeicbe, s a termelési együttműködés valójában 1985-ben ölt majd komolyabb méreteket. Jövőre — a terveknek megfelelően — 200 önjáró autóbuszpadlóvázat készítenek a Csepel Autógyárban a lengyel partnernek A két, cég szakemberei a hetedik ötéves terv első esztendeiben tervezik a kooperációs termelés igazi felfuttatását- ekkor már csaknem 1500 Magyarországon készült padlóvázat szerelnek fel Jelcben. i
