Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

E5ZÄK4ÜAGTÄRORSZÄG 2 T93Í. JoitöSr T7., ítetíd A CIA épületkomplexumo Washingtonban Az Egyesült Államok Központi Hírszerző 9 ügynöksége az utóbbi időben erőtelje sen aktivizálódott. Ezt bizonyítja a tevé- tenységével kapcsolatos hírek megszaporodó. >a is. Az új esztendő első napjaiban derült 'ény arra, hogy a CIA lehallgatta Olof Palme svéd miniszterelnök és a skandináv állam ENSZ-képviselőjének telefonbeszélgetését. A felvételt Palme kompromittálósára próbálták felhasználni. Újabb náci háborús bűnösről, ne­vezetesen Robert Jon Verbelen belga SS-tisztről és rendőrfőnökről tudódott ki, hogy az ameri­kai titkosszolgálatok segítségével, azok szol­gálatában kerülte el a felelősségre, vonást - távollétében Belgiumban halálra ítélték. S szintén a közelmúlt híre, hogy immár az Egye­sült Államok sajtója is beismeri: az amerikai titkosszolgálatok gondosan megtervezett pro­vokációja volt a dél-koreai utasszállítógép be­repülése tavaly szeptember elsején a Szovjet­unió távol-keleti légterébe. Mi az oka a CIA tevékenysége megélénkü­lésének? Most kezdődő sorozatunkban erre a kérdésre keressük a választ, s egyben betekin­tést nyújtunk a Központi Hírszerző ügynökség múltjába is. O A-dosszié Sok tétje van1 a válasrfcá- m évnek az Egyesült Álla­mokban. Elsősorban, persae az, hogy Id lesz a Feiner Ház lakója. A világ szem­pontjából nem sokkal ki­sebb jelentőségű azonban egy másik ház lakójának sorsa sem. Ez a CIA szék­háza. Az óriási, betonerőd­hez hasonló épületben tíz- ,ezer ember dolgózik, föld alá süllyesztett komputerek ’'egész erdeje végzi, az ada­tok feldolgozását. A válasz­tások nyomán dől majd el, hogy továbbra is az az em­ber — név szerint William J. Casey — marad-e a CIA főnöke, akit Reagan ameri­kai elnök személyesen sze­melt ki erre a posztra. Ca­sey alapvető feladata —, amelyet nagy lelkesedéssel teljesít — az, hogy helyre­állítsa, a CIA 70-es évek de­rekán megtépázott tekinté­lyét, s továbbfejlessze te­vékenységét. A CIA történetének ezt a legújabb fejezetét és a még várható fejleményeket azon­ban nem lehet megérteni a szervezet történetének leg­alább vázlatos ismerete nél­kül. Már csak azért sem, mert a Reagan megbízásá­ból főszerepet játszó Casey személyileg is szorosan kap­csolódik a CIA ..őstörténe­téhez”. Megjelenése a szer­vezet csúcsán, éppen a Rea- gan-elnökség időszakában egyáltalán nem a véletlen műve. Amikor Casey elvégezte a jezsuiták által irányított ne­vezetes Ford ham Egyetemet, ahol tanárai erőszakossága és fékezhetetlen jelleme mi­att „Ciklonnak” hívták, még csak 1934-et írtak. Ekkor az Egyesült Államoknak még nem volt központi hírszerző szolgálata, Roosevelt elnök 1940-ben foglalkozott elő­ször a kérdéssel, a döntés azonban csak a japár^ok Pearl Harbor ellen intézett támadása után született meg. Akkor az amerikai flotta óriási veszteségeit a nem központosított hírszer­ző szolgálat rossz munkájá­nak számlájára írták. Ebből a leckéből okulva hívta életre Roosevelt a Stratégiai Szolgálatok Irodáját (OSS). Ez a szervezet lett a CIA elődje. Az OSS vezetője William Donovan ezredes, William 1. Casey, a mostani főnök az amerikai üzleti és politi­kai világgal kitűnő kapcso­latokat tartó ügyvéd volt. Miután az OSS a második világháborúban született meg, az első években tevé­kenysége főleg a. hitleri Né­metország és Japán ellen irányult. Az ifjú William Casey már ekkor Donovan szolgálatában állt. Elsősor­ban Svájcból, egy 150 hír­szerzőből álló, a német vo­nalak mögött megszervezett hálózatot irányított. Svájci tartózkodása idején került személyes kapcsolatba az OSS egyik vezéregyéniségé­vel. aki később a CT A tör­ténetének meghatározó je­lentőségű személyisége lett. Ez az ember. Casey új párt­fogója és barátja nem volt más, mint Allen Dulles, a hidegháborús időszak hír­hedt amerikai kémfőnöke és mellékesen az említett időszak kemény politikát követő külügyminiszterének, John Foster Dullesnek a fivére. Reagan kémfőnöke tehát ott állott már a CIA böl­csőjénél is. Tevékeny részt vállalt abból a munkából, amelynek során a második világháború végén Donovan és Dulles az OSS-t fokoza­tosan szovjetellenes irányba fordították. A szovjetelle. nesség és a hidegháború po­litikája indokolta, hogy a központosított amerikai kémszolgálatot éppen a há­ború befejezése után, a béke reménységeit ígérő korszak hajnalán erősítették meg. •Roosevelt halála után Tru- mann elnök a kongresszus meghallgatása nélkül felosz­latta az OSS-t és központi hírszerző hatóságot alakított, ki. Az amerikai kongresszus 1947-ben elfogadta az úgy­nevezett nemzetbiztonsági törvényt. Ez gyökeresen át­formálta az amerikai hír­szerzés .szervezetéi, és ezen belül hozta létre a ma is­mert formájában a CTA-t, a Központi Hírszerző Ügy­nökséget. Ennek a törvénynél? a mai politikai helyzet szempont­jából is döntő intézkedése az volt, hogy felállította a Nemzetbiztonsági Tanácsot (National Security Council, NSCj. Ennek tagjai az el­nök. az alelnök, a külügy­miniszter és a hadügymi­niszter. A tanácsnak kiter­jedt apparátusa van, ame­lyet a mindenkori nemzet- biztonsági főtanácsadó ve­zet. A CIA szervezetét az 1947-es törvény a Nemzet- biztonsági Tanács alá ren­delte. Ez magyarán azt -je­lenti, hogy a Feli ér Ház la­kója. az Egyesült Államok mindenkori elnöke szemé­lyesen felel a CIA dönté­seiért. A törvény második következménye az volt, hogy a nemzetbiztonsági fő­tanácsadó kulcsszerepet ka­pott az Egyesült Államok politikájának intézésében és a történelmi tapasztalatok szerint időnként az ország második leghatalmasabb emberévé vált. A nemzet- biztonsági törvénynek ezek az intézkedései azóta is megválaszolhatatlan kérdé­sek egész sorát vetik fel. A nemzetbiztonsági tör­vény öt pontban határozta meg a CIA kötelességeit. Az első négy pontot a hírhedt­té vált ötödik gyakorlatilag érvénytelenné tette. Ez az ötödik pont ugyanis ki­mondja, hogy a CIA „más­fajta feladatokat is teljesít­het”. ha erre a Nemzetbiz­tonsági Tanácstól utasítást kap. Ez voltaképpen korlát­lan cselekvési szabadsággal ruházta fel a CIA vezetőit. ♦—i—e.) Következik: II. A titkos hadműveleti osztály Sarlós István Lengyelországba utazol! Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettes meghívására hétfőn hivatalos láto­gatásra Varsóba utazott. Kapoiyi László a Szivietiniíbaii Ma ifiegtadi sapkáját a sfecllieínti konferencia (Folytatás az 1. oldalról) amerikai diplomácia vezető­jét is fogadta Olof Palme svéd miniszterelnök, aki dél­után sajtóértekezleten talál­kozott a konferenciáról tu­dósító külföldi újságírókkal. A stockholmi konferenciát kedd délben nyitja meg a svéd főváros monumentális kulturális központjában Lennart Bodström, a rende­ző ország külügyminisztere, majd a svéd miniszterelnök ebédet ad a küldöttségeket vezető külügyminiszterek tiszteletére. A délután meg­tartandó első munkaülés szó­noki listáján szerepel egye­bek között az amerikai kül­ügyminiszter. Andrej Gro- miko várhatóan szerda dél­előtt mondja el beszédét, majd még ugyanezen a na­pon találkozik az amerikai diplomácia vezetőjével. A magyar delegáció élén álló Várkonyi Péter külügy­miniszter a csütörtök dél­utáni ülés szónokainak lis­táján szerepel. * Vasárnap a stockholmi re­pülőtér már fogadta az el­ső delegációkat, amelyeket külügyminiszterek vezetnek. A svéd fővárosba érkezett a magyar küldöttség is, élén Várkonyi Péter külügymi­niszterrel, aki a konferencia plenáris ülésein való részvé­tel mellett kétoldalú megbe- széléseket^ is folytat majd kollegáival. Kapolyi László ipari mi­niszter vasárnap a Szovjet­unióba utazott, ahol partne­(Folytatás az 1. oldalról) Szólt arról, hogy a, világ­nak más arculata volna a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség nélkül. Aligha kerül­ték volna el a háborút, s a fejlett tőkés országok szo­cialista politikája, szakszer­vezeti mozgalmai stb. is ma­gukon viselik a létező szo­cializmus történelmi kihívá­sának pozitív hatásait. „Ausztria léte, szerepe, ame­lyet — az osztrák nép mű­veként — a nemzetközi köz­vélemény elismerése kísér, csakis olyan világpolitikai feltételrendszerben bonta­kozhatott ki, amely a Szov­jetunió nélkül nem jöhetett volna létre.” „Ausztria és Magyaror­szág kapcsolatairól — mon­dotta a továbibakban — ma már nemcsak osztrákok és magyarok beszélünk úgy, mint nemzetközileg is figye­lemre méltó, értékes példá­ról. Jogosan lehetünk büsz­kék erre, s a kölcsönös elő­nyökön túl, amelyeket nagy­ra értékelünk, felhívnám a figyelmet: népeink gazdago­dó együttműködése á gya­korlatban cáfol meg több makacs előítéletei. Igazolja, ipari együttműködés kérdés seiről, a kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeiről tárgyal. hogy lehetséges, sőt szüksé­ges a gyakorlati együttmű­ködés, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok bő­vítésével reagáljunk akár a világgazdasági válságra, akár a nemzetközi feszültségre." „Az önök pártjának tör­ténelmi érdeme, hogy e kap­csolatok építésében osztrák részről kezdeményező szere­pet vállalt. Ma már bebizo­nyosodott, hogy ez nemcsak mindkét - népnek, hanem » békés egymás mellett élés­nek is javára vált.” Nagy tapssal fogadott b*L szódé végén átadta a* MSZMP KB ajándékát. Az OKP XXV. koogres szusa Franz Muhrinak, a párt elnökének zárszavával ért véget. * Vasárnap este hazaérkezett Bécsből a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttsége, amely részt vett az Osztrák Kommunista Párt XXV. kongresszusán. A küldöttség vezetője Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, tagja Kisfal­vi János, a KB külügyi osz­tály munkatársa volt. reivel a magyar—szovjet Hozói Gyirsy felszólalása Bécsbei fl Pravda cikke a genfi tárgyalásokról Atz Egyesült Államok új rakétáinak nyugat-európai telepítésével lehetetlenné tet­te a megállapodást az euró­pai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folytatott tár­gyalásokon és jelentősen nö­velte a háborús veszélyt, bo­nyolultabbá tette a hadá­szati helyzetet. Az új raké­ták megjelenése amerikai részről kihívás a hadászati fegyverek korlátozásával és csökkentésével szemben, amelyről külön szovjet— amerikai tárgyalássorozat zajlott. Géniben. Érthető, hogy az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése miatt át kellett értékelni a szovjet álláspon­tot — mutatott rá hétfői szerkesztőségi cikkében a moszkvai Pravda. Mostanában Washington­ban képmutató nyilatkozatok hangzanak el árról, hogy a tárgyalások folytatásának időpontja nincs kitűzve. A propaganda szerves részét filmosztályának vezetője Délelőtt felkeresik a Borsod megyei Moziüzemi Vállala­tot és a város néhány film­színházát, majd délután Le­képezik a tárgyalásokon kép­viselt amerikai álláspontról szóló valótlan állítások — írja a Pravda, s ezek kö­zül a következőket emeli ki: Washingtonban azt állít­ják, hogy az amerikai ál­láspont, amely az interkon­tinentális ballisztikus raké­tákon és a tengeralattjáró­kon felhelyezett robbanófejek mindkét oldalon ötezer egy­séggel való csökkentését irá­nyozza elő, lényegesen mér­sékelné a nukleáris szem­benállás szintjét. Közben el­hallgatják, hogy ebben a megközelítésben 15 ezer egy­ségig, vagy annál nagyobb mértékben növekedne a stratégiai hordozóeszközökön elhelyezett nukleáris töltetek száma — elsősorban a nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek tömeges te­lepítése révén. A lap rámutat: a tárgya­lások öl fordulója, az Egye­sült Államok magatartása — különösen 1983 utolsó hónap­grád hősi harcáról, a film­ben is ábrázolt blokád nap­jairól, s találkoznak a vá­ros vezetőivel is. jaiban — világosan megmu­tatta, hogy a stratégiai fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tár­gyalásokon Washington nem az igazságom megállapodás elérésére, hanem a Szovjet­unióval szembeni egyoldalú katonai fölény megszerzésé­re törekedett. Az új ameri­kai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítése önma­gáért beszél. Ez nemcsak je­lentősen fokozza az európai nukleáris veszélyt, hanem közvetlen kísérletet is jelent az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti stratégiai stabilitás megsértésére. Ért­hető, hogy mindezt a Szov-! jetuniónak figyelembe kel­lett vennie, s meg kellett tennie a szükséges válaszlé­péseket. A Szovjetunió azon­ban továbbra is kitart a fegyverzetek korlátozása és a leszerelés mellett — ahogy azt Jurij Andropov 1983. no­vember 24-i nyilatkozatában hangsúlyozta. Viszont azt is világosan látnia kell mindenkinek, hogy a Szovjetunió és szö­vetségesei biztonsági érde­keit senki sem sértheti meg — szögezte le végül a Prav­da. Olof Palme svéd minisz­terelnök hétfő reggel Stock­holmban a kormány épüle­tében fogadta dr. Várkonyi Péter külügyminisztert. A magyar diplomácia ve­zetője svéd vendéglátójával szívélyes légkörben megvi­tatta a kétoldalú államközi kapcsolatok helyzetét. a nemzetközi helyzet egyes problémáit, valamint a stock­holmi konferenciával kap­csolatos kérdéseket. Kiemel­ték a kedden kezdődő ta­nácskozás fontosságát. Meg­állapították, hogy a konfe­rencia nem helyei'csíthet más két- és többoldalú fegy- verzet korlátozási tárgyaló- fórumokat, de hasznosan hozzájárulhat az államok kö­zötti bizalom erősítéséhez én javíthatja a politikai légkört Filmes megemlékezés Leninvárosban Leniniről! felszabadításáról Leningrád felszabadításá­nak 40. évfordulója alkal­mából a világ második, Le­nin nevét viselő városban, Leninvárosban ünnepi meg­emlékezést tartanak január 19-én, 17 órai kezdettel. Ez alkalomból megyénkbe érke­zik Szergej Abazov, a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­vetsége filmosztályának ve­zetője és Anatoli) Kovalen­ko, a budapesti Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza ninvárosban részt vesznek a Derkovits filmszínházban A blokád folytatása című szov­jet film díszbemutatóján. E film — Mihail Jersov alko­tása — az 1941-től (1944. ja­nuár 27-ig tartott 900 napos leningrádi blokád hőseinek állít' emléket. A vendégek, akiket a moziban Tirkala Ferenc, az MSZBT leninvá- rosi tagcsoportjának elnöke köszönt, a film bemutatása előtt megemlékeznek Lenin-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom