Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. ja miár 3., kedd A képernyő előtt Özvegy és leánya — Szilveszter Nehéz lenne azt állítani, hogy Kemény Zsigmond régényei napjaink olvasd emberének mindennapos szellemi táplálékai lennének. Kemény Zsigmond nem könnyű olvasmány: gondolkodásra és önvizsgálatra készteti az olvasót, olvasás közben szakadatlanul vitatkozni kell vele, de nagyon színvonalas vitapartner — írja róla Hegedűs Géza. Igen, vitatkozni kell vele. mert szemléletében és életművében minduntalan keveredik a visszahúzó és az előremutató, a legreakciósabb nézet és a haladás igenlése. A Magyar Televízió, nem kis feladatra vállalkozott, amikor Kemény Zsigmond egyik legsikeresebb művének tartott. 1857-ben befejezett .özvegy és leánya című regényét filmre vitte, hogy az írót egy — viszonylag népszerű — műve közvetítésével a mai. tévét néző olvasóhoz közelítse. A négyrészes film a múlt héten befejeződött, s ma már a teljes mű ismeretében elmondható, hogy több tömörítést kívánt volna, akár kevesebb folytatással is. A XVII. szó-' zadi Erdély. I. Rákóczi György fejedelemsége, a várkastélyok világa, a vallási villongások adják a környezetet Tarnóczyné birtokszerző manipulációihoz, az ahhoz kapcsolódó lányrab- láshoz és tragédiákhoz, amelyeknek emlékei az erdélyi származású Keményben még élnek, és amelyekre regénye felépül. E művében azokat a tragikai vétségeket sűríti, amelyek miatt az elkerülhetetlen végzet, a bűnhődés a legzordabb következetességgel, a legszükségszerűbben teljesedik be. — Görgey Gábor átdolgozásában és Horváth Z. Gergely rendezésében — ő a forgatókönyv társírója is — meglehetősen vontatottan haladó cselekmény« film született, amely sok-sok érdekes kis részlettel idézte érzékletesen a kort. egészében mégsem tudott lebilincselni, s félő. hogy kevesek érdeklődését keltette fel Kepiény Zsigmond iránt. Tarnóczyné alakjában Dobos Ildikó az elvakult, gőgös és gonosz asszony gyűlöletes figuráját hozta. Jelentős szerepet játszott a filmben a miskolci Máthé Éva, mintegy Tarnóczyné jellembeli ellenpólusát alkotva meg igen jól, egy kisebb szerepben pedig Csapó János tűnt fel. Elismerőleg keil feljegyezni Czabarka György operatőri munkáját. * Két babostorta között pergett le a Szilveszter 1083. című évbúcsúztató összeállítás főműsorának szánt gálaest a Pesti Vigadóban, mintegy jelezve a határtalan vidámkodást, a mindenáron és minden eszközzel mulattatni akarás szándékát. A szilveszteri műsor nem a habostortával kezdődött. Ha figyelmen kívül hagyjuk a korábbi különböző műsorokban elkövetett, a szilveszteri „előkurblizást" szándékoló humorkodásokat — például a pénteki Ablakban és máshol —, akkor is már szombaton este nyolckor elkezdődött a hivatalos évbúcsúztató Arany János Alkalmi versének bemutatásával, majd a régóta nélkülözött Márkus László Egy légi dal című mini-showjával és tartott éjjel fél kettőig, amikor is fáklyásmenetben mentek a szereplők a Duna partjára, hogy a fcisze- bábut elégessék és vízbe dobják. Miként került a tavaszi ki- ezehajtás falusi népszokása szilveszterkor a Pesti Vigadóba, nem tudni, bizonyára valamelyik ötletadó úgy nyilatkozott, hogy „részünkről a fáklyásmenet”, és lön. Arany János és a kiszeégetés között nem egyszerűen őt és fél óra telt el, hanem a már említett Márkus-shown kívül sok minden adódott, még az első ÁB-bébik is megszülettek. Nem akkor született viszont az Üdvözlet a tengerpartról című angol film- burleszk, amelynek felvételén a hálás publikum hallhatóan jól szórakozott az egymást követő szellemes, vagy kevésbé szellemes, de mindenképpen derűfakasztó gégékén. Gondolom, itthon is sokan derültek rajta; egyébként meg lehetett mellette vacsorázni, nem kívánt különösebb figyelmet; csakúgy, mint Paudits Béla kis showja, a Pardon, hogy bocsánat, amely a művész hasonló korábbi műsora szintjén mozgott: szolid, kellemes érzetd időtöltés, különösebb emlék nélkül. Igen sokan várták — a tavalyi nagy siker után — a Szuper- bola jelentkezését. Sajnos, csak jó ötletet villantott fel ez az összeállítás, de abból keveset bontott ki. A műsor ötven perce sokat akart adni, sok mindenbe belekapott, de egészében a, hétköznapi Parabola-adások átlaga alatt maradt, a tavalyi adást nem felülmúlni, megközelíteni sem sikerült Az. Auguszta szilveszterezik című gyurmafilm a műfaj-ágazat lehetőségeit jól kihasználva adott szórakoztató öt percet. A Vidám, zenés gálaestnek titulált esztrádműsorról nem sok mondható. Mint jeleztem, két habostorta közé szorult, rengéteg szereplőt vonultatott fel. nem mindig rangjukhoz megfelelő feladatokkal. Voltak szép és emlékezetes percek és bántó „letudá- sok”, öreg viccek újrarágásái, oktalan imétlések is. Viszont •— szórakoztató szándékkal (?) — bemutatták a Magyar Televízió új elnökét a közönségnek. Aztán volt -éjfél utáni ihaj- csuhaj másfél órán át, a végén fáklyásmenettel, meg végül non-stop-pop-rock, nem tudom meddig. — Ilyennek láttam n tévészilvesztert, amely — szerencsére — egyre inkább nem akarja az egész ország szórakozását irányítani. S ha így halad, jövőre már kevesebben kapcsolják be ilyenkor a készüléket is. Benedek Miklós Négy kiemelkedő hangversenyt ígér Miskolcra a januári koncertnaptár. A Gál vonósnégyes 10-i, a Bar- tók-teremben tartandó kamarahangversenye, amelyen Höczey Ferenc (zongora) és Novak József (klarinét) működik közre, nyitja a sort Mozart-művek bemutatásával. A Postás Szimfonikus Zenekart 16-án a színházban ' hallhatjuk Erdélyi. Miklós vezényletével. E koncert műsorán Brahms, Mahler és Heger művei szerepelnek. A Miskolci Szimfonikus Zenekar 23-án koncertezik a színházban: Németh Gyula vezényletével és Kiss Gyula zongoraművész^ közreműködésével Brahms- és Men- delssohn-müveket szólaltat meg. Végül ugyancsak a miskolci szimfonikusok hallha- & tók a színházban 30-án, amikor is Mura Péter vezényli az együttest, amely Ludwig ■ Giittler (trombita). Kukely Júlia (ének) és Dénes István (zongora) közreműködésével Haydn-, Händel- és Mozart-műveket mutat be. Voronyezsi táncosok Negyvenéves működése alatt több mint ® 8000 koncertet adott a Voronyezsi Állami Orosz Népi Együttes. Első vezetője Konsztantyin Masszalitinov (1905-1979) volt, o kiváló zeneszerző és karmester, a Szovjetunió népművésze, aki sokat tett azért, hogy ez a népi együttes sajátos, utánozhatatlan arculatát elnyerje. Szenvedélyesen kereste az új tehetségeket az amatőr együttesekben, zeneiskolákban, számtalan kórusfeldolgozás fűződik nevéhez. Az együttes most útra készül. India lesz a 28. ország, ahol a voronyezsi kórus szerepel. A küszöbönálló vendégszereplésen megismerteti indiai közönségét a vidék tréfás népi rigmusaival, a népi szertartások jellegzetes énekeivel, népi körtáncaival, a modern folklórral és talpalávaló énekekkel. Képünkön: tánc o nyírfák alatt. Bíniilizési operativ értekezlet Leninvárosban Egyedülálló alkotás Pataki szítár Két sárospataki proíesz- szor: S/.inyey Endre és Soltész Ferenc által 1875-ben szerkesztett ógörög—magyar szótár egyedülálló alkotása volt a magyar klasszika-filológiai tudománynak. Görög—magyar szó! ár sem korábban, sem később nem jelent meg hazánkban. Most a Könyvértékesitő Vállalat és az Editorg közös gondozásában utánnyomás készül a pataki szótárból. [íjósáei kieb Módszertani ifjúsági klubot hoz létre Sátoraljaújhelyen a művelődési központ. Ennek azt a feladatat szánják, hogy nyújtson segítséget a városi és a város környéki ifjúsági kluboknak a közművelődési és a szórakozási programok összeállításához és megvalósításához. Az erőszakkal elkövetett ▼agyon elleni bűncselekmények nyomozási és ítélkezési gyakorlatáról, valamint a bűncselekmények elkövetéseinek okáról operatív értekezletet tartottak Leninvárosban a városi-járási ügyészség vizsgálati tapasztalatainak felhasználásával. A kibővített ülésen a bűnüldöző szervek vezetőin kívül jelen voltak a Leninváros körzetében működő vállalatok vezetői is. Az országos statisztika szerint az erőszakkal elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma az utóbbi lő évben megháromszorozódott. Az okozott kár a 14-szeresé- re emelkedett. A rablás és kifosztás a két legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmény. Az erőszak alkalmazása miatt e bűncselekményeik a társadalomra nézve fokozottan veszélyesek. Ezek a körülmények a bűncselekmény üldözésének fokozott szükségességére hívják fel a figyelmet. Az ezzel kapcsolatos bűnüldözési munka megismerése és javítása alapvető társadalmi érdek. E tények figyelembevételével tartotta meg a Lenin- városi városi-járási Ügyészség az 1982-es év II. fél évében és az 1983-as év I. fél évében is az erőszakkal elkövetett vagyon elleni bűn- cselekmények vizsgálatát. Az értekezleten a vizsgálat tükrében elemezték e súlyos bűncselekményekben előforduló elkövető személyekben és környezetükben rejlő okokat, valamint az elkövetés motívumait, Referáltak a városi és járási rendőrkapitányság és a lakosság között levő jó kapcsolatról. A folyamatban levő ügyek egy részét az állampolgárok segítségével sikerült felderíteni. Az Ernőd községben levő vas-műszaki bolt sérelmére a betöréses lopást a szomszédban lakó állampolgárok — a boltot körülfogva — akadályozták meg és a tetteseket menekülésre kényszerítették. A megyei rendőr-főkapitányság vezetője az akcióban résztvevőket dicséretben, illetve pénzjutalomban részesítette. Az elkövetés okait vizsgálva megállapították, hogy azok között megtalálható as alacsony műveltségi szint,1 munkakerülő életmód, a családi élet rendezetlensége, a családban élő büntetett előéletű hozzátartozók hatás*. Ezek több ügyben ösztönözték bűncselekmények elkövetésére a terheltelvet. A* ügyészi előterjesztés során felhívták a figyelmet az alkoholos befolyásoltság szerepére « a bűncselekmények elkövetésében. Megállapították, hogy a gyanúsítottak kisebb-nagyobb rendszerességgel fogyasztottak szesze* italt, és túlnyomó részben ittas állapotban követték el cselekményüket. Kcmcczki Gábor Gpm- és IsápMÉni Borsiján A múlt év tavaszán gyermek - és ifjúságvédelmi bizottság alakult a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Tanácson. Célja: mindannak a tevékenységnek az összefogása, koordinálása, amely a veszélyeztetett körülményű gyermekek helyzetének könnyítését szolgálja. Erről a témáról beszélgettünk a bizottság elnökével: Porkoláb Albertiéi, a megyei tanács elnökhelyettesével. — Megyénkben a veszélyeztetett kiskorúak száma országos viszonylatban a legnagjfpbb ütemben nő. Mivel magyarázható ez? — Egyrészt a felderítő munka lett körültekintőbb, pontosabb, másrészt sajnos van mit felderíteni, felkutatni. őszintén be kell azt is vallanunk, szegényebbek lettünk egy illúzióval: az iskola nem tudja átvállalni a család szerepét a nevelésben, az' emberré formálásban. Ez a szülőkre vár. A hirtelen felduzzadó > városok vonzzák azokat az embereket, akiknek életvitele kifogásolható. Ez az urbanizáció nem kívánatos velejárója. Igaz, a számok nem megyeszékhelyünkre, hanem egész Borsodra vonatkoznak. De gondoljunk csak bele. Ma már vidéken is a városihoz hasonló életforma uralkodik, ennek minden káros hatásával együtt. Eljárnak, bejárnak dolgozni és a megnövekedett szabad idő még nem érezteti hatását a családban, a gyerek- nevelésben. A szülők távolléte sokszor önmagában is veszélyhelyzetet teremt a hosszú időre magára hagyott számára. Folytatom az okokat a károsan befolyásoló környezettel, az italozó életmóddal, a rendezetlen családi élettel. — A gyermefc- és ifjúságvédelmi tevékenység jóllehet fejlődött, ugyanakkor megszaporodtak az egészséges fejlődést veszélyeztető jelenségek is. Ilyen a hátrányos helyzet, a lakáshiány, az alacsony jövedelem, a válás, az alapvető műveltség hiánya... — Sajnos a felsoroltak halmozódva újratermelik a veszélyhelyzeteket. Bizonyos fellazulás tapasztalható a családi életben. 1981-ben 1905 házasságot bontottak fel megyénkben, bontóperes eljárást pedig 3004 esetben indítottak. 1977-hez viszonyítva országosan 0,95 százalékkal, nálunk 8,5 százalékkal emelkedett a válások száma, amely - évente két és félezer kiskorút érint. — Közel ötezer veszélyeztetett helyzetű kiskorú él megyénkben. Milyen következményei lehetnek ezeknek? — A hatás meglehetősen változó. Kihat a testi, szellemi, erkölcsi fejlődésre. Érzelmi zavarokat okozhat, narkotizáló életmódhoz vezethet. Riasztó adatként megemlítem, hogy eddig hét fiatalkorú halálát okozta a narkotikum. Végül a züllött, erkölcstelen, bűnöző életvitel kialakulását is elősegítheti. 1981-ben 916 bűnelkövető fiatalkorú és 382 gyermekkorú volt területünkön. Mindezek igazolják, nem lehet elégszer ostorozni a közömbösséget, az emberi felelőtlenséget. Arra is figyelmeztetnünk kell az elfoglalt szülőket, hogy a munka és a közéleti szereplés nem indokolja gyermekeink nevelésének elhanyagolását. Hangsúlyozni kell tehát minden fórumon a szülők felelősségét is. Mert nem csupán a veszélyeket kell feltárnunk és megszüntetnünk, hanem az okokat, a kialakulást kell megelőzni. — Megoldatlan megyénkben az állami gondozott és értelmi fogyatékos gyermekek intézeti elhelyezése. A nevelőotthoni hálózat túlzsúfolt és nem eléggé differenciált. 1975—76-hoz viszonyítva az állami gondozott tanulók aránya húsz, az értelmi fogyatékosoké pedig 45 százalékkal nőtt, ugyanakkor az intézeti férőhelyek száma alig változott. Milyen út vezet a helyes arányok kialakításához? — Megyénkben nyolc nevelőotthonban gondoskodnak a rászorulókról. Miskolc és Alsózsolca kivételével az Intézetek eredetileg más célra épültek. Berendezésük elmarad a kívánt követelményektől. Kényelem, otthonosság, objektíve aligha jellemzőjük. Esetenként két négyzetméter lakótér sem jut egy gyermekre. Sajóörösön például az optimális harminc helyett ötven gyermek él az otthonban.. Sátán az óvodás gyermekek emeletes ágyon alszanak. Hasonlóan rossz a kisegítő iskolák, nevelőotthonok helyzete. Több mint háromszáz tanuló képzését nem tudjuk biztosítani a kisegítő iskolákban. Késik a nevelőotthoni beutalás is, mert nem lehet az amúgy is zsúfolt otthonokba irányítani a gyermekeket. Az utóbbi idöbeiv a demográfiai helyzet alakulásával, a körzetesítés következtében csökkent az igény az általános iskolai diákotthonok iránt. Pedig ezek többsége korszerű feltételekkel rendelkezik. Kihasználtságuk azonban nyolcvanszázalékos. A jövőben a zsúfolt otthonok tehermentesítésére nagyobb mértékű hasznosításukat tervezzük. — Akadnak e téren eredményeink is. Melyek ezek? — Egyértelműen javult az iskolai gyermek- és ifjúság- védelmi munka színvonala. Nőtt a szakfelügyelők száma, erősödött az intézetekben a nevelési felelősök szerepe, rendszeres képzésben, továbbképzésben részesülnek. Növeltük az óvodák és napközi otthonok kapacitását. Tartalmasabbak, szervezettebbek lettek a hét végi foglalkozások, a közművelődési programok. Eredményesebben dolgoznak a gyermekes ifjúságvédelmi bizottságok is a helyi tanácsok mellett. És még valamit: a megelőző gyermekvédelmi munkát ma több mint hatszájt ■‘■rsadalmi pártfogó segíti. Monos Márta Miskolci koncertek
