Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLEN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 3CL. évfolyam, 24. szám Ara: 1,40 Ft Vasárnap, I!)84. január 29. n— — .............. ; ■■■■ ---------———............— ..........— . ■ .........-- M a-elemzés Andropov nyilatkozató! Vezércikkben elemzi a Pravda szombati száma Ju- rij Andropovnak a lap kér­déseire e héten adott, a nemzetközi helyzettel foglal­kozó válaszait. Megállapítja, hogy az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke mélyrehatóan és világo­san elemezte a nemzetközi kapcsolatok veszélyes feszült­ségének okait és szólt a fe­szültség megszüntetésének módjairól is. A nyilatkozat széles körű visszhangot kel­tett a nemzetközi közvéle­ményben is. A Pravda vezércikke a to­vábbiakban hangsúlyozza, hogy a háborús veszélyt elő­idéző legfőbb ok a jelenlegi amerikai kormányzat milita­rista politikája. Washington mindenáron meg akarja bon­tani pz erőegyensúlyt, kato­nai fölényt és vezető pozí­ciót akar kivívni magának a világban. Ennek a politikának az eredményeként Európában jelentősen megnőtt a nuk­leáris veszély és nem erősö­dött magának az Egyesült Ál­lamoknak a biztonsága sem. A politikai feszültség az egész világon fokozódott. A washingtoni vezetőket és az amerikai rakétákat befogadó NATO-országok kormányait terheli a felelősség azért is, hogy megszakadtak a nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról és jelentős csökkentésé­ről Genfben folytatott szov­jet—amerikai tárgyalások. Ezzel a veszélyes politiká­val ellentétes, következetesen békeszerető politikát: folytat az SZKP és a szovjet állam — mutat ró a Pravda vezér­cikke. — A Szovjetunió és más szocialista országok azt javasolták, hogy mentesítsék Európát mind a közepes ha­tótávolságú. mind a harcá­szati nukleáris fegyverektől. A Szovjetunió kész kihasz­nálni minden reális esélyt annak érdekében, hogy a je­lenleg egyedül elfogadható alapon, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alap­ján megállapodás jöjjön lét­re a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csökkenté­séről. Mint azt Jurij Andro­pov is megállapította, a Szov­jetunió csak konstruktív, kölcsönösen elfogadható meg­állapodásra hajlandó az eu­rópai nukleáris fegyverek kérdésében. Egy ilyen megál­lapodáshoz az Egyesült Ál­lamoknak és a NATO-nalc késznek kell mutatkoznia arra. hogy visszatérjen a Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek európai te­lepítésének megkezdése előt­ti helyzethez. Európa és a világ békéje ■ jóval biztosabbá válna azál­tal is, ha az Egyesült Álla­mok követné a nukleáris fegyver elsőként való alkal­mazásáról lemondó Szovjet­unió példáját. Az Egyesült Államok vezetői azonban el­utasítják ezt. Számottevően növelné a bizalmat. Európá­ban és a kontinensen túl is, (Folytatás a 2. oldalon) Dzsimblatt libanoni rendezési elképzelései Kísérleti laboratórium Az NDK iparvállalatainál is terjedő mértékben használnak fel nyomtatott áramkörü vezérlő- ( berendeléseket és számitógépes, automata vezérlésű szerszámgépeket. Magdeburgban nem- ' rég egy külön kísérleti laboratóriumot hoztak létre az ilyen berendezések kipróbálására. A l laboratórium szolgáltatásait eddig már hét NDK-beli megye 31 gyára és üzeme vette igény- i be. Képünkön: Joachim Eichhorn mérnök munka közben. Sajópüspökiben, a megye első idei zárszámadásán: Eiipi leieredményesebb évét értékelte a Sajóvölgye Tsz Valid Dzsumbiatt drúz ve­ttető, a Haladó Szocialista Pált elnöke szombaton újó­lag azt követelte, hogy Amin Dzsemajel libanoni elnök mondjon le államfői tisztsé­géről. Indokolásul Dzsumbiatt ki­fejtette: Dzsemajel a genfi megbékélési konferencia megbízásából tízért utazott Washingtonba, hogy az iz­raeli—libanoni megállapodás érvénytelenítéséről tárgyal­jon, de ehelyett az amerikai katonai támogatás ígéretével tért vissza. Az Egyesült Ál­lamok az általa érinthetet­lennek tekintett május 17-i megállapodás rabja és azt akarja, hogy ezen a téren a többi arab ország is kövesse Libanon példáját. A jelenlegi rezsim távozá­sát követő megoldás az ösz- szes libanoni frakció ki­egyezésében rejlik, amely egyfelől • biztosítaná a mini­mális szabadságot és demok­ráciát, másfelől helyreállíta­ná Libanon kapcsolatait „természetes környezetével”, mindenekelőtt Szíriával — hangsúlyozta Dzsumbiatt. A továbbiakban a nyugati négyhatalmi haderő feltétel nélküli kivonását követelte, de egyúttal -ellenezte az ENSZ-csapatok bejrúti állo- másoztatását is. Szorgalmaz­ta, hogy alakítsanak külön­bizottságot a drúz körzetek amerikai részről való ágyú­zásának kivizsgálására. Dzsumbiatt cáfolta, hogy a szükséges politikai reformo­kat illetően bármifajta né­zeteltérés állna fenn közte és az ellenzéki front maronita keresztény vezetője, Szliman Franzsijé volt köztársasági elnök között. Pierre Dzsemajel, az ál­lamfő apja, a Falangista Párt elnöke újólag azt sürgette, hogy a rendezési erőfeszíté­sek kudarca esetén „más eszközökkel”, értelemszerűen katonai úton oldják meg Li­banon válságát. Szombaton reggel a bejrú­ti repülőtér közelében nem azonosított fegyveresek tüzet nyitottak egy amerikai kato­nai helikopterre. A támadás­nak nincsenek áldozatai, de az amerikai flotta repülőgé­pei az incidens után inten­zív felderítést végeztek Bej­rút és a hegyvidék légteré­ben. Tegnap, szombaton délelőtt Sajópüspökiben került sor megyénk első idei, az 1983-as er eredményeit értékelő ter­melőszövetkezeti zárszám­adására. A méreteit, alig 1100 hektárnyi szántóterüle­tét tekintve a inegye egyik legkisebb, dp árutermelésé­ről, főleg burgonyájáról és zöldségféléiről az iparvidék piacain jól ismert, fontos sze­repet játszó, eredményeivel pedig országosan is a legjob­bak közé sorolt, a „Kiváló szövetkezet” címet már négy­szer elnyert közös gazdasága, a Sajóvölgye Termelőszövet­kezet tagsága tartotta meg zárszámadó, közgyűlését. A kis közösség immár 33. ilyen eseményén Bárdos Tivadar elnökhelyettes a vendégek közt üdvözölhette Grósz Ká­rolyt, az MSZMP KB tagját, A legenda szerint Árpád 0 jósolt itt hadiszerencsét vezéreinek a hegytető­ről széttekintve. így volt vagy sem? Borítsunk fátylat a múlt­ra! Az ember régóta megtele­pedett e tájon, őseink is tá­bort üthetlek — az írott törté­nelem régóta jegyzi a hely ne­vét. Volt (alu, volt szabad ki­rályi város, járási székhely, nagyközség. Most ismét városi rangot kapott. Több mint tíz­ezren élnek itt, két-háromezer környékbelinek ad munkahe- Ivet. Köz- és vasutak találkoz­nak itt, ahol sokáig csak a föld, s a szőlő adott megélhetési az embereknek, de ahol majd száz éve megtelepedett az ipar a cukorgyárral, majd a csoko­ládégyárral, s ahol azóta meg­vetette lábát a nehézipar is immár. Szerencsen ma is ke­vés a sokemeletes lakóház - az emberek egy-, kétszintes há­zakban szeretnek élni, és a na­pi munkp utón még elpepe­cselnek a kertben. Van víz, csatorna, gyógyszertár... is­kola, gimnázium, szakmunkás- képző, könyvtár, múzeum, mű­velődési központ. A városi rang régi vágy volt - most telje­sült. így hát. városlakó embe­rékkel beszélgettünk arról, hogy milyen is ez a város? (Ripor­tunk az 5, oldalon,) á megyei pártbizottság első titkárát, dr. Papp Lajos ál­lamtitkárt. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöké r, Ózd és a környez» települé­sek párt- és tanácsi vezetőit, a szomszédos szlovákiai test- vérgazdaságok küldöttségeit, valamint a körnvező szövet­kezetek képviselőit. A vezetőség elmúlt évet ér­tékelő beszámolóját Ribárszki Pál tsz-elnök ismertette, aki bevezetőjében elmondta, hogy immár huszadszor áll a tag­ság bizalmából ezen a „pul­pituson”, hogy számot adjon munkáról, gondokról, de hála a tagság szorgalmának, egyet- akarásának, ismét eredmé­nyes esztendő mérlegét von­hatja meg. Az 1983-as év gazdálkodás sónak minden részletét gon­dosan elemző, a végzett mim.; kát ágazatonként, sók eset­ben személyre szólóan is ér-j tékelő beszámolóból kiderült) hogy a Sajó völgyének ezt ai vidékét sem kerülte el az aszály, a kevés csapadék: azonban a legjobb időszakok­ban érkezett, s a jó munka, talajaik „erőállapota”, a min­den hektár átlagában kijut­tatott 465 kilómé hatóanyag, megóvta fő növényeiket a károktól. A kis termelőszö­vetkezetük árbevételeinek 59 százalékát biztosító burgo-J nyából, 180 hektárnyi termő­területről 317 mázsás átlag­(Folytatás a 3. oldaton) A láng Fehér ruhójuk éppen olyan gonddal rendezik, mint két- ezer-hétszáz éve tehették, fényes hajukat tán ugyanaz a szellő lebbenti, míg a szent ligetben várnak, hogy az oltárról az első csavargó kis füst meginduljon a nap felé, hiszen életre ő hívta, hát elvárja, neki hódoljon a kéklő levegőáram. Kedvére való: előcsalja az első lán­gocskákat is. A lányok a lángtól, vagy tán az örömtől — nekik is sikerült megismételni az év­ezredes csodát — tón még szebbek, hogy ha Pheidiósz mester, közeli műterméből most kitekintene, tán pihen­ni hagyná készülő remek Zeusz-szobrát, s nekilótno a lányok mintázásának úgy, hogy közben maga is csak sejtené, hús-vér embert, vagy olimposziakat farag márványba, ám biztos, hogy a lányokhoz hasonlóan, ma­ga is csodát tenne: a sima kőben a munka végeztén ott állna a papnő, kezében o láng lobbanását előző, s a lángot útiára bocsátó moz­dulat, maga a tűz, és . ott lenne a szoborban a báj, s az erő is, amely nemcsak fellobbantani, de őrizni is képes a mindent megtartó nap kegyes ajándékát. Á láng pedig az ifjakkal útra kel, amerre elhalad, ez emberek megállnak egy rövid 5 időre. Négy, éve, hogy ‘át- í ták a lángot, rögtön el is i felejtették, mert az emberek-! nek mindig fontosabb dol-j: gaik akadnak. Mától hát újra lobog a í láng. A téli olimpia színhe­lye felé, Szarajevóba indul, és nyáron újra gyülekezhet­nek az ifjak, a láng alatt mérve össze erejüket, ügyes­ségüket. S bár jutalmuk már nem otaiáq. azért érdemük nem kisebb, mint koszorús elődeiké, akik először vártak Olümpia liqetében a lángot. Azt, amelyet — fehér ru­hában, a kőoltár előtt állva —, azóta újra és újra fellob-! bontaniuk, azt amelyet a fér.’ fiák között időről időre fel­támadó viszályok között ne­kik, a fényes hajú, ifjú lá­nyoknak a következő évezre­dekre is megőrizniük -ikerül. (csendes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom