Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-13 / 293. szám
1933. december 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 ■ar n Korábban sem volt egyszerű, manapság pedig még nehezebb lakáshoz jutni. A magánépítő egy életre száló munkát végez, amíg tető alá hozza családi házát, s annak is ugyancsak a zsebébe kell nyúlnia, aki tanácsi kiutalás révén tesz szert önálló otthonra. Barátom neve már szerepel a lakáslislán, mégis álmatlanul forgolódik éjszakánként. A lakás-használatbavételi díj másfélszáz ezer forintjából még jócskán hiányzik, s pillanatnyilag halvány fogalma sincs, honnan teremti elő a szükséges összeget. Felesége gyesen, az albérleti díjat pontosan fizetik, s az ő állásában nincs sok remény rá, hogy jelentős mellékjövedelemre tegyen szert. Műszaki beosztásban alkalmazzák. vállalatánál tiltják a nem fizikaiak túlóráját, s nagyobb összegű kölcsönre is alig-alig van reménye. Mégis biztosak lehetünk benne: a bankókat határidőre leszámolja majd az ügyben illetékes pénztárnál, hiszen nem másról, mint a családjáról van szó. De mit gondoljunk azokról, akik még most is csak az államra számítanak lakásgondjaik megoldásában? Miként vélekedjünk az olyan családokról, „ amelyek továbbra is kémek, követelnek, gyakran hisztériás jeleneteket rendeznek a hivatalban, de még arra sem hajlandók, hogy a lakásigénylési letét majdhogynem korlátlanul csökkenthető összegét kifizessék? Ózdon, az elmúlt esztendő végén, majd’ kétezer lakásigénylőt tartottak nyilván, az idén júliusban a szám a felénél alacsonyabbra zsugorodott. A nagyarányú csökkenés fő oka, hogy a kérvénye^: megújításakor bizonyos családok nem tudták előteremteni a letét összegét. Pedig éppen e családok élnek a legrosszabb körülmények között. Lakásuk zsúfolt, vizes, s még alapvető higiéniai körülményeket sem lehet biztosítani. Tévedés lenne azt hinni, hogy az itt élők többsége ragaszkodik körülményeikhez. Szívesen költöznének, akár holnap. De hiába dolgozik például a három nagyfiú és a családapa, hiúba vastag a boríték a fizetéskor, ha mindén forintot a lumpen életmód gurít el. Nem kis bátorságra van szükség ahhoz, hogy a miskolci Béke-szálló házsorai között végiglépkedjünk. Még fényes nappal sem érzi magát biztonságban az ember, nemhogy sötétedés után. vagy éppen l'izetésV.ao környékén. A Béke-szállón uralkodó egyéb állapotokat felesleges leírnunk — a televízió jóvoltából, az emlékezetes szanálási vita kapcsán az egész ország* tud már róluk. Sokan elvágyódnak innen, szeretnének emberibb körülmények között élni. De az óhaj csupán szándék marad. s nem sűrűsödik elhatározássá. A városi tanács ebben az évben „Cs”-lakás- akciót hirdetett a telepen. A tanácsi szakemberek maguk is megdöbbentek az akció eredménytelenségén. A város egyik külső kerületében 25 kis alapterületű, 'alacsony komfortfokozatú lakás megépítésére nyílt volna lehetőség, de a Béke-szállóról csak három-négy család vállalta az építkezést. Az állam ma már nem képes annyi lakást tető alá hozni, mint pár évvel ezelőtt. Az igények kielégítését ezért a magánlakás-építés támogatásával, a meglevő lakások jobb elosztásával, a lakásgazdálkodás színvonalának javításával igyekszik megoldani. A társadalom igaz- ságérzete megköveteli, hogy csak az kapjon a tanácsi lakásokból, aki valóban rászorul erre a juttatási tonnára, vagy tesz is annak érdekében. hogy családja önálló otthonhoz jusson. „Segíts magadon, az isten is megsegít.” A közmondásban benne rejlik az is, hogy aki nem segít magán, bár megtehetné, az másoktól se várjon segítséget. Udvardy József Uj étofajszaiváiy Az egészségesebb táplálkozás • egyre inkább előtérbe helyezi az emberi szervezetre kedvezőbb hatású, könnyebben emészthető növényi zsiradékok használatát. Az étolaj ipari termelése az elmúlt évtizedben nagymértékben korszerűsödött, így P mindenképpen időszerűvé vált a régi étolajszabvány átdolgozása. Előreláthatóan 1984. első felében lép majd életbe. Az új előírás gyártási alapanyagok szerint különíti el az étolajokat. Ez nem jelent mást. minthogy a fogyasztók csak specifikus étolajat kaphatnak, neiíícsak az üzletekben — ahol ez többnyire eddig is így volt —, hanem az üzemi éttermekben, a vendéglátóiparban és egyéb nagyobb konyhákon elkészített ételekben is. A korszerű szabvány előírásai kizárják a különböző alapanyagú olajok keveredésének lehetőségét. Ma hazánkban négyféle étolajat állítanak elő. A legnagyobb mennyiségben a közkedvelt napraforgóolajat. Számottevő még a repceolaj gyártása is, amely az új, szabvány szerint csak meghatározott összetételű repcemagból állítható elő, így jobb minőségűvé válik. ' Gyártanak még szója- magvalcból és kukoricacsírából is étolajat. Ezek meny- nyisége jelenleg minimális, remélhetőleg a jövőben több' kerül majd az üzletekbe. A kukorica csírájából készült olaj finomabb íze és magasabb ára miatt inkább salátaolajnak használatos. Az étolajokat pontozásos rendszerben minősítik: íz, szag, szín és átlátszóság szempontjából. Ha bármelyik tulajdonság a legkedvezőtlenebb pontszámol kapja, az az étolaj nem kerülhet forgalomba. A különböző alapanyagokból gyártott étolajok ára különböző. Ezt — a minőségmegőrzési időtartammal együtt — a palackok címkéin kell feltüntetni. F. M. ■ ■ tartott a képviselők megyei csoportja (Folytatás az 1. oldalról) lakosság egészségügyi és szociális ellátásának javítása. Ezenkívül ugyancsak jelentősnek mondható, hogy több mint háromszáz millió forintot fordítottak' az ingatlanok felújítására és ennek az összegnek a felét iskolák, óvodák, illetve más közoktatási intézmények korszerűsítésére, felújítására költötték. Ebben az évben összesen 1300 lakás teljes rendbehozatalára, felújítására került sor. Az év utolsó hónapjának közepén megállapítható, hogy a tanácsi beruházási feladatokra rendelkezésre álló forintokkal jól gazdálkodott a megye; 2,5 milliárdos előirányzatát az esztendő végére teljesíti. Az állami, és telepszerű társas lakások építése mellett az idén nőtt a családiház-építés üteme, mégpedig olyannyira, hogy az előző évhez képest az idén kétszer annyian fogtak hozzá magánerős építkezéshez. — Az 1983-as évi feladatok teljesítése kedvező alapot biztosít a jövő évi célkitűzések megvalósításához, ehhez azonban az eddiginél is körültekintőbb, céltudatos munkára lesz szükség. Figyelmünket változatlanul az alapellátási feladatokra kell összpontosítani, illetve fokozni kell egyes települések népességmegtartó képességét. Anyagi erőforrásainkat a falusi lakosság alapvető egészségügyi ellátására, a gyermekintézmények működési feltételeinek biztosítására, a gyermekélelmezés továbbfejlesztésére, az időskorúak szociális ellátásának javítására, a köztisztasági és belvízelvezetési feladatok színvonalasabb ellátására, a korszerű, energiatakarékos világítási és fűtési rendszerek további bővítésére káli fordítani — összegezte a legfontosabb teendőket dr. Ladányi József, majd elmondta, hogy 1984-ben a társadalmi közkiadásokra várhatóan 9,1 százalékkal több pénz áll majd rendelkezésre, mint 1983-ban. Ennek alapján lehetővé válik, hogy a szervezett diákétkeztetésben részesülők számát kétezerrel növeljék, hogy Szerencsen és Szikszón új védőnői körzeteket hozzanak létre. Ha szerény mértékben is, de lehetőség nyílik az alapellátás minőségi fejlesztésére. A költségvetési javaslat a legfontosabb társadalompolitikai célok messzemenő figyelembevételével készült. Több hónapos előkészítő munka előzte meg a fejlesztési terv előirányzatának kimunkálását is, miután 1984- ben az eddigieknél visszafogottabb beruházási tevékenységgel kell számolni. Mivel 1983-ról több beruházás is áthúzódik es ezek magas pénzigényünk, várhatóan szükség lesz néhány beruházásnál a kivitelezési ütem lassítására, késleltetésére. Jövőre 5200 új lakás megépítésével számol a megye, ám tovább csökken az átadható állami és a társaslakások száma. Ugyanakkor várhatóan lényegesen emelkedik a családi házak építése. Dr. Ladányi József tájékoztatója után, Rózsa Kálmán, a Miskolc városi Tanács elnöke ismertette a megyeszékhely idei költségvetési és fejlesztési tervének teljesítését, illetve a várható, 1984-es előirányzatokat. A tájékoztatókat követően a következő képviselők kértek szót, illetve fordultak kérdésekkel az előadókhoz: dr. Németh Pál, Nagy László, dr. Sándor Dezső, dr. Bodnár Ferenc, Teleki Istvánná, Iiegedűsnc Hargitai Ágnes, Kováts Nándor, Bó- dis Gábor,' Nyerges Károly. Az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén ezt követően dr. Szabó István, á megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, Borsod szociális és egészségügyi helyzetéről tartott előadást. Ezután Amris- kó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára a választójogi törvényjavaslat társadalmi vitájának megyei tapasztalatairól adott összegző tájékoztatót a képviselők számára. Ezüstvasárnapi forgalom megyénkben Bő árukészlettel és az ezüstvasárnapnak megfelelő nyitva! artással. megerősített eladói gárdával várták tegnapelőtt megyénk boltjaiban a vásárlókat. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban a forgalom valamivel meghaladta az elmúlt évit; összesen mintegy . 15 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. A vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Józsa Tibor né tájékoztatása szerint a legtöbben a kedvezményes áron forgalomba hozott férfiingeket és gyermekruhákat keresték. Ugyancsak sokan vásárolták a gyermek- és a női szőrmesapkákat A vállalat boltjai felkészültek az aranyvasárnapra is. A boltok árukészlete eléri a 60 millió forintot és a választék nagyobb a tavalyinál. A miskolci Pátria üzletházban ezekben a napokban a játék- és papírbolt bizonyul a legnépszerűbbnek. A játékboltban az ezüstvasárnapon megközelítően 300 000 forint értéA Centrum Áruházban gazdag vasárnap vásárlóit. kű játék talált vevőre. A legtöbben továbbra is a Le- gót és a matchboxot keresik, de nagy népszerűségnek örvendenek az elektromos és rádióirányítású játékok. A játékbolt vezetője, Kormos Vilmos érárukínálat fogadta az ezüst- Fojtán László felvét«)« deklődésünkre elmondotta, hogy a nagykereskedelmi vállalat erre a hétre nagyobb mennyiségű áru szállítását ígérte. így ők is széles választékkal várják majd a vásárlókat az aranyvasárnapon. Jogászunk válaszol KI DÖNT A LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET ÜGYEIBEN? „Tízeshonvéd utca lakóF* aláírással kaptunk a közelmúltban levelet, amiben a levélíró olyan kérdéseket tesz fel, amelyeket részben saját magának, mint szövetkezeti tagnak, részben a tagértekezleten, vagy a küldött- gyűlésen kell feltenni. A szövetkezetekről szóló jogszabályok szerint a lakás- fenntartó szövetkezet jogi személyiséggel rendelkező szocialista szervezet A lakásfenntartó * szövetkezet célja, hogy a szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával, a tagok sokoldalú személyes közreműködésével és anyagi hozzájárulásával a s;jövetkezet lakóházait és egyéb létesítményeit üzemeltesse, fenntartsa és rendeltetésszerű használatáról gondoskodjék. A lakásszövetkezet tehát önálló gazdálkodó szerv, amelynek legfőbb testületi szerve, a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot Az alapszabály rögzíti, bogy mely ügyek tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, melyek a részközgyűlés és melyek a küldöttgyűlés elé. A lakásfenntartó szövetkezetek tagsága tagértekezleten tárgyalja meg a közgyűlés és a küldöttgyűlés elé terjesztendő ügyeket és abban véleményt nyilvánít, javaslatot tesz — határozat- képesség esetén (51%) — dönt a többek között a saját tagkörzetét (lépcsőház, * épület) érintő ügyekben, állást foglal a házban levő közös helyiségek hasznosításáról, a házban felmerülő költségek felosztásáról, továbbá megválasztja körzetének küldötteit. A tagértekezletek az utóbbi időben mind több kérdésben dönthetnek, ami párhuzamosan növeli a tagság felelősségét is. A közgyűlés (részközgyűlés) vagy a küldöttgyűlés 5 éves időtartamra elnököt (helyettest) és igazgatóságot választ, akik szervezik, irányítják a szövetkezet működését és gazdálkodását, majd döntenek és intézkednek minden olyan ügybén, amelyet a jogszabály vagy ,az alapszabály nem utal a szövetkezet más szerveinek hatáskörébe. Aíi a tagság joga és kötelessége? A jogszabály és a szövetkezet alapszabálya a tag jogait és kötelességeit taxatíve felsorolják, amelyek sokfajták. A tagok a szövetkezet minden ügyében jogosultak dönteni, de saját személyükben különösen jogosultak arra, pl.: hogy. a közgyűlésen, küldöttgyűlésen, tagértekezleten megjelenjenek, ott felszólaljanak, indítványt, javaslatot tegyenek a szövetkezet működésére stb., részt vegyenek a határozatok meghozatalában, jelöljék és válasszák a szövetkezet tisztségviselőit, illetve azokat visszahívják, továbbá hogy megválasztásuk esetén tisztséget töltsenek be a szövetkezetben, tájékozódjanak a szövetkezet tagságát érintő ügyekben az igazgatóságnál, a szövetkezet más szerveinél és az általuk tapasztalt hiányosságokat e szervek tudomására hozzák stb. A tagok kötelessége többek között, hogy részt vegyenek a köz- és küldöttgyűléseken, a tagértekezleteken, személyes tevékenységükkel segítsék elő a szövetkezet eredményes működését, fokozott gondosságot tanúsítsanak a szövetkezeti vagyon védelmében. Ez azt jelenti,, hogy a lakásszövetkezeti tag joga és kötelessége nemcsak odáig terjed, hogy rendszeresen befizeti a megállapított fenntartási és felújítási hozzájárulást, de jogosult arra is, hogy megismerje az alapszabályt, a szervezeti és működési szabályzatot és érdeklődése legyen a közös szövetkezeti ügy iránt, mert az egyéni és csoportérdek egybeesik. Javasoljuk, hogy konkrét kérdéseiket és véleményüket a helyi fórumokon vagy a tisztségviselőknek mondják el, de fordulhatnak a felügyelő bizottsághoz is, mert a tagsági ellenőrzés általuk érvényesül elsősorban. paragrafus? FELMONDHATÓ-E A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS? T. K. miskolci olvasónk 30 évvel ezelőtt kötött vagyonbiztosítást és arra kér választ, hogy fel lehet-e mondani a biztosítási szerződést? A Polgári Törvénykönyv (Ptk) idevonatkozó rendelkezései lehetőséget adnak rá, hogy az Állami Biztosító és a biztosított fél között létrejött biztosítási szerződést egyes esetekben fel lehet mondani. A határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződést a Ptk. 551. paragrafusa szerint az ÁB és a biztos í to tt egyaránt felmondhatják. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb három évre kizárhatják, de ha a szerződés, három évnél hosszabb időre szól és az felmondási - korlátozást nem tartalmaz, akkor azt bármelyik fél felmondhatja. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy a megállapított időtartam eltelte előtt Is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. A szerződ dést írásban a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap. Az életbiztosítást az Állami Biztosító nem mondhatja fel, de a biztosítottnak megvan a lehetősége az élet- biztosítási szerződés megszüntetésére oly módon is, hogy a biztosítási díjat nem fizeti tovább. A balesetbiztosításnál viszont a szerződő felek a felmondási jug korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg. Az Állami Biztosító a felmondási jogát ritkán gyakorolja, pl. olyan esetekben, ami-> kor az árak emelkedése mH att a biztosítási díj már neth nyújt fedezetet azokra a károkra, amelyek megtérítését az AB szerződés alapján rH gén vállalta. J De. Sasa Tibor I \
