Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Pravda szombati száma szerkesztőségi cikkben elemzi azokat az érveket, amelyekkel az Egyesült Álla­mok és más NATO-országok vezetői megpróbálják a Szovjetunióra hárítani a felelősséget az európai köze­pes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalások kudarcáért. A terjedelmes cikk felhívja rá a figyelmet, hogy a Pentagon és az ameri­kai külügyminisztérium képviselőiből, valamint több eu­rópai NATO-ország információs szakembereiből álló úgynevezett különleges konzultatív csoport már jóval a genfi tárgyalások megszakadása előtt készített egy beszámolót, amely magában foglalja a Szovjetunió el­leni propaganda-hadjárat főbb érveit. A NATO vezetői minde- • hekelőtt azt próbálják bebi­zonyítani, hogy az amerikai Pershing 2 rakéták és a ro- botrepülögépek telepítésére szükség volt, mert Európá­ban „egj’enlötlen helyzet ala­kult ki a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök te­kintetében a NATO kárára, és a Szovjetunió monopó­liumra tett szert a középes hatótávolságú rakéták te­rén”. Egyenlőtlenségről azon­ban szó sem lehet — mutat rá a Pravda. Az Egyesült Államok és a NATO hivata­los dokumentumai is elis­merték, hogy a közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verzet tekintetében viszony­lagos egyensúly van »NATO és a Varsói Szerződés között Európában. Megerősítették ezt még 1979-ben is, amikor a NATO meghozta ismert kettős határozatát. Hasonló­képpen nyilatkozott Reagan elnök is 1981 szeptemberéig, az úgynevezett nulla-megol­dás előterjesztéséig. Az egyenlőtlenségről csu­pán azért kezdtek beszélni, hogy indokolják ezt a kép­telen javaslatot, amelynek értelmében a Szovjetuniónak meg kellett volna semmisíte­nie összes közepes hatótávol­ságú rakétáit, miközben a NATO semmiféle csökkentést sem hajtott volna végre. Ami pedig az állítólagos rakéta­monopóliumot illeti, az a nyugati propaganda legkép­telenebb állítása, hisz’ egy­szerűen nem veszi figyelem­be, hogy Európában Nagy­Britanniának és Franciaor­szágnak is vannak nukleáris rakétái. A NATO-propaganda arra is hivatkozik, hogy „a Szov­jetunió megsértette az álta­la 1982 márciusában egyol­dalúan vállalt moratóriu­mot”. A tény ezzel szemben az, hogy a Szovjetunió eu­rópai részén levő közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verzetet mennyiségileg és mi­nőségileg is befagyasztották és megszűnt a régi rakéták felváltása az új típusú, SS— 20 jelzésű rakétákkal. Ezeket az intézkedéseket kiterjesz­tették azokra az Ural on túli területekre is, ahonnan a szovjet rakéták elérhetik az NSZK és más nyugat-euró­pai országok területét. A Szovjetunió még azt is vál­lalta, hogy bizopyos mérték­ben csökkenti közepes ható­távolságú nukleáris rakétái számát. Mindezek eredmé­nyeként az európai terüle­tein levő rakéták száma csaknem hatszázról 473-ra csökkent és az SS—5 típusú, közepes hatótávolságú raké­tákat; végleg leszerelték. Eközben a szovjet rakéták összes robbanótölteteinek ereje csaknem felére csök­kent. A Szovjetunió — amíg az érvényben volt. — mara­déktalanul megtartotta az általa meghirdetett morató­riumot. A NATO arra is hivatko­zik, hogy a Szovjetunió ál­tal a tárgyalásokon a köze­pes hatótávolságú rakéták (Folytatás a 2. oldalon) Küldöttségünk Kambodzsába utazóit Az Országos Béketanács kezdeményezésére, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség közreműködésé­vel a vállalt határidőre, a Kambodzsai Népköztársaság megalakulásának ötödik év­fordulójára befejeződött az ezerfős magyar—kambodzsai barátság gyermekváros épít­kezése. Az ünnepélyes át­adásra, melyre január 13-án kerül sor, szombaton eluta­zott az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság és a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség küldöttsége: Sülő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság titkára, az Országos Bé- kelanács elnökségének tagja, Tolnai László, az Országos Béketanács alelnöke és Szó- rádi Sándor, a KISZ KB tit­kára. A búcsúztatáson jelen volt Kao Samreth, a Kam­bodzsai Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Résdet ai új üiemcsarnokból. A szalag meliett „szabászok" és „tűzök". Éj Szemben Mezftcsatoi Az elmúlt év októberétől folyik a rrum- © ka a mezöcsáti Augusztus 20. Termelő­szövetkezet cipőfelsőrész-készítő üzemé­ben, ahol 60 lánynak, asszonynak biztosítanak állandó munkaalkalmat. Több mint egymillió forintos költséggel, egy régi gépjavító műhelyből átalakított tágas, világos üzemcsarnokban, a Minőségi Cipőgyár megrendelésére készítenek cipőfelsőrészeket. Ottjórtunkkor a szalagon női papucsok „alkatrészei1! készültek. A kiszabott felsőrészek körülvarrása. A tűző­gép mellett Szabó Kórolyné. A szifpltsüseiat vizspliák Kikérik a lakosok vélernér.yét A Magyar Note Országos Tanácsának egyik munkabi­zottsága — amely a család­segítő szolgáltatósokat kíséri figyelemmel — februártól Fe­jér, Györ-Sopron, Komárom, Békés, Hajdú-Bihar. Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves me­gyében érdeklődik e szolgál­tatások helyzete, fejlesztésük lehetőségei iránt. A nómozga- lom helyi aktivistáinak köz­reműködésével megkérdezik a nőktől, a családoktól és a helyi ipari, kereskedelmi, egészségügyi szervek, a szol­gáltató vállalatok, a tömeg­es társadalmi szervezetek képviselőitől: a megyében, il­letve lakóhelyükön megfele­lő-e az áruellátás, a szolgál­tatás: miként segítik a házi munkát? A hagyományos (mosó, javító) szolgáltatások mellett szükségesek-e újabb, úgynevezett humánszolgálta­tások : betegápolás, idős em­berek házi gondozása, gyer­mek lel ügyelet, korrepetálás? A lakosok véleményét, ja­vaslatait megismertetik a he­lyi szervekkel, vagy az arra illetékes főhatóságokkal, mi­nisztériumokkal, a Fogyasz­tók Országos Tanácsával. A nőtanács így is szeretné elő­segíteni a dolgozó nők, az anyák, a lakosság ilyen jel­legű. reális igényeinek kielé­gítését, hiszen a szolgáltatá­sok helyzetét ismerve, érde­mibb véleményt mondhat, ál­lást foglalhat az ezek re vo­natkozó jogszabály tervezetek­ről. Megválasztották az Eeícs városi Pártfeízutisáiut Küldöttértekezletet tartot­tak tegnap délelőtt a volt en- csi járás és a nagyközség kom­munistáit képviselő küldöt­tek. A részt vevőket Nagy Zol­tán, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a járá­sok megszüntetéséről, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos politikai munká­ról. A küldöttek szervezeti ér személyi kérdésekben döntöt­tek: megválasztották Encs vá­ros és vonzáskörzete politikai munkáját irányitó, kibővített városi pártbizottságot és t iszt­ségviselőit. Az Encsi városi Pártbizottság első titkárának Siska Andrási, titkárának Nagyházi Gyulát és harmadik titkárnak lmplom Jánost vá­lasztották meg. Energiatakarékos iecknolsp Kedvező tapasztalatok a Hejőmenti Állami Gazdaságban XL. évfolyam, 6. szám Ara: 1.40 Ft Vasárnap, 1984. január 8. AT MSZMP BORSOD-AB AflJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gágogó deviza Hazánkban a lúd kü- # lönleges helyet tölt be a baromfifajok árutermelésében, mert többhasznú faj: jelentős hústermelése mellett má­jat, zsiradékot és tollat temjei. Ugyanakkor azon­ban nem tartozik a tö­megfogyasztást szolgaló élelmiszerek csoportjába, hanem elsősorban export­igényeket elégít ki. Talán kevesen tudják, hogy föl­dünkön mi termeljük és exportáljuk a legtöbb liba­májat, mely a kaviárral együtt a világ egyik leg­drágább élelmiszere. A lúd tol! nagy piaca és jó ára kompenzálta a fel­dolgozás, bontás 25—27 sza­za'ékes veszteségét (ami a csirkénél például nem té­rül meg). A toll hagyomá­nyos felhasználása közis­mert: ágyneműket töltenek meg tollal, kihasználva azt a tulajdonságát, hogy rend­kívül jó hőszigetelő és könnyű. Emellett nem le­becsülendő az élettartama sem, hiszen normális hasz­nálat esetén ágyneműként a libatoll akár .30 évig is megőrzi előnyös tulajdon­ságait. Ezenkívül számos más célra is felhasználják a libatollat, miután felta­lálták impregnálásányk a módját, ami lehetővé teszi a lóitól bélelt ruhák ottho­ni tisztítását. Sok országban a libazsír iránt is megnőtt n keres­let, mivel kiderült, hogy igen értékes élelmiszer, szabad koleszterint ugyan­is nem, vagy csak nyo­mokban tartalmaz. Azt pe­dig tudjuk —manapság oly sok szó esik róla —. a szív­ás az érrendszeri mogbete- ledésok egyik rizikófaktora a koleszterin, A zsíron ki­vid a füstölt libahús, vagy­is a feldolgozott áru is jó pénzért értékesíthető a vi­lágpiacon. A lúdtenyészlésnek nagy hagyományai vannak ná­lunk. Kimagasló sikerein­ket azonban annak köszön­hetjük, hogy a lúdtenyész- tést — a világszerte ural­kodó nézettel szemben — be tudtuk illeszteni a nagy­üzemi gazdálkodásba. Ké­pünkön egy ilyen nagyüze­mi libatelep állatállomá­nyát lathatjuk. Négy esztendeje már, hogy a Hejőmenti Állami Gazda­ságban a kukoricatermés egy részét a korábbi, hagyomá­nyos módtól eltérő technoló­giával takarítják be. Egy­részt a megszokott időnél korábban kezdenek hozzá a betakarításhoz, akkor, ami­kor a szemek nedvességtar­talma még túl van a 35—40 százalékon, másrészt a szemmel együtt a csutkát is betakarítják — innen a szem—csutka keverék elne­vezés —. majd ezt a nedves takarmány tömeget úgyneve­zett íaikozi silókba szállít­ják — tehát eimorad a nagy energiaigényű szárítás —. a silókban tömörítik,, s fóliá­val, homokréteggel lefedik. Ez a nedves takarmány — van ennek egy csutka nélkü­li nyers kukoricaszcm-válto- zala is — döntő szerepet tölt be a Hejőmenti Állami Gaz­daság takarmánygazdálkodá­sában. Mind a szarvasmarha- állomány, mind pedig a ser­tésállomány szívesen fo­gyasztja. Dr. Kormos Jánost, a gaz­daság állattenyésztési főmér­nökét e nedves abraktakar­mány előnyeiről kérdeztük: — Mindenekelőtt a szárí­tás energiaköltségének elma­radását emelnem ki. Az ener­giamegtakarítás májusi mor­zsolt kukoricára vetítve má­zsánként 50 forint körül ala­kul. Ennél a takarmánynál elmarad a keverési költség nagy százaléka is. Keverő­üzemünknél mintegy 40 szá­zalék kapacitás szabadult tol ezáltal. Előnye az is, hogy betakarításkor, a betakarítá­si veszteség lényegesen ki­sebb, mint a hagyományos módnál. Az így betárolt ku­korica teljes biológiai érté­kű, niig a sz irítottnál jelent­kezik bizonyos értékcsökke­nés. Ezzel a technológiával tudunk későbbi érésű, úgy­nevezett magas FAO -számú fajtákat is termesztem, mi­vel a teljes beérettségi fo­kot nem kell megvárnunk. A magas FAO-számú kuko­ricák termésproduktuma pe­dig lényegesen nagyobb, így egy hektárra vetítve több termést tudunk betakarítani, és ez sem elhanyagolható szempont. Én személy sze­rint minden gazdaságnak szívből ajánlom ezt a tech­nológiát, annál is inkább, mert az etetésnél, az állatok súlygyarapodásánál is igen kedvező tapasztalatokra tet­tünk szert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom