Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. Január 4-, szerda Rádió mellett Sóira rosszai Marét! f Túl a nagy össznépi szil­veszteri hangulaton, a héttő esti ismétléskor hallgattam meg a Rádió Kabarészínhá­zának Boldog új évet kívá­nunk! című évbúcsúztató műsorát. Már mögöttem az új esztendő első munkanap­ja,. sehol semmi ünnepélyes­ség, a távfűtő szolgálat ugyan még kicsit ragaszkodik a blaumontaghoz. nem dolgo­zik teljes erővel, sehol egy kis szeszgőz. Ülök, hallga­tom a műsort, előttem ce­ruza. papír, hogy feljegyez­zem, ami nem tetszik, egy másikra meg, ami tetszik. Becsületesen bevallom, az el- i ső papír üres maradt. Tet­szett ez a százhat percig i tartó összeállítás (s nem is [ töprengek rajta, vajon ti­zennégy perc hová tűnt a tervezett adásidőből a ben­ne volt műsorszámokkal együtt). Tetszett, mert nyíl­tan vállalt közéletiségével j arról beszélt, amiről az em­berek többsége beszél ná- ! lünk mostanában, olyan dol- l gokat érintett, amelyek | mindnyájunkat érdekelnek j és érintenek, s mert egy-két i számának viszonylagos el- ; nyújtottsága ellenére is jól ! pergő, eleven volt, régi ke- I rétéit is új tartalommal tud- ! ta feltölteni és szinte min- | den egyes számával nemcsak I derűt fakasztott, hanem to­vábbgondolkodásra serken­tett. Marton Frigyes és ösz- szeszokott csapata kitűnően helytállt. Nem kömjyfi dolog pedig egy ország lakosságának nagy hányadát úgy nevettet­ni, hogy közben igen vasko­san politizáljunk is. Nem könnyű egy sok nehézség­gel terhes és nem kevés to­vább) gondot ígérő eszten­dő váltásakor úgy mutatni fel görbe tükörben min­dennapjainkat, bogy lássuk a nehézségeket, ne takarja el azokat viccelődés, olcsó humorizálás, ismerjük fel a bajokat, de ne veszítsük el optimizmusunkat. Ezt a ne­héz feladatot oldotta meg igen jól ez a műsor. Vere­bes István, aki mindinkább meghatározó egyénisége a magyar kabarénak, műsor­vezetőként azt ígérte beve­zetőben, hogy különcködő | lesz. mindennek csak a szeb­bik felét mulatja meg. Be­vezetője talán egy gondolat­nyival rövidebb is lehetett volna, ám nagyon sok min­dent sikerült elmondania: sajátos áttételekkel szinte egész mai helyzetképünket felvázolta, s közben nem fe­ledkezett meg a sok igen komoly, aktualitás között né­hány oldalvágásró) a nagy­politikán kívül eső életvo­natkozások, jelenségek felé sem. Kitűnően indult a műsor I nice—Haumann Mit is ir a Hogyishívják?-javai, me­rész. helyenként csontig ha­tóiban éles szatírával. Ha rangsorolni kellene a mű­sorszámokat, ezt az első helyre tenném, s vele együtt Szuhay Balázs A nagy lo­pás című, a Lánchíd ello­pásának történetében a no­vemberi műkincslopással kapcsolatos események pa­rafrázisát adó. a váratlan eseményekre való felkészü­letlenségünket karikírozó kis remekét. Nagyon tetszett még a varia-szék tanulságos tör­ténetkéje; a Regős Istvánt parodizáló Kaktus úr című jelenet is, ám mintha a ki­figurázott tévériporter je­lentőségén túlnőtt volna. A Hogy vagy? című Soós And­rás—Horváth Tivadar szám valósággal lélekbe markoló- an rajzolta meg a napjaink­ban hatvan év körüliek „él­mény-természetrajzát”. Tabi László karcolata higgadt bölcsességével adott egy el­térő, de értékes szint a mű­sor palettájára, s igen tar­talmas. gondolatgazdag volt Sass József cirkuszi száma is. A többi? Nem volt rossz, de elmarad az említettek mellett, a Rádiókabaré szür­kébb lapjain jobban kitűn­ne, mint a Boldog új évet kívánunk!-ban (Moldova György karcolata, Szilágyi György Csujogatója, Sinkó Péter Veszett aprókák-ja, a Markos—Nádas kettős kicsit nyúlós produkciója, a szok­ványos Sajtóvadászat sorol­ható ide). Verebes azzal fejezte be indító konferanszát, hogy ígéri, 1984-ben 7—S százalék­kal többet fogunk nevetni. iá is lesz, ha nem többéi... Benedek Mikié« Sárospatakon Nagy diáktalálkozóra készülnek r összetartozásukról, barát- iégukról és az alma mater iránti hűségükről idehaza, de hazánk határain túl is ismeretesek a sárospataki diákok. Éppen ezért most a Pataki Öregdiákok Baráti Köre egy régóta dédelgetett, kedves tervet kíván megva­lósítani; 1984 augusztusában egy nagy találkozót rendez Sárospatakon a Magyaror­szágon és a külföldön élő volt pataki diákok részvéte­lével. A baráti kör elnöké­nek, dr, Üjszászy Kálmán­nak az irányításával már meg is kezdték az előké­születeket. — Azért ilyen korán — tájékoztatott dr. Üjszászy Kálmán —, mert Ameriká­ból, Kanadából, Ausztráliá­ból is várunk öregdiákokat családtagjaikkal együtt, ne­kik is és az európai orszá­gokból érkezőknek is kellő időre van szükségük az uta­zásuk megtervezéséhez. — A találkozóra három­napos programot állítottunk össze. Az egybesereglő öreg­diákokat augusztus 18-án fogadják a város vezetpi és a két alma mater: a Rákó­czi Gimnázium és a Come- nius Tanítóképző Főiskola igazgatói a művelődési ház­ban tartandó ünnepélyes megnyitón. Az augusztus 18 —10—20-1 nagy találkozó al­kalmával a régi és a mai pataki diákok színes, válto­I zatos műsort adnak a maguk I és az érdeklődő közönség 1 «órakeatatására. — Eaenkrvö# * résztvevők megismerkedhetnek: az újr» városi rangra emelt Sáros­patak és az ősi iskola életé­vel, fejlődésének szép ered­ményeivel. Ellátogatnak majd a Kollégiumi Nagy- könyvtárba, az Iskolamúze­umba, a Rákóczi-várba, a Sárospataki Képtárnak és a katolikus egyháznak a gyűj­teményeibe, s természetesen felkeresik egykori iskoláin­kat: az ősi kollégiumot, a gimnáziumot, a tanítóképző főiskolát. A részleteiben is teljesen elkészült program során — szabad választás alapján — a városban és az iskola­kertben tett sétákon kívül hosszabb-rövidebb kirándu­lásokra is lehetőség nyílik az egykori diákemlékek fel­idézésére. így gyalogtúrát tehetnek a Botkőre, a Me- gyer-hegyi tengerszemhez, és autóbusszal eljuthatnak a Zempléni-hegység nevezetes helyeire: Széphalomra, a radványi arborétumba, a fü­zért várhoz, Göncre, Vi­zsolyba, Boldogkő várába. — Örömmel mondhatom, hogy nemcsak a baráti kör, hanem egész Sárospatak nagy szeretettel készül a nyá­ri találkozóra — mondotta dr. Üjszászy Kálmán. — A rendezéshez, előkészítéshez a város vezetőitől és lakosai­tól minden segítséget meg­kapunk, hogy az alma ma­ter méltóképpen fogadhassa a meglátogatáséra érkező öregdiákjait. „Kell a iá könyv ’03/15" Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére ismét meghirdetik a „Kell a jó könyv ’83/85” című ol­vasópályázatot. A pályázaton két formában lehet részt venni. Az első forma szerint a résztvevők hat művet vá­laszthatnak a külön jegy­zékben közölt irodalomból. A kiválasztott és elolvasott művek alapján pályázati la­pokon válaszolnak a meg­felelő kérdésekre Azok kö­zött, akik a hat, helyes vá­laszt tartalmazó pályázati la­pot 1984. november 1-ig el­juttatják valamelyik tanácsi vagy szakszervezeti könyv­tárnak, első díjként egy szí­nes televíziót, másodikként hi-fi-tornyot, harmadikként sztereórádiót. negyedikként tízezer forintos külföldi utat, ötödikként hatezer fo­rintos külföldi utat és egyéb értékes jutalmakat sorsolnak ki. A második forma a véle­mények, elemzések, élmény- beszámolók írása, s ennek keretében a pályázó az aján­lott művek bármelyikéről, vagy az általa kiválasztott több műről 3—-10 oldalnyi terjedelemben leírja véle­ményét,- gondolatait. E pá­lyázat batárideje is 1984. no­vember L Leadandó a helyi- könyvtárban. Itt az első díj 6 ezer, a második 4 ezer, a harmadik 2 ezer forint, to­vábbá kisorsolnak: 50 ezer forint értékű könyvjutalmat. ha. eredményeket MS5 ápri­lisában hirdetik 'ki. A részt venni kívánkozik a két forma között szabadon választhatnak, de mindket­tőn is részt vehetnek. A pá­lyázat kiírói között három minisztérium., továbbá kilenc országos szerv, szövetség, intézmény található. Ma este premier a Kamaraszínházban A néma levente Csaknem fél évszázada, hogy Heltai Jenő verses játékéi elő­ször láthatta a főváros közön­sége, a főszerepekben Bajor Gizivel és Törzs Jenövei. (Mis­kolcon legutoljára több mint húsz éve mutatták be.) A da­rab azóta is állandóan szín­padon van valahol, tévéfilm is készült a bűbájos reneszánsz szerelmi történetből. A Mis­kolci Nemzeti Színház Kamo, raszinházában ina este 7 óra­kor mutatják be először — és utána hihetőleg még igen sok­szor - ezt a kedves, megej- töen szép történetet Horváth Jenő rendezésében, Zsolnai Júlia, Körtvélyessy Zsolt, Dóczy Péter, Fráter Kata, M. Szilágyi Lajos főszereplésével, Gergely István díszletei között. Képün­kön az előadás egvik jelene­te: Fráter Kata, Zsolnai Júlia és Körtvélyessy Zsolt. Fotó: Járma? r Uj rmmköftyY Palóczy László A miskolci rrrtniaiförkönyv- gyűjtők klubja helytörténe­ti sorozatának újabb kötete Palóczy László születésének kétszáz éves évfordulójára jelent meg. Palóczy, Borsod megye és Miskolc legneveze­tesebb reformkori politikusa 1783-ban született, Sárospa­takon járt iskolába, 23 éves korában lépett hivatali szol­gálatba Borsod megye tiszti ügyésze mellett. Kisebb megszakításokkal több, mint 15 évig volt a reformkorban a megye országgyűlési köve­te, majd a szabadságharc bukását követő hosszabb szünet után az országgyűlés korelmöke. Palóczy László nemcsak. egy anekdotázó közkedvelt szónok volt, ha­nem elvhű, okosan, olykor szenvedélyesen támadó poli­tikus, akire a haladó tör vónyjavaslatok védelmében bizton lehetett számítani. Liberális politikus volt, aki nagyvonalakban magáévá tette az ellenzék elképzelé­seit, ragaszkodott azonban a nemesi kiváltságokhoz. 1861- ben bekövetkezett haláláról az egész országban megem­lékeztek. A reá emlékező,' korabeli dokumentumokat is gazdagon felhasználó, tar­talmazó könyvecskét Scresné dr. Szegőfi Anna írta, Ko­vács Mihály szerkesztésébe« és Feledy Gyula KossutH- díjas grafikusművész illusgá- rációival jelent meg. P. 1 Tenni lőttel a tani egasjiirl! tatánoe fefcoíák első, ötödik A májúiéi« wfaegrttndBi magyar iskolaegészaégügy a felszabadulás után sokat fej­lődött. Az eddig szűk kere­tek közötti — csupán a vá­rosi középiskolákra kiterje­dő — iskolaorvosi hálózat mind szélesebb körűvé vált, az ellátásba fokozatosan be­vonták az általános iskolá­kat, az óvodákat, majd a kü­lönböző más oktatási intéz­ményeket is. E fokozatosan kifejlesztett alapokon nyug­szik, az oktatási intézmé­nyek 1975-ben létrehozott — egységes egészségügyi saer-se- zete. JefceeAeg az ország óvodá­iban, általános iskoláiban már csaknem kétezer kör­zeti orvos és ezeregyszáz körzeti gyermekgyógyász lát­ja el as iskolaorvosi fel­adatokat. Munkájukat négy­ezer védőnő — köztük 1760 felsőfokú képzettségű — se­gíti. A körzeti wvm) felada­tokat is ellátó iskolaorvosok közvetlen felügyeletét a ta­nácsok egészségügyi osztá­lyai látják el. Az Iskolai egészséggondo­zás alapját — a kiadott utasítások: szerint: — a rend­szeres vizsgálatok adják. En­nek az alapelvnek megfele­lően az óvodákban éven­ként meg kell tartam — az intézmény teljes egészség­ügyi, higiéniai vizsgálatát, s ez utóbbit a továbbiakban folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Fontos, bogy évente, leg­alább egyszer minden gyer­meket megvizsgáljon az or­vos, s aki rászorul, gondos­kodjon annak megfelelő szakorvosi ellátásáról. A hatodik életévüket be­töltő gyermekeket iskola- érettségi szempontból szük­séges megvizsgálni. Akik szellemileg vagy fizikailag alkalmatlanok az iskolai ta­nulmányok megkezdésére, azokat megfelelő, szakszerű ellátásban részesítik. Az iskolákban tovább keW követni a gyermekek egész­ségügyi gondozását A* él­és hetedik osztályában, a középfokú intézmények első és harmadik osztályában kö­telező a tanulókat, pontosan megszabott útmutatás sze­rint, igen részletesen meg- vizsgálni. Az Egészségügyi Miniszté­rium, mindezek mellett szor­galmazza a gyermekek ér­zékszervi fogyatékosságának szűrővizsgálatát js. Az iskolaorvosi hálózatra vár — a pedagógusokkal kö­zösen végzendő — egészsé­ges életmódra nevelés és egészségügyi felvilágosítás. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság, az Egészségügyi és Mű­velődési Minisztérium bevo­násával a közelmúltban tűz­te napirendre az iskola­egészségügy helyzetének megvitatását. Megállapítot­ták, hogy az .Ifjúsági egész­ségvédelem céljait szolgáló jelenlegi szervezeti forma, alapjaiban jó irányban fej­lődik. A vizsgálatok alkal­mával felderített betegségek és fogyatékosságok ellátá­sában a fővárosban és a na­gyobb városokban megnyug­tató a helyzet. Kevésbé mondható el ez a kisebb te­lepülésekről. A szakvizsgá­latok elvégzését nem mindig 'kérik számon, s a szüksé­ges ellátás elmarad. Sok he­lyütt hiányosságok tapasz­talhatók az illetékes kórhá­zak és az iskolaegészség­ügyi szervezetek együttmű­ködésében is. Nem mindenütt kielégítő a tanintézetek és az orvosok közötti kapcsolat. Esetenként az orvosok — bár munka­köri kötelességeik közé tar­tozik — nem szívesen vég­zik az iskolai egészségügyi felvilágosító munkát Itt krfl megemlítem, hogy a pedagógusképzésben sem fordítanak kellő gondot az iskolaegészségügyi ismeretek kötelező elsajátítására. A pedagógusok ezért — például az egészségnevelési feladatok elvégzésében — sok nehéar seggel küzdenek. A felmérésele számos cocúj ben a tárgyi feltételek hiá-j nyára is fényt derítettek,1 Számos iskolában nincs or­vosi szoba, ahol a vizsgála­tokat tervszerűen és zavar­talanul elvégezhetnék. De előfordul az is, hogy a meg-, levő orvosi szobát más céJ lókra használják. Miután aa orvosnak nincs helye (he­lyisége) az iskolában, nem kapcsolódhat be ennek éle­tébe. Gyakran okoz gondot a« is, ha a szakrendelő távol van a tanulók lakóhelyétől; a gyerekek közlekedési ne­hézségele miatt nem járnak gyógykezelésre. Helyenként szorgalmazzák az iskolákat patronáló nagyüzemek szak­rendelőinek igénybevételét.1 Az iskolaegészségügy hely­zetét felmérő jelentés, a te-1 nyék feltárása mellett fontos javaslatokat tesz a hiányos­ságok kiküszöbölésére. Ezé; két a javaslatokat eljuttat^ ták az egyes tárcák vezető»-1 nek. Az Állami Ifjúsági Bízott-, súg a jelentéssel kapcsolati­ban felhívta a különböző áh> lami és társadalmi szerveze­teket, hogy az eddiginél na­gyobb figyelmet fordítsanak az iskolaegészségügyi felada­tok ellátására, amelytől ■nagymértékben függ az el­jövendő nemzedékek széllé; mi és testi gyarapodása. K. K )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom