Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-08 / 6. szám
1984. január 8., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 „Száraz időben átok"... Síkra gabonát, dombra szőlőt Már az óvodás korú gyermek — kinek házi feladatul babot kell cserépbe ültetnie — tudja: föld nélkül nem megy. Mármint a termesztés. Sem a babé sem más növényé. Az egész növény- termesztés egyik legalapvetőbb létfeltétele, kritériuma a föld. Hangsúlyozom: a jó föld! Mert föld sokféle van, ám termeszteni biztonsággal csak jó földön lehet. Jó vízháztartású, vastag termő- rétegű, tápanyagban mindig gazdag talajban, összességében ilyesmik értendők a jó föld fogalma alatt. Beszélgetőpartneremtől, Endrődi Lászlótól, az ónodi XI. Rákóczi Termelőszövetkezet növénytermesztési ágazat- vezetőjétől, úgy érzem, először ezt kell tudakolnom: — Az ónodi határ az előbb vázolthoz hasonló? Az első reagálás néma: ki- nos mosoly az arcon. A második — már szóban megfogalmazott —: — Határunk, az ónodi határ a föld minőségét tekintve olyan messze esik a jó termőföld fogalmától, altár Mai-tó Jeruzsálemtől. Éppen ellentéte az előbb elmondottaknak: sekély termőrétegű, labilis vízgazdálkodású. A vékony termőréteg alatt homok-, kavicságy húzódik, vízzáró réteg nincs, illetve 1)0—60 méter mélyen. Elképzelheti mennyi esőnek kellene esni ahhoz, hogy maximálisan telítődjön. Tulajdonképpen nálunk kimagasló termést, országos rekordot talán csak akkor lehetne elérni, ha az egész országot elöntené az árvíz. Egyébként száraz, csapadékszegény időben ez a föld úgymond, átok. — Akkor talán még szerencse is, hogy nincs sok belőle — célzok az ónodi téesz nem nagy földterületére. Az ágazatvezetö rázza a fejét. — A kis terület — összesen 1800 hektár területük van és ebből a szántó 1007 hektár — a talajaink gyenge minősége miatt látszólag előnyt jelent, úgymond egy kis öröm az ürömben. Azonban valójában nincs így! Én ha nem is szerencsétlenségnek, de mindenképp további gondnak mondanám — még ilyen talajok esetében is! — a kevés szántóterületet. Hiszen alig tudunk iraoMlulniI A vetésszerkezetünk nem bővíthető, a viszonylag még eredményesen termesztett növényeink arányát nem tudjuk növelni. A kis terület a gépkiha.T/inálósnál, gépbeszerzésnél is gondot jelent. Lehetőleg hasonló, gépigényű növényeket kell termeszteni, hogy gépeink ne álljanak kihasználatlanul. Ez viszont termesztéstechnológiai, növényegészségügyi gondokat is felvet. Magyarul: a méret és a nehézség — legalábbis jelen esetben — úgy tűnik fordított arányban áll. — PesszimistaV — vetem közbe, Csodálkozik. — Miért lennék? Tudomásul kell venni, hogy ez van, s ilyen körülmények között kell gazdálkodni. A feladatunk az, hogy emberi erővel, furfanggal, s persze a szakértelemmel mérsékeljük a gondokat. Sőt, ha tudjuk, ha lehetséges, küszöböljük is ki. Persze a realitásoktól nem szakadhatunk el. S az tény, — badarság lenne mást mondani —, hogy ilyen meg olyan nagy reményeink vannak a növénytermesztés vonalán. Mindeneseire termelünk, mégpedig olyan növényeket, amelyek adottságainknak — és itt most nem csupán természeti adottságokra gondolok — a legmegfelelőbbek. — Éspedig? — A területeink 4D százalékát a búza .foglalja el. Az oka? Ennek legkisebb a kézi munkaigénye, tulajdonképpen teljesen gépesített. Emellett perspektivikusan is termelhető nálunk legelfogadhatóbb fedezeti összeggel. Általában egy hektár búza költsége 8— !) ezer forint, ezzel szemben egy h ektár árbevétele 13— 14 ezer forint. Árbevételben ugyan fölülmúlja a másik két termesztett növényünk, a kukorica és a napraforgó, ám a tiszta nyereség a búzánál a legnagyobb. Kutoricát egyébként 110 hektáron termesztünk, annyit, amennyi a saját állomány és a háztáji szükségletét kielégíti. Napraforgóból 240 hektár a vetésterületünk. Ennek területét elsősorban növényegészségügyi szempontból nem növeljük. S mi vél közel van a sörgyár, llö hektáron — sörA hazai állattenyésztésben nincsenek „könnyű” évek, az állomány nemzetközi mértékkel mérve is tekintélyes nagyságú, a hozamok szintén figyelemre méltóak; ily módon a magas termelési szintnek a megőrzése sem könnyű feladat. 1084-ben a terv nem is irányoz elő látványos fejlesztést, ám a két évvel ezelőtti eredmény — amikor is kedvező időjárás segítette a takarmányter- melést, és az állati termékek értékesítése sem okozott lcütermesztünk. A felsorolt növényekből nem nehéz következtetni, hogy a gépigényük hasonló, vagy közel hasonló, így a meglevő gépparkunk optimálisan kihasználható. — Ez ideig az ónodi tsz nagyüzemileg művelhető sík területeiről, szántóiról beszélgettünk. Ám aki ismeri a tsz területeit, tudja, hogy a nyéki téesszel történő egyesülés óta a szövetkezet örököse nem kevés domboldali területnek, elhagyott gyümölcsösnek évtizedek óta nem. vagy alig müveit zártkerteknek. Mi lesz ezek sorsa? Történik-e e téren cégre pozitív változás? Ezúttal nem kínos az ágazatvezető mosolya. — Örömmel mondhatom, hogy igen. Fokozatosan, körülbelül 150 hektár elhagyott területet akarunk visz- szafóglalni, művelésbe venni. Azokat a részeket, amelyeket lehet, azokat táblásítjuk. Első lépésként 25 hektáron szőlőtelepítésbe kezdünk. Kilencven taggal már megalakult a szőlészeti és hegygazdálkodási szakcsoportunk, Tavasszal megkezdjük a telepítést. A szaporítóanyag Nagyfádéról már nálunk van. Pi- not blanc és Cenit fajtákat lelépnünk, egy-egy tag 750 négyszögöl terület műveléséi, pontosabban kézi munkáit vállalja. Ugyanis, amit lehet, géppel végzünk el. Ennek mintegy továbbfejlesztése lenne, ugyancsak szakcsoporti keretek között, a fólia alatti zöldséghajtatás és a zárt kei-t.i gyümölcstermesztés szervezése is. — Ezek szerint — én most a kertészeti tevékenységet is a növénytermesztéshez sorolom — ma, amikor erőteljes ipari melléküzemági tevékenység jellemzi szövetlkeze- teinket, Önödén n kedvezőtlen adottságok ellenére is fontos szerepe marad a növénytermesztésnél:? Az ágazatvezető bólogat. — Miért is ne maradna? Elvégre mezőgazdászok vagyunk. Igaz,, a mi téeszünk nem nagy. így az 1984-es 1 érv ben szelep lő 15 millió forintos növénytermesztési árbevétel abszolút mértékben nem sole. Ám ez nálunk az ágazatok rangsorában mégis első helyet jelent. Vagyis, a növénytermesztés a legfontosabb ágazatunk. lönösebb gondot — túlszárnyalása, még ha egyetlen százalékkal is, alaposan próbára teszi majd az állat- tenyésztők szakértelmét a nagyüzemben és a kistermelés vonalán egyaránt. Már csak azért is, mert a takarmánykészletekkel beosz- tóan kell bánniuk. Tekintetbe kell venniük a külpiaci értékesítés hullámzását, éspedig éppen egy korábban igen eredményes ágazatban, a baromfitenyésztésben. árpának — tavaszi árpát is Hajón Imre Állattenyésztés — 1984 t Á Minisztertanács határozata alapján a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője a kivételes nyugdíjemelés jogát 3500 forint felső határig tavaly szeptember 1-től a szakszervezetek megyei tanácsai társadalombiztosítási bizottságainak a hatáskörébe utalta. A kapott felhatalmazás szerint ez a munka már elkezdődött és szeptember 1-től több kérelmet megvizsgáltak. A határozatról értesítették a megyéi területi bizottságok titkárait, a vasas- és a vegyészszakma szervezőit, a megyei tanácsi politikai és tömegszer vezeti javaslattevő szervek vezetőit Az elmúlt évben Borsod megyéből 25!) kérelmet terjesztettek fel a Társadalombiztosítási Főigazgatóságra, amelyből Un nyugdíjas kapott kivételes jíjvadí.iemelésl A nyugellátás kivételes felemelésének feltételei a következők: több évtizedes munkában töltött idő, férfiaknál 35, nőknél 30 éven felül. Figyelembe vehető érdemek: a szocializmus építésében. politikai, mozgalmi, társadalmi, közéletben végzett tevékenység. Kitüntetések. kiemelkedően végzett munka. Figyelembe veszik a szociális körülményeket is: az, eltartottak számát, az egy főre eső jövedelmet, a vagyoni helyzetet, tartásra köteles és képes hozzátartozók helyzetét, az életkort, valamint az egészségi állapotot. A kérelmek elbírálását a társadalombiztosítási bizottságok végzik a felsorolt szempontok alapján. Így 100 —600 forint értékhatárok között történlek az emelések. Magasabb állagban kaptak emelést a bányásznyugdíjasok. A legszervezettebben a bányász, a pedagógus, a postás és az építők szakszervezete foglalkozott az. idős nyugdíjasok nyugdíjemelésének ügyével. A bizottság minden döntésről értesítette a nyugdíjast. Az előkészítés az igazgatóság nyugdíj fellebbezési előadóinak mindenre kiterjedő többletmunkát okozott. A bizottság ülésére az ózdi és sátoraljaújhelyi albizottságok, a három szakbizottság teszik meg javaslatukat. Egyelőre, havonta a kivételes nyugdíjemelésre 21 600 forintos keret áll rendelkezésre. Sajnos, Borsod megyébea a nyugdíjasok háromnegyed részének nyugdíGépjavítás A mezőgozdasági termelőszövetkezetek gépműhelyeiben ilyenkor télen végzik el a különböző típusú mezőgazdasági gépek nagyjavítását, karbantartását. A felvétel a mezöcsáti Augusztus 20. Tsz gépműhelyében készült, ahol Taskó József egy MTZ-82-es traktoron az olajszüröcserét végzi. Fojlán László felvétele OEsj helyett fsldnsz Több mint nyolcvanezer háztartást és egyéb fogyasztót kapcsolt be az Országos Kőolaj- és Földgázipari Tröszt a vezetékes gázhálózatba az utóbbi három évben. Az új fogyasztók jelentős része a tűtő- és tüzelőolajat váltotta fel földgázzal. A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szereid ' Vállalat három nagy településen készíti elő a földgázszolgáltatást. Mezőkövesden már megépítették a gázátadó állomást és bekapcsoltak az első nagyüzemi fogyasztót, a Matyó Termelőszövetkezet központját. Az idén mintegy négy kilométeres szakasszal bővítik a hálózatot és előkészítik a gázellátás bekapcsolását a Bacsó Béla úti lakótelepen. Országszerte nagy az éi dek- lödés a vezetékes földgázét- látás lehetőségei iránt. összesen 200 községben ét. városban használnak vezetékes gázt. Az idén és a következő években jelentő- erőfeszítésekkel bővítik hálózatot és ró85 v-igér. újabb 12 települést kapcsai nak be a vezetékes gázelié tásba. Szakszervezeti munka az ózdi kohászatban Termeléssegítés, nevelés, joggyakorlás Az Ózdi Kohászati Üzemek gazdálkodási lehetőségeit is nehezítette 1983-ban a tőkés piaci kereslet további csökkenése. Számos intézkedés révén részben sikerült ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat, ám ezek ellenére a vállalat mérleg szerinti — támogatás nélküli — vesztesége növekedett Ennek: alapvető oka, hogy a tókés export eladási ára tovább csökkent. Mint ahogy minden más vállalatnál, úgy az ózdi kohászatban is a legteljesebb együttes gondolkodást és cselekvést igényel a nehezedő körülmények leküzdése, a gazdálkodás egyensúlyban tartása, a dolgozók életszínvonalának megőrzése, szinten tartása. Ehhez igyekszik hozzájárulni a vállalat szakszervezeti bizottsága által kidolgozott íeladatlerv, valamint azok a szervezeti újítások, melyekről a bizottság titkárával, Konúcs Ferenccel beszélgettünk. — A vállalati cselekvési program végrehajtását elősegítő szakszervezeti feladatokat hogyan tudná tömören csoportosítani ? — Három lényeges alapköre van a jelenlegi szakszervezeti munkának: a termelést segítő tevékenység, a nevelési munka gyakorlatia- sabbá tétele és a joggyakorlatunk felélénkítése. Valamennyi feladatkörben az üzemi titkárok a legfontosabb mobilizáló, információközvetítő szereplők és velük ja 3500 forint alatt. van. Az eddig beérkezett javaslatok száma emelkedni fog. A havi keretet mindig felhasználták. Nagyon sokat tudnak segíteni ebben a munkában a szakszervezeti szakmaközi bizottságok is. Konzultálhatnak a tanáccsal az alacsony nyugdíjjal rendelkezők segítése érdekében. Nagyon fontos, hogy az illetékes szervek, szakszervezeti alapszervezetek eddigi nyugdíjas felmérésüket hasznosítva, a legjobban rászorulókat javasolják nyugdíjemelésre. A szak- szervezeti bizottságok tegyék mérlegelés tárgyává a nyugdíjasokkal való eddigi foglalkozásukat. A kérdőív adatait lehetőleg a helyszínen töltsék ki, különösen a 75 éven felüli, hosszú szolgálati idővel és érdemekkel rendelkező. nehéz szociális helyzetben levő nyugdíjasok érdekében kezdeményezzék a n y ugdí jemelést. R. I. együtt minden téren növekedett a főbizalmiak, bizalmiak tevékenységi lehetősége. — Hogyan saßik ez te a gyakorlatban? — Ügy is mondhatnám, hogy zöld útja vsa mindenkinek, aki a közösség gondjait összegyűjti és tolmácsolni akarja, vagy aki ugyancsak a közösség érdekében áll elő javaslataival, ötleteivel és, ha kell, bírálataira!. A hosszadalmas információs láncolatot a lehető legrövidebbre kell redukálni, el keK érni, hogy ne közvetítők által, hanem közvetlenül a megoldásért felelős emberekhez, vezetőkhöz jusson minden, ami közügy. Éppen ezért rendszeressé tettük a főbizalmiak havonkénti munteaértekerfeíét, melyeken jelen vannak a titkárok is. Akadnak olyan témák is — például a városi közlekedés, vagy a boltok ellátottsága, nyitvatartási ideje —, melyeit nem kizárólag a kohászokat érintik, ezért meghívjuk azokat a városi illetékeseket ezekre a tanácskozásokra, akik az igazi címzettjei eme témáknak. Minden felvetett gondolat, probléma útját figyelemmel kísérjük, és eddig még soha nem maradt el a gyors intézkedés. — Mondana egy példát... — A daruk fűtése. Nyáron hőség van. a darukosarakban, de télen fűtés nélkül ugyancsak megnehezedik a munka. Beszerezték a fűtő- berendezéseket, ám azok beszerelése valamilyen adminisztrációs ok miatt késett. Az emberek fáztak, közben pedig itt voltak a fűtőtestek. Ez is része a termelésnek, de az érdekképviseletnek is. ■ — A három alapkör között említette még a nevelés gyakorlatiasabbá tételéi és a joggyakorlat fel élénkítésének szükségét. — Igyekszünk minden nevelési feladathoz a témában járatos gyakorlati embereket megkeresni és partnernek megnyerné. Flyen pefciäuä, amikor közművelődési, koá- tu ralis szakembereket vonunk be a különböző rendezvények megszervezésébe, viták levezetésébe. Jog- gyakorlatunk továbbfejlesztésének a lényege az érdekvédelem maradéktalan érvényesítése, a viták megalapozott érvek alapja» való bonyolítása. Nagyon fonéocnak tartjuk, hogy ne hallgassák ei a véleményüket a tisztségviselők; titkárok, bizalmiak, hanem legyen meg a felkészültségük és bátorságuk kiállni arz igazuk és érdekeik mellett, — Úgy tudom, hogy a há- zottság agyarátusaba-n dolgozók munkájába is igyekeznek új stílust vinni. — ' Alapszempont, hogy senki nem ragadhat >e az íróasztala mellett! Aki tagja egy apparátusnak, nem tud megfelelő javaslatokkal, ötletekkel előállni, Bem tud igazságossal dönteni, ha nem ismeri a dolgozók mindennapi életét, azt a hangulatot, »mi egy-egy üzemben van, azokat, a sokszor ellentmondásoktól sem mentes véleményeket, melyek«* megfogalmaznak ma az emberek. Valamennyi apparátustagnak van egy-egy patronált gyáregysége, ám emellett mindenhová ef keit jutniuk a gyárba« összegyűjteni az információkat. Beszélgetni. kapcsolatokat teremteni az emberekkel, ez mindennél fontosabb. Hitelünk és hatékonyságunk nő ezáltal és növekszik a dolgozókban az érzés és a meggyőződés, hogy valóban képviseli az érdekeiket a szak- szervezet, A vállalat nehéz- gazdasági helyzetéből kijutni. csak olyan dolgozókkal lehet, akik biztosítva érzik a munkához való joguk mellett minden egyéb demokratikus jogaik megvalósulását. Ehhez vezetők és beosztottak legteljesebb partneri kapcsolatát kell kiépíteni. S*. la
