Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-14 / 294. szám
\y \ ^ \ C\ • XXXIX évfolyam, 294. szám Ära: 1,40 Ft Szerda, 1983. december 14. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜ.T-ZEMPLGN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA YfLAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AKIK A BIZALOM VISSZASZERZÉSÉRE VÁLLALKOZTAK (3. oldal) TÖBB PILLÉREN ÁLLVA (3. oldal) FELSZABADULÁSI EMLÉKMŰ SZERENCSEN (4. oldal) Verseny Nem tudom, hogy oz olvasó észrevett-e már valamit azokból a változásokból, amelyek végső soron a vásárlási körülményeket javítják, a vevő közérzetét teszik jobbá. Ezek a változások ugyanis csak lassan és fokozatosan éreztetik hatásukat Ráadásul a fogyasztó természete olyan, hogy a kedvezőtlen jelenségekre érzékeny, a kedvezőket pedig maguktól értetődőek- ként fogadja. Ezzel is úgy vagyunk, mint az egészséggel. A megléte nem téma, de ha megannyi testrészünk, szervünk közül csupán egy is megbetegszik, - az legalábbis gondot okoz. A kereskedelemben mutatkozó változások alapja az áruhiány visszaszorulása, a kínálat gazdagodása. Ezen az alapon bontakozhatnak csak ki a szervezeti és az érdekeltségi rendszer módosulásának eredményéi. Itt van például az a tény, hogy az állami és szövetkezeti szektor hosszú ideje egymással párhuzamosan működik a kereskedelemben. Elírok vajmi kevés hatása volt a vásárló közérzetére addig, ojnig a két szektor tevékenységét területileg elhatárolták: a városokban működtek az állami vállalatok, a kisebb településeken a fogyasztási szövetkezetek. Ám amikor ezt a területi elhatárolást feloldották, és azt mondták, vállalat vagy szövetkezet ott nyithat boltot, ahol jónak látja — már adva volt a verseny lehetősége. A fogyasztóért korábban csak elméletben folyó verseny azonban csak akkor válik — vált? — érzékelhetővé, amikor a vállalatok és a szövetkezetek egyaránt elegendő és választékos árut szerezhettek be ahhoz, hogy egymás mellett, egy településen működő üzleteik eltérő, jó árukínálatot nyújtsanak. A két szektor versengése különösen uz áruházi kereskedelemre jellemző; a Centrum és a Skála féltékenyen figyeli egymás tevékenységéi, reklámban, árengedmények nyújtásában, monopolcikkek árusításában már valóságos verseny folyik közöttük. Ebbe a versenybe mostanában mind több egyéb szervezet is bekapcsolódik. Első helyen említhetők a nagykereskedelmi vállalatok, amelyek sorra nyitnak kiskereskedelmi üzleteket; gondoljunk csak a Módi butikokra, a Vasért, a Domusvagy az Amfora üzleteire. Mellettük egyre nagyobb számban jelennek meg a termelő vállalatok minta- és márkaboltjai. Ruha- és bútorgyárak, a Harisnyagyár, több textilgyór, cipőgyár nyitott a közelmúltban üzleteket szerte az. országban, főként a nagyobb településeken. A nagykereskedelmi vállalatok és a gyártók elsősorban saját boltjaikban árusítják az igazán kelendő termékeket, a vásárló tehát tudhatja, hová menjen a nehezen vagy ritkán beszerezhető, sőt az új termékekért. A szövetkezetek, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, a termelők üzletei mellett mind több a magánkereskedő; a butikosok, az autóalkatrész-kereskedők, a régiségboltosok, a lakberendezési cikkeket, fürdőszoba-felszereléseket, fal- és padlóburkolókat, sőt élelmiszereket árusító magán- személyek teszik egyre színesebbé a kínálatot. A fogyasztási cikkek túlnyomó többségét természetesen ezután is a szocialista szektor értékesíti, amely az érdekeltség fokozásával válik verseny- képessé és a fogyasztók számára rokonszenvesebbé, kellemesebbé. Az állami és a szövetkezeti boltok, vendéglátóhelyek egy részének szerződésbe adása igen lényeges változás. A szerződéses boltvezető saját felelősségére és saját zsebére kereskedik: kockáztat, vállalkozik. Személyes, anyagi érdeke, hogy a vásárlókat kelendő áruval és jól szolgálja ki. Szerződő partnerének — a vállalatnak vagy a szövetkezetnek — az előre megállapodott összeget kell hónapról hónapra befizetnie; ami hasznot ezen felül elér, ami költséget megtakarít, az személyes jövedelmét gyarapítja. A nagyobb üzletekben, vendéglátóhelyeken is hasonló anyagi érdekeltséget igyekeznek teremteni az úgynevezett jövedelemérdekeltségi rendszer bevezetésével. Ennek lényege, hogy az egységek vezetői önállóan gazdálkodnak, szereznek be árut, állapítják meg — bizonyos határok között — az árakat, döntenek árengedményes akciók szervezéséről, és részben a költségek leszorításával, részben a forgalom növelésével arányban nőhet a személyes jövedelmük. Ezt a rendszert is fokozatosan vezetik be az áruházakban, a nagyobb üzletekben, vendéglátóhelyeken, amint tovább folyik a kis boltok szerződésbe adása is. Mindez együtt — a nagykereskedelmi, a gyári és a magánüzletek megjelenése, illetve az anyagi érdekeltség jelentős fokozása a kiskereskedelemben és a vendéglátásban — alapvetően megváltoztatja a kereskedelem arculatát. Ahol az érdekeltség diktálja a teendőket, ott jobban érvényesülnek a fogyasztók érdekei, javulnak a vásárlás feltételei, körülményei. Ahol a boltvezetők személyes, anyagi érdeke az eladás, ott jobban megbecsülik a vevőt, és minden tekintetben igyekeznek a kedvébe járni. Ennek a lassan kibontakozó versenynek azonban, mint már említettük, előfeltétele a viszonylagos árubőség. Hiány- helyzetben inkább visszaélni, semmint élni lehet az önállósággal, az anyagi érdekeltséggel. Tekintettel azonban arra, hogy a gazdaságpolitika egyik alapvető célja a lakossági áruellátás színvonalának megőrzése, sőt ahol lehet, javítása, számíthatunk arra, hogy a kereskedelemben lezajló szervezeti változások fokozatosan meghozzák a vát- ható eredményt: a vevő nagyobb megbecsülését. Kádár János fogadta Horst Ehmkét Kádár .János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délelőtt, a KB székházában fogadta Horst Ehmkét, a Német Szociáldemokrata Párt vezetőségének tagját, az SPD parlamenti frakciójának elnökhelyettesét, aki az MSZMP meghívására érkezett hazánkba. A nyílt légkörit találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai béke és biztonság problémáira. A találkozón részt vett Horn Gyula, az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője és Eugen Selbmann, az SPD parlamenti frakció külpolitikái lanácsadó>a. Miskolcért... Baráti találkozó, elismeréssel Miskolc szellemi éleiének jeles képviselőit, olyan értelmiségi foglalkozásúakat hívtak tegnap baráti beszélgetésre a városi pártbizottság vezetői, akik a közelmúltban kiemelkedő alkotásokkal, művészi teljesítménnyel hívták fel magukra (és Miskolcra) a figyelmet. —- Kettős oka volt hívó szavunknak — mondotta bevezető szavaiban dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára. — Év vége lévén, mindenütt készül a mérleg, s mi szeretnénk köszönteni önöket, akik a közelmúltban helyi, országos, vagy nemzetközi elismerésben részesültek. De célunk az is, hogy baráti beszélgetést folytassunk önökkel közös dolgainkról, a város szellemi arculatáról; arról, mit kellene tennünk a jövőben. A jelenlegi helyzetről és az ennek alapján megfogalmazandó cselekvési csomópontokról Dvdla József első titkár mondotta ei gondolatait, ha szabad így fogalmazni : „élőbeszédét”, megfelelő alapot kínálva az eszmecseréhez, a jobbítás igényéből fakadó együttgondolkodáshoz. (Folytatás a 2. oldalon) Sziifilfip ez oHatéstsa A közoktatásban a számítógépprogram bevezetésével az idén a tanév kezdetéig 932 mikroszámítógép került a középiskolákba, tanárképző egyetemekre, főiskolákra, oktatási intézményekbe, s 1700 pedagógus vett részt a megyékben és a fővárosban számítástechnikai tanfolyamokon. Magyar pártkiildöttség utazott Portugáliába Ä Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására magyar pártküldöttség utazott Portugáliába Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével, hogy részt vegyen a portugál párt Portóban sorra kerülő X. kongresszusán. A küldöttség tagja Major László, a KB alosztályvezetője. Bizottsági ülések a Parlamentben Kedden a Parlamentben tanácskozott az országgyűlés építési és közlekedési, valamint honvédelmi bizottsága. A képviselők megvitatták a jövő esztendei költségvetést. Rámutattak, hogy idén ösz- szességében egyensúlyba került az építőipari piac kereslete és kínálata, rugalmasabb alkalmazkodókészség, növekvő vállalkozókedv jellemezte az építőket, akik várhatóan teljesítik ez évi feladataikat. A Magyar Posia harminc vállalatánál 65 ezer embert foglalkoztató intézmény évente 16 milliárd forintnyi szolgáltatást végez. Jövőre országossá teszik a gyógy szerek postai házhoz szállítását. Budapest után újabb 34 városban vezetik be az ajánlott és értéklevelek ismételt közvetítését. Ha nem találják otthon a címzettet, az telefonon jelezheti, mikor kéri a küldemény ismételt eljuttatását Üdülőhelyeken a postás ■ fogja a hivatalba szállítani a továbbítani kívánt csomagokat, nagyobb fiókbérlőknek telephelyükre viszik majd a küldeményeket. Jövőre 30 ezer főállomást kapcsolnak a távbeszélő-hálózatba. köztük 22— 25 ezernyi lesz a lakástelefon, és ezer utcai készüléket is telepítenek. Sajnos, ez a fejlesztés alig javít a helyzeten, mert jelenleg 350 ezer igényt tartanak számon. A közlekedés Is ki tudta elégíteni az igényeket és jövőre is meg tud felelni feladatainak. 1984-ben jelentősen csökkennek a fejlesztési lehetőségek, ezért az adott; kapacitásokat kell felhasználni. Az országgyűlés honvédelmi bizottsága ülésén a képviselők megvitatták és elfogadták a Honvédelmi és Belügyminisztérium 1984. évi költségvetés-tervezetét A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége tegnap, kedden Miskolcon a megyei pártbizottság székházának nagy tanácstermében tartotta meg küldöttközgyűlését Szaniszló Sándor, a TESZÖV elnöke megnyitójában üdvözölte a szövetkezeti mozgalom fórumának résztvevőit köztük Kovács Zoltánt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, Lehóczki Mihályt, a TOT főtitkárhelyettesét és Amriskó Gusztávot, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát. A küldöttközgyűlés megtárgyalta a tsz-ekben folyó alaptevékenységen kívüli tevékenység, az új vállalkozási formák, a háztáji és kisegítő gazdálkodás helyzetét és szerepét elemző, valamint a további feladatokat meghatározó előterjesztést. Az írásos anyag és dr. Farkas Attilának, a TESZÖV titkárhelyettesének szóbeli kiegészítése megállapította, hogy a tsz-ek fejlődését egyértelműen meghatározza a megye kedvezőtlen termőhelyi adottsága, s mintegy 60 szövetkezet saját erőből képtelen lenne a bővített újratermelésre. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek részére létkérdéssé váll a kiegészítő tevékenység folytatása, a melléküzemágak felfejlesztése. Az utóbbi években, főleg 1978 után felgyorsult ez a tevékenység, a tsz-ek a melléküzemágakat dinamikusan fejlesztették, s az itt keletkező nyereség jól szolgálta az alaptevékenység fejlesztését, valamint a helyi munkaerő foglalkoztatását Az V. ötéves terv átlagához viszonyítva 1982-ben a melléküzemági tevékenység terme-, lési értéke 1982-ben 4,1-sze- resére emelkedett. Az ipari tevékenységben foglalkoztatottak száma 1976-ban még csak ötezer, volt, 1982-ben pedig már meghaladta a 32 ezret. Csak Miskolcon, 32 tsz, 3000 dolgozóval 700 millió forintos értéket termelt. Az idén várhatóan az alap- tevékenységen kívüli tevékenység nagyságrendje mar meghaladja a 9 milliárd forintot. ami a tsz-ek árbevételének több, mint 64 százalékát adja. A szövetkezetek az ipari,, a háttéripari és kooperációs tevékenységgel mind szorosabban kötődnek az ipari vállalatokhoz, egyre szervezettebben kapcsolódnak be a hiánycikkek gyártásába, az import kiváltásába. Ami az új vállalkozási formákat illeti, ezek közül a szövetkezetek 57 ipari-szolgáltató és 3 átalányelszámo- lásos szakcsoportot működtetnek, két tsz-ben pedig szövetkezeti gazdasági munka- közösség alakult. A melléküzemági tevékenység jövőjének, fejlesztésének gondjaival, a szigorodó feltételek adta feladatok(Folytatás a 3. oldalon) 1 mm mull
