Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
T9S4. j arai ár 3-, kedd ESZÄ»WAGYAROTtSZAG 3 Áz év első munkanapján (Folytatás az 1. oldalról) munkáira készülnek, ide Miskolcról csoportosítanak át szakembereket. Ugyancsak készülnek a Gyöngyösi Gáz- betongyár építésére is, itt az ÉÁÉV. társfővállalkozóként szerepel. Folytatják Miskolcon a villamospálya korszerűsítését. Ebben az évben az Augusztus 20. strandfürdő és a vasúti aluljáró közötti szakasz felújítását végzik el. szélesítik a vágánypárt is, Kiürültek a raktárak az új év első napjaira a Borsod megyei Állatforgalmi és 'Húsipari Vállalatnál. Érthető. hiszen az év végi ünnepekben az átlagosnál nagyobb mennyiségű hús és húskészítmény fogyott, továbbá a legutolsó napokban is ú tinik indítottak jó néha .i.y exports:-..11 iumányi. Az első munkanapot vágásukkal .kezdték, de mivel volt egy kevés előgyártás. elindultak a hűtőkocsik a megye boltjaiba. Mint Szabó László, a vállalat igazgatója elmondta, jól alakul az i'dén az élőállat-felvásárlás. A termelősorok kapacitáskihasználtsága már tegnap megközelítette a maximumot. . légnap a 2 órai műszak- váltáskor munkásgyűlést tartottak a vállalat miskolci üzemében. Értékelték a múlt évet és felvázolták az idei teendőket. A Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az utóbbi évek legnagyobb teljesítményét nyújtotta 1973-ban. Árbevétele 4 milliárd forint és termelési értéke ás jóval meghaladja a 3 milliárd forintot. Túlteljesítette a nem rubel elszámol ású exportkötelezettségét is. mégpedig az ipari átlagszint felett. Az idén a vágási feladatok mintegy 25 Nem happotják-e el a töb- foiék elől a jól fizetett munkát. erkölcsös módon jutnak-e többletkeresethez, milyen norma szerint kell dolgozniuk a gazdasági munkaközösségek tagjainak, képesek-e továbbá hosszú időn át pluszmunkát végezni .úgy, hogy a munkaidőt is mégfe- lelö munkaintenzitással dolgozzák végig? Ilyen, és éhhé- hasonló kérdések gyakran hangzottak el azokon a munkából veken ahol gazdasági munkaközösségek, illetve s/akevn-sortok alakításáról CIO" .•••el: Több, mint egy esztendő elteltével már könnyebb a válaszadás a fenti kérdésekre. A Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezeiben például másfél évvel ezelőtt alakult meg a szakcsoport, változó létszámmal. ami máris elárul egy dolgot. A létszám ugyanis mindig n. megrendelések függvénye. Arról van szó. hogy a szakcsoport segítségét itt csak akkor veszik igénybe, ha kapacitás híján egyébként a szövetkezet a munkát felvállalni semmiképpen nem tudná. Ezzel a módszerre! két legyet is ütnek egy csapásra. A vevőket nem kell visszautasítaniuk, a partnerkapcsolat megmarad a szövetkezettel. Hasznát láthatják még ennek, | akkor, ha éppenséggel híján lesznek a megrendeléseknek. Mert olyankor, természetesen, nem a szakcsoportot látják / el munkával, hanem a szövetkezeté az elsőbbség. A másik nagy előnye a dolognak: a dolgozók hogy az új Tátra viHamoeok elférjenek a pályán. Fontos feladat lesz az idén a Zója tér felújítása is. Itt az aluljáró már elkészült, az idén pedig a felszíni munkálatokat, közte az autóbuszállomások kialakítását végzik el. Mint az igazgató elmondta, a vállalatnál jó a hangulat, több versenytárgyaláson is sikerrel szerepelt az ÉÁÉV, így elegendő munka van arz 1984. évre is. százalékkal nőnek, a nem rubel elszámolású exportot pedig 32 százalékkal növelik az idén. Gond a vállalatnál a munkaerőhiány, a megnövekedőit, feladatok elvégzéséhez 250 új munkásra lenne szükség. * /Eléggé tavaszias idő köszöntött ránk az esztendő fordulóján, sőt az új esztendő első munkanapjának időjárására is mindent rá lehetett fogni, csak éppen azt nem, hogy télies. Ennek ellenére ezt az időszakot a mezőgazdasági termelésben — hangsúlyozom, hogy elsősorban az alaptevékenységet értem alatta — nem a csúcsidőszak jellemzi. Következésképp a könyvelés, a számvitel dolgozóinak zárást, leltárt. készítő hajráján, a melléküzemágak egész évi folyamatos üzemén kívül az év első napján — a tavaszi, nyári, őszi időszakhoz képest — kevesebb tennivalóról, munkavégzésről tudunk számot adni. De ez nem jelenti azt, hogy a természethez hasonlóan a mezőgazdasági üzemek dolgozóira is csupán a pauza, a pihenés jellemző ilyentájt. Hogy ez mennyire nincs így, arról három gazdaságunkban mégis meggyőződhettünk. megtartása. Aki többet akar keresni, megtalálhatja helyben a számítását, nem kell esetleg fusizással, illegálisan biztosítania családja számára a jobb megélhetést. Az idén a szakcsoport segítségét például a szovjet export teljesítéséhez vette igénybe a szövetkezet, amely kapacitás híján nem tudta volna fölvállalni a színházi zsöllyeszékek elkészítését. A gazdasági munkaközösség jó szolgálatot tett a BVK Miskolci Műanyag feldől gozó Gyáregységében is, ahol létszámhiánnyal küszködnek. Az ipari kooperáció a tsz-mel- léküzemágakkal kevésnek bi- zonv ill. ezért szervezték meg a gmk-t. Nyilvánvaló, hogy a munkaközösség tagjai is zöm m el térni el óm u nk ások, hiszen az említet* létszámhiány is a termelőegységekre vonatkozik. Gépi munkások és csomagoló' segítenek munkaidejük lel el to után is abban, hogy a gyáregység folyamatosan. tervszerűen teljesíteni tudja termelési programját. Ugyancsak a munkaerőhiány látszotta a döntő szerelet a Cementipari Gépjavítóban is a gazdasági munkaközösségek létrehozásában. Év közben összesen négy gmk-t szerveztek — kettőt Miskolcon, egyet-egyet pedig Lábatlanon és Vácott. Tevékeny közreriiűködésiik nélkülözhetetlen volt a gépjavítók ez évi feladatainak megoldásában. A négy gazdasági munkaközösség együttvéve 22 ezer munkaórát teljesített ■mí. ide*» — káSörHBöcw eeg Hejőmenti Áttörni Gazdaság, Oláh István igazgató- helyettes: — Szarvasmarha- és sertéstelepeinken évszaktól függetlenül folyamatos az üzem. Az állatállomány takarmányozása, ellátása mindennapos feladatot jelent az ott dolgozódnak. Természetesen emellett a többi ágazatban dolgozók sincsenek „munkanélküliségre” kényszerítve. Többek között gyors ütemben történik a mezőgazdasági erő- és munkagépek téli nagyjavítása, szervizelése. Az állandó szerelőink mellé a gépkocsivezetőket, -kezelőket is bevontuk ebbe a munkába, így mintegy 50 dolgozónk végzi a gépek „gyógyítását”. A kisebb ad- katr észgondok at. leszámítva folyamatosan, zavartalanul történik a javítás. Odakint a határban az összesen 340 hektár ültetvényünk metszése ad munkát. Asz év első munkanapján is 50—60 dolgozónk metszett az ároktői gyümölcsösünkben. Nekünk, a gyümölcsfajokat tekintve, alma-, meggy- és körteültet- vényírok vari, ezenkívül még rendelkezünk szőlőterülettel. A metszést már decemberben megkezdtük, azóta folyamatosan valamennyi fagymentes téli napon végezzük. Eddig ültetvényerrrk 20 százalékán sikerült befejezni ezt a tonlos tenwivaWt. Tolcsva, Békeharcos Tsz, Tretnbeczlty Györgyi lé megbízott főkönyvelő: — Januárban ritka, enyhe idővel köszöntött ránk az év első munkanapja. Többele között folytatjuk azoknak a tor illetek írek a szántásált. ahonnan a novemberben hirtelen beköszöntő hideg idő miatt „kITagyott” az eke. Pincétok- ben az új borok első fejtését végezzük ezen a napon is. A termésünk zömét mi ősszel mustként értékesítettük, összesen 51» hektolitert tároltunk be. Ennek, ae mentipari berendezéseket javítottak, szükség szerint. A pluszmunkával szerzett jöveegyóbkónt igen kiváló minőségű bornak a fejtése történik most, illetve fejeződik be rövidesen. Odakint . a 133 hektár közös és háztáji szőlőültetvényben december óta metszünk. Naponta 25—30 dolgozónk végzi ezt a jövő évi termés megalapozása szempontjából rendkívül fontos munkát. A gépjavítás nálunk is tart. Az alkatrészeket a múlt évben időben beszereztük, úgy, hogy alkatrészhiány a szerelők munkáját nem hátráltatja. Melléküzemágaink közül megemlítem a Tolcsván és Erdőhorvátiban üzemelő varrodáinkat. ahol az év első munkanapján is a Melinda fantázianevű ruhákat készítettek dolgozóink a Debreceni Ruhagyár megrendelésére. AJ ikóháza. Arany ka lász Tsz, Frankó Mihály elnök: — Kihasználva a szinte tavaszias időt, az első munkanapon a 60 hektáron elmaradt őszi mélyszántást pótoljuk. Ezt négy erőgéppel végezzük. Előttük haladva három szervestrágya-szóró- val szerves anyagot is kijuttatunk a területekre. Az őszi vetéseink — 650 hektár búza — elsősorban a csapadékot hiányolja. Ennek hiányával függ össze, hogy a vetésterület 20 százalékán még mindig szögcsíra állapotban van a vetés. rdebenl az módúkban oz elmúlt év zárása, mérlege készül. Bár a zárszámadást február elején tartjuk, elmondhatom, hogy mintegy 10 millió forint nyereséggel zárja szövetkezetünk az 1983-as esztendőt. Melléküzemágainkba« január 2-án ismét beindult a munka. Fafeldolgozónkban, a Miskolci Mezőgépnek és a Sátoraljaújhelyi Vasipari Szövetkezetnek készítünk csomagolókereteket; míg fémipari tevékenység keretében többek között az El- zettnek rugókat, a Mezőgépnek — a PZB csillagkerekes rendsodróhoz — ugyancsak rugókat, az építőiparnak pedig úgynevezett ja- txánereket gyártomk. dehnet nem irigyi?í!*?Ci rí tőlük senki, mert rájuk is ugyanazok a szigorú norma- kö ve UH menyek vonatkoznak, mint egyébként. A gmk-k által felválaüt munkák normáját ez esetben *s a gyár műszaki osztóivá ái lapítja roeg, a többletkereset forrása az mteiMÍT mtroktoeoipá. D. K. Korszerűsödött a tiszapalkoop lovasiskola Az elmúlt év végére • épült meg, s került átadásra a tiszapalkonyai tsi lovasiskolájának korszerű istállója, a hozzáépült kiszolgáló, sremélyzeti helyiségekkel, vendégszobákkal. A lovagolni vágyók, a távolabbról érkező vendégek sora panaszkodhatnak, ha esetleg több napot kívánnak itt tölteni. Számukra a tsz épilöbri- gádja három vendégszobát épített, egyelőre húsz fő befogadására. Természetesen biztosítottak a korszerű higié- nioi követelmények, a hideg- meleg víz, zuhanyozó, és von sóját közporrti fűtés is. Mindez a Megyei Idegenforgalmi Bizottság támogatásával, segítségével. A nyári szünidőben hagyományossá vált, háromhetes turnusban lebonyolított lovas, napközi, a jövő évben már méltóbb környezetben üzemel a lovasiskola személyzetének irányításával. A lóistállóban egyébként 22 háta siónak van hely. A jelenlegi láállomány: 14 hátasíó és két kis, fehér, póniló, gyermekek lovogolta- tásához. Képünkön: pónilova- sok. Fotó-szöveg: Nagy Miklós Aiiattorgalmi és Húsipari Vállalat ;| { é A gmk-ról és a szakcsoportról Tapasztalatok, három helyen A megoldás kulcsa: az ember K ém könnyű az elmúlt év számvetése. Elkoplatottnak nik az újságokban, gazdaságpolitikai elemzésekben nyilatkozatokban napvilágot látó megállapítás, mis • gazdasági életünk nem kerülhette ki a világban jelenik' recesszió és dekonjunktúra hatásait. Számadatok sorjázta’.;, helyett idézzük fel a Magyar Kereskedelmi Kamara elnök» nek, Beck Tamásnak, Miskolcon a közelmúltban elhar.gv ki előadásának néhány gondolatát, amely a magyar gazda helyzetével és néhány problémájával foglalkozott. A ‘83-as népgazdasági terv elsődleges és alapvető eélk ; zése a nemzetközi fizetőképesség megőrzése volt. Ezl végzi sikerült elérnünk, ám mind a külső, mind a belső körűim,- r.vek kedvezőtlen alakulása miatt a terv több előirányzó a feszítette, esetenként és helyenként alig realizálhat«»’« vá A cserearányok romlása mellett olyan további problémák ., kellett megküzdenünk, mint az ipari termelés stagnálása, belső felhasználás tervezettnél nagyobb arányú nfvekecos“ külpiaci értékesítési nehézségek, és az aszály következtéhez a várt mezőgazdasági terméseredmények elmaradása. Az ipari termelés gyakorlatilag a tavalyi szinten marad. Nem mindig voltak kedvezőek a konvertibilis relációjú érte • Ízesítések, csökkent a szocialista export és nehezedett a belföldi szállítókészség. Igaz ugyan, hogy csökkentek a készletek, amit önmagába-, pozitívumnak is elkönyvelhetnénk, de figyelmeztető, húg eme készletek összetétele nem megfelelő, sok köztük a no he zen, vagy egyáltalán nem értékesíthető termékek mennyiség» Fontos tényezőként szerepel gazdasági ügyeink számadása ban a lakossági fogyasztás. '83-ban szerettük volna ezt csők kenteni, azonban ez. nem következett be. A reáljövedelmei gyakorlatilag a ”82. évi szinten maradtak. A kedvezőtlen, és a magyar exportlehetőségeket erőser korlátozó folyamatokhoz a nemzetközi politikai élet konfiik tusai is hozzájárultak. Tehát: a külső körülmények a vártna hátrányé abban hatottak gazdasági helyzetünkre. Mindez«' ellenére látnunk kell. hogy a magyar gazdaság több trón negyed évszázada, hatalmas eredményeket produkálva, folya matoson fejlődik. Nehézségeink többsége gyakorlatilag olya probléma, melyeket saját fejlődésünk és továbbfejlődési K fekvéseink szültek és szülnek. Ellentmondásoktól mentes elő rehaladás, konfliktus nélküli és töretlen fejlődés nincs. Az is egyértelmű, hogy minden ellentmondás megoldása már újabi ellentmondás keletkezésének magvát hordozza magában. Igaz az az állítás is, hogy évszázadok óta nem voltak hasonló lehetőségeink • gazdasági elmaradottságunk felszámolására, cte igaz az is, hogy az esetleg elhibázott lépések, vagy helytelen döntések hatalmas károkat, csak hosszú évek során pótolható veszteségeket és rendkívül kritikus helyzetet teremthetnek. A szabályozás a magyar gazdasági irányítás továbbfejlesztésének, továbbfejlődésének kérdése napjainkban megújuló erővel vetődik fel: Mindezekkel párhuzamosan egyre nagyobb az igény a vállalatok és a felügyeleti .szervek, az irányítottak és irányítók közötti összhang megerősítésére. Hajlamosak vagyunk - minden bajunk megoldásának kulcsát, orvosságát a szabályozó rendszer, az. irányítás módosításában, javításában látni. Ez. a veszély kellős: egyrészt sok vállalat továbbra is passzív szabályozottként és nem aktív közreműködő partnerként vesz. részt gazdasági problémáink felszámolásának kísérleteiben. Másrészt nem. lehet a vállalatokat kibernetikusként kezelni, azt; hinni, hogy a helyes irányítás és Vezetés a váJ- tekitok mindé« céljai meg valóéi that jók,--vagyis: nem szabad úgy kezelni a vállalatokat, mini adott mennyiségű munkaerős tőke, épület, gép és egyebek mixtúráját, amelyek gombnyomásra (helyes irányításra! kepesek produkálni a világpiacon elfogadható áormé-keket. JHinden gossdrerógi tekxkkuoi végretajtésáoak központi egysége én fcfocs® a vúlkatort, a váttalatnál dolgozó, szeüemi é» ö-zfkai képességeit kitej kő ember. "Bervwnk, céljaink közvetlen és távlati feladataink meghal tárowásábon méodig figyelembe kell venni a vállalati, munkeé helyt közösséget, minőségének jegyeit. A reális helyzet fel ismeréshez. és tervkészítéshez tartozik, hogy lehetőségeinket sein alá-, sem túlbecsülni nem szabad. A magyar népgazdaság WMM. évi terve továbbra is azokat a célokat tűzi ki, melyek etetésével lehetőség nyílik az egyensúlyi helyzet megy szilárdítására, a nemzetközi munkamegosztásba történő haté-’ konyább, gazdaságosabb bekapcsolódásra. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, továbbra is korlátozni kell a belső felhasználást, és ösztönözni kell a hatékony exportot. Számolni kell azzal is, hogy a jövőben csökken a foglalkoztatottak száma. A feladatokat tehát úgy kell végrehajtani, hogy kevesebb létszámmal, kisebb készleten ttel, és korlátozott fejlesztési-beruházási lehetőségek állnak majd rendel-; kezésre. Az égetően szükséges konvertibilis elszámolású aktívum ismételt megteremtése mellett egyre inkább csökkenteni keil a szocialista külkereskedelemben jelentkező passzívumot is. A z új esztendő megköveteli a vállalatoktól, hogy olyan tartalékokat tárjanak fel, melyek meggyorsítják a célszerű műszaki fejlesztéseket, növelik a termelékenységet, javítják a minőséget és<a nynnkakultúrát. Sz. L. Api Innovációs Társulás Agrár' Innovációs Társulás néven új innovációs pénzintézetet alapított az Álkuni Fejlesztési Bank, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetei: Országos Tanácsa és a SZÜVOSZ. A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az élelmiszergazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgáló ágazatokban az in- «Kwáöós folyamatokat ttnanszirozza. Az új kis bank a teljes innovációs folyamatot átfogva hivatott segíteni a találmányok hasznosítását, új technológiák, termékek -kifejlesztősét és bevezetését. Mindehhez a társulás kamat ellenében innovációs kölcsönt, illetve részesedés fejében végleges tőkejuttatást nyújt, így részben átvállalja a fejlesztések kockázatát. A társulás induló vagyonát a* alapítók adták össze.
