Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

KZÄJC-MAGYARORSZAG TÖ T9tí. jermiór 7„ yföfnFcrt í Í &Sxü : &} ^ , :-'v:- *&pi;> f4i: |i* //• < ' -; w/Uok^i- •'■ >*•’ ’ v-í > V ' A sugárzó A szakértők kétféle, # sugárzó es konvekciós (valamely közvetítő ál­tal ható) fűtést ismernek. A sugárzó fűtés a levegőt nem melegíti, csali a sugárzás út­jába eső tárgyat vagy tes­tet hevíti. A hagyományos konvekciós fűtés viszont a fűtőtesten keresztül áramló levegőt melegíti (ilyen a ha­gyományos radiátor is). Az embernek a sugárzó fűtés a kellemesebb. Így már sok­felé fűtenek padlókat, oldal­falakat, mennyezeteket. K i - próbált változata az ipari csarnokokban használatos sugárzó ernyő: több négyzet­méteres nagyságú aceliapban ifceriogő forró gőz. Tulajdon- ktétjnen a sugárzó fűtés dó- xyeat, hassaositják az egyre •*ét-.=3sfe terjedő lapradiátorok, ás. A lasse»diäter honsfcruk- «iysa», begy a Mtóvfe- as* értnékeaő legnseieeóbb 4s8äBei jó »ész» (egymroa re- ácéhogaál E felüld; feie) a ffttezsdő helyiséggel szemben helyezkedik el. Biz jelentős «^értékben fokozza » bőer- setet. De meg kétsoros Lap- gagháher eseten is kedvezőbb » »sgárzáac» hő hányada —• «Haw fűtőyfa-faőnaérsékletet előnyei Bgy angol «kaptár. egyes heüytségek. fa­te*; égyaewezeti fűtőelemek­kel permetezik vagy festik be. A speciális anyag az áramkörbe kapcsolva mele­gít, azonban sohasem annyi­ra forróra, hogy bárki ne tudna nyugodtan kézzel meg­érinteni. A hót sugárzó kü­lönleges festékbevonatot alu­mínium loliaszaiagok kötik össze a villamos vezetékkel. E megoldásnál egy helyiség­ben elég egy fűtött fal Ma már a tapétafűtés is kezd elterjedni. Ellenállásokkal átszőtt tapétát ragasztanak a falakra, vagy a mennyezet­re A fűtésnek ez a módja gazdaságos, higiénikus, a ta­péta könnyen tisztítható, le­mosható. Képünkön egy különleges, elektromos lapradiátort lát­hatunk. Ügy készül, hogy az üvegszálas műanyag lapnak a szoba belseje felé eső ol­dalára vékony grafitréteget ■visznek fel, amit azután szi­getelőréteggel vonnak be. Az elektromos hálózatra, kap­csolva teeöeroe® meleget áraszt az eílenállésfűtésű könnyű és tetszetős lapra­diátor. A legnagyobb borospofack készítette: a monstrum 1 méter 53 centiméter magas, 111 liter genfi vörös borral töltötték meg. "" A «dSäg legnagyobb, szájjal íűjl; borospalack jafc a. svájci HesghnrQIből származó 63 kán» TSsass-, Bag tánegfóvó Benzin­sas Minden gépjárművezető tudja, hogy közlekedési du­góban, leeresztett vasúti so­rompó vagy közlekedési jel­zőlámpa’ eiötl a motort gaz­daságos leállítani. Ám a leg­többen ezt elmulasztják, hogy gyorsan elindulhassa­nak, ha szabaddá válik az út. Svájci kutatók olyan ké­szülékei szerkesztettek, amely az ilyen rövid leállásoknál gombnyomásra kikapcsolja és — pusztán a gázpedál nyomására — újra beindítja a motort. A készülék a kö­vet kezeiképpen működik. A műszerlábláii levő gomb megnyomásakor megszakad az áramvezetés a gyújló- szerkezelhez: a motor leáll, jóllehet az indítókulcs ál­landóan gyújtáson marad. (Egyidejűleg a fényszórók tompított fénytől állóbelyzet- viJágításra kapcsolnak.) A gázpedál lenyomására, a ve­zérlőkészülék működteti az indítót, s ha a motor már a saját erejéből forog, az in­dító kikapcsolódik. Az au tematikával benzint es áramot lehet megtakarí­tani, és kevesebb gáz szeny- nyezi a levegőt. A készülék csak akkor működik, ha a motor meleg. Ha még hideg, változatlanul az indítókulcs­csal kell indítani. Futball Mexikó *zoe országot- k5J sé tartozik, ahol a labdarú­gás a legnépszerűbb sport­ág. íme, egy bizonyítóit: az ország 70 millió lakosából minden ötödik futballozik. Egyébiránt a világ 150 or­szágában mintegy 40 millió ember rúgja a labdát. RekorÉőfés Az angol G-wesi Matteman felállította a kötés világre­kordját, Kötőtűivel valósá­gos csodákat művel: percen­ként 111 szemet köt. Egy év alatt 915 pulóvert kötött. Gwen nemrég szokatlan ren­delést kapott: kössön két pár, négy méter hosszú ha­risnyát egy angliai cirkusz elefántja számára. Régi szakácsok. Manapság stffcszor emle­getik a régi ételeket, me­lyek egyesek felfogása sze­rint ízesebbek, változatosab­bak voltak, mint amilyene­ket ma fogyasztunk. Akkor talán többféle fűszert hasz­náltak, talán gondosabban készítették el az ételeket, hogy élvezeti értékük ma­gas fokú legyen. Arkhisztraton i. e. 491-ben készült szakácskönyve tudo­másunk szerint a legrégibb. Könyvét később latinra is lefordították az eredeti gö­rög nyelvről, és a római bi­rodalomban szívesen alkal­mazták receptjeit. A csá­szárság korában érle el csú­csát á fényűzés az étkezés területén is. A Lucullus-név fogalommá vált, a bőséget, a változatosságot, a fényűzést jelentette. Büszke volt kony­hájára, pazarló ebédeire („lu­cullusi lakoma”). Fennma­radt Apicius neve is, aki hí­res volt ínyencségeiről. Sa­ját maga találta fel a ven­dégeinek feltálalt ételek je­lentős részét, és minden va­gyonát főzésre, vendéglátás­ra költötte. Tiberius császár szakácsiskolákat alapított, eeelc szakfelügyelője volt Api- tkes, aki ilyen módon befo­lyásolta az új szakácsríemas'- dékek oktatását Feljegyezték róla. hogy egész vagyonát, melyet sok millió sestertiusra becsültek, e szenvedélyére költötte. Amikor jelentette neki a felügyelője, hogy már , „csak” egy-két milliója van, megmérgezte magát, mert nem tudta volna elviselni, hogy nemsokára már ó is csak „egyszerű” eleieket fo­gyaszthat majd ... Apiciusnak a korabeli fel­jegyzések szerint 10 kötetes szakácsrecept-gyűjteménye volt, mely évszázadokon ót a római konyha alapját képez­te, és még a középkorban is sok helyütt alkalmazták. A szakácskönyv legrégebbinek ismert kéziratát a franciaor­szági tpurs-i Szent Benedek- rendi kolostorban másolták le, és ez a díszes kivitele­zésű, rajzokkal és festmé­nyekkel díszített kódex je­lenleg a Vatikán, könyvtárá­ban található. Apicius receptjei közül igen sok ma már idegennek, szo­katlannak tűnik nekünk, de találhatók köztük olyanok is, melyeket szakácsaink jól fel tudnának használni. Válto­zatosság, új izek, széip kivi­telezés. — ez mindenkor ak­tuális a konyhákon. íme né­hány recept Apicius hagyaté­kából: Sonka (perna): sok szárí­tott fügével és leánderlevél- lel kell megfőzni, majd a bo­rét lefejteni, és a sonkát ke­resztben be kell vagdalni, a vágásokba pedig mézet kell csepegtetni. Ezután lisztből es olajból gyúrt tésztát ujj­nyi vastagra kell kinyújtani, majd a sonkát ezzel beborí­tani. A sütőben átsütjük, és egészben tálaljuk. Jóízű lesz a sonka, ha há­zi sózott és enyhén füstölt sonkát használunk fel. Szük­ség esetén kisebb darabból is lehet készíteni. Másfél kiló sonkához kb. 25 dekagramm szárított füge szükséges. Ha nagyon sós a sonka, akkor több füge kell a főzéshez. A tésztához kb. fél kiló liszt és annyi olaj szükséges, ameny- nyit a tészta felvesz, Édes tészta (dulcia): búza­lisztből tejjel vagy forró víz­zel tésztát készítünk és vé­konyra nyújtjuk, majd sütő­lapon kisütjük. Ha kihűlt, formákkal kiszaggatjuk, majd mézzel bekenjük, és kevés borssal meghintjük. K- J. i-uK-yö* Egyszer, nem is olyan régen, megérkezett az Ősz Háromkerekibe. Szőlőiül-- 1 öt majszolt, hideg esővel mosta a házak tetejét, és még arra is maradt ideje, l hogy bátyújából ködfátyolt cibáljon elő, és azzal bo­rítsa be a háromkereki gyümölcsösöket. N — Figyelem, figyelem! Fűtsetek be, emberek! Jön a tél! Jön a tél! Huuuuu, de hideg öreg tél! — fü- tyült he a kéményeken, döngette meg a kemencék búbos falát. Es ez még mind semmi! Letépkedle a faleveleket, mindegyikre ráírta, hogy jön a tél, és szélnek eresztette őket. A háromkereki postás hord­ta egy darabig, hordta a leveleket, de harmadnapra bizony elfáradt. Nemcsak a postaládákba, de az ablak­párkányokra, ‘a küszöbök­re. az udvarokba, sőt! a padláslépcsőkre is került a sárguló falevelekből. Fen­nen hirdették, hogy jón a tel. SzöszmóBZ, mir*. BahM&g. äsest es asuayira el nőét &©- labs’* a. saját tesfcaságá'ral, hogy nem maradt, ideje fel­készülni a közelgő télre, A kei’then aludt a kedvenc székében. Néha még tel is hortyantott. Az Ősz azon­ban őt sem kerülte el. Szöszmósz orrára is bigy- gyesztett ^gy falevelet, A fiú lassan föl nyitotta az egyik szemét, azt is cbak résnyj re. — Jön a tél — olvasta •ve orra hegyén billegő le­velet, majd akkorát tüsz- szentett, hogy az Ősz nyom­ban náthás lett. — Akkor itt lesz, ha jön — vont vállat, és újra el­aludt. Addig-addig henyélt Szöszmósz, amíg tényleg megérkezett a tél. Végig- ballagott a háromkereki határon, jégvirágokat aján­dékozott az ablakoknak, zúzmarával lepte meg a fák kopasz ágait, es jég- csapokkal díszítette a há­zak ereszét. Csak Szósz- mósszal nem tudott mit kezdeni. — Jégcsapot ragasszak a füleire? Vagy - tán zúzma­rát szórjak a szemöldöké­re? De hiss’ még fázni m test# ess * SEöBzmésB-l — eséwéiíéa # Sóját m Tél, és hwás* snágor» fess» esjryfeüR: asjaáifcE ma&ss? Seamníireti, Elővette hópehely duny­háját, amivel a virágokat és a földeket szokta be ta­kargat ni. Igaz. nem érdem­li meg Szöszmósz. hogy be­takarja. morfondírozott magában, de /égül is nagy betegség a lustaság. Másnap reggel a három- kerek) gyerekek, amikor az iskolába igyekeztek, és el­haladtak Szöszmósz kertje előtt, álmélkodva csapták össze a tenyerüket. — Nahát! Szöszmószbói hóember lett! — Nini! A vilóglusta hó­lusta ! Okost bíró is megvakar­ta irdatlan nagy eszét, és esak annyit mondott: — Szöszmósz, a hős*- moss. Nosza, tanítás irtán ro­hanlak haza a gj'erekek. (Sárgarépát kerestek, rossz fazekat, széndarabot ér us- gyi! Le a kertek aljára! Versenyben gyúrták a hó­embereket. De mit is be­szélek?! Nem hóembere­ket, hanem hd&zmósaofaat, Még ma ts élnéöek esek a bószmástsote, hí? el nem tévfccífcak meí»» tamásnál. S*. MU , Rejtvény f / Rejtvényünk yfasanta» L' és függőleges 13. számú so­rsában Kosztolányi Dezső; Ének a semmiről című ver­sének két sorát találjátok. vlssHDrrass t. A megfejte« élűó vésse teárt betűk: T, Z, E). 13. Ív­ben hajló ut. 14. Megtalálta. 15. Moiibdén vegyjele. 16. Kezével jelzett. 17. Bírói szóval eldönt. 18. Amerikai költő. 19. Francia rajzfilm­rendező (Jean). 21. Juttat. 22. Vármaradvány. 33. Sál egynemui! 24. Olasz folyó. 25. Élénk, mozgékony. 28. Neveletlen, ostoba erobí-nefc, névelővel. 29. Belső szer­vünk, névelővel. 31. Akad fele! 33. Szovjet folyó. 34. Megelégel. 35. Ájuiásszerű állapotba kerül. 36. Szóösz- sze tételek előtagjaként az istennel való kapcsolatot je­löli. 38. Török helység. 40. Mutató névmás. 41. Ellenté­tes kötőszó. 42. Egyfajta kár­tyajátékot játszol! 44. Elvi­heted ! F’ÜGGŐLEGESl 1. Jó barát, cimbora, név­elővel. 2. Ezen a napon. 3. Angol női név. 4, Angol fo­lyó. 5.’ Matematika rövidíté­se. 6. Argon vegyjele. 7. Op- ..., művészeti irányzat. 8. Nem sietek! 9 Kártyaletét. k-v I k / \ p •Pf ffl. IftdíWk. Tí. Jat S«ad. n. Pénzzel tartozik. 13. A meg­fejtés második része (zárt betűk: M, D, E). 17. Idevon 20. Fácánkakas nagyságú'1 papagáj. 21. Épületszárny. 25. Etilalkohol. 26. Húz. 27. Méz betűi keverve. 28. Az egyik, végtagja, névelővel. 29. Álomba ringat. 30. Há­lás szívvel emlegetem. 32. Ébreszt. 35. Lárma, névelő­vel. 37. Valamely időpont­tól. 39. Tizenegy németül! 40: Férfinév. 43. Mutatószó. 44. Gazdasági épület. 45. Ellenben. Szmutku Ferenc BektilcíéBi határidő: január 12. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelezőla­pon küldjétek be szerkesz­tőségünk címére. A hibátla- rul megfejtők közölt köny­veket sorsolunk ki. A korábban közölt rejt­vény helyes megfejtése: 14 tégla Könyveket nyertek: Trója Gabriella Felsozsolea; Pla­néta Judit Rásonysápbe- rencs; Tóth Csaba Novajid- rány: Csathó Zoltán Szomo- lya: Kiss Attila, Tasi Judit Miskolc. A könyveket postán küld­jük el. % Kandidátusi értekezés A taps az ember őseleme. Amikor a homo sapiens elő­ször ütött össze két követ, hogy szikrát csiholjon, ta­lán maga sem tudta, hogy ö most tulajdonképpen tapsol. Erre csak később jött rá, ak­kor, amikor immár kő nél­kül, szabad kézzel is megta­nult összeütögetni. A taps mint jelenség az árutermelés egész történetét végigkíséri. Eleink már ak­kor, amikor az első gabo­namagvak kikeltek maguk­ból, ütemesen összeütögetetl tenyérrel örvendeztek. Ezért lett a szobán torgó eieségnö- vények neve eredeti írásmód szerint tenyérgabona. Az ógörög história taps­történetét elsősorban I-leu Réka köllönö feljegyzéseiből ismerjük. Innen tudjuk azt is, hogy a tapsot általánosan kötelezővé tették, ami alól csak a gályarabok élveztek felmentést, de ők is kizáró­lag szolgálatban. A középkorban a király érkeztékor beépített tapsifü­lesek figyelték, ki miként tapsol és aki nem ütötte ösz- , sze eléggé a tenyerét, az eléggé megütötte a bokáját. Ezt Árva Buznyák, a ne­ves dalnok énekelte meg, amíg el nem kobozták a ko- loozat. Később a fejét is. A meteorológusok mcgfiJ gyelései szerint hazánkban a legnagyobb tapsorkánok; mintegy haminc esztendeje dúltak. Ekkoriban elég volt) bizonyos nevet kimondani ahhoz, hogy a jelenlevők he­lyükről felállva ütemes taps-t ba kezdjenek. Persze, nem mindenki állt fel. Aki nem állt fel, az ült. De hát más-j képpen nem lehettünk volna a vaslaps és acél országa. Bár hatékony munka heJ lyett olykor azért még ma- napság is inkább tapsra vá-i runk. R. T. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom