Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

1984. j'ormá r 10., kedd • MIT MUTAT A GYORSMÉRLEG? © TERVTÚLTELJESÍTÉS A LEGTÖBB TERMÉKFÉLESÉGBŐL © MÁSFÉL MILLIÁRD FORINT VÁLLALATI NYERESÉG _ ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ___________________ K ohók vetélkedője Az iparág gigászai Üjfcnl sikeres gazdasági ével zári 1983. december 31-én a Tiszai Vegyi Kombi­nál. Annak ellenere. mond­hatjuk mindezt, bogy a vegyipari ágazatban az el­múlt esztendőben folytató­dott' a hét szűk esztendő, hiszen sok-sok beszerzési és értékesítési nehézséget kel­lett leküzdeni. Megszámlál­hatatlan bizonyíték szolgál arra, hogy a múlt évi nép- gazdasági terv a korábbinál lényegesen nehezebb és minőségileg más jellegű lei­adatokat írt elő a vállalatok számára. Tulajdonképpen, az elmúlt esztendőben az volt a tét: sikerül-e meg-, őrizni az ország fizetőképes­ségét, meg tudjuk-e terem­teni a feltételeket az elő­irányzott dolláraktivum el­érésére. Mint az az 1983. évi népgazdasági terv teljesíté­sét összegző jelentésekből ki­világlik: a külg'azdasági egyensúlyi helyzet az elmúlt esztendőben javult, a külke­reskedelmi forgalomban a kiviteli többlet nőtt, s nem­zetközi fizetési' kötelezettsé­geinknek folyamatosan eleget teszünk. S ez olyan ered- méiy, amelyre joggal lehe­tünk büszkék. Mivel járult ehhez hozzá megyénk nagy iparvállalata, » Tiszai Vegyi Kombinát? Az ugyanis köztudott, hogy a TVK hosszú ideje meg­határozó szerepet tölt be Borsod gazdasági éleiében. Ezen túlmenően a kombinát tevékenysége döntő jelentő­ségű ak egész magyar vegy­ipari ágazatot tekintve is. A leninvárosi ’nagyüzem nem csupán egyre növekvő ter­melésével hívja fel magára a figyelmet, hanem széles körű exporttevékenységével is példát mutat. Jóllehet, a pontos váttala- kimutatás elkészülte még várat magára, az új eszten­dő első napjaiban rendelke­zésre álló termelési, gazdál­kodási adatok alapján jól megvonható a vegyi kom­binát múlt évi tervteljesíté­sének mérlege. E szerint a TVK ismét több tízmillió forinttal szárnyalta túl ter­melési előirányzatát. Ez kü­lönösen azért örvendetes, mert a túlteljesítés azokban a termékcsoportokban kö­vetkezett be, amelyek a gaz­daságosan értékesíthető ex­portárualapokat jelentik a kombinát számára. A ko­rábbi évekhez hasonlóan ez­úttal is az olefingyár, a po- fietiléngyár, és a polipropi­léngyár járt élen jó példá­Az utóbbi években mind Sürgetőbbé vált Sátoralja­újhelyen is — újak építé­sével egyidejűleg — a régi lakóházak felújítása, kom­fortosítása. Erre a célra év­ről évre növekvő összeget irányoz elő költségvetésében a városi tanács. Mivel a városban ugyan­csak sok régi, komfort nél­küli ház van, s ezenkívül a húsz-huszonöt évvel ezelőtt emelt épületek karbantartá­sa is sok munkál ad a vá­rosgazdálkodási vállalatnak- jónak látta a tanács a vál­lalni munkakörének felöl - •Vizsgálatát. Ezután úgy hatá­rozott hpgy a városgazdál­kodási vállalat a jövőben minden emberi és anyagi val a tervkölelezeltségek teljesítésében. Ugyancsak ki­vette részét a keresett ter­mékek előállításából a lobbi termelőegység is, közte a műtrágyagyár, valamint a festékgyár, amely együttesen több tízmillió forint több­letteljesítéssel járult hozzá az -eredményes évzáráshoz. A j,ól szervezett, hatékony munka eredményeként a Ti­szai Vegyi Kombinát az el­múlt évben jóval 15 milli­árd forintot meghaladó ter­melési értékel állított plő: a nem végleges adatok szerint a TVK 1983. évi bruttó ter­melési értéke megközelítette a 17 milliárd forintot. A külkereskedelmi érté­kesítésben is sikerült ismét kimagaslót nyújtania a TVK- nak. Bizonyíték erre, hogy a kombinát éves összes export­ja meghaladta a 4 milliárd 700 millió forintot. (Ez mint­egy ötven százaléka a me­gye egész vegyipara által el­ért összes exportnak — szerit.) Ebből a nem rubel elszámolású kivitel 2.6 mil­liárd forint, amely (öbb mint 60 millió dollárral egyenlő. Nagy erőfeszítések árán a TVK mintegy 8,5 millió dol­lárral szárnyalta túl eredeti tőkés exporttervét. Ebben szerepet játszott, hogy egyes exporttermékek ára a szá­mítottnál kedvezőbben ala­A minap azzal keresett meg egy kollégám, ugyan nézzek már' utána, miért ad­ja az egyik bolt hatvan ío- rinttal drágábban azt a mű­anyag varródobozt, amely mindenütt másutt olcsóbb. Ugyanez a kollégám zokszó nélkül fogadta a központi ár­emelések sorát, a benzintől a kenyérig valamennyit. Az a 60 forint, amivel egy iga­zán nem fontos, nem is gyak­ran szükséges áru megvásár­lásakor meg akarták terirei- ni, az felháborította, de leg­alábbis irritálta. Azt hiszem, ez a magatartás jellemző szinte mindannyiunkra. Az ilyen hatvanforintos — vagy akár egy-kétforintos — önkényes áremelések ter­mészetesen csaik a szabad ár­formába tartozó áruk köré­erejét eredeti feladatára: az ingatlankezelés és az építő­ipari tevékenység színvonalá­nak fejlesztésére összponto­sítsa. Ennek megfelelően a vál­lalat a parképítési és -fenn­tartási, valamint a kiegészí­tő üzemágként végzett ker­tészeti termelési és értéke­sítési tevékenységet 1984. ja­nuár elsejei kezdettel átad­ta a helybeli Üj Erő Terme- | löszövetkezetnék. A szerző­dés szerint a termelőszövet­kezet vállalta az ágazatban foglalkoztatott dolgozók át­vételét. az ellátás színvona­lának fejlesztését, sőt a ker­tészet tevékenységi körét primőr áruk termesztésével is bővíteni kívánja. kuít, valamint az a kedve­ző körülmény, hogy az októ­berben üzembe helyezett má­sodik polipropiléngyár az év hátralevő részében a terve­zettnél több jó minőségű műanyag, alapanyagot gyár­tott, s ennek tekintélyes ré­szét, elfogadható áron tőkés piacon értékesítették. A TVK rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmára egész pven át az volt a jel­lemző. hogy a kombinát minden esetben a külföldi partnervállalatok igénye sze­rint teljesítette szerződés­ben foglalt kötelezettségeit. Így a vállalat múlt évi szo­cialista exportból származott bevétele meghaladta á 2,1 milliárd forintot, azaz a 83 millió rubelt. A termelésben és a külpi­aci értékesítésben felmutatott eredmények értékét növeli, hogy a kombinát csökkenő létszámmal, javuló haté­konysággal teljesítette éves tervfeladatát. Külön emlí­tésre méltó, ho,4y a Tiszai Vegyi Kombinát kollektívá­ja ezúttal is igen magas, szinte párját ritkító nyere­séget ért el. Azáltal, hogy a kombinát gazdaságosan ol­dotta meg termelési felada­tát és az exportárualap to­vábbi növelésével jelentőse» túlszárnyalta kiviteli elő­irányzatát, kereken másfél milliárd forint vállalati ered­ményre tett szert, ugyanak­kor a népgazdasági átlagot meghaladó bérszínvonal-nö­velésre nyílt, lehetőség 1983- bam. — lovas — ben fordulhatnak Hó. de ma­napság mar a fogyasztási cikkek mintegy fele ebbe a kategóriába tartozik. Márpe­dig a szabad árak azért sza­badok, hogy a vállalatok legjobb belátásuk szerint vál­toztassanak rajtuk, befolyá­solván ezzel a termelési ked­vet egyfelől, a keresletet másfelől. HOZZÁÉRTŐBB REVIZOROKAT A határ tehát a estfftetgws ég? Szó sincs róla: a szabad árak képzésének is még van­nak a — hihetetlenül bonyo­lult — szabályai. Termelő és kereskedelmi vállalatok, szol­gáltató szövetkezetek tucat­ját vonták és vonják fele­lősségre, ha kiderül, hogy ezeket a szabályokat meg­sértik. Ha kiderül,.. Mert ilyen ügyekben fellépni, Szabály­sértési eljárást, netán gazda­sági bírság kiszabását kezde­ményezni csak az árhatósá­goknak van joguk. És míg mintegy 230 ezer az olyan gazdálkodó egységeknek a szánta, amelyek a termelői, a nagykereskedelmi és a fo­gyasztói árat képezik, addig az országban összesen 1360 árellenőr, árszakértő műkö­dik. Jó, ha egy-egy gazdál­kodó egység ármunkájának ellenőrzésére úgy hároméven­te sort tudnak kertiem. Persze nem lehet minden árkalkulátor mellé árellenört. állítani, de lehet az árellen- őrz.ések hatékonyságát javí­tani. Lehel., sőt, kell is: er­ről a Minisztertanács hozott a közelmúltban határozatot. A lehetséges tennivalókat az Országos Anyag- és Árhiva­talban három nagy csoport­ba sorolják. Az első és legfontosabb az, hogy az áreilenőrök a koráb­Ar. egyre emelkedő koksz­árak és energiaköltségek ar­ra sarkallják a kohászokat, hogy optimális nagyságú ko­hókat építsenek, és különlé- le módszerekkel minimális­ra csökkentsék a vas kohó- silásának energiaköltségét. Így azután a nagyolvasztók az iparág valóságos gigászai lettek. Egy évtizeddel ez­előtt még a 12 méteres me­denceátmérő és a 2600 köbméteres hasznos térfogat jelentette a gyakorlati maxi­mumot. Ma már viszont egyre-másrá épülnek a 14 méter medenceátmérőjű, 4000 —5000 köbméter hasznos tér­fogatú olvasztók, amelyeknek napi termelése eléri a 10—12 hindi jobban értsék a duiigfr- kat Mert bár az előbb azt állítottuk, hogy 1360 ánaak- ártő foglalkozik az ellenőrzés­sel, valójában az ilyen mun­kát végzők többsége nem igazán szakértő, nem képesí­tett revizor. Az Árhivatal az alkalmazásában álló 17 revi­zorral és külső árszakértők bevonásáéul évente alig 400 átfogó ellenőrzés elvégzésére képes. Más országos hatás­körű szervek, minisztériumok ennél is kisebb létszámmal folytatják a revíziókat — még magas szakmai színvo­nalon. A megyei, a városi és a községi tanácsoknál vi­szont, minél lejjebb megyünk ebben a hierarchiában, an­nál kisebb a képesített árel­lenőrök aránya. Akadt olyan községi tanács, ahol az anya­könyvvezető végezte az árel- ienőrzéseket is; aligha kell ecsetelni, milyen szakérte­lemmel. A teendő nyilván­való: az árellenőrzéssel fog­lalkozók képzése, szakképe­sítése, illetve továbbképzése. AHOL ÁRBIZTOS ÜGYEL A RENDRE Ez ugyanúgy folyamatban van. mint a második feladat, az árellenörzés centralizálá­sa. Amint már utaltunk rá, a helyi tanácsoknál eddig a különböző szakigazgatási szervek — tehát például az ipari osztály, a kereskedelmi osztály — munkatársai lát­ták el az árellenőrzést egyéb feladataik mellett. Most ar­ra törekszenek, hogy a taná­csoknál centralizált, ütőké­pes szervezet jöjjön létre, amely az árellenőrzésre spe­cializálódik. Végül a harmadik teendő az ellenőrzések szigorítása, aminek nyilvánvaló célja az elrettentés. Finomabban szólva a megelőzés. A köve­telmény az, hogy a szankciók ezer tormát (ami évi 3,5—4 millió tonna nyersvastérme- lésnek felel meg.) A méretek növelésén túl a fúvó szélhömérséklet foko­zása is igen hatásos eszköze a teljesítménynövelésnek, a kokszmegtakarílásnak, s áh tálában a hőgazdálkodás ja­vításának. Nem volt köny- nyű feladat a nagyolvasztó előmelegített égéslevegőjének hőmérsékletét 600—700 Cel- sius-fokról 1000—1300 °C-ra növelni. Ehhez speciális bel­ső falazatú léghevítő tornyo­kat kellett építeni. Később kiderült, hogy a nagyolvasz­tó fúvószelének oxigénnel való dúsítása még alacso­nyabb kokszfogyasztási ér­áit janak arányban az ársza­bály talauság súlyosságává^. És az — ami eddig ritkaság volt —, hogy ahol a felelős­ség személy szerint is felde­ríthető, ott a szankció ne csupán a vétkes gazdálkodó szervezetet, hanem a szemé­lyeket is sújtsa. Az űrhatóságoknak a kö­zelmúltban már voltuk ilyen kezdeményezései. Nyíregyhá­zán például, ahol a Tempo szolgáltató szövetkezet soro­zatosan megsértette az árki­alakításra és az áralkalma­zásra vonatkozó előírásokat, és kétszeri, nagy összegű gaz­dasági bírság kiszabása sem volt Heg hatásos. A SZABADARNAK IS VAN HATÁRA Ilyen intézkedésekkel talán rtérhető, hogy kevesebb gaz- dáMvodó szervezetnél töreked­jenek indokolatlanul magas árbevételre, és hogy jobban tanulmányozzák —, mert va­lóban nehéz megtanulni — az árképzésre, az áralkalma­zásra vonatkozó előírásokat. Mert a szabad árakat sza­bad ugyan emelni, de csak bizonyos korlátokig, bizonyos körülmények között. Sőt, csökkenteni is szabad, amint arra napi vásárlásaink alkal­mával — például különböző kedvezményes vásárok, ki­árusítások esetében — látunk is példákat. Az árak bizonyos mozgását v— méghozzá mindkét irány­ban — igényli a gazdaság; az árváltozások, ha ésszerűek, jó irányba terelik a terme­lést és a fogyasztást. Ez az alapvető célja az 1980 óta működő mai ármechanizmus­nak. amelynek funkcionálá­sáról egyebek között éppen az árellenőrzések tapasztala­tai révén tájékozódnak az ország gazdasági, politikai vezetői. (ékekhez vezethet, de a la-: pos meggondolások és szá­mos kísérlet alapján, u mai körülmények között csak speciális nyersvasfajták elő­állításánál érdemes ezt a módszert alkalmazni. Bebi­zonyosodott, hogy — nem kismértékben — azáltal is lehet csökkenteni a koksz­szükségletet, ha az ércet előzőleg szemcsékké zúzzák, rostálják, majd zsugorítják. Képünkön egy új szovjet óriáskohó, egy 4000 köbmé­ter hasznos térfogatú nagy­olvasztó építési munkálatait láthatjuk. E kohó mar op­timális technológiával fogja előállítani a nyersvasat. Hői Hízok - nyugati mintára A Miskolci Háziipari Sző-: vetkezet amellett, hogy év­ről évre többet termel ex­portra és a belkereskedelem számára, továbbra is felada­túnak tekinti a szolgáltatást. Tavaly óta korszerű méretes kötőszalonja üzemel Mis­kolcon, a Nagyváthy utcá­ban. Az új szalonban és a régi, Széchenyi úti üzletben egy idő óta női blúzokat is lehet varratni akár hozott anyagból is. A blúzokat nyugati mintára varrják, olyan fazonokkal, amelyek­kel az NSZK-beíi megren­delő is kéri a miskolci var­rónőktől. Az NSZK-ban nem diva­tos már a régen nagyon fel­kapott fodros fazon, inkább a sima, galléros és gallér nélküli blúzokban járnak a nők. Nagyon divatos ellen­ben a denevér- és a ragián- ujj. A szövetkezet tervezi, hogy egy idő után vállalja a mér­ték utáni férfiingek varrását is. Kohzoiómű épül A hazai kohászati üzemek jelenleg a termelésükhöz szükséges koksz nagyobb há­nyadát „bérkokszosít ássál” szerzik meg: a szenet a nyu­gati országokban dolgoztat­ják koksszá, terhelve ezzel a~ amúgy is szűkös devizakere­tet. A helyzet megváltoztatását szolgálja a Dunai Vasmű, egyszersmind a magyar vas­kohászat legnagyobb beruhá­zása: 10 milliárd forintér* épül és a tervek szerint 1986- ban már termelni fog az kokszolómű. Az államé nay- beruházásként épülő új ke! • szolómüre 1984-ben mástul milliárd forintot fordítana! az üzem minden létesítmé­nyére megvan már a kit lező. Képzés, központosítás, szigorítás iáin# Étel at IreieÉzssta Saloraljaújhelyen Kertészet és parkgondozás G. lm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom