Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-13 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A£ MSTWP BORSOD-ABADJ-ZEMPT PN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 293. szám Ara: 1,40 Ft Kedd, 1983. december 13. ip-szoiijel gazdasági tárgyalások ülést tartott a magyar—szovjet gazdasági vegyesbizottság. Képün­kön: Marjai József miniszterelnök-helyettes szólal fel a tanácsko­záson. Befejeződött az nttörovezetők Vili. images tatanciája ^isSÉT'"' Ül A sojósientpéteri úttörők daflal, játékkal köszöntötték a konferencia résztvevőit. Vasárnap reggel Miskolcon, a megyei párt- székfiázban tovább folytatta munkáját az út­törővezetők Vili. országos konferenciája. A ta­nácskozás második napján Sarla' Péterné, oz úttörőszövetség megyei elnöke köszöntötte o résztvevőket, köztük az elnökségben helyet fog­laló Köpeczi Béla akadémikust, művelődési mi­nisztert, Fejti Györgyöt, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkárát, Deák Gábort, a Buda­pesti XIII. kerületi Pártbizottság első titkárát, az MSZMP Központi Bizottságának tagjait; Pet- rovszki Istvánt, a Központi Bizottság osztályve­zető-helyettesét és dr. Ladányi Józsefet, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnökét. A konferencia elnöke tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról, hogy az ország sok úttörőcsa­pata, kollektívája táviratban köszöntötte a kon­ferenciát; jó munkát, eredményes tanácskozást kívánva a magyar úttörőmozgalom vezetőinek. A délelőtti plenáris ülésen folytatták az orszá­gos tanácskozás szombaton elhangzott beszá­molójának megvitatását. A küldöttek egy része a szombat esti órákba nyúló, hat szekcióbon folytatott viták tapasztalatait összegezte, mások új oldalról közelítve szóltak hozzá a beszámo­lóhoz, és a konferencia előre kiadott dokumen­tumaihoz. A tanácskozás vítájóbon felszólalt Köpeczi Béla művelődési miniszter. Köpeczi Béla felszólalása Hétfőn szovjet küldöttség érkezett hazánkba, a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság XXXI. ülésszakára. A delegációt Nyikolaj Tali- zin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyette­Tegnap Miskolcon, ülést tartott az országgyűlési kép- v i setők Borsod - Abaúj-Zemp - lén megyei csoportja. A ülésen részi vett Grósz Ká­roly, az MSZMP Központ Bizottságának tagja, a me­gyei . pártbizottság első lit kára. Megyénk képviselő elsőként tájékoztatót hall­gattak meg Borsod megye és Miskolc 1904. évi költség­vetési és fejlesztési tervéről. se, a bizottság szovjet ta­gozatának elnöke vezeti. A vendégeket a FeHhegyi re­pülőtéren Marjai József, mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a A tájékoztató bevezetőjében dr. Ladányi , József, a me­gyei tanács elnöke többek között arról szólt, hogy az dei költségvetés saját be- élelei kedvezően alakultak, írni döntően a mezőgazda­sági nagyüzemek többletbe- izetéscinek köszönhető. Az dei gazdálkodásra jellemző, íogy elsőbbséget élvezett a (l' oly Latos az 5. oldalon) Szovjetunió budapesti nagy­követe. Hétfőn az Országházban plenáris üléssel megkezdő­dött a magyar—-szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság 31. ülés­szaka. A küldöttségeket Mar­jai József és Nyikolaj Tali- zin. a bizottság társelnökei vezetik. Ártárgyaláson nagy figyel­met fordítanak a magyar part- és kormányküldöttség 1983 júliusi szövi etunióbeli tárgyalásain meghatározott feladatok teljesítése áttekin­tésére. Ennek megfelelően megvizsgálják többek között a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasági tervei 1986—1990. évi koor­dinációjának megvalósításá­val összefüggő teendőket, va­lamint az agráripari komp­lexum ágazataiban a mikro­elektronika és a robottechni­ka, a közszükségleti cikkek gyártásában megvalósítandó hosszú távú együttműködés­re vonatkozó megállapodás kidolgozását. Áttekintik az egyes magyar és a szovjet iparágak közötti együttmű­ködést átfogó alprogramok korszerűsítéséhez és 1995-ig történő meghosszabbításához szükséges teendőket. Tár­gyalnak több szovjet ipari üzem rekonstrukciójában és műszaki felújításában való magyar részvétel feltételei­ről. Megvizsgálják az 198S. évi kölcsönös áruszállítási fel­adatok teljesítését, az 1984. évi árucsereforgalom előké­szítéséből adódó feladatokat. Az 1983. évi kölcsönös áru­szállítások értéke előrelátha­tóan meghaladja a 200 mil­liárd forintot. Értékelik a ke­reskedelmi forgalom lebo­nyolítását biztosító árufuva­rozásra hozott intézkedések teljesítését. A felek áttekintik az 1981 —1985 között hazánkban épülő egyes ipari vállalatok és egyéb létesítmények meg­valósításában való szovjet gazdasági és műszaki részvé­tel helyzetét. Elemzik az 1981—1985 közötti időszak­ban az előirányzott kiemelt (Folytatás a 2. oldalon) Bevez:'.őj«joen a níúveíő- dési miniszter szóit arról, hogy az úttörőmozgalom az elmúlt három évtized alatt nagy szolgálatot tett a magyar ifjúság nevelésében, kivívta a közvélemény elis­merését és — ami egyáltalán nem mellékes — a pedagó­gusok tízezreinek lelkes együttműködését tudta biz­tosítani, sok százezer gyer­mek emlékezetében hagyott nyomot. Nem lehet eléggé hang­súlyozni, milyen jelentősé­ge van a közösségi nevelés­nek az ifjúság formálásá­ban — mondotta, kiemelve, hogy az úttörőmozgalom nemcsak a jó hagyományok folytatására képes, hanem a megújulásra is, s ily módon segít a családnak és az isko­lának abban, hogy a közös­ségi élmények erejével hu­mánus eszméket és értékeket sugalmazzon; olyanokat, amelyek a szocialista társa­dalom eszméi és értékei. F,zek után a közoktatás fej­lesztésének programjáról szólt, amelyet a Miniszter- tanács legutóbbi ülésén ha­gyott jóvá. A közoktatás fej­lesztésével el kell érnünk — mondotta —, hogy intézmé­nyeink közelebb kerüljenek a mai reális társadalmi szük­ségletekhez és fejlődési ten­denciákhoz, szolgálják haté­konyabban a gazdasági-tár­sadalmi fejlődést, a szocia­lista demokrácia nevelő is­koláivá legyenek, és olyan műveltséget adjanak át, amely a kor színvonalán áll. E feladatokban kitüntetett figyelmet kíván az általános iskola azért is, mert a fej­lesztés programja különös figyelmet szentel a szilárd alapkészségek k i aj a k ítá sara. az egységes általános művelt­ség megalapozására, amely­nek színvonala visszahat az egész ország műveltségének gyarapodására, a közép- és felsőfokú képzés megalapo­zására is. v Köpeczi Béla felszólalását mondja. Köpeczi Béla hangsúlyoz­ta. hogy a Minisztertanács a VII. és a Vili. ötéves terv- ciklusban is ' kiemelt prog­ramként kívánja kezelni az általános iskolát, mind a mennyiségi, mind a minőséé- feileszfés tekintetében. Az iskolának a tanulókat egyre inkább a teljes életre beli felkészítenie, ezért nem- •■sak a tananyag, hanem a legkülönbözőbb társadalmi szerepek elsajátítását is lehe­tővé kell. hogy tegye-— twin- . delta. hozzátéve: ehhez az is szükséges, hogy ésszerű munkamegosztás alakuljon ki a család, az iskola, a köz- művelődési intézmények, va­lamint az úttörőmozgalom között. Az általános iskola to­vábbfejlesztésében — folytat­ta ----az objektív feltételek m egteremtésével együtt a legfontosabb tényezőnek a pedagógust tartjuk. Ezért i«- üdvözölte örömmel a mozgal­mi és a közoktatás-fejleszté­si tervek öss zecsen Rését a nevelőmunka személyi felté­teleinek javításában. — Min­den olyan kezdeményezés előbbre viheti közös céljaink megvalósítását — emelte ki —, amely oldja a pedagógu­sok túlterheléséből adódó fe­szültségeket, segíti fő felada­tainkban való elmélyülésüket, szakmai felkészültségük gya­rapítására fordítandó idő nö­vekedését. életmódjuk értel­mes alakítását Beszéde további részében foglalkozott azzal, hogy a közoktatás fejlesztésének programja csak az iskolai élet demokratizmusának fej­lődésével valósítható meg. — A demokratizálódási folya­mat része kell, hogy legyei* a tanulói önkormányzat fej­lesztése. Megfelelő terepet kell biztosítani minden gyer­mek számára, hogy a maga szintjén gyakorolja is a szer­vezett együttélés jogait és kötelességeit. É terep for­máinak, modelljeinek ki­alakítását rá keli bízni az is­kolákra és az úttörőcsapa­tokra, hiszen csak a helyi adottságok és lehetőségek sa­játosságai figyelembevéte­lével lehet az önkormányza­tot élővé tenni. — Az általános iskola to­vábbfejlesztésének program­ja — folytatta — közvetlenül befolyásolja az úttörőcsapa­tok tevékenységét de ugyan­akkor a gyermekmozgalom számára is ígéretes lehetősé­get kínál. E lehetőségek fel­ismerésére és kihasználására az iskolákkal együtt az út­törőcsapatoknak is fel kell készülniük. Ennek érdeké­ben sok közös tennivaló vár az ÜttörőszöVetség Országos Tanácsára és a Művelődési Minisztériumra egyaránt. Végezetül kiemelte: nap­jainkban sok szó esik arról, hogy milyen legyen a szocia­lista társadalom eszjrie- és értékrendje, és milyen vi­szony alakuljon ki a norma­tív módon meghatározható (Folytatás a 4, oldalon) Ezüstvasárnapi forgatna megyénkben Játékvásár a Pátria üzletházban. (Tudósítás az 5. oldalon). A költségvetési és fejlesztési tervről Elsiiep az alapellátás javítása Ülést tartott , a képviselők megyei csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom