Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

ÉSZAK-MAGYAR0RSZÄG tO , 1983. december 1QL, siómból Húszon kétféle szakkor »««Iwi-í#: i vty.V.!ö IXxiy:LkK|í • »•••«• ^■ ••<■<•* pr • » • • • • k « >ji •«•••••_» t« • Mvtóiís^.»* A Biliséi*'» A szakkörök legtöbbje egy­idős az úttörőházzal; model­lezők, rádiósok, aztán, ahogy teltek az éveli, úgy jöttek lét­re a horgászok, táncosok, lö­vészek, bélyeggyűjtők szafc- ; körei, majd a túraklub, janu­ártól pedig a könnyűbúvár­képzés. A felisorolás még így sem teljes. A ház előcsarno­kában azonban pontos, heti forgatókönyv jelzi a falitáb­lán; melyik nap, mikortól, mely szakkörök tagjai érkez­nek. Kedd a horgászolt, rádiósok napja, és ilyenkor érkeznek meg az iskolákból az „úttörő­házi összekötő” névre hallga­tó gyerekek is. „HA 9 KOK”. A rádiósok jelét észlelték már fennállá­suk húsz éve alatt Ausztrá­liában, Bolíviában, Japán­ban, Üj-Zélandon, és leg­utóbb, Skóciában. A jelzése­ket rögzítő napló szerint ez a 'legutolsó bejegyzés. Az ép­pen jelen levő tagok az an­tenna újraépítésével bíbelőd­nek. Bár néha több a játék a foglalkozáson, mert ugyan ki tudná anélkül megállni, .amikor az újoncokat beveze­tik a morzézás rejtelmeibe, a »4* ■ Napelemes öngyújtó A műholdakhoz kifejlesz­tett napelemek nagy teljesít­ménye lehetővé tett már több érdekes földi felhasználást. .Zsebszámológépeket például már jól működtet napelem. Újabban, arról érkezett hír, ' hogy nyugatnémet kutatók gázöngyújtóban alkalmaztak napelemeket. Az elektromos energiát az öngyújtóba épí­tett nifckel-kadmium akku­mulátor tárolja. A feltöltött akkumulátor energiája 1500 gyújtáshoz elegendő. „kicsik” technikája inkább játék még. — Tíz betűt már tudok —, néz fel a billentyű felől Ho- molya Gábor, aid a 11. szá­mú Általános Iskolában ta­nul. — Sanyi bácsi adta ide a könyvét, abból kell mor- íézni ... ^ Sanyi bácsi, Szabó Sándor szakkörvezető, évek óta neve­li a fiúitat, s különböző szak­területek felé is irányítja őket, hiszen iskola után ki ne venné hasznát a katonaság­nál, pályaválasztásnál, az itt tanultaknak. Nagy fájdalma, hogy most egyetlen lány sincs a szakkörben. Évekig ered menyesen dolgoztak itt a kislányok is, akik aztán elke­rültek postaforgalmi iskolák­ba, főiskolákra. — Huszonkilenc tagja van most a szakkörnek — mond­ja Szabó Sándor. — örülünk a kicsiknek is, jó ha már ne­gyediktől járnak ide a gyere­kek, mert hatodikos, hetedi­kes korukra megtanulnak annyit, hogy jó rádiósok le­gyenek a korcsoportjukban. Gabi lelkesen gyúrja tíz be­tűjét a billentyűn. A természeti kincsek kuta­tói és feltárói számára gyak­ran lakatlan vidékeken kell kisegítő repülőtereket létre­hozni, hogy minél hamarabb odaszállíthassák a munká­jukhoz szüksége* gépeket én anyagokat Ilyen esetekben ugyania — úthálózat hiányá­ban — a légi mcálHitáa a* egyetlen lehetőség. A Du Pont cég kutatói a ki­segítő repülőterek gyors elő­teremtésére különleges anya­got állítottak elő. Az anyag voltaképpen egy mindkét ol­Két szobával arrébb a hor­gászok éppen balsafa úszót faragnak. A zsilettpengével faragott úszók mellett a fino­mabbak, a speciálisabbak is ott sorakoznak. Készítőjük a szakkör vezetője: Németh Gászló. Előre figyelmeztet­tek, hogy nagyon szerény em­ber. Itt, az úttörőházban so­káig nem tudták, hogy Euró- pa-bajnok, országos váloga­tott is volt. — A szakkörön a halakkal, biológiával, a horgászás ver­senyszabályaival, egyszóval mindennel foglalkozunk — mondja Németh László. — Nyaranként a gyerekek az úttörőház színeiben indulnak a versenyeken. Hétvégéken is sokat találkozunk, jönnek ve­lem is, például Leninvárosba, az erőmű csatornájához hor­gászni. Harmincán vannak a szakkörben, s később is so­kan visszajárnak. Mint pél­dául Szilátnri Zsolt, a 3-as számú Építőipari Szakközép­iskolából. Zsolt komoly ver­senyző, idén országos verse­nyen összetettben a negyedik helyezést érte el. Sofe gyerek csak úgy .be­betér a házba. Van, aki a műsorfüzetet szeretné meg­nézni, van, atki ittfelej tette a táskáját, vagy csak azért jön, hogy megkérdezze: nmes-e valami változás a téli szüneti programban. Tétí szünet. A programokat nézve, benépe­sül majd az úttörőház. Játszó­ház, filmvetítés, koripálya, (ezt még el kell készíteni) hó­karnevál .«4 Qkörmozti) dalán neoprérmel rétegezett nylonszövet, amelyből 26x26 méteres darabokat ragaszta­nak össze. A kiszemelt, némileg el­egyengetett terepe» ejtőer­nyővel dobják, le a neopréme- aett nyiontekeneseket. Egy- egy tekercset 30 ember 15—20 perc alatt megfelelően szét tud teríteni. A szétterített anyagra már leszállhatnak a gépek. Az új anyag élettarta­ma mostoha körülmények között is három év. Repülő­tereken kívül utak kiképzé­sére is használható. Repilér - műanyagból „Szívügyem a gyermekmozgalom" — Ellenzem a hétvégi, gya­kori úttörőprogramokat. Hét­közben a családra kevesebb idő jut a munka, a tanulás és egyéb elfoglaltságok miatt. Kell az a szombat, meg va­sárnap a neveléshez, a gyer­mekek harmonikus fejlődésé­hez — mondja Tiszavári Fe- rencné, Eszter, akit munka­helyén, az oktatási igazgató­ság könyvtárában kerestünk fel. S hogy miért beszél az úttörőmunkáról a politikai iskola könyvtárosa? A ma­gyarázat egyszerű: Eszter maga is ott lesz az úttörőve­zetők országos konferenciá­ján, amelyet december 10— 11-én rendeznek meg Miskol­con. Sőt, ott volt a néhány héttel ezelőtti megyei konfe­rencián is, ahol emlékezetes volt a hozzászólása. — Magam is örültem a hosszú tapsnak és nem gon­doltam, hogy ilyen visszhang­ja lesz az elmondottaknak. Hiszen csak arról szóltam, amelyről a mindennapok so­rán is beszélgetünk azokkal, akik kapcsolatban vannak a gyermekmozgalommal, annak tennivalóival, ötödik éve Va­gyok a miskolci 2-es számú Általános Iskola szülői mun­kaközösségének elnöke. Emel­lett dolgozom a Hazafias Népfrontban is. Egyszóval akad tennivalóm munkaidőn túl. Tiszavári Ferencnél gyak­ran emlegetik, mint „közéle­ti szülőt”. Nem véletlenül. Sokat tesz másokért. Erre ne­velték, erre neveli saját gyer­mekest, a tizenhárom eszten­dős Ágnest, és a majdnem négyéves Zsuzsát is. Jó né- ' hány évvel ezelőtt, az akkor még törökszentmiklósi kis­lány, Eszter, a nyolcadik osz­tályba járt, amikor kiváló úttörő lett. Jutalma néhány hetes üdülés volt a Fekete- tenger melletti Arty eken. Ti­zenöten utaztak hazánkból a nemzetközi gyermekközpont­ba. Mint mondja: — A nagy úttörővárosban töltött,1 időié ma is szívesen emlékszem. Szigorú tábor volt, mégis jól éreztük ma­gunkat. Valahogy így kellene a gyermekeinket is nevelni. Elvárásokkal, következetes­séggel, mégis úgy, hogy a gyerek később örömmel gon­doljon vissza erre az idő­szakra. A gyermek azt tanul­ja meg, azt viszi magával az életbe, amit otthon lát, ta­pasztal, amelyre az iskolában oktatják, és amelyet az úttö­rőmozgalomban elsajátít ma­gának. Az úttörőmozgalom tartal­masabbá, színesebbé tétele érdekében történt egy kez­deményezés; a szülők bevo­nása az úttörőmunkába. Ti­szaváriné, bár nem pedagó­gus, mégis részt kért és vál­lalt ebből a munkából: — A családnak és az isko­lai oktató-nevelő munkának ki kell egészítenie egymást. A nevelésből ma már sokat át­vállal magára az iskola, azt is mondhatnám, esetenként valósággal elkényeztetik a szülőket. Elviszik gyermeke­inket országjáró kirándulás­ra, megnézik velük a legjobb filmeket, a színvonalas kul­turális programokat. Vannak azonban olyan dolgok, ame­lyeket nem lehet átvállalni. Azokra a meghitt beszélgeté­sekre gondolok, amelyek anyuka és serdülő lánya kö­zött történnek, mondjuk ép­pen főzés közben a konyhá­ban, vagy lefekvéshez készü­lődve az ágy szélén. A ma­gam példájából tudom, hogy a jó kapcsolat megőrzéséhez bizonyos életkorokban más­más nevelési módszerekre van szükség. Otthon a csa­ládban és távolabb az isko­lában. Bizonyára erről is szó lesz az országos konferencián, amelyet nagyon várok. Szív­ügyemnek tekintem a gyer­mekmozgalmat és ott olyan emberekkel találkozhatom majd, akik valamennyien úgy éreznek, mint én. Remélem, sok hasznosat, érdekeset hal­lok 'majd. (mono«) Repülő „drágakövek” Amikor ősszel vagy té­len még a kemény fagyok beállta előtt járunk a Du­na vagy más folyók men­tén, csatornák, kanálisok gátjain, néha azt vesszük észre, hogy szinte a semmi­ből, a lábunk alól egy fe­lül gyönyörű világoskék, alul rozsdásbarna színeze­tű, erős csőrű és rövid far­kú madár tűnik elő és han­gos „ti-ti” hangját hallatva szorosan a víz felett repül tova. Ha sikerül megfigyel­nünk, hová ül le ismét és óvatosan be tudjuk cser­készni a verébnagyságú, de zömökebb madárkát, talán megleshetjük azt is, amint kissé félrefordított fejjel kémlel zsákmány után. Sokszor percekig ül telje­sen mozdulatlanul, majd fejjel előre függőlegesen vág a vízbe és apró hallal a csőrében emelkedik ki ismét A jégmadár egyike leg- színpompásabb madaraink­nak, de ennek ellenére ér­dekes módon viszonylag kevesen ismerik. Valószí­nűleg közrejátszik ebben meglehetősen rejtett élet­módja is. Pedig nem olyan nagyon ritka madár ha­zánkba«! Csatornák, kaná­lisok, patakok meredek partjában jó méteres Mag­adakat készít és a folyosó végén levő költőüregben rakja le 6—7 hófehér to­jását, Fészekanyagot nem hord, a tojások, a puszta földön feküsznek. Amikor azonban a fiókák kikeltek, a rengeteg halszálkából utólagosan mégis valóságos fészek képződik alattuk. A jégmadár ugyanis elsőser­Gyürűzés előtt ban apró halakkal, kisebb részben különböző vízi ro­varokkal él. A halak közül azonban csak a gazdasági­lag értéktelen apró, úgyne­vezett szeméthalat zsákmá­nyolja, amivel nem okoz kárt. A fogott zsákmányt mindig fejjel lefelé nyeli el, de amikor etetni indul, a halat ennek megfelelően fejjel időre tartja a csőré­ben. A nyár végi, őszi hóna­pokban, de amíg a vizek be nem fagynak, télen is, a vonuló példányok jóvoltá­ból sokkal gyakrabban ta­lálkozhatunk jégmadarak­kal. Gyakran felbukkannak a Duna mentén Budapest belterületén is, egy-egy példány minden évben megfordul az ÁMatkert mesterséges táv® mellett is. A folyók vagy tavaik part- « járói behajtó ágakon, gyö­kereken, néha vízből kiál­ló oszlopokon üldögélve ' lesnek zsákmány után. Me­leg vizű csatornák mentén, így péjdául a Kisbalaton • közelében levő Hévízi csa­tornán vagy Tata kömyé- ' kén, néhány példány rend­szeresen át is telel. V«múlásukról egyébként, még nem sokat tudunk. Aa utóbbi néhány évben a Ma­gyar Madártani Egyesület tagjai különösen a Kis­oroszi, közelében működött gyűrűző táborban sokat megjelöltek közülük, s így remélhetjük, hogy előbb- utóbb fény derül majd ar­ra, honnét érkeztek hoz­zánk az ősszel átvonuló példányok és hová mennek £ mieink a téli hónapokra? Rejtvény Rejtvényünk vízszintes 1. és függőleges 13. számú sorában Keltái Jenő: Csa­vargó című versének két sorát találjátok. VÍZSZINTES: 1. A meg­fejtés első része (zárt be­tűk: M, N, V). 13. Föld­rész. 14. Laza, kényelmes testtartásban. 15. Növény. 16. Idegen női név. 17. Vá­góeszköz. 18. Ada __, hol­l and úszónő. 19. A teázás időpontja. 21. Nem sajnál­ja! 22. Kerek szám. 23. Ró­mai 6. 24. Szín. 25. Az áru­nak az az értéke, amelyhez a többi árat viszonyítják. 28. Gyakran idejön. 29. Nyújtaná! 31. Betű foneti­kusan! 33. Győri labdarú­gócsapat. 34. Megelégel. 35. A falu egyik vége. 36. Oroszlánnév. 38. A kolosto­rok feje. 40. Női becenév. 41. A nagy varázsló, ford. 42. Találékony. 44. Alá fo­lyik az eső. FÜGGŐLEGES: 1. Cre- monai hegedűkészítő csa­lád. 2. Végtelenül ver! 3. Papagájféle. 4. Ázsiai or­szág. 5. HKA. 6. Vonat egyneműi! 7. ÁHL. 8. Könyvelési kimutatás. 9. Belgiumi helység. 10. Ige­kötő. 11. Hollandiai hely­ség. 12. Ukrán város. 13. A megfejtés második része (zárt betűk: K, V, A). 17. Elér odáig! 20. Tüzet víz­zel lelocsoí. 21. Világos an­gol sör. 25. Állami bevé­tellel kapcsolatos bírósági eljárás. 26. Kecskeszarvú pásztoristen. 27. Kevert vád! 28. Vízzé] szomját ol- tá. 29. Kúszó, fás növény, névelővel. 30. Figyelik. 32. Szóösszetételek előtagja­ként: -val, -vei. 35. Néve- lős mocsár! 37. Csomót bont. 39. ÁSG. 40) Becézett női név. 43. Betű foneti­kusan! 44. Szovjet repülő- géptípus. 45. Fordított né­velő! Szmutkn Ferenc Beküldési határidő: de­cember 15. Kérünk benne­teket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be szerkesztősegünk címére. A hibátlanul megfejtők kö­zött könyvekét sorsolunk ki. A korábban közölt rejt­vény helyes megfejtése: Nem mondhatom el senki­nek, Elmondom hát min­denkinek. Könyveket nyertek: Kó­nya Gabriella, Özd; Orosz Judit, Alsózsolca; Géczi Gabriella, Miskolc; Kris­tóf István, Abaújszántó; Király József, Szerencs; Kozma Mihály, Miskolc. A könyveket postán küldjük el. „Szuperradar” vizsgálja a felhőket Egy San Remó-i laborató­riumban olyan érzékeny ra­darkészüléket szerkesztettek, amellyel egy 3000 méter ma­gasságban repülő légy radar- .,visszhangját” is fel lehetne fogni —, ha a légy ilyen ma­gasra tudna repülni. Ez a „szuper radarkészü­lék” különböző hőmérsékletű levegőrétegek és a közöttük levő, aránylag vékony határ­réteg mérésére szolgál. Ilyen határrétegek előfordulnak a teljesen felhőtlen éger, is. és bizonyos körülmények között — erős függőleges széláram­lás és hőmérséklet változás esetén — veszélyeztethetik a légi forgalmat. I-Ia tudniillik a meleg lég­tömeg a hidegebb fölött te­rül el, akkor — mint vala­mely víz. felszínén — az át- meneti határrétegben hullá­mok képződhetnek. Ha ezek a hullámok erősek — felhőt­len ég alatt Is — légörvények keletkezhetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom