Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
1983. december 10., szómba! CSZAK-MAGYARORSZAG 7 275 éve történt Patakon fl RáMczi-szaMsásterc utoisó mzáppise A letűnt századokban — Árpád-házi királyainktól kezdve — sok nevezetes történelmi eseménynek volt a színhelye Sárospatak. Országgyűlést azonban csak egyet tartottak a nagy múltú városban, mégpedig • kuruc szabadságharc utolsó országgyűlését: 275 esztendővel ezelőtt, 1708 végén. A Rákóczi-szabadságharc első éveiben győzelmet győzelemre halmoztak a kuruc seregek, s már-már „Bécs alján nyargaltak”. Aztán 1708. augusztus 3-án a gyászos emlékű trencséni kudarc után lehanyatlott a kurucok szerencsecsillaga. Csaknem teljesen megsemmisült a kuruc sereg: odapusztult 3000 katona, s maga a fejedelem is megsebesült, alig tudott megmenekülni. „Soha még vereség ennél szégyenletesebb és szánalmasabb nem volt” — írja Emlékirataiban Rákóczi. „Főurak, nemesek, tisztek, katonák nem gondolták többé a háborúra, csak arra, hogy megmentsék vagyonukat, asszonyaikat, gyermekeiket.” Az elszenvedett anyagi és katonai veszteségeknél is súlyosabbak voltak a csatavesztés politikai és morális következményei. A „sok fondorkodó urak” ezt megelőzően is, de Tren- esén után már mind többen és gyakrabban hangoztatták csalódásukat Rákócziban. Főképp azért, mert a fejedelem a katonáskodó jobbágyokat mentesítette a földesúri kötelezettségek alól. s megadóztatva a nemességet, „megbontotta évszázados kiváltságaikat, s megtörte a vármegyék hatalmát: Egymást követték az árulások, dezertálások. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben országgyűlés összehívását látta- szükségesnek Rákóczi. Eredetileg 1708. november Mién Tállyán kellett volna tanácskozniuk a „szövetkezett rendeknek és a vármegyei uraknak”, de mivel Tállyót tűzvész pusztította, nem tudtak szállási biztosítani a vendégeknek, ezért „tetszett a Felséges Fejedelemnek a Conventust Sáros-Patakra transferálni” — írja naplójában Rákóczi titkára, Beniczky Gáspár. A lassú gyülekezés miatt csak november 28-án kezdhették meg a tanácskozást a Rákóczi-vár öregpalotájában. A pataki országgyűlés december 17-ig tartott, s az 1703. és 1711. között történt tánácskozások közül ez volt a legjelentősebb. „Országnagyok, főpapok, nemesek érkeznek olly nagy sokaságban a szegény pataki polgárok nagy alkalmatlanságára, hogy a város alig képes befogadni, s e városnak, olly szorultságot és ínséget okoznak, miilyenhez hasonlót alig lehetett valaha hallani” — olvashatjuk Csécsi János kollégiumi profesz- szor kéziratos naplójában, akinek panaszkodása érthető, ha tudjuk, hogy az ö házába magát Bercsényi Miklóst szállásolták be nagy udvartartásával együtt. Így aztán Sárospatakon kívül Sátoraljaújhelybe és a környékbeli falvakba is bőségesen jutott az országgyűlésen részt vevő urakból és kíséretükből. A pataki országgyűlésen 14 statútumot, vagyis határozatot hoztak. Mindjárt az első cikkelyben kimondták a közteherviselést, ami kétségkívül a fejedelem felvilágosult gondolkodására vall. Eszerint mindennemű adót igazságos kulcs szerint' kell kivetni, hogy „a föld népe el ne idegehít- tessék __s hogy az Ür Ist en haragját a szegények nyomorgattatása által nagyobb bosszúra ne ingereljük .. Gazdasági kérdéssel foglalkozik az elsőn kívül a harmadik s a hatodik statútum is. Katonai tennivalókat tartalmaz a nyolcadik és a tizenharmadik határozat. Hogy a kuruc szabadságharc folyamán tartott országgyűlések közül valóban a sárospataki volt a legradikálisabb, azt meggyőzően bizonyítja a jobbágykérdéssel foglalkozó kilencedik és tizedik statútum. Határozottan kimondta ezekben a pataki országgyűlés, hogy azok a jobbágykatonák, „mind valamennyien, akik a jelen háború végéig hűségesen és állandóan kitartanak: a saját személyükben, valamint kiskorú fiaik személyében ... maguknak a földesuraknak joghatósága alól kiszabadulva, örökké szabadoknak és függetleneknek tartassanak ...” Közben a császár követei is megérkeztek Patakra, és fegyverszüneti tárgyalást kezdtek a fejedelemmel. Ez azonban eredménytelenül végződött. Rákóczi erről december 4-én számolt be az országgyűlésnek. A szabadságharc alatt sokszor mondott beszédet. s ezek kiváló szónoki tehetségéről tanúskodnak, de egyik sem gyakorolt hallgatóságára akkora hatást, mint a béke- tárgyalások megszakadása után a pataki vár öregpalotájában tartott beszéde. Ebben a hazaszeretetre való hivatkozás után hangoztatta, hogy el kell kötelezni magunkat a haza függetlenségének megvédésére, különben az ellenség „szokott practicái által jármot ' vetvén nyakunkba, magunkat és maradékinkat örökös rabságba fog vetni .. A nagy pátosszal mondott beszéd után az ország- gyűlés résztvevői egy emberként kiáltották — akár néhány évtizeddel később Mária Teréziának a labanccá vált magyar arisztokraták —, hogy „vitám et sangui.nem!”, azaz készek életüket és vérüket áldozni az „édes hazáért”. Maga Rákóczi e szavakkal emlékezik vissza a pataki országgyűlés forró hangulatára: „Így még soha sem resolvúlta magát az ország az ellenségnek elrontására, mint most”. Hegyi József \ Tél A bejárók gyötrelme. ... értesítjük a kedves utazóközönséget, hogy a ... -ból érkező személyvonat, mely továbbindul ...1 előreláthatólag .... percet késik. Toporog az állomás. Percek futnak egymás mellett a fényes síneken, futnak ki a várakozás kivilágított szigetéről. A várakozás követi őket egy darabig, aztán megálljt parancsol a sötét. Vonat! Langy-meleg, füst- szagú, lebukó fejekre csur- ran a lágy lámpafény. Szolidan horkol az álom, ernyedten csüngnek fáradt kezek, kabátok csüngnek álmosan. Vasutassapka rosI lcad magába a csomagtartón. A vonat versenyt rohan a türelmetlenséggel, a párás ablakon túl sötét... Falu-állomás. \ A busz helyén üresség, ismét várni kell. Váróterem. Bent vasutasok gubbasztanak egymás mellett., mint fekete varjak, a kövön széttaposott csikkek, hűlt cigarettafüst, s a tört ablakon túl fagyos neonfény mellett kongó léptek próbálják összefogni a szétfolyó időt. Feszülő drótokon perceg a dér, s meg- pendülő húrokon — a galy- lyakon — éles üveghangon felcsendül a tél éneke. — k. s. — A Kos Károly tervezte budapesti Állatkert Kós Károly Temesvári rótt született 1883- ban, műveit tekintve író, költß, iparművész, építész, festő, illusztrátor, etnográfus és művészei történész volt: egy személyben. Jellemző összetettségére, hogy az 1909-ben megjelent Attila királyról ének című rr „Őrzők: vigyázzátok a strázsán” Kós Károly a polihisztor «Sr» Kés Károly tervrajza verses elbeszélését saját linómetszeteivel illusztrálta. Az országépítő című regénye Szent István királyról szól. Kós Károly is építő volt, az lett. az maradt minden műfajban, az erdélyi népek és az európai nemzetek testvériség hazáját építette művészettörténeti jellegű könyveivel — mélyekben „Erdélyország népének művészetéről” elmélkedett. 1923-ban Erdély kövei című műve németül is megjelent. Hosszú ideig volt szerkesztője az Erdélyi Helikonnak, igazgatója lett az Erdélyi Szépmíves Céhnek. Építészként alkotta a legjelentősebbet sajátos stílusával. melynek szecessziós elemei a népi építészet forrásait is gazdagon felhasználják egyéni fogalmazás alapján. Képzeletének tisztázott bőségét igazolja a budapesti Állatkert, a Városmajor utcai iskola, a ze- beaényi római katolikus templom, a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum. Nyug- hatallansnga mindig új művet eredményezett, sztánai lakóháza, mely otthona lett, — szintén tehetségének beszédes bizonyítéka Épületeiben, minden egyedi vonásuk mellett van valami összetartozó: a kellemes labirintus jelleg, az apró tornyok szerkesztése, a mérsékelt historizálás és az erőteljes népi karakter, a fa és a kő bátor társítása. Rajzai Tamási Áron elbeszéléseivel tartanak egyszerű és természetes rokonságot. Érdekesek és páratlanok a maguk nemében juharfából faragott sakkfigurái, melyek kész szobrok és a bástyák: épületek. Az élet és a történelem viharai között is megőrizte ió kedélyét és töretlen alkotókedvét. 1977-ben huny! el, kilencvenhárom éves korában. Ady szavainak szellemében írt. tervezett, faragott, festett: „Őrzők: vigvázza- tok a strázsán”. Őrhelye Erdély volt és a mi századunk, azt óvta, építette regénnyel, drámával, verssel, architektúrával, a békét igénylő, a megbékélést szer- . vező humánumot. Egyéni hanggal, derűsen — egy kései magyar polihisztor képébe rejtőzve. Losonci Miklós PAPP LAJOS Laterna magica Nézd a bűvös lódét amely perspektivót nyit neked mogyoróhéj-hintó előtt tóltos-fehéregerek Felhőket terel a kék ég s nyája utón lépeget Latod mindig magad-járó végül ki maradt veled? Mogyoróhéj-hintó alatt fölsírnok a kerekek Felhőket terel a kék ég s nyója utón lépeget Mogyoróhéj-hintón viszik temetőbe tört fejed Angyalszárnyon repülnek a tóltos-fehéregerek Felhőket teiel a kék ég s nyája utón lépeget Hetvenkedö szabadságod magányod megméretett hulló por a hulló porban egyetlen-egy életed Felhőket terel a kék ég s nyója után lépeget
